Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-09-20 / 38. szám

VII. évfolyam. Keszthely, 1903. szeptember 20. 38. szám. Szerény jegyzetek. A múltkor olvastuk a fővárosi lapokban, hogy a Héviz bérlete lejár s igy valószinü a feltevés, bogy esetleg bérlőt cserélhet. Az bizonyos, hogy most idegen alakok keresik fel a várost és a közönség kíváncsisága nem egyszer fedezi fel vagy sejti egyik-másikban az áldásos hatású gyógyfürdő jövendő fejlesztőjét. Mert, hogy annak kell lennie, arról megbizonyosodbatik, aki a pályázat feltételeit olvasta, — ahol világosan meg van írva a fürdő átalakítása, park feltöltés stb. Jól eső érzés fogott el bennünket, amikor mindezt olvastuk, mert sokszor ereztük a teljes átalakítások szükségességét. Sokszor megálltunk a vízparton és eszünkbe jutottak az őskor czMöpépitményeire emlékeztető kalibák, mikor láttuk a cölöpökön nyugvó fürdőbódékat. Es gondolkodtunk a fejlődés feltételeiről, mikor szemléltük a >szinvonalátc, a melyről nemcsak a környék lakói, hanem azr idekényszeredett fajmagyarok is elismerni kényszerültek, hogy csudálatosan »magyarzamatu« ott minden, a mivel az egészségügyét kell szolgálni a betegnek. Sokszor tépelődtünk azon, hogy mijuJt is kell csak azt dicsérniük a fürdőn j ^megforduló idegeneknek, ami dicséreten ; felül áll: a fürdő vizének bámulatosan : ható erejét, holott arról, a mivel az ein; beri elme is hozzájárul a szenvedők gyógyulásához: a kényelemről, az egészséges lakóhelyekről, stb. stb. vagy semí mit, vagy csak lesújtó Ítéletet lehetett hallani. S ugy tetszik, hogy mindez, ha ugyanis a pályázati hirdetés feltételei be fognak váltatni — egy csapásra megszűnik — és Héviz közelebb kerül a müveit nyugot több kén}

Telmet nyújtó fürdőihez, ha ugyan a befektetésekkel járó összegek nem fogják kényszeríteni • a bérlőt, hogy árai nem európaiak, haI nem »magyarok* maradjanak az ételben, italban, kiszolgáltatásban és a töbj bibén. Mindez természetesen őrömmel tölti heti el azokat, akik szeretnék, ha Keszthely és Héviz egyképpen emelkednek. De amig a Hévíz-fürdő emelésénél , a i tényezők együtt vannak s a jó szándék, a komoly törekvés elvitázhatatlan, addig amott, már t. i. tisztelt városunkban minden csendes még a fürdő fejlesztésére kiküldött bizottság is. Hát az igaz, hogy volt már szerencsénk látni sok bizottságot; működésben és nyugalomban, egyaránt és éppen ezért vagyunk * bátrak elmondani, hogy a bizottságok általában és egészé| belí Csak arra jók, hogy ugy hagyjanak j mindent, a hogyan most van Keszthelyen, azaz általában és egyenkint korholjanak sokat, de előmozdítsanak, csak 1 nagyon keveset illetve semmit. A BALATON VIDÉK TÁRCÁJA. Ne hidd.., JJ.e Hidd. ám fefolem, mert nem a az ají\am S nem tör ji előtted zokogó panaszban; J2e hidd, hogy a vihar, mely szívemet te'pte S fejvesztetten tombolt; 3£ogy e zúgó or^án lecsendesül végre. Szegény fefjem fájhat, tépheti a bánat 3fuí[athatol\ vérz& jönnyejet utánad • DKinej látná mindezt, ajárji mért nézné? J£evés azof[ száma, 3£lí{ sajnáíni tudnaj, te meg legkevésbé. £l(iujol{, Ha sírni jény szerit a végzet; Qfi, pedig de sokszor sóhajtozom érted. És fia találkozva mosolyt látsz szemembe' iPersze nem is véfed, ítogy e mosofy fájó, gyíff{os tor szívembe'. Olyan ez a mosofy mint siron a rózsa, Ddlint fyeserg'6 szívből sírva száfló nóta. — S)e jobb, fia nem érted, ne gyönyörködj benne, Se te, se más senfj. 3^add legyen az én búm szívembe temetve. Frászt Lujza\ fák titkai. Lehetetlen történet. Olaszul irta Augnsto E. Bertát. IV. — Látom sok ilyen növény van itt, mely a véletlennek köszöni születé»ét, Születnek, az ekével kiizán'juk, aztán jó'cakát. Legj«bb esetben kiszakítják a legszebbeket s aikalmas időben elültetik. — Velünk sz«mben, az ut másik oldalán van egy másik ehhez hasonló kis fa. Az öreg egj' kissé bambán nézett, mintha mondaná : — Epen nekem kell ezeket meghallgatnom ? Mit érdekel ez engem ? S nem értett semmit. — Ez a két növény nem a véletlenuek köszöni létét, mint a többiek, a mint, mondta. Ezt a kisasszony ültette, azt a másikat én . . . Ha vigyázni akar rájuk, s engedi, hogy megnöjjenek, adok évenkint 40 lirát, — Ezért b. csekélységért ? Akkor is vigyázok rájuk, lia semmit sem ad. A nyárfa fája kedves, gyenge s nem sokáig él, de mo»t az egyszer éljen örökké. — Én értem, mi értünk éljen nagyon sokáig ez a kis fa. S ezért ajánlok Önnek kárpótlást, azon kikötéssel, hogy ne dobja ki innen soha . . . Ezt meg kell Ígérnie. -—- Megígérem. — Sem maga, sem más a maga hozzátartozói közül. — Beleveszem végrendeletembe. — Engedi elpusztulni természetes halállal. — Természete* halállal. Megértettem. — Itt, az első negyven lira. — I::y egyszerre ? — Miért várnánk? Nem kezdődik-e rög-