Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-17 / 3. szám

1904. j annár 17^ BALATONVIDÉK 3. Jól is vau ez igy. Mialatt, Japán és Oroszország, Anglia és Franciaország a békén munkálkodnak, azalatt, erős és félelmes harci riadó zaja ijesztgeti az országot, Budapestről Meg­alakult, a kereskedők országos egylete és Sándor Pál képviselő nr be is jelentette valósággal, a harcot. Mert máskép uincs boldogulás és nem is lesz, hit legyen harc. É* lesz harc — — ha majd meg­tudják, hogy ki ellen is kell majd tulaj­donképen harcolni, ós mivel ? Mert ezek nem épen mellékes kérdések. Nos, de ne íájjon ettől a mi fejünk. "Van Budapesten annyi harcászati intézet — akarom mon­dani Tiller Mór ós társa (vájj' ki nem is­meri e nevet?) hogy majd felszereli ez őket. Meg aztán fegyvergyárunk is van Budapesten, mely eddigelé kitűnő varró­gépeket, és bicycliket, produkált ; ha meg­erőlteti magát, talán a szalámi vágó kés készitésében is pompás dolgokat fog pro­dukálni . . . Fogát azonban mégis mutogatja már az aj egyesület. Irányelveinek hetedike ugyanis, bár direkte nem bántja vagy nem meri bántani a szövetkezeteket, iu­direkte azonban mégis szeretné agyon­ütni. Szól pedig ez ékes pont a követ­kezőképen : „A szövetkezeti eszmét a kertskedelm 1 egyesülés elvben nem utasítja vissza, de ha­tározottan tiltakozik és küzdeni fog az ellen, hogy közhatósági közegek és egyházi szemé­lyek jogosulatlan befolyást érvényesítsenek a fogyasztási szövetkezetek keletkezése és azok­nak a kereskedelmet megrontó túlsúlya érde­kében» stb. stb. így a kis 7. «elv.« Méltóságos főispán nr, nemes, nemze­tes és tekintetes szolgabiió, tanár, tanító és jegyző urak, tisztelendő bármelyik val­láshoz tartozó cegyházi személyek,* egy­szóval önök mindnyájan, kik tudják a szegény nép baját és mernek érdekében valamit tenni is (ez még nem baj, de eredménnyel tenni !) olvassák el e kis 7, számú elvecskét, és reszkessenek, Sándor Pál ur harcra készül. Mi is máris félünk. Igaz ugyan, hogy egyelőre még mástól. T. i. Meteor ur, ki­nek olyan pontosan be szoktak vágni a jóslatai, s aki a mostani időváltozást is megjövendölte, már májusról N beszél. Es megmondja bár, hogy az idén a fagyos szentek nem bántanak semmit, de unnál veszedelmesebb lesz a gazdákra, különö­sen a szőlősgazdákra május 8.-a, mire erős fagyot jósol. Jó lesz e napot megjegyezni, e ha lehet jóelőre elkészülni az ellene való védekezésre. S ha ez is szerencsésen elmúlik ró­lunk s a budapesti harcias hangulat i« le­lohad addig : akkor csak boldog lesz az idén szép Magyarország, azaz hogy a magyar nemzetisége az összbirodalomnak. Legyen is boldog, legyen is magyar ! A közigazgatási bizottság január havi ülése. A közigazgatási bizottság ez évi első ülését Csertáu Károly alispán, mint az ülés h. elnöke vezetése mellett tartotta meg. Az ülés tárgysorát az alispáni jelen­tés nyitotta meg, mely nagy vonásokban számolt be a közigazgatási, közgazdasági és közbiztonsági állapotokról. Ezt meg­előzőleg azonban felolvastatott Hertelendy Ferenc főispán ur ő méltóságának lemondó levele a bizottságokban való tagságért. Melegen búcsúzik el a közigazgatási bi­zottsági tagoktól, akikkel annyi évet töl­tött együtt, de egyúttal kifejezést ad azon reményének, hogy a jövőben ugyancsak a tagok együtt még fokozódottabbau fog munkálkodni uj hatáskörében. A bi­zottsági tagokkal a legnagyobb készség­gel Ígérték meg támogatásukat az uj főis­pánnak és ennek jkönyvileg adtak