Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-09-27 / 39. szám

B ALÁ TOX VIDÉK 1903. szeptember 27. Ha pedig munkája eredményét kénytelen lesz a munkás a közösségnek kiszolgáltatni, még akkor is, lia azt magának szeretué megtartani és kénytelen megelégedni avval, amit. «észszerű szükséglete arányában kap : elveszik (öle a természetadta jogot; az erős ösztönzőt pedig, mely folytonos munkásságra serkentené, a birtokolás vágyát ki nem elégíthetvén, elvész szorgalma is. Csak kénytelenségből fog dolgozni és félelemből; s hogy az ilyen munka minő felülete;, fölösleges elmondanom. A legteljesebb szabadság, amiről ök ábráudoznak, a legszomorúbb rabszolgaság állapota lesz, melyből a szegény «szabad> ember sóhajtva, vágyva fog a régi Róma helotáiuak ós rabszolgáinak állapotára visszagondolni . . . A terhek elviselhetetlenek lesznek, mert szabad életpályaválasztás nem lehetséges; mert szigorú munkafelügyelet és munkafelosztás lesz a hajlandóság megfigyelése nélkül, hol az ember csakugyan munkaanyag ós gép lesz ; elviselhetetlenek, mert szükségleteit nem szerezheti be saját belátása szerint, hanem mások itólik meg, hogy <ésszerü<-e az? — és a szociálizmus a legnagyobb jogtalanság, mert természetes jogától fosztják meg az embert,: termelésének, akár ipari, akár mezőgazdasági, akár szellemi stb, eredményéből is, mert a «közösségért és a közösség által dolgozik.» Egy rendszer, mely ily jövőt, a jövőnek ilyen államát igéri az emberiségnek : nem lehet, lelkiismeretes gondolkodás eredménye. Egy rendszer, mely azt a Jegtökéletesebb szabadságot hirdeti és amellett a legtermészetesebb jogoktól fosztja meg tagjait, : nem lehet ésszerű. Egy rendszer, mely e munkások t.nlnagy számát emlegeti s amellett a nőket teljes egyformává akarná tenni a férfiakkal és ezáltal a munkaerőt, még gyarapítani, mikor ugy a munkás mint a kész munka tekintetében túltermelés van ma is : nem jár egyenes utou. Egy rendszer, mely hatalmi törekvéseit nem leplezgeti, de folyton elégületlenséget sut, forradalmat, hirdet, fenyeget, terrorizál, egyes társadalmi osztályok ellen a rágalom, hazugság, gyűlölet aljas fegyvereivel küzd : nem letiet tisztakezü. S végül egy rendszer, mely készakarva teszi szegénnyé a munkásnépet, mely kisíipolyozza utolsó filléreit is, koldussá, vallástalanná teszi, hogy vak ós vad eszközévé tegye pálinkával, alkohollal elkábított tömegét a szegény, a becsületes munkásosztálynak, ki mitsem tud róla, hogy tulaj donktpeni vezetői sem erkölcsben, sem fajilag nem az a test és az a sziv, az a lélek és az a szellem, mely az övé: nem lehet becsületes, mert ősi lehetleu vágyaiknak ca világuralomnak keresztülhajszolására minden eszközt jónak találnak.» (Montefiore Mózes.) Ki hazafi addig, mig félni kell a nemzet Ítéletétől és hazátlannak, nemzetközinek hirdeti magát, mihelyt hatalmat érez a háta mögött: az államr. is veszedelmes. Szegény megtévelyedett, munkásuép ! Mihelyt érezték, hogy a te igazán keserves keresményedet pártkassza, tagsági díj, nyomtatványok terjesztése, lapfent.artás, agitáció-kassza stb. címek alatt ki tudják muzsikálni a zsebedből, s ők a nyomorról zengve éneket,, háziurak ós nagy dáridókat csapnak : azonnal beálltak vezérednek. Elvették pénzedet, el hitedet, el Istent, kit igaz szívvel imádtál eddig, el ! azádat, el a sziv melegét, el a családi boldogságot, el e családi tűzhelyt. S mit, adtak helyébe ? Dolgozni csak kénytelenségből dolgozó embert, nyugtalan, irigy kedélyt, korcsmát, káromló ós bosszúálló lelket. Mikor elvették lelked egyensúlyát, elvették boldogságodat is. Mi mindent próbálnak még veled, szegény magyar munkás? mi mindent vesz még be a gyomrod? És ne gondold, hogy mind színigazság az, amit feltálalnak neked. Te a te szived egyszerűségében észre sem veszed, hogy szép szavakkal altatuak el ; észre sem veszed, hogy a szavak mást jelentenek, mint a mit Ígérnek ós mondanak; elveszik hitedet, el a jókedvet, durvává és gorombává