Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-16 / 33. szám

1903. auguzstus 15. BALATONVIDÉK 3. gyakorlati végrehatjásáuál a hatóságok támo­gatása ós a végrehajtás ellenőrzése, nemkülön­ben a felmerülő hiányok pótlására való gon­doskodás. 7. §. Ezen célból feladatai a következők: a) Teljes erővel odahatni, hogy a magyar állam területén a belföldi fogyasztás a külföldi árubehozatalt nélkülözhesse; e célból saját ha­táskörében és társadalmi uton kijelölni azon módokat ós gyakorlatilag alkalmazni azon esz­közöket, melyek segélyével az idegen behoza­tal megszüujön és hazai termeléssel pótolható. b) A közvéleményt, hatóságokat, fogyasz­tók rétegeit, gyárosokat és kereskedőket, úgy­szintén a kormányt és törvényhozást ez irány­ban tájékoztatni, a szerzett, tapasztalatokhoz képest útmutatással szolgálni, ép ugy a továbbá szükséges társadalmi, kormányzati és törvény­hozási intézkedéseket kezdeményezni, illetve a más oldalról megindított mozgalmakat és tett intézkedéseket egész befolyásával támogatni. c) Különösen kereskedőknél odahatni, hogy szükségletüket a hazai termelésből fedezzék, SEÜkeég szerint a belföldi iparosokat, kereske­dőket és fogyasztókat olyan egyesületbe, vagy szövetkezetbe tömöríteni, melyekkel a hazai ter­melés erősíttetik, illetve mely ágban hazai ter­melés nincs, lehetővé válik. d) Hazai termelésűnk védelmére a köz­szállításokat és a külföldieknek engedélyezett magyar kir, szabadalmak belföldi köteles gya­korlatát, ellenőrizni, úgyszintén oda hatni, hogy külföldi munkaerők a hazaiak rovására alkal­mazást ne nyerjenek. e) Gyakorlati uton a hazai termelés ver­senyképességét és értékesítéséi szervezetével előmozdítani, úgyszintén egyes pangó vagy uj termelési ágak felvirágozásáuak akadályait fel­deríteni és azok elhárítását előmozdítani. Az ilyen termelőket megfelelő szakelőadások, felol­vasások, minták bemutatása, kiállítások, Külö­nösen vándorkiállítások, vásárok és miutagyüj­temények, a tagjaitól és a Magyar Iparművé­szeti Társulattól vásárolt hazai iparművészeti és iparcikkeknek, hazai szakmunkáknak és lapok­nak tagjai között való kisorsolása, általában a hazai szakirodalom és szaksajtó pártolása és lejlesztése és azok termékeinek .széles körben való terjesztése által a technikai és gazdasági vívmányokról folyton tájókoztani és uj vagy jobb iparcikkek és áruk, ujabb találmányok és termelési (gyártási) eljárások meghonosítását, illetve kiaknázását előmozditatni és anyagilag segélyezni. f) Hazai ipari és mezőgazdaság, termékek forrásait nyilvántartani, esetleg védőjegyünkkel ellátni és a. sajtó utján ismertetni. A külföldi behozatalt folytonos figyelemmel kísérni. g) Ezen célok és feladatok elérésére or­szágos szervezetet alkotni ós a már fennálló vagy ezután alapítandó gyári ós kisipari, gaz­dasági, kereskedelmi és társadalmi egyesületek­kel, szövetkezettel és érdekképviseletre hivatott tényezőkkel közvetlenül és sajtó utján állandó érintkezést fentartani. Kitüntetések. 8. §. Az egyesület a hazai termelés vé­delme érdekében szerzett érdemek elismeréseül okleveleket és érdemeket ad kitüntetésül. Mun­kásoknak, kik a hazai termelés fejlődését ós versenyképességét, továbbá uj termékek, ujabb találmányok és termelési (gyártási) eljárások meghonosítását előmozdítják, jutalmakat ad és eszközöl. Ennek szabályzatát az ügyrend álla­pítja meg. Cholnoky Jenő dr. felolvasása. A «Balatoni Muzeutn Egyesület» f. hó 8-án a «Hullám» szálló dísztermében felolvasó estét rendezett, mely alkalommal Cholnoky Jenő dr. egyetemi tauár tartotr szabad előadást e cimmel: «A legszebb női ruhák országáról » Intelligens kczönség hallgatta végig akissé hosszú — 2 óráig tartó — de nagyon érdekes előadást, amelyben ügyesen ismertette Cholnoky a khinai nőket, férfiakat, azoknak szokásait, ruházatát. Néhányremek khinai tárgyat u. m, öltö­zetet, festményt, kézi munkát (hímzést), khinai kézi eszközt be is mutatót . Előadása kezdetén a nőkiől beszélt Cholnoky. A khinai nők — inondá — európai fogalmak szerint, nem valami szépek. Termetük nagyon kifejlett, idomaik teltek, arcuk azonban nem szép. v. link gerince alig emelkedik ki, csúcsa ,pisze, szemük ferde metszésű, kicsiny. Arccsont­juk kiü'ő, homlokuk alacsony és hátrahajló. Hajuk azonban gyönyörű koromfekete, inajd­ntin kékesbe játszó. Szemük szintén fekete, a kék szem náluk nem fordul elő s igy a kék­szemű európaiakról azt hiszik, hogy szemükön hályog van. A nők termetének szépségén legnagyobb hiba az, hdgy lábaik el vaunak nyomorítva. Már kis gyermekkorukban ugy fáslizzák a lá­buíiat, tiogy a lábfej csontjai összegörbüljenek s igy az ujjak a sarokhoz egészen közel kerül­jenek. E'einte nagyon fáj a lábuk, később azon­ban semmi fájdalmat sem éreznek. A láb hegye nem ón a főidet, mert csak a sarkukon járnak s így nagyon megvastagodik a bőr s az egész láb a ló patájához hasonlít. (Egy ilyen lábat fel is rajzolt Cholnoky az ott levő táblára ) Erősen festik arcukat, különösen ajkaiknak közepét élénk pirosra, szélét pedig fehérre, ugy hogy messziről szájuk igeu kicsinynek látszik. Az öltözet a rang szerint különféle. A gaz­dag előkelő nők öltözéke rendkívül szép, még nőink legpompásabb báli öltözetét, is felül­múlja. (Cholnoky be is mutatott a közönség­nek néhány ruhadarabot, m. p. egv bő inget, mely oldfclt van gombolva, annyira kivágva, hogy ! csak a nyakuk látszik ki, s térdig vagy azon alul ér, továbbá egy felöltőt, mely tarka him­| zésekkel volt diszitve). A nők fejük díszítésére élénk szinü viiá­j gokat, ezüst és arauy fésüféléket használnak, hajuk pedig ugy van fésülve, hogy hátul fel­felé konyul. Ha gyász érte őket, hajukat le­felé konyítják s a gyász jeléül még fehér ru­hát, is öltenek, mert, náluk a fehér szin gyászt, a fekete pedig az örömöt jelképezi. A férfiak-jellemzése szerint-copfot visel­nek, s ha ez le vau vágva valakinél, arról tud­ják, hogy valami büutény miatt el volt Ítélve. A büntetésnek egy másik neme az, hogy egy bőr légycsapóval olyant csapnak az elitélt szá­jára, hogy attól tönkremegy. Különösen akkor szokták e büntetést alkalmazni, ha valaki plety­kálkodott. (Erre nézve Cholnoky el is mesélt egy kis történetet.) TJri nőket — folytattu — az utcán nem igen lehet látni, mert rendesen zárt hordozó székben, vagy kocsiban teszik meg látogatá­saikat. A férfiak sem járnak igen gyalog, uem akarják, hegy cipőjük sáros legyen, mivel a khinai a sáros cipőt szégyennek tartja, vagy ha gyalog uiegy, vastag talpú cipőt huz, melynek talpa és sarka fából vau készítve s fehérre festve, hogy a sár ne lássék rajta. A társadalmi élet — min 1 mondá — Khi­nábau külőmbözik a mienkétől. A nők a ig ta­nulnak valamit, egy pályán sem működnek ós nagyon keveset, tudnak írni, olvasni. Az olyan nőnek, a ki uem ment fér|hez, nincs valami jó dolga, rendesen varrással kere-i meg kenyerét vagy pedig a rokonság gondoskodik róla. Az özvegyek, ha gyermekeiket, erényesen nevelik, s belőlük jó hazafiak lesznek, nagy becsülésnek örvendenek, számukra gyönyörű emléket emel­nek ; rendesen faragott kőkaput építenek a sír­jához vezető ut.ra. A méltóság és rang nem száll náluk apá­ról fiúra, hanem fiúról apára. Mert ha valaki magas rangot pl. grófi méltóságot nyer el érdemei lolytán, e rangot nem öröklik gyer­mekei, hanem visszaszáll apjáia ós annak előd­jeire, mert a khinai szerint az apa érdeme az, hogy kiváló férfiút nevelt, gyermekéből. A khinaiak irását. nehezebb megtanulni, mint, a mienket, mert minden szóra külön jelük van. Vagy 6600-at tesz ki a használt, írásjegyek ' száma, ezek közül mintegy 150 az egyszerű, a I többi ezekből van ősszeléve. (Cholnoky több ( szót, irt fel de ezek közül c-ak egyet, említek delejes tekintete egy pár pillanatra mintegy megbűvöli hipnotizálja a megkinzott bikát. Egy néhány másodpercig meredten néz egymásra a két halálos ellenfél. A cirkuszban elhal minden hang, minden szem az espádára tapad. Ez las­san leereszti a muletát s kissé bítra hajlik megfeszíti a jobb lábát s döfésre emeli a gyil­koló pengét. Mindenütt síri csend és mozdulat­lanság, csak az espada markában villog a kard. Egyszerre csak megvillan a bika szeme, az es­pada vas tekintete észreveszi a villanást, egy pillanat alatt a bika szarva közé veti s lapoc­kái közé döfi a villogó keskeny kardot. Hirte­len elugrik. A néma közönség — ha a döfés sikerült — mintha egy varázsütésre felriadt volna, delejes álmából egetverő orditásban tör ki, a halálra sebzett bika pedig egy pár pillanatig bambán nézi az ujjongó publikumot, majd lassan alá­csuklik az első, utánna a hátsó lába, kezd öm­leni a száján a vér s hörögve a küzdőtér po­rondjára hanyatlik. A mint lehullott, hozzá ug­rik a puutilleio, egy kis tőrt döf a nyakába, a mi egy pillanatra galvanizálja, de utánna rög­tön élettelenül terül el a véres arénán. A véres jelenet után vig csilingelés között bevágtat csengetylikkel és spanyol nemzeti szí­nekkel di-zitett három öszvér, a mely az elhullt állatokat kihurcolja. Először az elpusztult lovakat vonszolja ki, utána a corrida négylábú hősét: a megölt, bikát. Az arénát friss porral hintik be s berohan a következő bika. Minden viadalomkor 6 bikát ál­doznak fel véres kedvtöltósükért. A bikák 15—17 lovat öklelnek fel s többször az espádák is ál­dozatul esnek a fölbőszitett bikák öldöklő ha­ragjának. Magam is szemtanúja voltam egy Minuto nevezetű espada felöklelésónek. Mint, egy lap­dát először magasba dobta a felbőszülő állat, azután kétszer az oldalába döfte szarvait. Min­den arcra halálsápadság ült, mindenfelé hang­zott a rémes kiáltás: beszído, matador! megse­besült, meg vau ölve. A banderillok elvadítot­ták tőle a gyilkoló bikát, a mire a szolgák vál­laikra kapták s általános rémület közt kivitték. Kezeivel felhasított oldalát takarta s feje erőt­lenül csuklott vérző mellére, arcán halálsápadt­ság ömlött el. A corrida azonban tovább folyt a halálra sebesített matadort kollegája váltotta fel. A bikaviadal kétségtelenül barbár és ke­gyetlen mulatság, de az igaz, liogjr az emberi bátorság és ügyesség győzelme a nyersállati erő fölött sehol sem jut kifejezésre izgatóbb alakban mint épen a korridáu. A humanismust inkább affektáló, mint gyakorló európai müveit nemze­tek megbotránkozással ítélik el a spanyolok e véres nemzeti sportját. Addig azonban Európa egy kultur népének sincs joga pálcát törni a spanyolok barbarismuaa fölött, mig- kultiválják a párbajt, a mig intelligens, uri emberek kicsinyes okok miatt gyakran gyalázatos üzelmek eltus­solására karddal, pisztollyal egymás életére tör­nek. A mig Európa művelt, lovagjai nem irtóz­nak emberi vért ontani, addig ne hullajtsunk tragikus könyeket, u Spanyolországban elpusz­tult bikák és kimustrált gebék fölött. Foronpy ínycof l/ooüWnny Az ew edül elismert ke!,emes izüte r' 1 Cl ClluZ UUZOöl RLGOöIUVIZ mészeies hashajtó szer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom