Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-12-06 / 49. szám

1903. december 6. bALATONVíDÉK legféltettebb kincse, egészsége, élete vau vele elválaszthatatlanul összekötve. A tu­domány minden oly felfedezését, mely va­lamely betegség gyógyítására irányul, szívszorongva lesi, várja. A modern orvosi tudomány megfe­szített erővel dolgozik, bogy korunk leg­féle'm»sebb ós legpuszt tóbb ellenségétől: a, tüdő tuberkulózistól megszabadítsa az emberiséget. A napi saji ó is folyton mun­kálkodik s a küzdelem sikerét nagyban előmozdítja az állal, be. a tuberkulózis mozgalomról és felfedezésekről olvasó kö­zönségének Ínségesen beszámol s igy közrehat azoknak a tényezőknek- egyesí­tésére ós szervezkedésére, melyek a tüdő­vész pusztításainak megakadályozására szük­ségesek. Az utolsó évtized tudományos ta­pasztalatai és tanulságai, de különösen Kocb Róbert zseniális felfedezése rnegdön tötték azt a téves <ant, bogy a tüdővész gyógyíthatatlan betegség. E felfedezés után tudjuk, bogy a gümőkor bacillusa után. terjed s fertőző betegség. Ebbel kiindulva tapasztalt tény lett, bogy a szervezetet higiénikus éí dietetikus e-zközök alkalma­zásával erősiive resistensebbé t.éve, a tu­berkulózis még előre haladott stádiumában is gyógyítható. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy századok óta a tüdővósz az. mel}' legtöbb áldozatot szed s ha tekintetbe vesszük, hogy az emberek jó része többé­kevésbé tuberkulotikus, természetes az, hogy a müveit nemzetek, látva ennek nemzetgazdasági jelentőségét, fontolóra véve, hogy egy nemzet erejének alapját a népesség száma és egészsége képezi, egy­mással úgyszólván versenyre kelve igye­keztek, liogy minél intenzivebb és sikere­resebb harcot vívjanak és védekezzenek e kór pusztításai elleu. Hogy pedig o küzdelem sikeres le­hessen, az orvosi tudomány által megje­lölt irány megmutatta, hogy a szervezke­désnek minél szélesebb alapon teljes szer­vezettséggel kell megindulnia vagyis a tu­dománynak, a társadalomnak, a jótékony­ságnak, az államhatalomnak : egyszóval minden tenyezőnek összefogva kell e kór hatalmát letörni. A tudományos tapasztalat megálla­pította, hogy a tuberkulózis ellen szana­toriális kezeléssel lehet sikeresen véde­kezni. E védekezés első nyomait Angliá­ban találjuk, hol a városok higiéné — melyekbei tudvalevőleg legtöbb tuberku­lotikus beteg van — nagy mértékben fej­lesztetett; mert már a mult század elején hozzáfogtak a nép szanatóriumok építésé­hez és a tengerparti üdülő helyek lét.esi­téseh -/, s ez fokozatosan fejlesztve azt er-dinényezte, hogy Angolországban a tü­dővész halandó-ág legkisebb egész Euró­pában s iv 20.000 emberrel kevesebb hal meg tüdő vészben, mint aránytalanul kisebb Magyarországban, Angolország után Németország telt legiőbbet a tuberku ozis leküzdésére s az eredmény »*, bogy náluk a tuberkulózis halandóság 30%-kal megkisebbedett. Jelen­leg Né-ii'i orszátiba ;i 97 tüdőbeteg gyógyító intézet működik s évenkint. 