akarnak tenni, hogy veledszületett szelidségedet kiölve, tisztesség hiján szűkölködő és soha meg nem valósítható terveik eszközévé légy. Ha aztán annyira kiólesitik az ellentéteket, hogy a rend és csend érdekében puskacső elé kerülsz te, a mindig nemes és mindig hős, mindig nyílt és mindig bátor : hol vannak igazi vezéreid ? Palotáik ablakai mögött nézik véred hullását, ép bőrrel; vásárra csak a tiédet viszik, a magukét, gyáván elrejtik. Ez is ősi «erény», ősi szokás -- — náluk. A szociálizmus viszonyáról a valláshoz : jövő alka. ómmal. A cserszeg-tomaji iskola. E hó 'A2-én volt a cserszegtomaji tanitóválasztás. Helyes. Egészen itt is az ideje. Hisz már kezdetén vagyunk a törvényileg megállapított szorgalmi időnek. A beiratasokuak még a legkisebb falusi iskolákban is meg kell kezdődni. Mivelhogy a falusi iskolák szokásos szorgalmi ideje: az október elseje közeleg. Ezek előrebocsátása után mi még mi' dig nem térhetünk napirendre. Több mondani valónk is lenno a tomaji iskolára nézve. Mindjárt az elején kezdjük. Azzal t. i. hogy Tomajon nem is egy, hanem mindjárt, 2 tanítót kellett volna választani. Hogy miért? Ne a szav?k, hanem a tények adják meg a feleletet. Tény pedig az, hogy a tomaji iskola egy tanítójával és egy tar termével nem felel meg, sem a népiskolai törvényes követelményeknek, sem azoknak a magas érdekeknek, melyek uépneyelésünkkel annyira kapcsolatosak. Nem felel meg ! Mert nem felelhet meg. A tomaji iskolának vau 120 rendes mindennapi tankötelese. Ennyi gyermek összezsufolvt egy tereinben?! A népoktatási törvény szerint 60 tanköteles helyezhető el egy tanteremben. Habár e törvényt nem is tartják be az ország legtöbb helyén betűszerinti értelmében, mégis kevés eset vau arra, hogy egy tanteremben 120 iskolás szorongjon együtt. A tomaji iskolánál pedig ez eset áll fenu. Ezt aa abnormis állapotot tűrni tovább nem lehet. Hogy erre sem a tomaji iskolaszéknek, sem a felsőbb tanügyi hatóságoknak gondja eddig nem volt — érthetetlen. Főkép akkor mikor a kath. jellegű iskoláknál ily «esetek» ugyancsak nagy emóciót szoktak kelteni a felsőbb tanügyi körökben. Senki se értsen beunünket, félre. Nem akarunk senkit vádolni. Legkevésbé u nyugalomba vonuló volt tanítót, a jó öreg Kozma bácsit. Ö megtette becsülettel kötelességól. De mikor látta, hogy 120 gyermekkel tovább már ueui érhet el eredményt, aa ő becsületes lelke őszinteségével félre állt inkább s átengedte a teret fiatalabb er?nt,k: Talán . majd ! De hát mi élőre megmondjuk, hogy az ujonau megválasztot fiatal erő sem érhet el eredményt. Mert 120 tankötelessel egyszerűen képtelenség. Itt tehát fölmerül az a kérdés, ho •y mi módon segítsen az iskolaszók magán. Egyetlen megoldási mód : Egy uj tauterem felállítása ó.s uj osztálytanítói állás szervezése. Ez előtt szemet hunyni tovább máinem lehet. Hogy a község ettől fázik — értjük. Sok csapás érte. Népe nagyrészt s/.egóiiy. Két keze munkájávál keresi kenyerét. Rajta tehát, álljanak elő azok az apostolok, kik abban a tiszta, egy szálig kath. hegyközségben a népiskolát csupán szabadelvüskődésböl «közsógi> jellegűvé tették. Áldozzanak. Keressenek jóakaró Mecénásokat, hogy az a csakugyan nagyon szegény, de jóravaló hegyi nép le ne roskadjon az ezzel járó ujabb megterheltetós alatt. De meg ott a jó atya: az állam. Temérdek pénze volt és van annak, holmi külföldi újdonságokra, az «uj renddel* járó személyi és dologi kiadásokra, hát, legyen legalább a népiskolákra is. Ha oly nagy szeretettel utánozza az a mindenben atyáskodó állam a müveit nyugatot, hát utánozza ebben az egy jóban is: a népnevelés istápolásábau s a nagyon-nagyon szükséges ujískolák íszemélyi és dologi* kiadásainak fedezésében is, A mire itt céloztunk, kimondhatjuk : ha nem birja a szegény nép a költséget,, tessék folyamodni államsegélyért. Ha ad az állam segélyt szerbnek, tótnak, horvátnak, hát ennek az édes hazaföldhöz jóban, rosszban ragaszkodó, becsületes magyar