Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)
1903-10-11 / 41. szám
4. BALATONVIDÉK 1903. november 22. korlatot a műhely adja meg. Az elméletiekben való előmenetelről az óv óv végén tartatni szokott vizsgák számolnak be. ü. gyakorlati kiképzésről pedig a tanonc muukakiállitások adtak világos képet eddig. És mi örömmel jegyezhet]iik meg, hogy ez a munkakiállitás mindig jó behatást tett a szemlélőkre. — Arról győztek meg, hogy iparos tanoncaink jövője a gyakorlati kiképzés terén is lelkiismeretes mesterek kezében van. Kik tanoncaikat nem csak dajkának, háziszolgának, mindenesnek s szeszélyeik kielégítése tárgyának, hanem igazán iparos tanulóknak tekintik, kiknek jövőt akarnak előkészíteni — a maguk és a magyar ipar javára. Azok a tanonc munkakiállitások eleven bizonyítványok voltak iparos tanoncaink előhaladásáró) és szorgalmáról. Én ós velem együtt igen sokan szívesen őrizzük szobánkban azt a bútort, melyet egy sok munkába fáradó törekvő tanonc szabad idejében saját szorgalmából készített. Jó kihatása van ennek a tanoncmunkakiállitásnak, — tessék elhinni — a közönségre és az iparos tanoncokra egyaránt. A közönség látja ebből, hogy egy törekvő iparos generációvá! áll szemben. Az a tanonc, kinek megadatik, hogy ily munkakiállításrtt készüljön, mennyi ambícióval, szorgalommal lát munkájához! — Összeszedi összes ismereteit, eddigi tapasztalatait, melyektálán abban a lábszijas iégkörben elmosódtak volna emlékezetéből. A mit. tanult, látott, tapaszait, kézzelfoghatólag állítja elénk. így növekszik benne az ambíció, a törekvés. Rajta lesz, hogy mennél tökéletesebbet, produkáljon. Jólelkű mestere utmutatása nyomán fejlődik Ízlése, gyarapodik szorgalma és mesteréhez való ragaszkodása is. Másrészt erkölcsi tekintetben is »így kihatással vau a tanoncra az ily munkakiállitás. Mennyi rossztól és bünalkalomtól szabadul meg az a tanonc ily uton. Ha bevégezte köteles teendőjét a műhelyben — szabad a vásár. Megy facér barátok után. Szerez magának «szórakozásid ott, a hol talál. így születnek meg azok a sokféle iuasstiklik. De ha módot nyer arra, hogy szabad idejében a maga szándéka szerint foglalhassa el magár, munkakiállitásra készülhessen, gondolatja sincs a — roszra. De fölösleges volna annak hasznát, tovább is fejtegetni. Elég nyilvánvaló. Az elmúlt, évi munkakiállitások a legjobb szónokok aunak szükségessége, hasznossága ós üdvös volta mellett. Volt alkalmunk több ilyen iparos tanonc munkakiállitást megszemlélni. A külömböző iparágakból mennyi tárgy volt azokon kiállítva. Es mennyi szorgalomról, törekvésről beszéltek azok. Mily öröm és nemes büszkeség dagasztotta kebelét annak a tanoncnak, mikor látta munkáját, hallotta, az elismerő, a biztató ós bátorító szavakat. Es megvallom, magaui is és velsm együtt mindazok, kik az ily kiállítást megfigyelték, együtt örültünk az őrvendőkkel, mert ott azt a meggyőződóst merítettük, hogy a jövő iparossága: a tanoncok sorsa gondos kezekben van letéve. Ebben az őrömben az elmúlt tanévben nem lehetett részünk. Minthogy ez a kérdés az ipartestület intézöségón fordul meg, kérjük : mi lehetett az idei tanoncmunkakiállitis elmaradásának az oka? Szeretjük hinni, hogy nem az intózőségen mult az. Viszont iparos mestereinkről sem akarjuk föltételezni, hogy egy ily üdvös szokásnak útját vágták volna. Nem kutatjuk az okokat, tovább. Vádolni sem akarunk senkit,. De ámult kiállítások üdvös tanúságaként kérjük az illetékes tényezőket, ne térjenek el a jónak bizonyult régi gyakorlattól. Munkába, fáradságba ós áldozatba kerül az az iparos mesterekre nézve is. Tudja ezt mindenki. De az eredmény az iparostanulók jövője ós a magyar ipar fejlődése meg is érdemli ezt a kis áldozatot. Megkezdődött az iparostanoncok uj iskolai éve. Az elméleti oktatás mellett haladjon a gyakorlati kiképzés is. Ennek eredménye lesz az a munkakiállitás, melynek érdekében e szerény sorokban fölszólaltunk. Csak azt k»rjük szívleljék meg sorainkat azok, kiket illet s cselekedjenek szerintük — a jó ügy érdekében. Figyelő. Szüreti elmélkedés. Verőfényes, lágy, simulékony levegő suhan át a tájon, a vidéken. Itt-ott sárguló falevelek röpködnek a légben s zizegve hullnak a harasztra. A napsugarak — bárha őszre hajlik az idő — jótékony meleget, árasztanak szerte. Nekünk kétszeresen jól esik a kellemes meleg időjárás, hiszen néhány év óta ugy elszoktunk a jó meleg napok élvezetétől, hogy újságszámba megy egy-egy verőfényes nap. Itt-ott látunk egy kocsit, mely hordót, sajtárokat szállít a hegyre ; utáua lomhán bandukol egy sereg napszámos : a szedők ezek, a kik a napi eseményeket hányják vetik meg. A hegyre érve, hozzáfognak a hordók kimosásá hoz, abroucsolásához, a prés eligazításához ; a másik csoport, tüzet, rak h pázsiton, hogy vizet melegítsen a prés s hordók kimosásához. Mikor ezzel rendben vannak, kezdődik a szőlő szedése. Muzsikaszó, vidám dnuolás mentől ritkábban hangzik, csendesen folyik a munka. Divatját, multa a hangos, zeneszó, dalolás mellett, folyó szüret, melyről elődeink annyi szépet regélnek, a melyekről Kisfaludy Sándor olyan megkapó melegséggel irt és a melyekről régi familiáris levelek olyan megható módon emlékeznek meg. Volt—nincs. Vége azoknak a pat.riarchalis jó időknek. A gazdát gond, aggodalom, bu, bánat nyomja ; a családtagok, látva a családfő szomorú vergődését, a mindennapi keuyérért, való küzdelmet, nem igen kapnak kedvet a dalolásra. Szomorúan, egykedvűen végzik a s/.ólőszedésuek monoton munkáját. Majd jönnek a «csöbrö-< legények» s miután minden szedő sajtárjának tartalmát csöbrökbe ürítették, vállukra emelik a rudat és viszik a szép fürtöket, a borházba. Itt a présben lévő szüret,elő zsákba öntik, a «préselő ember pedig elsősorban kitapossa, azután a tulajdonkópeni présbe lapátolja, hol erősen s annyira kisajtolják, hogy minden lótól megfosztva, mint töikölt hordóba rakva, pálinkafőzésre adják. A gazda sürőg-forog a munkások körül, hol a szedőket, hol a préselőket, szemléli meg, gondosan ügyelve- arra, hogy a külön szedett, szőlöfajok leve külön hordóba kerüljön ós egyik a másikával össze ne vegyitt,essék. Ez alait jön a szőlőpásztor (most urasabban hegyőrnek nevezik) hátán egy öblös puttonnyal, hogy beszedj* egóvz évi munkásságának a gyümölcsét, a mustot. A gazda kiadja a járandóságot ós egy-két «káforkával» (egy fából készült mérce ez, melyet a must eltöltésénél használnak) megtoldva ; persze a szólőpásztornak évközben kifejlett munkásságához mérten. Majd a cmest,er» (káutor tanító) állit be az ö kommenciójáórt. Ennek a járandóságának kiszolgáltatása ünnepélyesebb formában megy végbe, mert rektram ékes riginusokba szedett köszöntővel állit be. Az ő járandóságát illő megduplázni, azután egy kvaterkára invitálják meg, mely mellé egy kis töpörtyűs pogácsa, vagy paprikás gulyás is jár. Alig, hogy rektram meleg kézszorítással bucsut, vett a gazdától, jön a plébános ur puttonyosa a <Danonica visitat,ió» állal előirt must járandóságáért. A gazda illő tisztelettel fogadja a puttonyos ember nyomában jövő