Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-22 / 21. szám

1904. május 22. BALAIWVTDEK számadásokat mind elfogadta a közgyűlés. Megválasztotta továbbá a közgyűlés a me­gyei iisztviselök fizetésének törvény ható­ságilag való szabályzása folytán szükséges intézkedések előkészítésére az alispán el­nöklete alatt működő bizottságot ; módosí­totta a napidijakrói és az átköltözködósi illetményről alapított szabályrendeletet oly módon, liogy az állami tisztviselők napi­dijaira és átköltözködósi illetményeire vo­natkozó rendelkezésekkel teljesen egyfoima legyen. — Érdekes tárgya volt a tárgyso­rozatnak Muraköznek egj'házi visszacsato­lása tárgyábsn elkószitett felirata a köz­gyűlésnek. A muraközi bizottsági tagok úgyszólván teljes számban bejöttek. Már a közgyűlést, megelőzőleg Ziegler Kálmán bizottsági tag vezetése alatt meg­jelentek Főispán Ur Ö Méltóságánál, kinek a muraköziek nevében kös^öuetet mondtak, hogy a Muraköz visszacsatolását, újra fel­színre hozta ói azt, monda, hogy a várme­gyei főjegyző által elkészített felirat Mu­raköz népe hő óhajának hűséges kifejezése. A feliratot a közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta. — Foglalkozott továbbá a közgyűlés a czigánykérdéssel. Anuak gyökeres meg­oldása'iránfc az országgyűléshez fordul ; addig pedig másként intézkedik a váudor­czigányok megrendszabályozása iránt. Kü. lökősen a tulajdonukban levő lovak elkob­zásával' véli a közgyűlés ezt elérni, továbbá az elhagyott gyermekekről szóló törvény intézkedéseinek alkalmazásával, mely az elhagyott gyermekeknek menhelybe leendő elhelyezését rendeli el. Igy vétetnek el a czigáuygyermekek mind, mert az elhagya­tottság körülményei náluk különösen fenn­forognak. Módosította az ebtartási szabályren­deletet oly módon, hogy adómentes kutya egyáltalán nem lesz. Elkészítetté a jármüveknek jelzőtáb­lával való ellátásáról szóló szabályrendele­tet. Ezen rendelet szerint minden szakér jelzőtáblával letz ellátandó, melyen a tu­lajdonos neve, lakása lesz feltüntetendő. Elfogadta Kuuffmann Mátyás várme­gyei aljegyző által — mint előadó által ké­szített vásárrendtarási szabályrendelet í ter­vezetet, mely az egész vármegye terüle­tén szabályozni fogja a vásárrendészetet. A Csáktornyái Zrínyi emlékmű bi­zottságnak a junius hó 12-én tartandó emlókmü-felavatási ünnepélyre szóló meg­hívását örömmel fogadta a vármegye kö­zönsége és kimondta, hogy az ünnepélyen küldöttségileg fog rósztveuni s az emléket megkoszorúzza. A ku'dőttséget vármegyénk főispánja vezeti. — A küldöttség mintegy 25 tagból fog állani, és akik még önként fognak ahhoz csatlakozni. A pótíárgysorozatnak rendkívüli ér­dekes tárgya volt a vármegyei főjegyző által készített ós az állandó választmány által a közgyűlésnek elfogadásra ajánlott felirat a szrájk meggátolása tárgy Tában al­kotandó törvény iránt a képviselőházhoz. ix feliratot, melv alaposan foglalkozik a kérdéssel, a közgyűlés elfogadta. Másnap f. hó 10-én volt a közigazg. bizottság ülése, melyen sz'ntén a főispán elnökölt, melyen az alispáni jelentés leszá­molt a közigazgatás állapotáról. A személy­es vagyonbiztonságot a lefolyt április hó­napban egy rablógyilkosság és egy gyilkos­ság zavarták meg. Az elmúlt hónapban 6 tüzeset jelen­tetett be. Az összes kár 