Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-17 / 3. szám
1904. j annár 17^ BALATONVIDÉK 3. Jól is vau ez igy. Mialatt, Japán és Oroszország, Anglia és Franciaország a békén munkálkodnak, azalatt, erős és félelmes harci riadó zaja ijesztgeti az országot, Budapestről Megalakult, a kereskedők országos egylete és Sándor Pál képviselő nr be is jelentette valósággal, a harcot. Mert máskép uincs boldogulás és nem is lesz, hit legyen harc. É* lesz harc — — ha majd megtudják, hogy ki ellen is kell majd tulajdonképen harcolni, ós mivel ? Mert ezek nem épen mellékes kérdések. Nos, de ne íájjon ettől a mi fejünk. "Van Budapesten annyi harcászati intézet — akarom mondani Tiller Mór ós társa (vájj' ki nem ismeri e nevet?) hogy majd felszereli ez őket. Meg aztán fegyvergyárunk is van Budapesten, mely eddigelé kitűnő varrógépeket, és bicycliket, produkált ; ha megerőlteti magát, talán a szalámi vágó kés készitésében is pompás dolgokat fog produkálni . . . Fogát azonban mégis mutogatja már az aj egyesület. Irányelveinek hetedike ugyanis, bár direkte nem bántja vagy nem meri bántani a szövetkezeteket, iudirekte azonban mégis szeretné agyonütni. Szól pedig ez ékes pont a következőképen : „A szövetkezeti eszmét a kertskedelm 1 egyesülés elvben nem utasítja vissza, de határozottan tiltakozik és küzdeni fog az ellen, hogy közhatósági közegek és egyházi személyek jogosulatlan befolyást érvényesítsenek a fogyasztási szövetkezetek keletkezése és azoknak a kereskedelmet megrontó túlsúlya érdekében» stb. stb. így a kis 7. «elv.« Méltóságos főispán nr, nemes, nemzetes és tekintetes szolgabiió, tanár, tanító és jegyző urak, tisztelendő bármelyik valláshoz tartozó cegyházi személyek,* egyszóval önök mindnyájan, kik tudják a szegény nép baját és mernek érdekében valamit tenni is (ez még nem baj, de eredménnyel tenni !) olvassák el e kis 7, számú elvecskét, és reszkessenek, Sándor Pál ur harcra készül. Mi is máris félünk. Igaz ugyan, hogy egyelőre még mástól. T. i. Meteor ur, kinek olyan pontosan be szoktak vágni a jóslatai, s aki a mostani időváltozást is megjövendölte, már májusról N beszél. Es megmondja bár, hogy az idén a fagyos szentek nem bántanak semmit, de unnál veszedelmesebb lesz a gazdákra, különösen a szőlősgazdákra május 8.-a, mire erős fagyot jósol. Jó lesz e napot megjegyezni, e ha lehet jóelőre elkészülni az ellene való védekezésre. S ha ez is szerencsésen elmúlik rólunk s a budapesti harcias hangulat i« lelohad addig : akkor csak boldog lesz az idén szép Magyarország, azaz hogy a magyar nemzetisége az összbirodalomnak. Legyen is boldog, legyen is magyar ! A közigazgatási bizottság január havi ülése. A közigazgatási bizottság ez évi első ülését Csertáu Károly alispán, mint az ülés h. elnöke vezetése mellett tartotta meg. Az ülés tárgysorát az alispáni jelentés nyitotta meg, mely nagy vonásokban számolt be a közigazgatási, közgazdasági és közbiztonsági állapotokról. Ezt megelőzőleg azonban felolvastatott Hertelendy Ferenc főispán ur ő méltóságának lemondó levele a bizottságokban való tagságért. Melegen búcsúzik el a közigazgatási bizottsági tagoktól, akikkel annyi évet töltött együtt, de egyúttal kifejezést ad azon reményének, hogy a jövőben ugyancsak a tagok együtt még fokozódottabbau fog munkálkodni uj hatáskörében. A bizottsági tagokkal a legnagyobb készséggel Ígérték meg támogatásukat az uj főispánnak és ennek