Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)
1903-08-02 / 31. szám
1908. augusztus 2. BALATONYIDÉK A közgyűlés a jövő országos jegyzői közgyűlésre az egyesület képviselőit választotta meg. Kiküldettek : Kovács Gyula elnölc, Kele György egyleti főjegyző, Krumper Márton és Nensiedler Jenő tagok. A tárgysor 10 pontja a jövő közgyűlés lielyet tűzte ki. Kabdebó István a tapolcai járási jegyzők nevében tett végtelen kedves meghívására — a közgyűlés kimondotta, hogy a jővő évben a közgyűlést Balatonfüreden fogja az egyesület megtartani. Ezután következett a közgyűlés egyik kimagasló pontja: a szellemi torna. Ez különösen érdeme volt a vezetőségnek, hogy alkalmat és módot nyújtott, az egyesület tagjainak egyes fontos közigazgatási kérdések megvitatására. Az első tLémát a közgyűlés elnöke vetette fel, a ki igazán kiterjedt tanulmányát mutatta be a községi törvény revíziójára vonatkozólag. Az 1886. XXII. t. c. a községi törvény reformálása teljesen elodázhatatlanná vált,. A főbb momentumok, melyeket felvetett az előadó, a következők voltak: A községi törvény olykép leune módosítandó, hogy a jegyző lenne igazán feje, vezetője a falu népének, elsőfokú hatóság az ipar -, cseléd-, munkás- és a kihágás ügyekben. Sok érvet hoz fel ennek támogatására. A szolgálati pragmatika behozassák, hogy a jegyző hivatali állásában függetlf-nittessék, uj fegyelmi szabályzat do'goztassék ki, melyben fegyelmi ügyeikben egy független bíróság bíráskodjék, a nyugdíjra vonatkozólag a 40 év redukáltassak 30, 35 évre behozassék a teljes viszonosság. Rendszeresítessék pénztári, ellenőri állas, az azokat, betöltők jegyzői minősítéssel bírjanak, akik egyéni, önálló felelősséggel bízassanak me£ a pénzügyi adminisztrációval. Fizetés minimum 2000 korona legy<-u és korpótlék. Megfelelő segéderő alkalmaztassák. Mindezek oly fon'os kérdések, melyek az ujonan alkotandó községi törvéty által okvetlenül rendezendők lesznek. Második vitatárgyát képezte a táucvigalom megtartására szükséges engedélyek megadása. A vita körül forgott: vájjon a táncvigalmak megtarthat ásához csak rendőr (főbírói) hatósági engedély kell, avagy helyhatósígi is. A 64370/901 B. M. R. helyes értelmezéséhez több járásból felszólaltak a jelenlevő jegyzők. A vitából kitűnt, hogy a járásokban eddig külömböző gyakorlat volt, amely a hivatkozo t min. rendelet téves magyarázásából keletkezett. A vita eredménye azután a hivatkozott B M. R. hefyes értelmezése lett, mely szerint nemcsak rendőrhatósági engedély kell, de hogy a községi elöljáróság felelősséget vállaljon a közrend fentart hatásáért, oda is, — vagyis a helyhatósághoz is be kell jelenteni a táucvigalom tartását. A legcéiszeriibb mód is megállapittatott: hogy a rendőrhatósághoz benyújtandó kérvényt a községi bíró ós jegyző láttamozza és esután megy a kérvény a főbíróhoz. Kicsiny kérdés, de mégis HZ egyöntetűség megoldása és a célszerűség elérése az eredménye a tárgysor ezen pontjának. Majd a Hivatalos Lap körül merült fel kérdés. T. i., hogy a községnek járó példányá is alá kell-e írni a jegyzőnek ? A gyűlést vezető elnök az ülésen jelenlevő Kauffmanu Mátyás vármegyei aljegyzőt — mint a hivatalos lap egyik szerkesztőjét kérte fel a felvilágosítás megadására, a ki azután az elrendelt aláírás céljára mutatott reá, a mely nem más, mint a lapban megjelent közleményekről tudomásszerzés. Ezen tudomást a jegyző pedig a részére külön küldött lapból megszerzi annak elolvasása után, ebjjől következik, hogy csakis a saját példányát kell aláírni, mig a község példányát