18,684 korona volt, ebből biztosítás folytán csak 3000 korona térült meg. Megemlékezik azután a jelentés a jégverésről, a mely a pákai és dömeföldi szőlők termését teljesen, a mezőket rész­ben tönkretette, tetemes kárt okozott Klód ós Bördöcze községekben. A nagykanizsai járatban szintén erősen pusztított a jég, Kiskomárom, Gelse, SzepetDek, Kaczorlak, Pölöskefő, Dusnok községek határában oko­zott ugyanis nagyobb károkat. Az állategészségügyi jelentós számolt be a vármegye hasznos állatainak egészség­ügyi állapotáról, a mely átalában kedvező v lt április hónapban. A többi jelentés után a közigazgatási bizottság ülése is véget ért. Gazdászok tanulmányi kirándulása. A gazdasági tanintézet III, éve* hall­gatói — mint jeleztük — f. hó 14-én ta­nulmányi kiránduláson volttk Siimeg-Ba­zaltbányán. A hallgatóságot Schadl János tanár vezette, s városunkból részt vettek még Sparszam Pál, Fáber Sándor tanárok, Leihinann Ferencz intézeti pénztárnok, Stolp Ödön gazd. segéd, Takách Imre fő­szolgabíró, Steiu Mór, osztálymérnők, Nagy István városbíró, Buchberger Fülöp és Gusztáv. 8 órakor indultak el vonaton Keszt­helyről s midőn Siimeg-Bazalbányára értek, a részvénytársaság tisztikara fogadta a vendégeket, ólén Lőb Értő könyvelővel, A kölcsönös bemutatkozás után elő­ször is a kőzúzót tekintették meg, hol Stein osztálymérnők szolgált alapos felvi­lágositássokkal és magyarázatokkal. A kö­zuzást két egymás ellenében mozgó 14 q bordás vaslemez végzi, melyeket egy lo­komobil hoz mozgásba. A zuzóból a rostákba kerül az anyag, melyek a bazaltot háromféle osztályura választják el. A zuzó megtekintése u fán a szabad­ban felállított asztalok mellé — ebédhez — telepedett az ifjúság s jó étvággyal fo­gyasztotta a feltálalt ételeket és italokat. Igy hamarosan erőt nyerve a tanulmá­nyozáshoz felráudultak a bazaltbányába, — mely egy magaslaton fekszik — hol a köveket fejtik és robbantják. A kifejtett bazaltot kocsikba rakják és acélsodronyon a mélységbe bocsátják. A leszállítás gyor­saságát a fej tőben és zuzóban vízszintesen elhelyezett kerekek körül vont véguélkiiii sodrony szabályozza; e felett két szilárd sodrony van kifeszítve, melyeken a kocsik kerekeken gurulnak le és tel. Felfelé az üres kocsikat a lefelé jövő kocsik súlya emeli. A kocsikon önműködő záró és nyitó készülék van elhelyezve, melyek kiindulás­kor a kocsit a végnélküli sodronyhoz erő­sítik, beérkezéskor pedig kikapcsolják. Stolp Ödön gazd. segéd és Mányoky Jó­zsef hallgatf le is ereszkedtek a völgybe ilyen szállító kocsin bányaalkalmazot,lakkal. A bányából a püspöki vadaskertbe mentők Bükhely Antid urad. erdőmester vezetésével, hol különösen a dámvadak von­ták magukra a figyelmelsnyujtottak gyönyörű látványt, Majd a faiskolát, tekintették meg, melyekben az erdei és gyümöloscsemeték sokasága és szépsége gyönyörködtette őket. Minthogy azonban az idő előrehaladt, bucsut mondtak Bükhe'y ordőmesternek megköszönve a suives útbaigazítást. Örö­müket fejezték ki, hogy a miutaszerüen kezelt faiskolában alkalmat adott ismereteik fejlesztésére ós gyarapítására. Innen visszatérlek a bazaltbányára, hol folytatták mulatságukat vígan fogyasztva a jó balatonmellóki bort. El hangzott szá­mos toaszt is. A szives fogadtatásért Tóth Gyula ifjúsági elnök fejezte