jkönyvileg adtak kifejezést, amelynek kivonatát az alispán fogja átnyújtani. Nyugodtan néz a megye közönsége az uj főispáu alkotó működése elé, mert múltja, egyénisége, önállósága és tehetsége garanciát nyújt, hogy vármegyénk az ö vezetése alatt sokat fog haladni. Az alispáni jelenlés után a főorvosnak a közegészségügyi állapotokról szóló jelentése követte. E jelentés szerint a kőzegészségi állapotok az 1803. évi november havához képest rosszabodott, amennyiben a légzőszervek hurutus és lobos bántalmai nagyobb számban észleltettek. Ferlőzö bántalmak közül előfordultak: roncsolótoroklob, tífusz, kanyaró, vörheny. Rendőri liullaboncolás 4 esetben történt, melyekuél a halál legközelebbi oka szívszélhűdés volt. Négy egyén lett öngyilkos, keltő veletleu szerencsétlenségnek esett áldozatául. A vármegye területén van 26 lelenc, 312 dajkaságba adott, 823 elmebeteg, hülye, 659 siketnéma, vak és nyomorék, 1666 közsegélyre szorult, 1631 ke-esetképtelen árva. A tanfelügyelő jelentése megemlékezik a földmivelésügyi miniszter ur által Zalaegerszegen rendezett négy neti kosárfonótanfolyamról is, a melyen a felnőttekkel együtt a zalaegerszegi gazdasági ismétlő-iskola növendékei is résztvettek. A tanfolyam munkakiállitással végződött, amelyen 180 drb kosarat állítottak ki. A pénzügyigHzgató a pénzügyi közigazgatás állapotáról a következőkben számolt lie a bizottságnak. I. Egyenes adóban 1903. év december hóban befizettetett 490347 K. 55 f. 1902. év december hóban befizettetett 611.232 korona 89 fillér, az idén tehát deaember hóban 1:0.88 korona 34 fillérrel kevesebb befizetés történt. Az egész évben befolyt 3.089,150 K. 78 fill. 1902-ben 4173,442 K. 25 fill. vagyis 1903ban 1. 084, 291 K. 47 fillérrel kevesebb folyt be. A legelső teendője volt a bizottságnak a különféle albizottságoknak 1904. évre való megalakitása. Fegyelmi választmáuyba beválasztattak Eperjessy Sándor dr., Deák Mihály, Hertelendy Ferenc helyébe pedig Szily Dezső. Erdészetijalbizoitságba tagokul megválasztattak : Deák Mihály és Szily Dezső. Erdei kihágásokban II. fokban Ítélkező bíróság tagjaiul Gyömörey Vince, Koller István és Ziegler Kálmán. Munkaadók és munkások közötti viszonyokból kifolyó ügyekben Ítélkező bizottság tagjaivá ; Gyömörey Vince, Ziegler Kálmán, Koller István és,Szily Dezső. A gyámügyi fellebezések elbírálására hivatott bizottságába Eperjessy Sándor és Ziegler Kálmán. Pótadók elleni egyéni felszólamlások feletti bíráskodásra hivatott bizottság tagjaiul : Gyömörey Vince dr., Barcza László, Eperjessy Sáudor és Koller István bizottsági tagok. E választások után a közigazgatási bizottság áttért az egyes ügyek tárgyalására, amely után az elnöklő alispán a gyűlést bezárta. Az emberiség jövője. (Az alkoholizmusról.) Ma már, mint láttuk, annyira romboló hatása az alkoholizmus az egyes emberre, annak szervezetére és különösen idegrendszerére, nem kell hozzá valami nagv és fényes logika, hogy kimondhassuk a szomorú következtetést, is. A mi ártalmas az egyes embernek, visszahat az az egyes emberekből álló társadalomra is. És valóban ugy van. Mennyi bűn sarjadozik az alkoholizmus nyomán a legfelsőbb társadalmi rétegektől kezdve a legalsókig ! Sötét, vigasztalan dolog ez, nem akarunk bővebben reájuk mutatni; csak egyszerűen felemlítjük a mai társadalom gyilkos bűnét, mely elleu hiába küzd a tudomány a hit, büntető törvény : az érzékiség, az érzéki elfajulás és a prostitúció rémei. Es niudaddig hiába küzdenek, mig az alkoholizmus ellen eredményesen nem küzdöttek. És milyenek lesznek az alkoholista, a megzavart idegrendszerü, az érzékiség rettenetes következményeivel vagy elfajulásával terhelt szülők gyermekei ? Csak orvosok és pedagógusok tudnák megmondani ! De az a sok gyengetehetségü, gyengeelméjü gyermek, a sok cretin, «vizfejű» stb. számának szaporodása, kikről a statisztika számol be, elszomorító, rémítő képet tárnak elénk ! Ez a rettentő sok szerencsétlen gyermek, kik nem a saját hibájukból, de az ősök vagy a szülők irtózatos bűnei folytán lettek ilyenekké, nem indítja szánalomra, nem könyörületre a: embereket maga az emberiség iránt,?! Magában Budapesten meghaladta az ezeret a gyengetehetségü iskolásgyermekek száma az egyik iskolai évben Verédy Károly tanfelügyelő jelentése szerint ! Rans,chburg Pál dr. idegorvos könyvecskéje foglalkozik az ilyen természetű bajokkal és felhozva a saját praxisából 17 esetet, azon következményre jut beható vizsgálat után, hogy az érzéki kicsapongások, ezek következményei, az alkoholizmus, a tüdővész, skrofulózis, stb. idézték elő a borzasztó eseteket. Ha vizsgáljuk e/.en okokat, ugy feltűnhet,iic előttünk, hogy — mint már az előbbiekben is jelezve — ugy az érzékiség bűnei, mint annak súlyos és gyakran teljesen gyógyíthatatlan következményei és a tüdővész, a tuberkulózis is igen gyakran az alkoholizmusra vezethetők vissza, mint végső okra. Mindenki tudja és Ranschburg dr. is megjegyezi, hogy ez nem föltétlen bizonyosságu tény, mert más psychikai ós physikai tényezők együtthatásán is alapulhat, de a sok eset igazolja a feltevést mégis. Rettenetesen bünteti az Isten és maga az ő alkotta természet azokat ós utódaikat, kik az örök törvények ellen vétenek, kiket nem a mérséklet és önmegtartóztatás, de az állandóan féktelen élvezetvágy a korlátok keresztüllörésére visz. •Megbüntetem az apák vétkeit fiaikban lietediziglen.» Mily rettentő, mily irtozatos szavak ezek! S vegyük hozzá, amit Ranschburg dr. mond: a gyengeelméjü és gyengetehetségü gyermekeknek az élet küzdelméből fegyverül pusztán a makacsság, ravaszság és erkölcsi érzéketlenség jutott osztályrészül s mint ilyenek szolgáltatják a javitóiutézetek, börtönök és fegyházak lakóit, a leánygyermekekből pedig kikerül a társadalom minden undokságra és aljasságra kész bestiáinak, a prostituáltak számának nagy®bb része. Mindent összefoglalva, rettenetes jövendő előtt állunk: A folyton fokozódó alkoholizmus oly erkölcsi, anyagi, lelki, szellemi ós értelmi züllést idéz elő, hogy annak következményei kiszámíthatatlanok. Szaporodik ós rémes mennyiségben pusztítja a tüdővész az emberiséget, szaporodik az értelmükben hülyék, erkölcseikben érzóketleuek, életükben romlottak, aljasok és sokszoi beszámithat.atlanok száma. Hogy ezek utódai ós ezeknek leszármazóitól minő emberiség fog létesülni, la folyton szaporodik számuk, szinte elképzelhetetlen. Az emberi társadalom által elnézett bűnök magén a társadalmon boszulják meg magukat, mert, megterhelik hasznavehetetlen, sót veszélyes tagokkal, kiknek eltartása teher, rosz példájuk rothadás, kiknek nem tudnak elég elmét, gyógyító intézeteket fölállítani. Fogjon hát össze ez a társadalom ; 8 mikor rámutatnak a bajra, annak következményeire, támogassa azok törekvéseit, hogy ezáltal eredményt érjenek el egy jobb, erősebb, kitartóbb uj nemzedék " érdekében !