Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-09-06 / 36. szám

1905. szeptember 6. fürdőből igy is van elég jövedelem, tehát erre kell pénznek lenni Sőt muszáj. Ha pedig muszáj lenni, akkor van. De lehet még több is. Az a vendég, aki ide jön, szívesen tizet, — mondjuk — hat korona úgynevezett kurtaksát, ha cserébe kap egy kis rendet, egy kis figyelmet s egy kis kényelmet. Számítsunk egy évre 600 taksa-köteles vendéget — pedig több vau — ez kitesz 3G00 koronát. Pedig 800 koronáért szívesen vállalkozik az igazgatói állásra egy ahhoz értő ember. Hiszen ez a hivatala csak 4 hónapig tart, Tehát még marad is pénz, amit, az igazgató kezébe lehet adni. Akinek első dolga ez lesz, hogy a parkba szerződtet egy zenekart. A másik dolga pedig az, hogy ugyancsak a parkba beállít, még legalébb harminc darab lámpát. Mert az mégis csak különös, hogy egy fürdő helyen nincs zenekar. Mikor még Hévizén is van A «Hullám»-ban ugyan játszik a cigány, de csak azoknak, akiknek lehet és szabad cda felmenni. Tehát — Strausz ur a tanunk — igen keveseknek. A park pedig — arra szemtanuk vagyunk — este nyolc után pokol és Bakony egyszerre. Azt nem is említjük, hogy mig a csendőr a park egyik felén jár, a másik felén egész uyugodtan lebunkózhatnak becnünket. Száz csendőr is hiába jár ott, ha sötét van. Mert & sötétség magasan ijesztő, félelmetes és kellemetlen. A. kiküldött bizottságnak szives figyelmébe ajánljuk jelen sorainkat, melynek . . . folytathsa következik. Cselédügy. n. Tiz olyan asszony mellett, a kik azt követelik, hogy cselédjük ébren várja bo valamely mulatságról éjfél V örül történő haza jövetelét, bárha tudja, hogy a cselédlány már kora hajnalban kénytelen fölkelni, hogy teendőit elláthassa — legalább is ugyannyi cselédlányra akadunk, kik a helyett, hogy a portörlővel a szobák, szekrények stb. tisztántartásáról gondoskodnának, holmi rémregényeket olvasnak, vagy órákon át a tükör előtt üldögélve, hajfodoritással foglalkoznak. A <kimenés< megtagadását azzal boszulja meg a szakácsné, hogy napokon át szándékosan elrontja az ételeket, a szolgáló, meg a szobaleány pedig minduntalan eltör hol egy értékes virágvázat, hol egy_ tálat, vagy ezekhez hasonló kisebb-nagyobb értékű tárgyat. Annak az asszonyunk, a ki mielőtt nyári üdülését megkezdené, fölöslegessé vált cselédjeinek brevi, manu kiteszi a szűrét, cseppnyit, sem törődve azzal, hogy ezeknek van-e betevő falatjuk és menhelyük — pemkantja az a cseléd, a ki elég raffineriával bir arra, hogy bevárja az ünnepek egyikét másikát s csak azután mondja föl n szolgálatul, a mikor asszonyának a jó magaviselet reményére alapított karácsonyi, újévi vagy egyéb ezekhez hasonló ajándékát megkapta. A gazda és cseléd között előbb fönállott bizalmas, jó viszonynak ma már se hire, se nyoma. Vége annak a patriarchalis viszonynak, a mely egyrészről a szerető atyai gondoskodásban, másrészről pedig fiúi ragaszkodásban nyilvánult. Helyébe lépett a felfegyverkezett béke, mely a legcsekélyebb inscidensnél nyílt ellenségeskedésbe tör ki. — Egyik félben sincsen meg az egymás iránti gondoskodás érzete: egyik sem törődik a másiknak az érdekével s ugy állnak egymással szemben, mint teljesen külön érdekek birtokosai, holott ez téves fölfogás. Nagyobb az az űr, mely a két fél közt tátong, mint a gyárosok és munkások közti rés; mert a naponkint gyakrabban való érintkezés következtében a súrlódási felület sokkal nagyobb amannál. Különös fölfogás uralkodik nálunk a gazdáknál is, a cselédeknél is. Egyik fél sem gondol arra, hogy a szolgálati viszonyból csak akkor fakadhat, áldás, ha ezt önként, szeretettel és nem «inuszáj «-ból kötik. Nem gondolnak arra, hogy a kölcsönös előzékenység egymás érdekeinek a kielégítése, az elvállalt kötelezettségnek mindkét részről va! í pontos s lelkiismeretes teljesítése az együttmaradást, csak megkönnyítené és tűrhetővé tenné ; hanem azon törekszenek, hogv egymást miuél több kellemetlenségnek tegyék ki és igy a viszony tűrhetetlenné válik. Számtalanszor hallunk panaszokat, a gazdák részéről, hogy cselédeik fizetett ellenségük. És ez sok esetben a valóságnak annyira megfelel, hogy bizonyításra sem szorul. Száz esetben kilencvenkilenc százaléka a cselédeknek határozottan fizetett ellensége gazdájának, a kit töle telhetőleg megkárosít, megrövidít,. Es ha figyelembe vesszük a mai viszonyokat, alig — Késő van Gusztáv. Elmegyek, mielőtt meglátna bennünket valal.i. Elváltak. Mindegyik folytatta útját a napfénytől fehér országúton, ábrándozva a bűbájos tavasz varázsbataImáról; mindketten látni vélték a két kis gyenge magi ól kinőtt, nyárfát, a me'yekrek ők adtak biztos, harmatos bölcsőt a> országút szélén választott illatos hantokban. Látták őket felnőni, magasan, égbenyulva, egymás mellett, mint együtt utazó jó barátokat. Ok állapit"tták meg a két nyárfa sorsát, s kivánságokkal, jóslatokkal szándékosan kapcsolták össze ezek életét, szerelmük szentségével, mely sohasem fog meghalni. Az egész életre ki tölt égi tisztaságú szerelem, s az általa oltalmába vett. két, nyárfa égbetörő zöld koronája — elválaszthatatlan társak lettek egy egész életen keresztül. S mindketten — Ada és Gusztáv — egy gondolattal foglalkoztak, egy kételylyel, egy aggod* lommal, . . . melyet nem mondtak meg senkinek, de amely mindig eszükben volt: — Ki kel-e a két kis mag? Megszületik-e a két kis növény ? S ha az egyik elhal a szárazság miatt, a szükséges életnedv hiányában, a sötét feilödési korszak, a földalatti élet folyat' án!? Nem volra-e ez szomorú, kétségbeejtő előhírnöke az ő szerelmük ha'álának is? Nf-m jelentené-e ez két-égbevonhatai lanul, hogy a sz-reli-m nem volt egyformán benső, egyformán (gyengéd mindegyikük lelkében? Melyik nem ered tneg a két kis mag kö/ü ? M"lyikük lelke fárad el először a szerelemben? Ada vagy Gusztáv? Melyikük van arra kárhoztatva, hogy maganyosan elhagyatva fejezze csodálkozhatunk e fölött, sőt a dolog természetében fekvőnek találjuk. Mert ma, midőn mindenütt a szociális helyzet javítására törekszünk, a cselédek érdekeinek a megóvására helyzetük javítására senki sem gondol." Sok tekintetben épen olyan jog nélkül valók ezek ma is, mint. voltak ez előtt egy századdal; és nagyon gyakran ki vannak' szolgáltaik az egyes gazdák önkényének, mint annak előtte. A cselédek helyzete csak annyiban javult, hogy mód.nyújtatott arra, hogy a szegényebb sorsú nők részére más keresetforrás is nyílik, nem csupán a szolgálat, s igy a gazdák a keresletben rejlő hiánynál fogva kénytelen-kelletlen megbecsülik a cselédeket, jobb bánásmódban részesitik. Mivel a jobb nevelésben részesült nők megélhetésük forrásait más terrénumon keresik meg, csel dek gyanánt csak a tudatlanabb rósz szegődik el, magától értetődik, hogy a cseléd kontingens faji értéke, suiya nagyon alászállt. A jobb qualitásu nők ritkán vállalnak cselédminőségben szolgálatot és ha mégis rászánják magukat, teszik ezt abban az elhatározásban, hogy megfelelő rekompenzatiót talált e téren á feláldozott szabadságért. Mivel podig rendszerint ezt a vélt rekompenzáció!, egy hamar és minden helyen nem találhatja meg, ugy segit magán s onnan veszi ezt, a honnau éppen venni tudja. Erre teljes jogot vél magának vindikálhatni és ha jól megfontoljuk sok igazság rejlik ebben. Mert — gondoljuk csak meg — hogy habár az, a ki az éhség kényszerű hatása alatt egy kenyeret lop, a törvény élő t tolvajnak minősül, mégis egy magasabb szempontból tekintendő erkölcsi fogalommal föl keli őt a lopás vádjának s következményeinek terhe alól menteni. Körülbelül igy álluuk ma a cselédkérdéssel. A cselédek kötelessége a legritkább esetben van ugy körülírva és meghatározva, hogy azt a cseléd tetszése szerint ki ne bővíthesse, vagy meg ne kerülhesse. A családok legtöbbjénél a tagok kényelme inkább a cseléd kezében, mint a ház asszonyáéban nyugszik. És ámbár ezt az egyes családok maguk is beismerik, mégis az elismerést csak csengő pénzben rójják le a cseledek azt hivén, hogy ezzel eleget tettek kötelességüknek. A cseléd elégedjék ezzel meg. Punktum. be ezt a szomorú földi utazást ? Ada, vagy Gusztáv? Mikor beszól a jelkép? Mikor teljesül a jóslat? Oh bizonyos, ho^y egy év előtt, nem ; mert a természet nagylelkű és csalhatatlan, de lassan felel meg az emberek „kérdéseire. Hogy « két kis mag kicsírázzék, hogy a picinyke növény uagynehezen annyira bújjon ki, hogy láthatóvá legyen, arra nem kevesebb, mint kér, tavasz szükséges, s a megterinékenyülés hosszú , titokzatos munkája alatt el kell felettük vonulni, a nyár égető hevének, az ősz szelid enyheségének, ki lesznek szolgáltatva a a tél zord hidegségének, mig életre f. kasztja őket az uj tavasz langyos életre hívó csókja. Végre eljött az uj tavasz ; Ada ós Gusztáv kikeresték a két kis — alig arasztnyi magas — fácskát a száraz levelek, a sok ártalmas növény közül ; milyen boldogok voltak felfedezésükre. Alig hogy kiszabadították a két kis növényt a mérges füvek közül, melyek elfojtással fenyegették, megkeresztelték a két kis fácskát: Ada és Gusztávra. Természetesen azt hivták Adának, melyet Ada ültetett el a földbe. Evvel a k^reszteléssel, mely nem annyira ünnepélyes szertartás volt, mint inkább meggondolatlan, könnyed gyermek csiny, csak állandóvá tették, jobban megerősítették a lelki rokonság egy nemet, a két növényke s azok között, kik azokat elültették. Igy DŐtt igy erősödő't mind jobban, a csalóka álom, melynél fogva a két kis fa jelképezte a két fiatal szerelmest. . (Fo'yt. köv.) A Kesztheiy-Sümeg-yidéki tanítókor közgyűlése. Annak idején hírt adtunk arról, hogy megyéspüspök urunk a keszthelyi és sümegi esperesi kerületek plébániáit, uj kerületekbe osztotta be. Eme fölosztás maga utáu vonta a tanítói körök uj beosztását is, nevezetesen a keszthely-sümegi kör tauit.ó-, keszthelyi, sümegi és szt. gróthi körökre osztattak be keszthelyi és szent, gróthi körök egy csoportba, a sümegi és devecseri körői< ismét egy csoportba foglaltattak, B. régi beosztásból kivált tehát a sümegi kör. A kör ezen szói o-ztása előtt. f. hó B-án dél-löt.t, t.arotia utolsó együttes ülését Keszthely n, a községi elemi leányiskola III. osztályú tantermében. A közgyűlést szt. mise előzie meg, a melyet Szanyi Ferenc az újonnan alakult Sümegi kör esperes tanfelügyelője vé^z^t. , és « melyen Nyers Imre zala-szántói k tanító orgonált és a megjelent, köri tagok karénekeket adt-k e ő. Szt. mise utáu a kitűzött helyen megjelentek a gyűlés tagjai es Sárváry József dabroncai tanító t kör ügyvivő alelnök*- 9 órakor a gyűlést megnyitót'a. Jelen voltak mint. vendégek : Szabó Antal ós Sz«nvi Fer-nc esperes plébánosok, Fekete Gergely zndi ple'-áuos tanfelügyelő, N«gy Margit ke^z'heyi kö'/.s. isk. tanítónő, Németh Jáuos vörs' ple.t áno*, Stnkovits Nándor keszthelyi káphn Bóry Imre keszthelyi közs. isk. tanító. A kör tagjai néhány kivó-eló«el cs«kn-in teljes számban jelentek meg. Sarváry elnök üdvözli a megjelenteket, ismerteti >ta uj kerületi beosztást es az üié-t megny't A j í,yzőkönyv felolvasása előtt P z-gár végedi tanító kért szót és indítván* • terjeszt e ő j hogy a mai ülésre kitűzött gyakor'at.i e ö»dást