a kczségí bírónak. Majd az elnök előterjesztését, hogy az egyesületi meghívók a hív. lapban közzétehetők legyenek, a vármegyo alispánját, kérik fel írásban, a közgyűlés elfogadta. Ezen utolsó pont befejezése után az elnök szép szavakkal köszönte meg az egyesület nevében a vármegye alispánjának, hogy a vármegyeház nagytermét átengedte az egyesületi közgyűlés helyéül, valamint Karácsony Kálmán sümegi szolgabilónak a «Siimeg és Vidéke» c. lapban a jegyzők érdekei mellett történt állásfoglalásáért, végül a jelenvolt központi tisztviselőknek a megjelenésért mondott, az elnök szives köszönetet azon reménynek adván kifejezést, hogy látva a központ érdeklődését a jegyzők munkálkodása iránt, csak uj erőt nyerjiek a jövőben kötelességeik teljesítésére. Mire az ülést, mely mindvégig oly magas színvonalon állott, az egyesület kiváló elnöke,- a kinek a munkájában hűséges társának Kele György kot tori jegyzőnek mint az egyesület főjegyzőjének fáradhatatlan buzgalmának az egyesület annyit, köszönhet, a tagok nagy számára való megjelenése feletti örömének kifejezése mellett bezárta. Mi csak a magunk részéről annyit mondunk, hogy Zalavármegye büszke lehet jegyzői karára, mert az az egyesület, melynek tagjai a kitűzött nemes cél elérése érdekében minden erőt, eszközt a közérdek — községi közigazgatásunk javítása érdekében annyit munkálkodnak, megérdemli, hogy tudomást vegyenek róla és melegen érdeklődjenek iránta azok, akikuek hivatala hatásköre közigazgatásunk vezetése és ellenőrzése. Reméljük, hogy a jövö évi közgyűlésen még több és fonto« abÍ3 tárgy kerül a szellemi torna porondjára, mert igazán itt látszik meg az egyesület céljának egyik kimagasló része, a mely a közérdeket is szolgálja. Addig is a jövő évbeni viszontlátás reményében mondok .Isten hozzád»-ot az egyesület elnökének és buzgó munkatársainak. Kauffmann Mátyás. vármegyei aljegyző. HÍREK. Előfizetőinket, kiknek előfizetései junius hónap végével, vagy már előbb lejárt és még eddig nem újították meg, bizalommal felkérjük, hogy a megújítást eszközölni szíveskedjenek, nehogy kénytelenek legyünk a lap küldését beszüntetni. Jl ,,Balatonvidék' í kiadóhivatala. I-V-XTT -R ± I Lelke immár az XIII. Leo papa I » , , ,, . , •BH^HaHBBm^^MiEj orokkevalosa ge, neve a történelemé, szelleme és emléke a mieuk, hült teteme pedig a csendes sírbolté. Megható szertartások között h lyezték a nagy pápa holttestét hármas koporsóban elődjei mellé — ideiglenesen — a pápák közös temetkezési helyére. Ráborult XIII. León a sírbolt csendes, sötét éjszakája, de szent emléke sokáig fog még fényt árasztani arra az útra, melyet az emberiségboldogulására biztos ösvény gyanánt kijelölt. XIII. Leó elfáradt. — Pihenőre tért. Magtalálta a sírbolt csendes nyugalmában. De a föld kerekségének millióival ott virraszt lelkünk mellette : hálás kegyelettel, szeretetteljes megemlékezéssel s áldozatos imával, kérve a népek égi Pásztorát, adja meg nyugvóra tért hü szolgájának, földi helytartójának az öröküdvösség pálmáját. — A gyász XIII. Leóért. Megindító gyász nyilvánult a nagy pápa halála óta az mazhatná a Bpesti Hírlap is, s akkor nem írna olyan furcsa neveket, a miknek láttára az illető név tulajdonosa megborzadna — ha fölismerné benne a maga nevét!), egyéb népekét a kiejtés szerint írjuk le. Csupán a görög ne vek irása ingadozó. De az első szabály alól kivételek a minálunk is egészen népszerű és közismert, közhasználatban levő nevek, ezeket magyarosan irjuk, pl. Krisztus, Dárius, Párizs, Vezúv, stb., valamint a világrészek, országok s népek nevei. A 14. §. a magyar tulajdonnevekről szólván. megró]a az ilyen irást . Mathild, Fanny, e. h. Matild, Fáni, stb. Összeírás, külön írás szintén nagyon vitás kérdések manap. Csak irányadó megjegyzéseket, közöl erre nézve, 15. §. Összeirandók: a birtokos és tárgyas összetételek (fahéj, háztűznézni); összehasonlító s szint jelentő összetett, melléknevek (jéghideg, sötétzöld)] az igekötő az igével, ha előtte áll és rá vonatkozik (bemegy, megvan, — de rossz : kifogják húzni, megvan halva !); a több szóból álló névmások (önmaga, timiattatok, ugyanannyi, akárhol), sőt a vonatkozó névmások és a hozzájuk tartozó kötőszók is, — és ez egészen uj szabály ! — (aki, ami, amely, amint, ehol stb), de ez utóbbi esetben a különirás sem hiba, tekintettel az Akadémiára. — 16. .§. Ikerszókat kötőjellel irunk (egy-két, ujdonat-uj), hacsak nem teljesen egységes fogalmakat fejeznek ki (járkel, zűrzavar, tősgyökeres). «Az igével az előtte álló ha'ározót csak akkor irjuk össze, ha a kettőnek tartalma egészen összeforr (észrevesz, odaad), valamint az ilyenekből képzett föés igenevet is (nagyralátás, jóravaló, mondvacsinált). — Kü'önbséget kell te.aii az ilyen esetekben: szép irás — szépírás. — Az -ú -ü képzős melléknevek legtöbbjét egybeírjuk (borízű, nagyképű, de: alattomos jellemül), úgyszintén az •s és -i képző szavakat (ötéves, földalatti, de : kétezer éves, január havi; Mátyás-kori). — A számneveket 1000-ig s a puszta ezreseket is egybeírjuk ; nagyobbaknál kötőjeleket használunk A földrajzi nevekről adott egyik szabályát Simouyinak részben elavult; a miniszter legújabb rendelete szerint ugyanis a megyarországi helyneveket egybe kell írni; ez ugyau nem igen praktikus, mert h\m8rosan alig tudjuk elolvasni az ilyeneket : Háronifaagarév, Orosztonybaksaháza, Kővágóőrs stb. Szerintem ínég a mellékuévi alakokban is kötőjelet kellene használni, pl. szolnokdoboka-megyei, somogyszentbenedeki, főleg a szem kedvéért. A 17. §. a megszakításról, a 18. a nagy kezdőbetűről szól ismerős szabályokban, a 19 — 25. §. az Írásjelek használatát ismerteti részletesen, a 26. §. a rövidítéseket. Nevezetes, dicséretes ós természetes a 18 §. 5. pontja : «Az egy Isten nevét nagy betűvel írjuk.. Végül tájékoztató szójegyzéket ád a tudós szeiző, melyben a kétes írású szavak vannak felsorolva, könnyen érthető rendszerben. — i „ j Azonban e szójegvzékben akad itt-ott követJ kezetlenség is, pl. atheizmus — atléta; kódex j — koksz; továbbá inkább németes, mint maI gyáros alakok, pl. antikvár, január, február, Homér, pláne : simpánz (csimpánz helyett); aztán szerény véleményem szerint kevésbbé általános kiejtés szerint irt alakok, pl. gramatika, gvárdián, himnus, kazetta, kaukazus, korifeus, póni, (póni még jobb) sovinista, szirup, terász, e helyett grammatika, gvárdián, himnusz, kazetta, terász v. terrasz stb. Furcsállom ezt ; enyém-(ek) v. eny'un- (ek), mivel a többesben enyéim a szabályos. Félvállru alighanem félvállról helyett csúszott, el. Fuldokol-1. talán senki sem mond; kupola szerintem fölösleges szó a kúp mellett; lassanként helytelen lassankint mellett; minister, ha zárójelbe;- is, rossz és fölösleges ; nyirettyű is a vonó mellett: schytha v. skytha többszörösen rossz szkita (v. szkitha) helyett stb. — Egyébként igen hasznos útbaigazításokkal szolgál e szójegyzék, de még maga a füzet is, melyet megszerezni, tanulmányozni igenigen ajánlatos főkép tanítóknak, tanároknak, de mindazoknak is, a kik írással, olvasással foglalkoznak. K. K. Ferencz József keserűvíz A z ^SfSS^ 55 ,e r