kifeje­zést, amelynek kivonatát az alispán fogja átnyújtani. Nyugodtan néz a megye kö­zönsége az uj főispáu alkotó működése elé, mert múltja, egyénisége, önállósága és te­hetsége garanciát nyújt, hogy vármegyénk az ö vezetése alatt sokat fog haladni. Az alispáni jelenlés után a főorvos­nak a közegészségügyi állapotokról szóló jelentése követte. E jelentés szerint a kőzegészségi ál­lapotok az 1803. évi november havához képest rosszabodott, amennyiben a légző­szervek hurutus és lobos bántalmai na­gyobb számban észleltettek. Ferlőzö bán­talmak közül előfordultak: roncsolótorok­lob, tífusz, kanyaró, vörheny. Rendőri liullaboncolás 4 esetben tör­tént, melyekuél a halál legközelebbi oka szívszélhűdés volt. Négy egyén lett ön­gyilkos, keltő veletleu szerencsétlenségnek esett áldozatául. A vármegye területén van 26 lelenc, 312 dajkaságba adott, 823 elmebeteg, hülye, 659 siketnéma, vak és nyomorék, 1666 közsegélyre szorult, 1631 ke-eset­képtelen árva. A tanfelügyelő jelentése megemléke­zik a földmivelésügyi miniszter ur által Zalaegerszegen rendezett négy neti kosár­fonótanfolyamról is, a melyen a felnőt­tekkel együtt a zalaegerszegi gazdasági ismétlő-iskola növendékei is résztvettek. A tanfolyam munkakiállitással végződött, amelyen 180 drb kosarat állítottak ki. A pénzügyigHzgató a pénzügyi köz­igazgatás állapotáról a következőkben számolt lie a bizottságnak. I. Egyenes adóban 1903. év decem­ber hóban befizettetett 490347 K. 55 f. 1902. év december hóban befizettetett 611.232 korona 89 fillér, az idén tehát deaember hóban 1:0.88 korona 34 fillérrel kevesebb befizetés történt. Az egész évben befolyt 3.089,150 K. 78 fill. 1902-ben 4173,442 K. 25 fill. vagyis 1903­ban 1. 084, 291 K. 47 fillérrel kevesebb folyt be. A legelső teendője volt a bizottság­nak a különféle albizottságoknak 1904. évre való megalakitása. Fegyelmi választmáuyba beválasz­tattak Eperjessy Sándor dr., Deák Mihály, Hertelendy Ferenc helyébe pedig Szily Dezső. Erdészetijalbizoitságba tagokul megvá­lasztattak : Deák Mihály és Szily Dezső. Erdei kihágásokban II. fokban Ítélkező bíróság tagjaiul Gyömörey Vince, Koller István és Ziegler Kálmán. Munkaadók és munkások közötti vi­szonyokból kifolyó ügyekben Ítélkező bi­zottság tagjaivá ; Gyömörey Vince, Zieg­ler Kálmán, Koller István és,Szily Dezső. A gyámügyi fellebezések elbírálására hivatott bizottságába Eperjessy Sándor és Ziegler Kálmán. Pótadók elleni egyéni felszólamlások feletti bíráskodásra hivatott bizottság tag­jaiul : Gyömörey Vince dr., Barcza László, Eperjessy Sáudor és Koller István bizott­sági tagok. E választások után a közigazgatási bizottság áttért az egyes ügyek tárgya­lására, amely után az elnöklő alispán a gyűlést bezárta. Az emberiség jövője. (Az alkoholizmusról.) Ma már, mint láttuk, annyira rom­boló hatása az alkoholizmus az egyes em­berre, annak szervezetére és különösen idegrendszerére, nem kell hozzá valami nagv és fényes logika, hogy kimondhas­suk a szomorú következtetést, is. A mi ár­talmas az egyes embernek, visszahat az az egyes emberekből álló társadalomra is. És valóban ugy van. Mennyi bűn sarjadozik az alkoho­lizmus nyomán a legfelsőbb társadalmi rétegektől kezdve a legalsókig ! Sötét, vigasztalan dolog ez, nem akarunk bő­vebben reájuk mutatni; csak egyszerűen felemlítjük a mai társadalom gyilkos bű­nét, mely elleu hiába küzd a tudomány a hit, büntető törvény : az érzékiség, az érzéki elfajulás és a prostitúció rémei. Es niudaddig hiába küzdenek, mig az alkoholizmus ellen eredményesen nem küzdöttek. És milyenek lesznek az alkoholista, a megzavart idegrendszerü, az érzékiség rettenetes következményeivel vagy elfa­julásával terhelt szülők gyermekei ? Csak orvosok és pedagógusok tudnák megmon­dani ! De az a sok gyengetehetségü, gyengeelméjü gyermek, a sok cretin, «vizfejű» stb. számának szaporodása, kik­ről a statisztika számol be, elszomorító, rémítő képet tárnak elénk ! Ez a rettentő sok szerencsétlen gyermek, kik nem a sa­ját hibájukból, de az ősök vagy a szülők irtózatos bűnei folytán lettek ilyenekké, nem indítja szánalomra, nem könyörületre a: embereket maga az emberiség iránt,?! Magában Budapesten meghaladta az ezeret a gyengetehetségü iskolásgyermekek száma az egyik iskolai évben Verédy Károly tanfelügyelő jelentése szerint ! Rans,chburg Pál dr. idegorvos köny­vecskéje foglalkozik az ilyen természetű bajokkal és felhozva a saját praxisából 17 esetet, azon következményre jut be­ható vizsgálat után, hogy az érzéki ki­csapongások, ezek következményei, az al­koholizmus, a tüdővész, skrofulózis, stb. idézték elő a borzasztó eseteket. Ha vizs­gáljuk e/.en okokat, ugy feltűnhet,iic előt­tünk, hogy — mint már az előbbiekben is jelezve — ugy az érzékiség bűnei, mint annak súlyos és gyakran teljesen gyógyít­hatatlan következményei és a tüdővész, a tuberkulózis is igen gyakran az alkoho­lizmusra vezethetők vissza, mint végső okra. Mindenki tudja és Ranschburg dr. is megjegyezi, hogy ez nem föltétlen bi­zonyosságu tény, mert más psychikai ós physikai tényezők együtthatásán is ala­pulhat, de a sok eset igazolja a fel­tevést mégis. Rettenetesen bünteti az Isten és maga az ő alkotta természet azokat ós utódai­kat, kik az örök törvények ellen vétenek, kiket nem a mérséklet és önmegtartózta­tás, de az állandóan féktelen élvezetvágy a korlátok keresztüllörésére visz. •Meg­büntetem az apák vétkeit fiaikban lieted­iziglen.» Mily rettentő, mily irtozatos sza­vak ezek! S vegyük hozzá, amit Ranschburg dr. mond: a gyengeelméjü és gyengetehetsé­gü gyermekeknek az élet küzdelméből fegyve­rül pusztán a makacsság, ravaszság és erköl­csi érzéketlenség jutott osztályrészül s mint ilyenek szolgáltatják a javitóiutézetek, börtö­nök és fegyházak lakóit, a leánygyerme­kekből pedig kikerül a társadalom min­den undokságra és aljasságra kész besti­áinak, a prostituáltak számának nagy®bb része. Mindent összefoglalva, rettenetes jö­vendő előtt állunk: A folyton fokozódó alkoholizmus oly erkölcsi, anyagi, lelki, szellemi ós értelmi züllést idéz elő, hogy annak következményei kiszámíthatatlanok. Szaporodik ós rémes mennyiségben pusz­títja a tüdővész az emberiséget, sza­porodik az értelmükben hülyék, erkölcseik­ben érzóketleuek, életükben romlottak, alja­sok és sokszoi beszámithat.atlanok száma. Hogy ezek utódai ós ezeknek leszármazóitól minő emberiség fog létesülni, la folyton szaporodik számuk, szinte elképzelhetetlen. Az emberi társadalom által elnézett bűnök magén a társadalmon boszulják meg magukat, mert, megterhelik haszna­vehetetlen, sót veszélyes tagokkal, kiknek eltartása teher, rosz példájuk rothadás, kiknek nem tudnak elég elmét, gyógyító intézeteket fölállítani. Fogjon hát össze ez a társadalom ; 8 mikor rámutatnak a bajra, annak kö­vetkezményeire, támogassa azok törekvé­seit, hogy ezáltal eredményt érjenek el egy jobb, erősebb, kitartóbb uj nemzedék " érdekében !

Next

/
Oldalképek
Tartalom