Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)
1903-08-09 / 32. szám
54. BALATONVIDÉK A villany és Keszthely érdeke. Tudós emberek régen kivetették már a kétszer-kettőnél is bizonyosabban, hogy a villám, már mint a menykő, mekkora sebességgel szalad a dróton. G-ondolom olyanformával, hogy egy másodperc alatt elfut Fiúméból New-Iorkba, s a mig egyet pillantok, annyi idő alatt Budapestről elmegy Brassóba, de még vissza is jön. Csinálják is már mindenfelé, befogják ló gyanánt a nehéz kocsikba, beszélő masinákat gyártanak vele és belőle, sőt immár pótolják vele a gyönyörűséges napfényt is. Mert a villám erős, hatalmas. engedelmes és amellett olcsó portéka. De azért, akármilyen gyorsan jár is, Keszthelyre csak nem tud eljutni. Ugy látszik, hogy itt félnek tőle az emberik. Kár. Igazán nagy kár. Olvasom és látom, hogy Héviz tele van emberrel. Mexikó is, meg Szent-András is. És hallom, hogy még többen is lennének, ha volna elegendő lakás. De nincs. Tehát — az, aki nem kap lakást és az Isten szabad ege alatt nem óhajt aludni, az hazamegy. És visszaviszi azt a pénzt, amit azzal a tiszteletreméltó szándékkal rakott a tárcájába, hogy itt hagyja nekünk. Pedig itt a városban van elég üres lakás. Most, a szezon arany napjaiban, majdnem minden házon lehet egy-egy cédulát látni, hogy fürdővendégek részére eg\* vagy két bútorozott szoba kiadó. Pedig sok a fürdővendég. S mégis igen sok lakás várja a bérlőt. Amiből nyilvánvalóan kitetszik, hogy sok ember van, aki bizony erősen számit erre a nyári jövedelemre. Mivelhogy a fürdőző és nyaraló ember a lakást jól megfizeti. Már most vessük össze ezt a két dolgot. Egy félórányira a várostól van a világ egyik legnagyszerűbb kénes fürdője, ahol nincs elegendő lakás. Itt meg temérdek lakás áll üresen, élénk szivfájdalmára a tulajdonosoknak. A kettőből tehát nem az következik-e, hog}^ a Hévíz és Keszthely közti távolságot meg kell szüntetni, hogy akik a Hévizén fürdenek, azok is lakhassanak Keszthelyen? Ezt pedig jó közlekedési eszközzel lehet csak megtenni. Hogy az omnibusz nem tartozik a jó közlekedési eszközök közé, azt még Kamerunban is tudják. Mert kényelmetlen, mert lassú és mert drága. A villanyos ellenben kényelmes, gyors és olcsó. Vegyük hozzá még azt, hogy Keszthelynek nincs sok kiránduló helye. Héviz ellenben pompás kiránduló hely, de most szinte megközelíthetetlen a magas vitelbér miatt. S ha még ehhez hozzátesszük azt. hogy a fiakkerek a pályaudvaron a legeredetibb, hamisítatlan formájában csillogtatják az ismeretes fiakkeros erényeket, nyilvánvaló, hogy egy villanyos vasút megteremtése a városnak, a fürdőközönségnek és Hévíznek életbevágó, fontos érdeke. Hogy miért épen a villanyos vasút?! Hát egyszerűen azért, mert ez igen könynyen megoldható volna a világítással kapcsolatban. Itt a Zala. meg a hévízi gát, mindkettő alkalmas arra, hogy egy turbina segélyével az accumulatort hajtsa. Maga a villanyvilágítás már ugy sem lesz sokáig elodázható, mert a petróleumlámpa az uccán ma már szinte nevetséges és amellett kétséges is. S még elgondolni is jól esik, milyen nagj'szerüen festene Keszthely, ha uccái, parkja, s a Balaton-part villanyfényben ragvognának. s csillingelö villanyos röpülne Héviz felé kirándulókkal. Csoda, hogy a pénzes emberek közt még nem akadt olyan vállalkozó szellem. aki ezt megcsinálta volna. Pedig üzletnek nem volna rossz üzlet. Hiszen még eddig egy város villanyos társasága sem járt rosszul. Itt meg a viszonyok ily társaság megélhetésére nagyon is kedvezők. Télen nincs szükség a kocsi jára1903, augusztus 2. tokra, de akkor nagyobb az áramfogyasztás a világítás terén, nyáron meg azért nem kell csökkenteni a telep munkáját, mert a pr.oductiót felhasználja a kocsi. De ha itt nem lehet összehozni anynjú pénzt, veg}'e végre valahára az ügyet maga a város kezébe. írjon ki pályázatot, vagy kérjen terveket s csinálja meg az egészet házi kezelésben. Tizenöt év múlva az egész befektetés kifizeti magát s azután majdnem teljesen ingyenbe lesz legalább a világítás. S a villany annyi mindenre jó, és oly sok munkát lehet vele megtakarítani. Akárhány iparosunk van, aki bizony szívesen venné s örömmel fizetné, ha egyik-másik gépjét napszámos helyett villannyal hajthatná. Lám, Kanizsán még az öntöző kocsikat is egy kis villanyos gép tölti meg, mely télen ismét fát főrészei és hasogat a városházán. Csináljon már egyszer Keszthely is valamit. Olyas valamit, amihez lelkiismeretesség, tudás, merészség kell, aminek a keresztülvitele nem X. Y.-nak, hanem az egész városnak érdeke, ami nem csak a ma, hanem a holnap szükségletért. eshetőségeit is figyelembe veszi. Aki nem érez magában erre elég e»őt, álljon félre s adja át helyét a hozzáértőnek. Legyen vége a falusias életmódnak s annak az állapotnak, hogy immár mi magunk is kezdjük magunkat mucsaiaknak liivni. Keszthelyi. Fürdölevél. Kedves Barátom ! A múltkor azt ígértem, hogy, ha lesz megint. egy unalmas órára, folytatom beszámolómat. Nem ez az unalmas óra a maga egész borzai másságával itt vau, minélfogva kötelességem felvenni a tollat. Azt persze már nem igen tudom, hogy mit irtam a múltkor s mit nem, ha tehát valami ismétlést követek el, legyen készletben bocsánatod. Azt tudom, liogy Keszthely előnyeiről és szépségeiről már beszéltem s valamit emlitetA BALATONVIDÉK TAHCAJA. A bikaviadal. (Coroda de Toros.) A letűnt ókori világ érzéki gyönyörökbe elmerült urainak a rómaiaknak idegei a köztársaság vége felé annyira kimerültek és eltompultak, hogy csak az emberi vér és halálhörgés voltak képesek őket felizgatni és élvezetet nyújtani, Mulattatásukra szinköroikben emberek, az u. n. gládiatorok küzdöttek egj Tmással életre-balálra. Ezeknek öldöklésében ós halálhörgésében gyönyörködött a fenséges római nép. Majd a kereszténység elterjedésével, vadállatok, oroszlánok, tigrisek és medvék kerülnek a gladiátorok piros vérétől párolgó porondra s ezekkel küzdenek a világ urainak gyönyörködtetésére a kereszténység első, hősies bajnokai. Száz és százezrekre megy azoknak a száma, a kik a rómaiak véres, embertelen kedvtöltésének áldozatul estek. Róma a nemzetek csodált királynője saját bűnei tengerében fuladt meg, de a rettenetes idők emlékei fenmaradtak. A vérengző római cirkuszi játékok egyik barbár maradványa: a spanyol bikaviadal. A viadalok barbár voltát maguk a spanyolok is belátják és némileg restelik is, de azért forró rérök egész hevével rajonganak érte s jaj volna annak a kormánynak, a melyik szintén vérengző nemzeti sportot merné korlátozni vagy esetleg letiltani. Nem. is vállalkozott erre egy kormány sem. Hajdan a legelőkelőbb férfiak léptek a porondra Grlied, don R idrigo, Peru felfedezője sőt V. Károly császár és spanyol király mint téuyleges szereplők vettek részt a bikaviadalokin, jelenleg csak az alsóbb néposztályok fiai vállalkoznak pénzért toreado roknak. Ez a neve azoknak, a kik a bikaviada lokon mint küzdők szerepelnek. A bikaviadalok Spanyolország tiz városában tartatnak, majdnem az egész esztendőn keresztül. Télen vannak az u. n. újonc viadalok, a melyeken kisebb fajta bikák és kezdő torerok küzdök szerepelnek, nyáron húsvéttól kánikuláig folynak le a valódi az u. n. formábi viadalok. Ez utóbbiakon legkiválóbb torerok ós kiválasztott bikák küzdenek a porondon. Egy formális viadal lefolyását leszek bátor rövidesen elmondani, a melynek magam voltam tanuja Madridban. A francia kiállítás idején utaztam Madridba Lourdesből, illetőleg Párizsból. Épen vasárnap reggel érkeztem Spanyolország fővárosába. Miután megholt a lakás, útitársammal rögtön Madrid főterére Puerta dal Solra siettünk, hogy a délutáni bikaviadalra a jegyeket beszerezzük. A bika viadalok ugyanis rendes körülmények közölt csakis vasárnap délután tartatnak .">—7-ig. A jegyeket azonban jó előre tanácsos beszerezni, különben könnyen megeshetik, liogy az ember nem kaj) helyet. A intdridiak örülésig bolondjai a bikaviadalokuak. La oticion del madrileno es fcal, cpie en indahos ocasiones parece delirio et. A madridi lelkesedése akkora a bikaviadal iránt, hogy sok esetben őrültségnek látszik, mondja egy spanyol utmutató. Vasárnap délután minden jegy elkelt. A viadal maga csak délután 5 órakor kezdődik, de azért már egy óra után megindul a népvándorlás a bikaviadal cirkusza az u. n. Plaza de Toros felé. A czirkusz Madrid legszebb utcájának a liires Meala Calle végén van. A Plaza de Toros a 60 oldalú szabályos sok szög, oldalainak rövidsége ós sokasága folytán teljes kornak látszik. Stilje mór, belső berendezése a régi római cirkuszokra emlékeztet. Az épület 2 emeletes 240 patkó ivezetü ablakkal, 20 mellék és egy főkapuval, átmérője 60 méter. A közepén vagy 1 ós fej méter mólyen van a 30 méter átmérőjű küzdőtér. A játszó teret 2 méter magas vörös erős deszkakerítés választj a el a hatalmas nézőtértől. A á - • • l'éli ruháinkat, szőrméinket, függönyeink és szőnyegeinket moly-kár es por ellen, VWJUIi H162L a me ly et u§y érhetünk el, ha azokat Sehweiger Sándor molvkárellem intézetébe J ö nyári gondozásra adunk, hol azok igen jutányos áron biztosan lesznek gondozva.