30 ezer ember részesül szanatortá is kezelésben. A rendelkezésre álló statisztikai ada­tok — a tüdővészes megbetegülósek és halálozások bejelenté-e uem lóvén köte­lező, azért csak a mwiiummot tüntetik fel — mutatják, liogy Európában állandóan 7 millió tuberkulotikus beteg van s hogy egy millió 100 ezer ember hal meg éveu­kint tuberkulózisban s igy teljesen bei­gazolt tény, bogy a mai korban az em­beii nem legelterjedtebb és legpusztítóbb betegsége a tüdővész, mert eunek pusz­títása sokkal nagyobb, mint az összes fertőző betegségeké együttvéve, még a korelát sem véve ki. Magyarországban a hivatalos jelen­tés szerint 1901-ben 70.731 ember halt meg tuberkulózisban s az e korban meg­betegedettek száma évenkint 500 ezerre tehető. Ez a megbetegülési ós halálozási aránj' oly magas, hogy az európai álla­mok közölt csak az óriási orosz biroda­lomnak van nagyobb tüdővósz halandó­sága. Ez óriási számok láttára feljajdul az egész műveli társadalom. A tuberkulózis ellen való mozgalom immár világmozga­lommá vált, ezt mutatják a budapesti, londoni, párisi, berlini nemzetközi tuber­kulózis kongresszusok is, amelyeken a tu­domány leghivatottabb és legkiválóbb em­berei vettek részt. Az ellene való védekezésben t részt vesz Európáu kivül Törökország, Észak­Amerika, Japán es Ausztrália, hol tőbb nép szanatórium vau. Belgiumban és Ro­mániában nemzetközi liga alakult ellene. A mult évben Páris városa 40 millió frank kölcsönt vett, fel a párisi kórházak javítására, a tüdővészesek külön kórházá­nak emelésére és a dispens tóriumoknak nevezett, rendelő intézetekre. Svédország királya a 2 millió K. nem­zeti ajándékot három szanatóriumra aján­lotta föl. Stockholm városa maga épit. szanatóriumot. Norvégiában különös tör­mondta, hogy megremegtem, í mint a ki eleget hallott, távozni akartam, mert nem felcsigázott indulatomban hallot­tam nőm hangját bizonytalannak s ez elég volt, hogy meggyőzzön a szo­morú valóról. Fejem zúgott, s a csendesebbé vált suttogásból már csak egyes szavakat ér­tettem : Hajnal, . . . lúgos, . . . Majd újra nőm szavát hallottam, mi­dőn csak annyit mondott tPszt.» Elég volt, Nem a gyávaság tartott vissza attól, hogy berohanva, mindkettőt megöljem, de nőmet hiúságában akartam összetörni. Meg akartam mutatni, hogy hűt­lensége nem zúzta össze szivemet s csak a házam becsületén esett csorbát akartam kiköszörülni, de nem a szerolmes öldöklő dühével, hanem a közönyös lélek utasí­tása szeri Dt. Belépni nem mertem, fóltem, hogy indulatomat, fékezni képtelen leszek. Szo­bámba vonultam tehát s ágyba fekve a szolgával üzentem, hogy hirtelen rosszul, lót. távolmaradásra kényszerít,. Láttam csakhamar távozni a gazem­bert, mire ágyamból kiugorva, nőm lak­osztálya felé tartottam, ki már látszólag aggódó arccal jött elém s hogylétem iránt érdeklődött. Szótalanul kézen fogtam ós szobájába vezettem. Itt teljes nyugalmat színlelve, merően szemébe nézve adtam tudtára, hogy mindent tudok. Majd kijelentettem, hogy beadom a váló keresetet. Mindezt oly közönnyel ós hidegvér­rel tettem, hogy most is csodálkozom, miként valék erre képes. Láttam, miként sápad el szavaimra, majd kétségbeesett siránkozással bizonyít­gatta ártatlanságát. Kétségbeesése annyira őszintének látszott, hogy már-már kész voltam hitelt adni szavainak s karjaimba zárni őt, midőn eszembe jutott a véletle­nül kihallgatott párbeszéd s a titoktelje­sen elhangzott, «pszt!> — Szivemet megkeményítve, szó nélkül megfordultam, ott hagytam s most itt vagyok uram és kérem adja be a váló­keresetet. Feljegyeztem az adatokat s ügy felem eltávozott. Én magamra maradva elmélkedtem a homályos eset, felett, s a beadandó kere­3. vényt hoztak a tuberkolozis leküzdésére, Argentineában plakátumokon intik a mun­kásokat a helyes higiénikus viselkedésre. Bockfeller amerikai milliárdos 35 és fél millió koronát, adományozott, a chika­gói egyetemnek, melynek főcélja, a i úrnő­kor elleni specifikus szert kutatni fel. Nálunk a higiéné ápolása alig né­hány évtizedes, a gümőkor ellem ható­sági és társadalmi küzdelem pedig ujabb keletű. Ennek felébresztésében és ápolásában legnagyobb érdeme van Korányi Frigyes­nek, annak a tudós és hírneves budapesti orvostanárnak, kinek hazafias buzgóiko­dása folytán jött, létre az Ő Felsége védő­sége alatt álló budapesti szanatórium egye­sület, melynek egyik kiváló alkotása az Erzsébet szanatórium, melynek működése eddig is szép eredményekben nyilvánult. Hogy a magyar kormány is jó aka­rati! támogatásban és segélyezésben resze­sit.i a tuberkulózis elleni mozgalmat, mu­tatja az, hogy az állami gyermek szana­tórium létesítésére 800 ezer s egy buda­pesti izoláló kórház építésére szintén 80000 koronát adott, továbbá törvónyjavasletot nyújtott be, hogy külön tüdővész kórház állítassák fel. A költségvetésbe 100 ezer koronát veit fel egy tüdővósz barak fel­állítására s végül a budapesti szanatórium egyesületnek kölcsőnképpen adott 500 eaer korona elengedését hozza javaslatba. A társadalom és a törvényhatóságok tevékenysége a tuberkolozis elfojtása kö­rül igen rövid idő alett országszerte na­gyobb lendületet vett s a budapesti szana­tórium egyesület mintájára az ország más és más pontjain így pl. Békés-Gj ulán, Hód mezővasárhelyen, Szegeden, Szombat­helyen, Nagyváradon, Esztergomban, Nyitr* és Szepes megyékben alakultak szanatórium egyesületek. Békés vármegye V 2 0/o­s s pót­adót szavazott meg a létesítendő szana­tórium költségeire. Keglevich Istváu gróf a Bodva völgyében i Ilit szanatóriumot. A bajai közkórházat külön épülettel, a budai uj Szt. Ist ván korházat két tüdőbeteg pa­vilonnal bővítik ki. Legújabban Komárom megyében, Esz­terliázy Ferenc gróf védősége alatt, ala­kult meg a szanatórium egyesület, mely hatósági és társadalmi tevékenységgel egy népszanatórium létesítésén fáradozik. Az eddigi jelekből láthatjuk, hogy Komárom megye az első törvényhatóságok közé fog tartozni, melyek a mozgalomban előljárnak. A tuberkulózis ellen való védekezés­ben vezérszerepet játszik a higiéné iránt oly fogékony Vasvármegye, mely az 1903. évi aug. 31-én tartott közgyűlésén rél­setet kezdtem a leggondosabban fogal­mazni, midőn ajtóm minden Kopogtatás nél­kül felnyílt s azon ügyfelem rohant be, kezébeu egy levélkét szorongatva, melyet szó nélkül átnyújtott. Abból köiűlbelül ezeket olvastam : Szávámmá/ nem tudtalak meg­győzni, hogy szerettelek és hü voltam hozzád, meggyőzlek tehát halálommal. Mindent megbocsátok, csak sze­relemmel gondol/ szerencsétlen Elzádra. Mindent megértettem. A további el­járás feleslegessé vált Szivem elszorult s távozásakor meiegen megszorítottam a ke zét s úgy láttam, mintha szemeiben köny csillogott volna. Napokig voltam e sz'irnyü tragédia lesújtó hatása alatt, midőn egyszer meg­döbbenve veszem a hírt, hogy ügyfelemet a felesége sírján átlőtt halántékkal talál­ták. Kislelkü volt mindkettő. Dani bácsi itt elhallgatott. A jókedv eltűnt,, s mindnyájan a legvegyesebb ér­zelmekkel szokatlanul korán tértünk haza. szentmártoni "Dominkovich JJntal. Fpronry ínycűf l/QQürínn'7 Az efly edü l elismert kellemes izü 1 öl GllbL ÜUZ/OCl IVGOCl UVlL természetes hashajtó szer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom