Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-25 / 43. szám

VII. évfolyam. Keszthely, 1903. október 25. 43. szám. A zalamegyei szövetkezetek szövetsége. Alikor az »Alkotmány« f. hó 15-iki számában olvastuk, hogy a Zalamegyei Szövetkezetek Szövetsége megalakítása tárgyában serény munka folyik és az egész dolgot nemsokára nvélbeütik,jóleső örömet éreztünk. Régi vágyódásunk teljesedik be általa, mert azt gondoljuk, hogy lassanként majd beszövi Zalát is hímes hálójával a szövetkezeti eszme, és a mult évtizedek jelszavát: »Segits magadon és az Isten is roegsegit*, felváltja arra: »Egy mindnyájáért és mindnyája egyért.« Hisszük, hogy ennek a felfogásnak a be. köszöntésével a felebaráti szeretet felépiti azt, amit az áldatlan széttagoltság megteremteni nem volt képes: a gazdasági fellendülését szép Zalavármegyének. Sokan és sokszor visszaéltek már á négy folyam közén ezzel a két szóval. Az értelmét közelebbről senki meg nem határolta ós azért ma is különböző félfogást fűznek hozzá. Vannak, akik egyazon körben is ellentétes nézeteket táplálnak és abban találják az igaz értelmét, hogy elvessenek mindent," ami a szövetkezés eszméjében és az ettől vett erőben rejlik. Ezek egyfelül ugy vélekednek a mozgalomról, hogy egykedvűen kimondják, mi kép ez nem más, mint utazás a képviselőválasztás körül. Mások ugy vélekednek, hogy uj dolog mindig kell az embereknek, hát ha szórakoznak egyet az értekezlet előtt s utánna is. ki vehetné zokon. Ismét mások abban a véleményben élnek, hogy láttak már »urak« részéről nemzetet védeni kacagányos ' mentében, forgós kalpagban máskor is, és mégis, minden nap szegényebbek lettele egy kenyérszelettel. a külön Igaz-e? Igaz-e, hogy ezek féle pillanatny. fotográfiái az egyesek lelkeinek, nem tükrei az állapotoknak? Igaz-e, hogy ugy az anyagi, valamint a szellemi felfogás tekintetében degeneralódás van Deák Ferenc vármegyéjében? De bár kénytelen-kelletlen igazat is adunk a közelmúltra vonatkozólag ama fotográfiáknak, mégis a jövendő reménynyel tölt el bennünket, mert hisszük, hogy az a kéreg, mely benőtte az »együttmiiködés« szükséges érzésének a fáját, lehull és ezentúl talán >egységegesebb« gondozásban és ápolásban fog részesülni maga a fa. amely körül eddig, nagyobbrészt csak az önérdek, a mások munkáinak a lebecsülése, a klikkrendszer fojtogató hatalma kertészkedett csak, anélkül, hogy a nemzeti állam fogalmának megfelelőleg, a legkülönbözőbb felfogások is megtalálhatták volna, a nékik megillető helyet a munkakörben. A szövetkezeti eszme megértése A BALATONVIDÉK T ABC A JA. A régi szüretek és szüreti népszokások Zalában. Irta: Békefi Elek zala-koppányi népiskolai igazgató-tanító. Ha a föld, mint jó Petőfink mondja, az Isten kalapja ós hazánk a bokréta rajta : ugy akkor a «magyar tenger* és vidéke ennak a bokrétának átkötő szallagja ; Badacsony, Szigliget, Balatonfüred stb. pedig azon szép virágok, vagy ha tán ugyjobban tetszik, a gyön gyök ezen bokrétában, melyeknek látasa mindenkor nagyobb dobogásba, hevesebb lüktetésbe hozza a honfi kebelt; látásukon mindenkor kellemesen felremeg ós mint gyermek ugy örül a még e] nem világpolgáriasult igaz magyar sziv. Ha pedig édes magyar hazánkat egy koronához hasonlítjuk, ugy ismét a Balaton — Közép-Európa e legnagyobb tava — és partvidéke azon természetes aranyabroncs a koronán, mely — mint a korouát, övező abroncshoz illik, is, — dúsan kirakva, körülvéve van oly drágakövekkel, minő Badacsony, Szentgyörgyhegy, Szigliget, Csobáncz, Balatonfüred, Siófok, Keszthe ly stb. E gyémántok ékesitifc azt az aranyövet a Bal iton-vidéket; vngy mint Jókai elnevezte a imagyer Tempe-vclgy»-et, melynek költői szépsége, várromjainak ós a tónak nagyszerűsége, hegyeinek regényes-ég* ós borág-koszoruja minden hazafit, akinek csak némi fogékonysága, érzéke van a természet remekeinek (vagyha csak azon egy nemes adományának is, amit, egy pohár nemes borában nyújt) élvezésére, bámulattal tölt el, leköt és boldogít. Aki eljut a Bal itomnellék legnemesebb borát, nyújtó Badacsony hegyre és járva-kelve i a hajdan hatalmas hegynek most üde-buja vegetátiót mutató szőlőültetvényei között szemlét tart s elgyönyörködik a szépeu rendezett szőlők s a szebbnél szebb villák, pinceépületek, va'amiut az oldalakon látható óriási bazaltkőoszlopok s egyáltalában az elébe táruló remek panoráma felett: annak lelkét, önkénytelenül megkapja azon édes merengés, melylyel vi*zszabzáll a múltba; eszébe jutván akik itt laktak, azok a hatalmas urak, kik e föld ós viz királyai voltak, mindkettő adózván nekik kincseivel, szépségével s messze földön hires volt dicsőségük, szóval: a mult egész nagysága, a letűnt kor, az ő szép szokásai, erényei, melyek egy itt véve — t. i..az azon időbeli élet — a fenségesnek, a nem e világból valónak regez erü ós regényes fogalmát keltik fel szivében. Tán eszébe jut.ha a Badacsony tetejére felrándulva a Balaton óriási tükrén ós a körülötte részben a tóbó

1, részben a sárga kalászu rónából hirtelen felbukkanó hegyeken és várromokon végig hordja tekintetét, eszébe jut azon kor, midőn még ezen várromok épek voltak, tornyukról lengett, a zászló s a leeresztett hídon vonultak csatára az acélvé ü, anmysisaku leventék, sőt tán eszébe jut. a régmúlt is, a történetírás előtti '<orszak, midőn a Bnla*OL oly nagy tenger lehetet*, rneyn^k habjai a bihari havasokat, mosták 5 a büszke Badacsony lángolva szórta ég felé, mint közlük a leghatalmasabb, ropp-nt tüzét: azonban egy érdekes kép a közel múltból — ha ki ily mélyen nom száll is vissza az anda'gás és visszaemlékezés önkénytelenül felgyulladó fáklyájával — okvetlen felelevenülnek előtte t. i. az országos hirü, víg badacsonyi szüretek ! Kivált eszébe jutnak ezek, ha egy tekintetet vet az itteni életet, szüreteivel stb. együtt oly fülbemászó, csengő-bongó nyelvezettel ós verseléssel leíró Kisfaludy Sáudor lakóházára ; ki itt lakott a magasban, honnau tekintete átérte a Balaton nagy tükrét, de átlátott a nyaralóhoz is, az ő Szegedy Rózájához; a nagy és örök eszmék: a szép természet és a szerelem lelkesítő hatása alatt itt irta gyönyörű regéit ós szerelmi verseit a magyar Pet-