népnek is meg fogja adni. Tessék tehát folyamodni. Az elmondottakat, pedig ajánljuk addig is az illotékes tényezők figyelmébe. Tomtijnak uj iskolai tanteremre és osztály, tauitói állásra van szüksége. Általános és hazafias érdek ez. A1 iár közművelődési, akár közegészségügyi szempontból mérlegeljük is a kérdést. De meg az a tanitó is csak ember. Sokkal kevesebb tankötelessel biró iskola is próbára teszi és időnap előtt kimeríti a legerősebb fizikumot is. Hát 120 legnagyobb részt egészen szegény sorsú, fogyatékos ruházatu gyermek összezsufolása! Az a por, az a kigözölgés és megromlott levegő egy ily tanteremben ! Melyik tanitó szervezete birja ki ezt, sokáig? Egygyel több ok : a t.anitónak ós magának az iskolás gyermekseregnek egészsége is súlyosan esik a mérlegbe A többi fontos kérdés mellett ez sem az utolsó. Spectator, Törvényhatósági közgyűlés. Budapest, székesfőváros meghívása folytán a Budapesten tartandó Deák ünnepélyre a vármegye bizottsági közgyűlése Battliáuyi József gróf bizottsági tag vezetése alatt 5 tagból álló küldöttséget küldött ki. Majd a vármegye alispánjainak előterjesztésére — kimondotta a bizottsági közgyűlés, hogy a vármegyei hivatalos lap előfizetési diját, 1904. évi jan. hó 1-től kezdve 6 koronában állapítja meg az eddigi 4 korona helyett. A felemelést a lap nőv-kedö terjedelme, valamint, a nyomdai munkálatokra beérkezett, magasabb árajánlatok telték szükségessé. Beregvármogyének a korcsmák, sörházak ós pálinkaiuérésekről alkotott szabályrendeletnek az ipari munka vasárnapi szüneteléséről szóló törvény intézkedései szempontjából leendő módosítása tárgyában küldött átirata folytán a bizottsági közgyűlés feliratot intéz a kereskedelmi miniszterhez, hogy azok vasár- és ünnepuai okon zárva tartassanak. A vármegyei tisztviselők országos kongresszusa által a vármegyei alkalmazottak fizetésrendezóse iránt megküldött átiratát a megye közönsége pártolólag támogatja és a rendezés iránt feliratot intéz a törvényhozó testülethez és a kormányhoz. A szabályrendelet alkotásától azonban eltekintett. A közgyűlés kimondotta, hogy a zalaegerszegi főbírói hivatalul szolgáló házat utóajáulat folytán uj árverés utján adja el, a kikiáltási árt 6710 koronában állapította meg. A vármegyeházában elhelyezett adóhivatalnak — a pónzügyigazgat.ózág kérvénye folytán — 1809. évig újra átengedte a helyiségeket évi 1000 kor. bér mellett a megye közönsége, Ezután a belügyminiszternek a nem tényleges állományú legénység nyilvántartására szükséges nyomtat váuyok költségűinek fedezése tárgyában kiadott rendeletének tárgyalása. A miniszter leirt, hogy ezen költségeket, melyek 627 koronát tesznek ki, az egyes községek fizessék, dacára annak, hogy a közgyűlés kérte már, hogy a leszállásolási alapból utaltassák ki. Minthogy a községek amúgy is meg vaunak terhelve, a bizottsági közgyűlés ezúttal újra kérte, hogy ezen 627 korona a katouabeszállásolási alapból legyen kifizethető, annál is inkább, mert ezen alapban az idei évről maradt felesleg úgyis és mivel ezen alap is a nép filléreiből táplálkozik, nem volna helyes dolog azt, kétszer is adóztatni katonai célokra. Kíváncsiak vagyunk, vájjon belátják-e ezt odafönn is. Újra fölirt a vármegye a belügyminiszterhez a rendelkezési állományba helyezett volt 3 vármegyei Írnoknak végleges alkalmazása iránt, mert a vármegye őket nem nyugdíjazhatja, a saját erejéből őket, nem alkalmazhatja; vagy pedig kéri, hogy ezen a címen az államsegélyt tovább is adja meg, hogy őket tovább is alkalmazhassa. Kimondotta továbbá a közgyűlés, hogy a novai es letenyei járásorvos fizetését évi 400 koronával emeli, mert az eddigi fizetés mellett, mintán a helyi viszonyok miatt igazán praxisa az orvosnak ezen járásban alig van, orvost alig lehet kapni, aminek a közegészségügyi igazgatás látta nagy kárát. Az összes járási hivatalszolgák lakbérük emelése iránt, folyamodtak. A vármegye közönsége azonban ezt csak az 1905. évi költség-