Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-03 / 14. szám

6. BALATONVIDÉK lfOi. április 3. — Sümegen nem is olyan régen, a Kisfaludy-szobor mögött, gyomérte szabad terület volt. A nép Póka-promonádnak nevezte, mert a belvárosi pulykák itt osi­pegették a gyér füvet. Ezenkívül minden járókelő csavargó népnek tanyája volt. E területet a várostól megvette Hornig Károly báró megyés püspök. Bükhely An­tal erdőmester bekerítette, fákkal beül­tettette a területet, fenyőfákkal szegetve be szóleit. E fenyők között volt négy je­genye fenyő. Olyan fa ez, amely 600 évig is elél. E fenyőket különösen nagy gonddal ápoltatta s igen szép fejlődésnek indultak. A Léten azután gaz kezek éppen ezt a négy szál fenyőt derékban levágták. Mély fölháborodást keltett e lelketlen cselekedet. — Külföldre szóló postautalványok. F. é. április 1-től kezdve az eddig haszná­latban volt sárgaszínű nemzetközi utalvá­nyok használaton kivüi helyeztetnek ós a postahivataloknál ujakra kicseréltetnek ; fi külföldre szóló utalványokat, pedig az illető ország pénznemében kell kiállítani. Megfelelő átszámítási táblák a postahi­vataloknál a közönség rendelkezésére ál­lanak. Nemzetközi nagy lóvásár Érsekujvárott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület ál­tal a f. évben reudezendö XXII. nemzet­közi lóvásár Érsekujvárott (Budapest és Bóostől gyorsvonaton 2—3 órányi távol­ság) ismét május hó első hétfőjén s az ezt megelőző vasárnap délután vagyis május hó 1-én délután és május hó 2-án fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyaror­szágon a legjelentékenyebb ós a legkere­settebb, melyet a tenyésztők ós kereskedők egyaránt fölkeresnek. Főként, a külföldi lókereskedők szokták az érsekújvári ló vá­járt fölkeresni. A mult évben is 500 drb. különféle használatra való ló adatott el. Lakások ós istállók az érsekújvári rendör­kapitányi hivataluál rendelhetők. Budapest Amerikában. Bizonyára min­den magyart érdekel, hogyan nézhet ki az az amerikai város, melj'nek neve Bu­dapest, s a mely Georgia állam egyik legszebb vidékén fekszik. A Waco nevü vasútállomáson kiszállva gyönyörű uton fertői dombok közötl 25 perc alatt oda­érkezünk Budapestre. A leggondosabban müveit szölök közül egyszerre csak kiju­tunk, s magunk előtt látunk egy gyönyörű kis várost egyenes házsorokkal, szép is­kolával, postahivatallal, űz Budapest, jó­zen életű derék lakosaival. Mint az elté vedt, idegent jól eső magyar vendégsze­retettel fogadnak mindenkit a derék ma gyarok, s csakhamar előkerül a bor is a pincéből. A bort itt hazai mód szerint kezelik s méltóan megérdemli a magyar bor nevet. Ma már könnyű a letelepedés ott, nem ugy mint 10—20 óv előtt, mikor az első települőknek az erdőt kellett ir­tani, szőlőt ültetni, s várni az éveket, mig az meghozza első gyümölcsét. E küz­delemről Jezsik János honfitársunk, mint első települő, sokat beszélhetne. De most már Budapesten akár beültetett szőlőt, gyümölcsöst, de még házat is lehet venni, ött nem fenyeget sztrájk, sem munka­szünet, mert mindig kell bár dolgozni, *de függetlenül, kiki saját magának. A magyar pedig itt visszatérve ösfoglalkozásához megelégedetten s a legboldogabban él Amerikában. — Kivándorlás. A hajózási társaságok ügynökei szorgalmasan működnek s csal­ják a népet Amerikába. Az Egyesült Ál­lamok már védekeznek a beköltözés ellen, mert a muukások versenye ott is kezd tultengésbe menni, Canada azonban még mindig szívesen látja a bevándorlókat. Roppant mezői gyéren vannak benépesít­ve, a kivándorlást igyekeznek tehát Ca­nada felé terelni. Zárt levelekben küldöz­getik a kivándorlásra csábító prospek­tusokat, amelyekből Zalamegyébe is sok példány jutott. Ezekben elmondja az ügy­nökség, hogy Manitobában minden tele. pülő 160 hold földet kap ingyen, amely termékeny ós könnyen művelhető. De azt elhallgatja, hogy az éghajlat a közép európai emberre gyilkos. Nyáron rekkenő forróság télen dermesztő hideg uralkodik. Elhall­gatja azt is, hogy a telepes teljesen ma­gára van utalva s a 160 hold főidet mű­velheti egy maga, ha bir vele. A legkö­zelebbi falu is mórföldekre fekszik s em­berfeletti munkával képes csak meghó­dítani, művelés alá venui az ingyen földet. Bizony jobb itthon zsellérnek lenni , mint Canadábau telepesnek. Biztatja is a fel­hívás a kivándorlókat, hogy ruháikat itt­hon ne feledjók, mert az Cauadában mé­regdrága. Különösen nőket szeretnének kivándorlásra csábítani az ügynökök. Ezeket, azonban gyakran uem viszik Ame­rikáig, hanem csak le a Balkánra ós Kis­Azsiába. Egyik szégyenfoltja a magyar nemzetnek, hogy ez megtörténhetik ! — Meghivó. Az 1905. március 27-óre kitűzött ipartestületi közgyűlés a tagok csekély számú megjelenése következtében az alapszabály értelmében megtartható nem volt; eunólfogva a közgyűlés tekin­tet nélkül a megjelenő tagok számára 1904. április 4-ón (húsvéthétfőn nem pedig 3-án :) fog megtartatni, melyre az ipartes­tület tagjait tisztelettel meghívom. Braun Rudolf ipt. elnök. - Erkölcsi bizonylat. A kíscelli járás területén történt meg az alábbi jóízű kis dolog, A falu egy nem valami jóhirü la­kosa »erkölcsi« bizonyítványt kért az érdemes község elöljáróságától. Hát a bíró adott neki írást, mely hangzott vala ekképpen : ERKÖLTSI BIZONYLAT. Mi alulírottak, ugyanis mint X. köz­ség elöljárói, hivatalos készséggel, akarat­tal és nagy szives, de jó szándékkal ezön­nel bizonyótjuk, hogy K. Pótör községünk­béli szőgóny sorsú és röndü férfiú min­I dig nagyon szépen, csöndesen és Istennek tetszően viselködött. Tisztösségben ött.e a könyerét. Nem bántott senkit. De azt be­szélik a szavahihető emberek a községben, hogj' szegénynek enyves lett volna a keze. Amit a szeme meglátott, a keze nem hagyta ott. Mög nagyon verekedős vót. Egyéb erköltseit nem ösmerjük . . . Ez a furcsa hivatalos írás a bíróság­hoz került, ahol most mint perbeli mellék­let szerepel egy ügyesbajos iratnál. (Ha igaz.) Kakas Márton. Pompás képek, vidám apróságok tarkítják a Kakas Márton leg­újabb számát is. A címkép, a melyet Bór Dezső rajzolt, a sorozásról állit elénk egy mulatságos jelenetet, mig a hátalsó színes rajzzal Jeney Jenő gúnyolja ki elmésen azokat, a kik fölültek az automobil csa­lókuak. A lap belső oldalait Linek Lajos, Eder Gyula, Ház Miklós és Kürt.hy György rajzolt vidám témájú szép képe­ket. A szöveg is aktuális és ötletes. — Gőzhajózás a Balatonon. A gőzhajó­társaság április hó 10.-ig érvényes menet­renddel megnyitotta a gőzhajó-közlekedést, Siófok és Balatonfüred valamint Boglár ós Révfülöp között. Az első titirányban szom­baton, vasárnap és ünnepnapon d. e 11 órakor, a másodikban naponkint egyszer közlekedik a hajó. Ápr. 10.-töl uj menet­rend lép életbe. — JÓ tréfa. Vig társaság iddogált a szőlőhegyek egyik pincéjében. Ugy éjfél­tájban eszébe jutott a társaság egyik tag­jának, hogy jó lenne már hazafelé ballagni ós hívta társait is, ezek azonban nem mu­tatkoztak hajlandóknak arra, hogy ott, hagyják a mulatságot ós tovább kvater­káztak. A hazavágyódó vendég elhagyta a társaságot, kiment a pinoóböl s a két szárnyú ajtókat kiemelve sarkaiból, felcse­rélve akasztotta őket vissza. Ezzel eltá­vozott. Már messze járt a kaszás csillag az égbolton, mikor a többiek nehéz fővel kibandukoltak a hajlékból s szintén haza akartak menni, — azonban sehogy se tudták a pinoeajtaját beosuknL Próbál­gatták ide-oda, hasztalanul, az ajtók nem akartak £betevődni. Gyertya, lámpa nem lóvén kéznél, mit tehettek egyebet, be­mentek ismét a pincébe s ott — sötétben Iddogáltak tovább a hajnal pirkadásáig, a mikor megláthatták az ajtószárnyak kiose­rélósét s visszahelyezték előbbi helyükre. — Megjelent a »Tuberkulózist cimü, a tüdővész elleni népszerű küzdelem folyó­iratának 4. száma. Egyletek, testületek, iskolák, igen sok haszonnal forgathatják e pompás kis folyóiratot, melyben sok okos, tudományos ós praktikus cikk, kir, tudnivaló foglaltatik. Előfizetési ára egy évre 1 Korona Gyógyitható-e a tuberkulózis ? AB ujabb kor orvosi kutatásai erre a kérdésre igenlő választ adnak. Számos eset fordult elő, melyeknél a tuberkulózis természeti befolyások által teljesen elenyészett. De a természet az orvosoknak szereket is adott kézhez, hogy azon eseteket, a melyekre a természe" sajátos befolyása hatást nem gyakorol, gyógyítsák, de legalább is eny­hítsék. Tiszta, egészséges levegő mellett a • Sirolint ily hatásos szer a tüdőbajosok kezelésénél. >Sirolin« egy kellemes saagu, jó ízű syrup, mely már rövid használat után nehéz eseteknél is felette kedvező eredményeket ér el. Nem titok, hogy egyik hölgy a má­siknak ajánlja a legmoderneb'bós leghatásosabb szépítőszert a Földes-féle Margit Crémet. E világhírű arcszépitő ós finomitószer teljesen vegytiszta, semmi ártalmas anyagot nem tartalmaz és zsír­mentes. Kitűnő óvszer a nap ós szól be­folyása ellen. Nagy t^gelj' 2 korona, kicsi 1 korona. Kapható a készítőnél Földes gyógyszerésznél Aradon ós minden gyógy­tárban. Törvényesen védve. — Szamárhurutos gyermekek gyógyí­tásának uj módját használja K«r dr. an­gol orvos, mint a «Tuberkulózis« írja. Al landóan a szabad levegőn tartja őket, az esős és erősen szeles idők kivételével. Es oly sikerrel, hogy a gyors és alapos gyó­gyulások aránya az igy kezelt gyerme­keknél 50% al jobb volt, mint a nem sza­badlégen kezeltek között, Bizony sok szülő­nek és gyermeknek réme a szamárhurutos tüdőlobos gyermek ; s ugy szólván lehetet­len volt euuek a gyógyítása. CSARNOK. Bárányfelhők. — Irta: GITKA. — Farsang volt. — Az egész falu asszony­népe másról sem beszélt, mint arról, hogy a délceg Dereghi Pisla elveszi a biró gaz­dag és szép leányát, a fekete hajú kék­szemű kis Pannikát. Ezen nem volt éppen semmi csodálkozni való 1 — Nagyon he­lyén való dolog volt az, s nem is ezen tűnődtek Hanem azt szerették volna tudni, hogy mit szól hozzá, milyen arcot vág az uj hírhez az Árva Zsuzska. Az pedig egy szép leány volt, kar­csú, litiomfehér bőrű szőke leány. Talált gyermek lóvén, már kicsike korában a falu érdemes, derék bírója neveltette, saját há­zában tartotta, mintha csak leánya lett volna. Mikor felesége meghalt, Zsuzsi ve­zette a házat szorgalommal, hűséggel. Ár­va Zsuzsinak hívta mindenki : más neve nem volt, s mégis minden legény bomlott, utána a faluban. — Minden szem meg­akadt imbolygó járású karcsú derekán, duzzadó hófehér vastag karjain ; fosillogó­villogó hollófekete szemeivel olyan £ igéző­en tudott nézni, az ember szinte érezte a szemek perzselő tüzét. Olyan volt, mint, egy gyönyörű fehér galamb. No meg rátartós is volt. — Ez még inkább ingerelte, vonzotta utána a legónyelset. Mindegyik szerette volna, ha csak reá nézett volna a szép Zsuzsi, de a többire ne. De az nem nézett egyikre sem ef?ygyel sem állt szóba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom