Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-02 / 31. szám

1908. augusztus 2. BALATONYIDÉK A közgyűlés a jövő országos jegyzői köz­gyűlésre az egyesület képviselőit választotta meg. Kiküldettek : Kovács Gyula elnölc, Kele György egyleti főjegyző, Krumper Márton és Nensiedler Jenő tagok. A tárgysor 10 pontja a jövő közgyűlés lielyet tűzte ki. Kabdebó István a tapolcai já­rási jegyzők nevében tett végtelen kedves meg­hívására — a közgyűlés kimondotta, hogy a jővő évben a közgyűlést Balatonfüreden fogja az egyesület megtartani. Ezután következett a közgyűlés egyik ki­magasló pontja: a szellemi torna. Ez különö­sen érdeme volt a vezetőségnek, hogy alkalmat és módot nyújtott, az egyesület tagjainak egyes fontos közigazgatási kérdések megvitatására. Az első tLémát a közgyűlés elnöke vetette fel, a ki igazán kiterjedt tanulmányát mutatta be a községi törvény revíziójára vonatkozólag. Az 1886. XXII. t. c. a községi törvény reformálása teljesen elodázhatatlanná vált,. A főbb momentumok, melyeket felvetett az elő­adó, a következők voltak: A községi törvény olykép leune módosí­tandó, hogy a jegyző lenne igazán feje, veze­tője a falu népének, elsőfokú hatóság az ipar -, cseléd-, munkás- és a kihágás ügyekben. Sok érvet hoz fel ennek támogatására. A szolgálati pragmatika behozassák, hogy a jegyző hivatali állásában függetlf-nittessék, uj fegyelmi szabály­zat do'goztassék ki, melyben fegyelmi ügyeik­ben egy független bíróság bíráskodjék, a nyug­díjra vonatkozólag a 40 év redukáltassak 30, 35 évre behozassék a teljes viszonosság. Rend­szeresítessék pénztári, ellenőri állas, az azokat, betöltők jegyzői minősítéssel bírjanak, akik egyéni, önálló felelősséggel bízassanak me£ a pénzügyi adminisztrációval. Fizetés minimum 2000 korona legy<-u és korpótlék. Megfelelő segéderő alkalmaztassák. Mind­ezek oly fon'os kérdések, melyek az ujonan alkotandó községi törvéty által okvetlenül ren­dezendők lesznek. Második vitatárgyát képezte a táucvigalom megtartására szükséges engedélyek megadása. A vita körül forgott: vájjon a táncvigalmak meg­tarthat ásához csak rendőr (főbírói) hatósági en­gedély kell, avagy helyhatósígi is. A 64370/901 B. M. R. helyes értelmezéséhez több járásból felszólaltak a jelenlevő jegyzők. A vitából ki­tűnt, hogy a járásokban eddig külömböző gya­korlat volt, amely a hivatkozo t min. rendelet téves magyarázásából keletkezett. A vita ered­ménye azután a hivatkozott B M. R. hefyes értelmezése lett, mely szerint nemcsak rendőr­hatósági engedély kell, de hogy a községi elöl­járóság felelősséget vállaljon a közrend fentart hatásáért, oda is, — vagyis a helyhatósághoz is be kell jelenteni a táucvigalom tartását. A legcéiszeriibb mód is megállapittatott: hogy a rendőrhatósághoz benyújtandó kérvényt a köz­ségi bíró ós jegyző láttamozza és esután megy a kérvény a főbíróhoz. Kicsiny kérdés, de mé­gis HZ egyöntetűség megoldása és a célszerűség elérése az eredménye a tárgysor ezen pont­jának. Majd a Hivatalos Lap körül merült fel kérdés. T. i., hogy a községnek járó példányá is alá kell-e írni a jegyzőnek ? A gyűlést ve­zető elnök az ülésen jelenlevő Kauffmanu Má­tyás vármegyei aljegyzőt — mint a hivatalos lap egyik szerkesztőjét kérte fel a felvilágosí­tás megadására, a ki azután az elrendelt aláírás céljára mutatott reá, a mely nem más, mint a lapban megjelent közleményekről tudomásszer­zés. Ezen tudomást a jegyző pedig a ré­szére külön küldött lapból megszerzi annak el­olvasása után, ebjjől következik, hogy csakis a saját példányát kell aláírni, mig a község példányát a kczségí bírónak. Majd az elnök előterjesztését, hogy az egyesületi meghívók a hív. lapban közzétehetők legyenek, a vármegyo alispánját, kérik fel írás­ban, a közgyűlés elfogadta. Ezen utolsó pont befejezése után az el­nök szép szavakkal köszönte meg az egyesület nevében a vármegye alispánjának, hogy a vár­megyeház nagytermét átengedte az egyesületi közgyűlés helyéül, valamint Karácsony Kálmán sümegi szolgabilónak a «Siimeg és Vidéke» c. lapban a jegyzők érdekei mellett történt állás­foglalásáért, végül a jelenvolt központi tiszt­viselőknek a megjelenésért mondott, az elnök szives köszönetet azon reménynek adván ki­fejezést, hogy látva a központ érdeklődését a jegyzők munkálkodása iránt, csak uj erőt nyer­jiek a jövőben kötelességeik teljesítésére. Mire az ülést, mely mindvégig oly magas színvona­lon állott, az egyesület kiváló elnöke,- a kinek a munkájában hűséges társának Kele György kot tori jegyzőnek mint az egyesület főjegyző­jének fáradhatatlan buzgalmának az egyesület annyit, köszönhet, a tagok nagy számára való megjelenése feletti örömének kifejezése mellett bezárta. Mi csak a magunk részéről annyit mon­dunk, hogy Zalavármegye büszke lehet jegyzői karára, mert az az egyesület, melynek tagjai a kitűzött nemes cél elérése érdekében minden erőt, eszközt a közérdek — községi közigaz­gatásunk javítása érdekében annyit munkálkod­nak, megérdemli, hogy tudomást vegyenek róla és melegen érdeklődjenek iránta azok, akikuek hivatala hatásköre közigazgatásunk vezetése és ellenőrzése. Reméljük, hogy a jövö évi köz­gyűlésen még több és fonto« abÍ3 tárgy kerül a szellemi torna porondjára, mert igazán itt látszik meg az egyesület céljának egyik ki­magasló része, a mely a közérdeket is szolgálja. Addig is a jövő évbeni viszontlátás re­ményében mondok .Isten hozzád»-ot az egye­sület elnökének és buzgó munkatársainak. Kauffmann Mátyás. vármegyei aljegyző. HÍREK. Előfizetőinket, kiknek előfizetései junius hónap végével, vagy már előbb lejárt és még eddig nem újították meg, bizalommal felkérjük, hogy a megújítást eszközölni szíveskedjenek, nehogy kénytelenek legyünk a lap küldését be­szüntetni. Jl ,,Balatonvidék' í kiadóhivatala. I-V-XTT -R ± I Lelke immár az XIII. Leo papa I » , , ,, . , •BH^HaHBBm^^MiEj orokkevalosa ge, neve a történelemé, szelleme és emléke a mieuk, hült teteme pedig a csendes sírbolté. Megható szertartások között h lyezték a nagy pápa holt­testét hármas koporsóban elődjei mellé — ideig­lenesen — a pápák közös temetkezési helyére. Ráborult XIII. León a sírbolt csendes, sötét éj­szakája, de szent emléke sokáig fog még fényt árasztani arra az útra, melyet az emberiség­boldogulására biztos ösvény gyanánt kijelölt. XIII. Leó elfáradt. — Pihenőre tért. Magtalálta a sírbolt csendes nyugalmában. De a föld ke­rekségének millióival ott virraszt lelkünk mel­lette : hálás kegyelettel, szeretetteljes megemlé­kezéssel s áldozatos imával, kérve a népek égi Pásztorát, adja meg nyugvóra tért hü szolgájá­nak, földi helytartójának az öröküdvösség pál­máját. — A gyász XIII. Leóért. Megindító gyász nyilvánult a nagy pápa halála óta az mazhatná a Bpesti Hírlap is, s akkor nem írna olyan furcsa neveket, a miknek láttára az il­lető név tulajdonosa megborzadna — ha föl­ismerné benne a maga nevét!), egyéb népekét a kiejtés szerint írjuk le. Csupán a görög ne vek irása ingadozó. De az első szabály alól ki­vételek a minálunk is egészen népszerű és köz­ismert, közhasználatban levő nevek, ezeket ma­gyarosan irjuk, pl. Krisztus, Dárius, Párizs, Vezúv, stb., valamint a világrészek, országok s népek nevei. A 14. §. a magyar tulajdonne­vekről szólván. megró]a az ilyen irást . Mathild, Fanny, e. h. Matild, Fáni, stb. Összeírás, külön írás szintén nagyon vitás kérdések manap. Csak irányadó megjegyzéseket, közöl erre nézve, 15. §. Összeirandók: a birto­kos és tárgyas összetételek (fahéj, háztűznézni); összehasonlító s szint jelentő összetett, mellék­nevek (jéghideg, sötétzöld)] az igekötő az igével, ha előtte áll és rá vonatkozik (bemegy, megvan, — de rossz : kifogják húzni, megvan halva !); a több szóból álló névmások (önmaga, timiattatok, ugyanannyi, akárhol), sőt a vonatkozó névmá­sok és a hozzájuk tartozó kötőszók is, — és ez egészen uj szabály ! — (aki, ami, amely, amint, ehol stb), de ez utóbbi esetben a különirás sem hiba, tekintettel az Akadémiára. — 16. .§. Iker­szókat kötőjellel irunk (egy-két, ujdonat-uj), ha­csak nem teljesen egységes fogalmakat fejeznek ki (járkel, zűrzavar, tősgyökeres). «Az igével az előtte álló ha'ározót csak akkor irjuk össze, ha a kettőnek tartalma egészen összeforr (észre­vesz, odaad), valamint az ilyenekből képzett fö­és igenevet is (nagyralátás, jóravaló, mondva­csinált). — Kü'önbséget kell te.aii az ilyen ese­tekben: szép irás — szépírás. — Az -ú -ü kép­zős melléknevek legtöbbjét egybeírjuk (borízű, nagyképű, de: alattomos jellemül), úgyszintén az •s és -i képző szavakat (ötéves, földalatti, de : kétezer éves, január havi; Mátyás-kori). — A számneveket 1000-ig s a puszta ezreseket is egybeírjuk ; nagyobbaknál kötőjeleket haszná­lunk A földrajzi nevekről adott egyik szabá­lyát Simouyinak részben elavult; a miniszter legújabb rendelete szerint ugyanis a megyaror­szági helyneveket egybe kell írni; ez ugyau nem igen praktikus, mert h\m8rosan alig tud­juk elolvasni az ilyeneket : Háronifaagarév, Orosztonybaksaháza, Kővágóőrs stb. Szerintem ínég a mellékuévi alakokban is kötőjelet kel­lene használni, pl. szolnokdoboka-megyei, somogy­szentbenedeki, főleg a szem kedvéért. A 17. §. a megszakításról, a 18. a nagy kezdőbetűről szól ismerős szabályokban, a 19 — 25. §. az Írásjelek használatát ismerteti részletesen, a 26. §. a rövidítéseket. Nevezetes, dicséretes ós természetes a 18 §. 5. pontja : «Az egy Isten nevét nagy betű­vel írjuk.. Végül tájékoztató szójegyzéket ád a tudós szeiző, melyben a kétes írású szavak vannak felsorolva, könnyen érthető rendszerben. — i „ j Azonban e szójegvzékben akad itt-ott követ­J kezetlenség is, pl. atheizmus — atléta; kódex j — koksz; továbbá inkább németes, mint ma­I gyáros alakok, pl. antikvár, január, február, Homér, pláne : simpánz (csimpánz helyett); aztán szerény véleményem szerint kevésbbé általános kiejtés szerint irt alakok, pl. gramatika, gvár­dián, himnus, kazetta, kaukazus, korifeus, póni, (póni még jobb) sovinista, szirup, terász, e he­lyett grammatika, gvárdián, himnusz, kazetta, terász v. terrasz stb. Furcsállom ezt ; enyém-(ek) v. eny'un- (ek), mivel a többesben enyéim a sza­bályos. Félvállru alighanem félvállról helyett csúszott, el. Fuldokol-1. talán senki sem mond; kupola szerintem fölösleges szó a kúp mellett; lassanként helytelen lassankint mellett; minister, ha zárójelbe;- is, rossz és fölösleges ; nyirettyű is a vonó mellett: schytha v. skytha több­szörösen rossz szkita (v. szkitha) helyett stb. — Egyébként igen hasznos útbaigazításokkal szolgál e szójegyzék, de még maga a füzet is, melyet megszerezni, tanulmányozni igen­igen ajánlatos főkép tanítóknak, tanároknak, de mindazoknak is, a kik írással, olvasással foglalkoznak. K. K. Ferencz József keserűvíz A z ^SfSS^ 55 ,e r

Next

/
Oldalképek
Tartalom