ki köszönetét a részvénytársaságnak, melynek nevében Lőb Ernő könyvelő válaszolt, kérve a ki­rándulókat, hogy minél gyakrabban sze­rencséltessók őket látogatásukkal. Guluer Elemér Sohadl János tanárra ürítette po­harát, mivel ilyen kellemes napot szerzett. Schadl a jelenlevő urakat ós a hallgatósá­got éltette. Sparszam Pál Stein mérnöknek mondott köszönetet a szép magyarázatok­ért, melyekkel a kirándulóknak szolgált. Végül Fáber Sándor köszönte meg a ta­polczai meglepetést. Mikor ütött a távozás órája, buosut véve a tisztikartól, hangos óljenzéssel száll­tak be a kocsikba s vigan énekelték egész hazáig a praxi-nótákat. A nap már rágeu leszállt, mikor Keszthelyre érkeztek, egy nap kellemes emlékeit hozva magokkal. G — a. hírek. — Pünkösd. »A Szentlélek pedig tüzes nyelvek alakjában száll vala rájuk.« A galambszelid Szentlélek : tüzes nyelvek alakjában. Hogy hadd hassa át ajkukat, nyelvüket, életü­ket az a tüz, mely áldozatra kész­tet, mely nem sajnálja az életét sem feláldozni, ha az Isten szolgálatában teheti azt ; az a tüz, mely beszélni késztet ott, hol beszélni kell, hall­gatni akkor is, ha mérges fulánkok­kal harczolnak, az a tüz, mely nem engedi az ellenség gyengéit megtá­madni, hanem tűrni, szeretni, és minden igaz ügy diadalában bizni megtanit . . . Jövel, Szentlélek Isten! — Találkozó. Régi szolgái a ma­gyar hazának, a magyar főidnek, kik eljöttetek ama helj-re vissza­emlékezni, melyet az ifjúság ara­nyozott be, legyetek üdvöz Keszt­hely városában ! Habár lesznek kö­zöttetek olyanok, kiknek fején a tél hava »ár, szivetekben ugy látszik, örök tavasz él. Az élet gondját fe­ledteti a visszaemlékezés a gond­talan ifjúságra; terhét enyhiti a jól végzett munka öntudata: ez az ö.iök tavasz emléke, a tavasz maga! Hadd lelkesedjék példátokon az ifjú generáczió; hadd érezze szivetek melegét, had lássa önzetlen mun­kásságtok becsét: a nyugodt lelki­ismeretet s a tiszta, ragyogó nevet. Két generáczió lelkesedik a szive­tek tüzénél: az a tiz éve végzett, s az életre most készülődő. Visszajöt­tetek örülni, vissza - — emlé­rr kezni! Osz tanárotok üdvözlő szava, a 90 éves aggé, visszhangozni fog, tudjuk, örökre sziveitekben. Azé, ki tudományt hirdetett, de nem sippal-dobbal üres holmit, azé, ki becsületet hirdetett s maga is ab­ban őszült meg . . ' Régi muáliásai a magyar hazának, ifjabb szolgái a magyar földnek, legifjabb levitái a magyar ügynek, legyetek üdvöz ma mind! - A Vöröskereszt-Egylet jubiisuma. E hó 17-én tartotta fennállásának 25 éves jubileumát a magyar Vöröskereszt-Egylet. Ez alkalommal ünnepélyes közgyűlést tar­tott, melyen a királyi ház kiküldöttei előtt báró Ho.nig Károly dr. veszprémi püspök nagyszabású remek beszédet mondott. A nagyszerű beszéd külön lenyomatban is megjelent. Mai tárcáukban közlünk belőle mutatványt. — A Zrínyi emlékoszlop felavató ün­nep ély junius hó 22-én lesz Csáktor­nyán, melyre a végrehajtó bizottság sg­hivta a vármegye törvényhatósági bizott­Ovjnk meg Téli ruháinkat, szőrméinket, függönyeink és szőnyegeinket inoly-kár és J por ellen, melyet ugy érhetünk el, ha azokat Schweiger Sándor moljjkér illeni intézettbe nyári gondozásra adun^, hol azok igei] jutángogánon bizto^aq lesz gondozva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom