Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-11 / 41. szám

g. . •lő egymásnak rontottak. A vérengzést, a csendőrség erélyes közbelépése akadályozta meg. A duhajkodók közül Vastagot letartóztatták. — A gazdasági tanintézetben a beiratások f. hó 8 án befejeztettek. Az ország különböző résseiból igen nagy számban jelentkeztek a hallgatók, különösen az I. évre, a melyre aaonban a miuisztdr rendelete folytán csak k >rlátolt inmu hallgató vétetett fel. A tanév f. hó 9-én ünnepélyes «Veni Sancte»-val nyittatott meg, a melyen az egész tanári kar testületileg jelent meg a hallgatósággal együtt. Az istentiszteletet Dunst, Ferenc dr. apátplébános celebrálta Eckhardt Antal művészi orgonajátéka mellett, kérve a mindenhatót, hogy erőt és kitartást öntsön az ifjúságba, hogy a tanévet sikeresen elvégezhessék. a.z előadások 10 én vették kezdetüket a megállapított tanrend szerint. Az eddigi beiratások eredménye : I. éves 50, II. éves 69, III. éves 40, vendég 3, összesen 162, a tavalyi létszámhoz képest 10 el több. Most jelant meg A "Festőművészet, Remekei.' A régi mesterek leghíresebb alkotásainak gyűjteménye szines másolatokban. III. é« IV. sorozata. Minden egyes kép csinos papirkeret,ben Tan, melyek igy falra akasztva csinos szobadíszt képeznek. A teljes mü megrendelhető csekély havi részletfizetésre is Sujánszky József könyv és papirkereskedésében Keszthelyen. — Elvetemült fiu. Prohai Lajos 60 éves felső-páboki földműves hosszabb idő óta viszályban élt családjával, mig végre oda hagyva azt a vidéken kóborolt és nagyobbrészt korcsmákban töltötte idejét. A legutóbbi hetekben megu»va a kóborlást, még neglevő kis bit tokára egyik keszthelyi takarékpénztárból pénzt, vett fel kölcsön és azon szőlőjeben hajlékot építve magának, a családjától elváltán ott lakott. Hasztalsn igyekezett fia ós családja visszatérésre bimi az öreget, ö hajthatatlan maradt, a mi miatt a viszálykodás még jobban kiélesedett apa ós fiu között ugy, hogy utóbb már lelövéssel fenyegették egymást. Fia tudta azt, hogy atyjának van egy hat lövetű forgópisztolya, azt atyja távollétében annak lakásáról ellopta. Majd a mult hó én atyja hajlékának padlására ment fel és ott atyja ágya felett, a padlás deszkát felfeszitette és ugy, hogy atyja észre ne •egye, ismét, visszahelyezte. E hó 5-én éjjel, midőn tudta, hogy atyja már alszik, újból a padlásra ment, ott. az előre felfeszitett deszkát eltávolította és a kezénél lévő gyertyával alvó atyjára világított ós a nála lévő revolverből háromszor atyjára lőtt. Az első lövés az öreg Prohai jobb karját horzsolta, a második a hónaljban fúródott, a testbe. Az öreg a lövések okozta zajra ós fájdalomra felébredt és futással iparkodott fia elől menekülni ki ekkor még harmadszor is atyja után lőtt Az öreg a mint volt véresen a községbe menekült, hol ismerősei vették gondozás alá. A súlyosan megsebesített Prohai testéből a golyót Simon dr. távolította el, a kinek véleménye szerint, felgj ógyulásához nincs remény. — A vérengző kaszás. Körmendi Péter ea Vajda Lajos zalaszántói lakósok vígan beszélgetve kaszálták rétjüket, miközben valamin öszszevesztek s kaszájukkal egymásnak rontottak oly szerencsétlenül, hogy Vajda Körmendit öszszevagdalta. A csendőrség Vajdát letartóztatta, s beszállította a keszthesyi járásbíróság börtönébe. — Véres verekedés, Tapolcán ugy látsxik nem igen irtóznak a vér'öl, mert gyilkossági kísérlet,, öngyilkosság, véres verekedés napirenden vannak sőt már szenzációs számba sem mennek. A mult hó 26-iki gyilkossági kísérletet és öngyilkosságot 27-én véres verekedés követte, a melynek Sötét Flóri rabriselt ember a főhőse, a ki osak nemrég jött haza a fegyháiból, honnét feltételeseu helyezték szabadlábra. Állítólag 100 egynéhány koronát hozott magával,^ mit rabmunkával kere.ett. Megkezdődött tehát a vig élet; jó cimborák is akadtak a mulatozáshoz és vasárnap délelőtt, már hangos volt a kisapáti-utca sarkán levő Blum-féle korcsma. A délutáni órákban Sötétet, már a csendőröknek kellett a korcsmából eltávolítani, miután társaival összeveszett s őket kiverte. De nemsokára fordult a kocka. Sötétet társai lefogták, leteperték s hárman egyesült erővel véresre verték ugy, hogy látszd lag 'élettelenül terül el a földön. Mikor már a földön hevert, fejét csizmasarokkai rugdosták, Dagy darab kővel verBALATONVIDÉ

g _ tók, mellkasán ugráltak stb. ugyatiuyira, hogy a szemtanuk állítása 3zerint a porciónak tizedrésze is elég lett volna egy normális embernek. Néhány hétig bizonyára nem fog verekedésre gondolni s a mint felgyógyul, mehet vissza ismét a fogházba, hol eleget elmólkedhetik felette, hogy jobb lett volna tisztességes életet folytatni. — Szüret. Zalaegerszegen az idei szüretet f. hó 12-óre tűzték ki. A szüreti kilátások elég kedvezőek, különösen a minőség tekintetében. Habár mennyiségre kevesebb is lesz, mint első két évben, de a minőség feltétlenül az első rendű. — A sümegi Újhegyen a szüretet f. hó 8-án kezdték meg, mig a boglyashegyiek 11-én kezdik. Gyönge termésre van kilátás. — Laskay ügye. Laskay Tivadar, & már bejelentett, tanúinak meghallgatása után, ismét egy sereg tanút jelentett be, akinek nagyobb részét a törvényszék a tárgyaláson már meghallgatta. A nagykanizsai vizsgálóbíró október 9-én újra Keszthelyre érkezett, hogy a követknzö nevek alatt bejelentett, tanuk vallomásait jegyzőkönyvbe foglalja: Braun Józsefné, Udvardi Mari, Kober István, Kenesei Józsefné, Kouesey Mariska, Zrínyi József, Meszlényi Boldizsárné, özv. Kossá Jánosuó özv. Mu'h Lina, Somogyi Bábi, Simon S. dr., Mulli Lina, Laskay Ernő, Laskay Emil, Függ DÓDes, Illés Ignác, dr., Magyar János, Balla Imréné, Zitterbarth Kálmán, Zitterbarth Kalmáuuó,. Márton László, Bábi nevű rétesőszné, Somogyi Mári. Amint látni való, az írnokoknak sok volt a dolguk. — H tanügy. Nevezetesen a kisdedóvás iránti meleg érdeklődéséről tett bizonyságot, Alsé-Lendva képviselőtestülete, midőn legutóbbi gyűlésén kimondotta, hogy mivel a városnak alkalmas helyisége nincsen, a melyet a kitdedóvó céljaira átengedhetne, addig, mig ilyen helyiség kapható l«sz, vagy e célra építkezés történik, a városi tanácstermet engedi át. E nemes határozat önmagát dicséri. IRODALOM. A „Balatoni Muzeum-Egyesület" első évkönyve. £ szerény cim alatt húzódik meg egy igen számottevő, vaskos kö»y». Első pillantásra azt hihetnök, hogy száraz chronologia ; de ha forgatjuk, kedvvel, élvezettel fogjuk olvasgatni. Kis városunk szerény irodalmi életében jeleuség, örvendetes jelenség ez. Aszá teszik hazánk nagyszerű tudósai, kik amint eddig hazafiságból pártoltak a magyar tenger ügyét, ugy most egyikök-másikuk tollal is síkra scáll érette, megmutatvan egyszerumint, hogy az üdülés és tulajdonképeni szórakozás napjait ii munkái tevékenységben töltik vala. Nem is évkönyv, hanem igazi almanach ez a nálunk megjelent könyv. Olyan, melyben oikkeinek szerzői a tudományt is szolgálják, de a laikusnak is aduak értékes lelki táplálékot. Mindenek fölött azonban egy igen nagy érdeme tudósainknak, hogy szóval, tettel és írásban felhívják a magyart, a magyar haza természeti szépségeinek szemlélésére és amennyiben ez hacafias célokat szolgálván üdül si ít nyújt: a magyai teng»r szépségének praktikus felhasználására. Látta, immáron egy évezreden át látta a magyar hazájának kincneit ; látta, de nem nézte. Mert ha ^ézte volna, bizonyára itt marad, ezeket élvezi, e haza népeit gazdagítja s nem hordja a magyar haza magyar munkáskezének eredményét ki, a, messze, a tőlünk oly idegen népeknek, hogy azoknak reánk nézve idegen kulturáját gyarapítsa. Mert nemcsak hazafias, de erkölcsi kötelesség is, hogy a ma oly mindenható pénz itt maradjon a haza határain belül ; itt fogyjon, itt folyjék szét, itt terjessze a nép jólétét és itt tartsa azt,, aki idevaló, a szegény, a jó magyar népet, ki ide s tova idegen már-már saját hazájában . . . Es az évek egy egész ezredének kellett lefolyni, mig a magyar megtanulta azt! És még ma is hazafiasságnak mondják ezt; erénynek azt, ami kötelesség ! De jól van, legalább enynyire már vagyunk! _ 1903. október 11. Ezt, a nagy, ezt a nemes, ezt a magasztos ügyet szolgálja e könyv, szolgálják hazánk nagy. nevű tudósai, kik írtak ez Évkönyvbe. A természet mennyi szépségét tárják fel előttünk kik mmdeuuapi élet nehéz küzdelmében vagy nem órtüuk reá meglátni mindezt, vagy ha láttuk is, nem értettük ; azok pedig, kik tehették volna, nem vettek tudomást létezéséről míg leik es fiai a hazauak belekiáltották a magyar világba, hogy itthon is van minden, amit a külföld, az idegen produkál. Lóczy Lajos dr, az egyetem tudós tanára, a Balaton téli képével ismertet meg bennünket. Mily vonzó kép ez, tudva azt, hogy a Balaton téli élete talán mozgalmasabb mint egyébkor • legalabb régebben. Nincs az a regény, mely vonzóbb, mint a természet ólótóböl egy-egy, ha — tudja valaki olvasri. Es a tudós tanár ur olvasni is, közleni is tudja. Majd Kuzsinszky Bálint dr. ismertet, meg a Balatouvidék régi életevei. Egy-egy kő, egy tégla egy regi oltár. .. összehordjak a tudósok e törmelékeket, melyek beszélnek régi időkről, annak dicsősegéről, egy nagy névnek gyakorlati érzékéről, hatalmáról. S egy még nagyobb, mert birtokát ezer évig változatlanul biró nép — — hogyan elhanyagolta a magyar ezt! Borbán Vince dr., u hírneves termószetrajztudós, a balatoni örökzöld növényeket, ismerteti, de sejteni engedi, hogy őt a geologia alakulásai is erdeklik. Egy-egy odavetett mondat az Osbalaion terjedelmét, uagyságát sejteti velünk. Fönséges szavak, hisz' a természet beszól. A természet: anyáuk, fenntartónk, dajkánk ós pihenőhelyünk egykoron . . . Cholnoky Jenő d r. tanár, a Balaton ezen igazán alapos, tudomány san alapos ismerője a Balaton vizhullámairói es a jéghullámokról oktat, oktat gyönyörködtetve. Tudós szemnek ketl lenni, mely ugy látja u hullámokat, mint az övé; férfinak ketl lenni, ki nem átall egy másik tudós társaságában tóleu a jég fölött lakni, ki meg meri kockáztatni mindezt, mint ö nem különcködésből, de a tudomány szeretetéből kifolyólag. Egy melancholikus liaug is vegyül a könyv inss, eleven életebe: gyulai Gaal (laston, Hermán ottó tudós tanítványa lelkét ihlette meg az ősznek, a pusztulásnak méla hangulata: pus*tul az ősi természet, az, melyet ö oly nagy on, oly végtelenül 6zeret, pusztul a Balaton ősi képe. S nagy szeretete a süppedő sírdombokat nem engedi teljesen elpusztulni; kereszttel jelöli meg őket, emleket állit nekik, mely nem mulaudó, mely nem pusztul el akkor sem, ha a tégi kép teljesen megváltozik. E kereszt, ez omlók a tudományé. Mi nem tudjuk méltányolni, muukája értekét, mi csak gyönyörködünk szépségén, különösen esorokiréja, kit hozzá az elmúlt, gyermekkor kedves emlékei, vágyai, örömei fűznek, atudomany majd méltányolni fogjaaz ö nemes munkáját. De nem vehetőm sorba az összes cikkiróka>'. Lovassy Sándor dr., a gazdasági intézet tanára ós Keresztes József tudományos megfigyeléseiket, közlik, melyek inkább a tudóst s a-szakéinbert fogják érdekelni ; üyörfíy Eudie szombathelyi premontrei r. tanár és Darnay Kálmán a régiségeket ismertetik, melyeket egyesek buzgósága hordott össze ; Csák Árpád szolgabíró és a M.-E. titkára igen érdekesen ismerteti Fenék történeti viszonyait ós a M.-E. ásatásainak, melyeket ő vezetett, eredményeit. Majd az Egyesületi értesítő ad számot az Egyesület története és működéséről, kegyelettel adózván annak és azoknak, kiket kegyelel illet. Harminchárom, a szöveg kozó nyomott kép teszi a könyvet, még élénkebbé s a tudományos cikkeket még értékesebbeké. Köszönet a Muzeum-Egyesületnek, hogy ilyen, számottevő Írókat, tudósokat tudott az ügynek megnyerni. Szívből kívánjuk, hogy a folytatólagos évkönyvek is hasonló becsüek legyenek. Csak egy dolgot nélkülözünk sajnosan az Évkönyvben : a magyar költőkirály, Jókai Mór sorait, ki maga is lelkes bámulója a Balaton szépségének es óveukint több időt szokott tölteni környékén. Ha íelszóiitják, nem hiszem, hogy megtagadta volna hozzájárulását. Hiszen magyar ügyet szolgált ő is egész életében, a magyar faj izzó szeretete jellemzi őt. A könyv ára 4 korona. Kiállitása is jó, tetszetős, bár, ugy tudom, tudnának KesztbeJyon még csinosabb könyTet is kiállítani.