lelkiatyát, betessékeli a szegényes hegyihajlókba, üléssel kínálja meg, azután előkeríti a pince egyik sarkában elhelyezett csikóbőrös kulacsot, melyben régi jó nedűt tartogat erre a célra, a plébános elé helyezi, holmi jóféle pecsenyével kínálja s csak akkor adja ki a járó mustkollektát, a mikor a tisztelendő ur a kinált, ételbőlitalból kivette a részét. Most jön a barna csuhás barát, a kolostor részére gyűjtve egy kis mustot Isten nevében. Miután ez is kielégíttetett, láthat a gazda ismét dolgai után, miket, a lehető legnagyobb pontossággal kell elvégeznie, hogy a szőlő termését, egész évi munkálkodása tőkebefektetése eredményét födél alá juttathassa. Az idei szüret - sajnos — semiféle tekintetben sem kedvező A téli szokatlan nagy fagy, a tavaszi és nyári rossz időjárás, a ragya, peronospora ós lisztharmat,, de leginkább a mult hetek esős napjai auuyi kárt okoztak a szőlőkben, hogy még a mult évi silány termésnél is kedvezőtlenebb szüretre van kilátás. A szőlőfürtök sem kifejlődni, sem megérni nem tudtak kellőleg ós annyira rothadnak, hogy az bámulatos. Egész szőlőnkben alig lehet egy ép, egészséges s jól kifejlett fürtött találni. Pedig szőlősgazdáink sem költséget, sem fáradságot nem kíméltek arra nézve, hogy szőlőiket kellően megmunkáltassák, permetezzék és kónporozta*sák. Mindeuki abban reménykedett, hogy az évek óta tartó silány termést, egy jobb szüret váltja majd fel, azonban ugylátszik ebben is, mint, oly sok inasban, csalódtak. Sxomoru szüretre vau itt kilátás annak dacára, hogy az időjárás most szokatlanul szép, kedvező és enyhe. Azért ne csüggedjenek gazdáink. Bízzanak egy jobb jövőben ; bízzanak Isten kifogyhatatlan kegyelmében s abban, hogy a rosszat jó s a kellemetlent kellemes szokta követni. Vajha "gy 'egy® 11 ! Szőlősg;azda. Salapármegye mindenfele fokozatú állami, államilag segélyezett községi «s községi népiskolai gondnokságainak, iskolaszékeinek s tantestületeinek. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi Minister nrnalc aug. 31-én 3240 eln. stám alatt kelt s Deák Ferencznek, a haza bölcsének születése századik évfordulóját méltató rendelete (Néptanítók Lapja 1903. évi 37. szám) oh/ stivrehalóan állapítja meg az ö nagy jellemét s az emlékére tartandó ünnepeknek a magyar tanítók hazaszeretete és paedagogiai érzéke által felhasználandó kih'inő alkalmát, hogy ez érdemben sincs már egyéb, a mire a gondnokságok, iskolaszékek és tantestületek hazafias lelkesedései irányítsam. Mint e vármegye leír. tanfelügyelője, esupán a százados évforduló ama különösebb vonatkozására kiváltok rámutatni, mely bennüli' kel közvetlenebbül fiiz az ő emlékéhez. Deák lerenczet Zalavármegye adta a magyar nemzetnek! Zalavármegye iskolai hatóságaira s tanítóira vár a magasztos feladat, hogy gyermekeink szivében, október 17-én, hálás gerjeclelmekel keltsenek a Gondviselés iránt, inert Zrinyi, Kisfaludy, íestetich, Csányi és Gáspárics fénylő alakjai mellé — Deák Ferenczet adta nekünk. Hogy ápoljuk, őrizzük és védjük, amit hősök kardja, költői sziv ihlettsége, mecénások felbuzdulása s vértanuk halála szerzett! Az ünnep fényéből és melegéből áraljon egy termékenyítő sugár Zalavármegye minden iskolájára ; az ifjú szivek nemes hevületét ihlesse üea U i flb b I - • ^ > » - , * = mely különféle alakokban és színekben P ' , UK ' ) S23PSS 1 í*"™ 82 0" ® * « rónaiéi na 9 V »iI««MVxn. Kaphat* « 8 * Legszebb es , SHSÓNSSK? SÓZSSf -m Legdivatosabb I vlk l | feönvD-.papir., iró. és rajzsierfeereslieaésében Keszthely*™-
