Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)
1903-08-16 / 33. szám
1903. auguzstus 15. BALATONVIDÉK 3. gyakorlati végrehatjásáuál a hatóságok támogatása ós a végrehajtás ellenőrzése, nemkülönben a felmerülő hiányok pótlására való gondoskodás. 7. §. Ezen célból feladatai a következők: a) Teljes erővel odahatni, hogy a magyar állam területén a belföldi fogyasztás a külföldi árubehozatalt nélkülözhesse; e célból saját hatáskörében és társadalmi uton kijelölni azon módokat ós gyakorlatilag alkalmazni azon eszközöket, melyek segélyével az idegen behozatal megszüujön és hazai termeléssel pótolható. b) A közvéleményt, hatóságokat, fogyasztók rétegeit, gyárosokat és kereskedőket, úgyszintén a kormányt és törvényhozást ez irányban tájékoztatni, a szerzett, tapasztalatokhoz képest útmutatással szolgálni, ép ugy a továbbá szükséges társadalmi, kormányzati és törvényhozási intézkedéseket kezdeményezni, illetve a más oldalról megindított mozgalmakat és tett intézkedéseket egész befolyásával támogatni. c) Különösen kereskedőknél odahatni, hogy szükségletüket a hazai termelésből fedezzék, SEÜkeég szerint a belföldi iparosokat, kereskedőket és fogyasztókat olyan egyesületbe, vagy szövetkezetbe tömöríteni, melyekkel a hazai termelés erősíttetik, illetve mely ágban hazai termelés nincs, lehetővé válik. d) Hazai termelésűnk védelmére a közszállításokat és a külföldieknek engedélyezett magyar kir, szabadalmak belföldi köteles gyakorlatát, ellenőrizni, úgyszintén oda hatni, hogy külföldi munkaerők a hazaiak rovására alkalmazást ne nyerjenek. e) Gyakorlati uton a hazai termelés versenyképességét és értékesítéséi szervezetével előmozdítani, úgyszintén egyes pangó vagy uj termelési ágak felvirágozásáuak akadályait felderíteni és azok elhárítását előmozdítani. Az ilyen termelőket megfelelő szakelőadások, felolvasások, minták bemutatása, kiállítások, Különösen vándorkiállítások, vásárok és miutagyüjtemények, a tagjaitól és a Magyar Iparművészeti Társulattól vásárolt hazai iparművészeti és iparcikkeknek, hazai szakmunkáknak és lapoknak tagjai között való kisorsolása, általában a hazai szakirodalom és szaksajtó pártolása és lejlesztése és azok termékeinek .széles körben való terjesztése által a technikai és gazdasági vívmányokról folyton tájókoztani és uj vagy jobb iparcikkek és áruk, ujabb találmányok és termelési (gyártási) eljárások meghonosítását, illetve kiaknázását előmozditatni és anyagilag segélyezni. f) Hazai ipari és mezőgazdaság, termékek forrásait nyilvántartani, esetleg védőjegyünkkel ellátni és a. sajtó utján ismertetni. A külföldi behozatalt folytonos figyelemmel kísérni. g) Ezen célok és feladatok elérésére országos szervezetet alkotni ós a már fennálló vagy ezután alapítandó gyári ós kisipari, gazdasági, kereskedelmi és társadalmi egyesületekkel, szövetkezettel és érdekképviseletre hivatott tényezőkkel közvetlenül és sajtó utján állandó érintkezést fentartani. Kitüntetések. 8. §. Az egyesület a hazai termelés védelme érdekében szerzett érdemek elismeréseül okleveleket és érdemeket ad kitüntetésül. Munkásoknak, kik a hazai termelés fejlődését ós versenyképességét, továbbá uj termékek, ujabb találmányok és termelési (gyártási) eljárások meghonosítását előmozdítják, jutalmakat ad és eszközöl. Ennek szabályzatát az ügyrend állapítja meg. Cholnoky Jenő dr. felolvasása. A «Balatoni Muzeutn Egyesület» f. hó 8-án a «Hullám» szálló dísztermében felolvasó estét rendezett, mely alkalommal Cholnoky Jenő dr. egyetemi tauár tartotr szabad előadást e cimmel: «A legszebb női ruhák országáról » Intelligens kczönség hallgatta végig akissé hosszú — 2 óráig tartó — de nagyon érdekes előadást, amelyben ügyesen ismertette Cholnoky a khinai nőket, férfiakat, azoknak szokásait, ruházatát. Néhányremek khinai tárgyat u. m, öltözetet, festményt, kézi munkát (hímzést), khinai kézi eszközt be is mutatót . Előadása kezdetén a nőkiől beszélt Cholnoky. A khinai nők — inondá — európai fogalmak szerint, nem valami szépek. Termetük nagyon kifejlett, idomaik teltek, arcuk azonban nem szép. v. link gerince alig emelkedik ki, csúcsa ,pisze, szemük ferde metszésű, kicsiny. Arccsontjuk kiü'ő, homlokuk alacsony és hátrahajló. Hajuk azonban gyönyörű koromfekete, inajdntin kékesbe játszó. Szemük szintén fekete, a kék szem náluk nem fordul elő s igy a kékszemű európaiakról azt hiszik, hogy szemükön hályog van. A nők termetének szépségén legnagyobb hiba az, hdgy lábaik el vaunak nyomorítva. Már kis gyermekkorukban ugy fáslizzák a lábuíiat, tiogy a lábfej csontjai összegörbüljenek s igy az ujjak a sarokhoz egészen közel kerüljenek. E'einte nagyon fáj a lábuk, később azonban semmi fájdalmat sem éreznek. A láb hegye nem ón a főidet, mert csak a sarkukon járnak s így nagyon megvastagodik a bőr s az egész láb a ló patájához hasonlít. (Egy ilyen lábat fel is rajzolt Cholnoky az ott levő táblára ) Erősen festik arcukat, különösen ajkaiknak közepét élénk pirosra, szélét pedig fehérre, ugy hogy messziről szájuk igeu kicsinynek látszik. Az öltözet a rang szerint különféle. A gazdag előkelő nők öltözéke rendkívül szép, még nőink legpompásabb báli öltözetét, is felülmúlja. (Cholnoky be is mutatott a közönségnek néhány ruhadarabot, m. p. egv bő inget, mely oldfclt van gombolva, annyira kivágva, hogy ! csak a nyakuk látszik ki, s térdig vagy azon alul ér, továbbá egy felöltőt, mely tarka him| zésekkel volt diszitve). A nők fejük díszítésére élénk szinü viiáj gokat, ezüst és arauy fésüféléket használnak, hajuk pedig ugy van fésülve, hogy hátul felfelé konyul. Ha gyász érte őket, hajukat lefelé konyítják s a gyász jeléül még fehér ruhát, is öltenek, mert, náluk a fehér szin gyászt, a fekete pedig az örömöt jelképezi. A férfiak-jellemzése szerint-copfot viselnek, s ha ez le vau vágva valakinél, arról tudják, hogy valami büutény miatt el volt Ítélve. A büntetésnek egy másik neme az, hogy egy bőr légycsapóval olyant csapnak az elitélt szájára, hogy attól tönkremegy. Különösen akkor szokták e büntetést alkalmazni, ha valaki pletykálkodott. (Erre nézve Cholnoky el is mesélt egy kis történetet.) TJri nőket — folytattu — az utcán nem igen lehet látni, mert rendesen zárt hordozó székben, vagy kocsiban teszik meg látogatásaikat. A férfiak sem járnak igen gyalog, uem akarják, hegy cipőjük sáros legyen, mivel a khinai a sáros cipőt szégyennek tartja, vagy ha gyalog uiegy, vastag talpú cipőt huz, melynek talpa és sarka fából vau készítve s fehérre festve, hogy a sár ne lássék rajta. A társadalmi élet — min 1 mondá — Khinábau külőmbözik a mienkétől. A nők a ig tanulnak valamit, egy pályán sem működnek ós nagyon keveset, tudnak írni, olvasni. Az olyan nőnek, a ki uem ment fér|hez, nincs valami jó dolga, rendesen varrással kere-i meg kenyerét vagy pedig a rokonság gondoskodik róla. Az özvegyek, ha gyermekeiket, erényesen nevelik, s belőlük jó hazafiak lesznek, nagy becsülésnek örvendenek, számukra gyönyörű emléket emelnek ; rendesen faragott kőkaput építenek a sírjához vezető ut.ra. A méltóság és rang nem száll náluk apáról fiúra, hanem fiúról apára. Mert ha valaki magas rangot pl. grófi méltóságot nyer el érdemei lolytán, e rangot nem öröklik gyermekei, hanem visszaszáll apjáia ós annak elődjeire, mert a khinai szerint az apa érdeme az, hogy kiváló férfiút nevelt, gyermekéből. A khinaiak irását. nehezebb megtanulni, mint, a mienket, mert minden szóra külön jelük van. Vagy 6600-at tesz ki a használt, írásjegyek ' száma, ezek közül mintegy 150 az egyszerű, a I többi ezekből van ősszeléve. (Cholnoky több ( szót, irt fel de ezek közül c-ak egyet, említek delejes tekintete egy pár pillanatra mintegy megbűvöli hipnotizálja a megkinzott bikát. Egy néhány másodpercig meredten néz egymásra a két halálos ellenfél. A cirkuszban elhal minden hang, minden szem az espádára tapad. Ez lassan leereszti a muletát s kissé bítra hajlik megfeszíti a jobb lábát s döfésre emeli a gyilkoló pengét. Mindenütt síri csend és mozdulatlanság, csak az espada markában villog a kard. Egyszerre csak megvillan a bika szeme, az espada vas tekintete észreveszi a villanást, egy pillanat alatt a bika szarva közé veti s lapockái közé döfi a villogó keskeny kardot. Hirtelen elugrik. A néma közönség — ha a döfés sikerült — mintha egy varázsütésre felriadt volna, delejes álmából egetverő orditásban tör ki, a halálra sebzett bika pedig egy pár pillanatig bambán nézi az ujjongó publikumot, majd lassan alácsuklik az első, utánna a hátsó lába, kezd ömleni a száján a vér s hörögve a küzdőtér porondjára hanyatlik. A mint lehullott, hozzá ugrik a puutilleio, egy kis tőrt döf a nyakába, a mi egy pillanatra galvanizálja, de utánna rögtön élettelenül terül el a véres arénán. A véres jelenet után vig csilingelés között bevágtat csengetylikkel és spanyol nemzeti színekkel di-zitett három öszvér, a mely az elhullt állatokat kihurcolja. Először az elpusztult lovakat vonszolja ki, utána a corrida négylábú hősét: a megölt, bikát. Az arénát friss porral hintik be s berohan a következő bika. Minden viadalomkor 6 bikát áldoznak fel véres kedvtöltósükért. A bikák 15—17 lovat öklelnek fel s többször az espádák is áldozatul esnek a fölbőszitett bikák öldöklő haragjának. Magam is szemtanúja voltam egy Minuto nevezetű espada felöklelésónek. Mint, egy lapdát először magasba dobta a felbőszülő állat, azután kétszer az oldalába döfte szarvait. Minden arcra halálsápadság ült, mindenfelé hangzott a rémes kiáltás: beszído, matador! megsebesült, meg vau ölve. A banderillok elvadították tőle a gyilkoló bikát, a mire a szolgák vállaikra kapták s általános rémület közt kivitték. Kezeivel felhasított oldalát takarta s feje erőtlenül csuklott vérző mellére, arcán halálsápadtság ömlött el. A corrida azonban tovább folyt a halálra sebesített matadort kollegája váltotta fel. A bikaviadal kétségtelenül barbár és kegyetlen mulatság, de az igaz, liogjr az emberi bátorság és ügyesség győzelme a nyersállati erő fölött sehol sem jut kifejezésre izgatóbb alakban mint épen a korridáu. A humanismust inkább affektáló, mint gyakorló európai müveit nemzetek megbotránkozással ítélik el a spanyolok e véres nemzeti sportját. Addig azonban Európa egy kultur népének sincs joga pálcát törni a spanyolok barbarismuaa fölött, mig- kultiválják a párbajt, a mig intelligens, uri emberek kicsinyes okok miatt gyakran gyalázatos üzelmek eltussolására karddal, pisztollyal egymás életére törnek. A mig Európa művelt, lovagjai nem irtóznak emberi vért ontani, addig ne hullajtsunk tragikus könyeket, u Spanyolországban elpusztult bikák és kimustrált gebék fölött. Foronpy ínycof l/ooüWnny Az ew edül elismert ke!,emes izüte r' 1 Cl ClluZ UUZOöl RLGOöIUVIZ mészeies hashajtó szer.
