Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)
1903-09-13 / 37. szám
1903. szeptember 13. Cselédügy ni. BALATONVIDÉK; •5. Erkölcsi elégtételre a cseléd ne számítson soha. Megfizették a munkáját, s ezzel vége a dolognak. Így mondják, pedig ez helytelen. Az ügyes és szorgalmas gyári munkásbanynak kilátása van az előbbrejut ásra ; arravalóságával, munkabírásával idővel jobb-több fizetéshez juthat, szociális helyzetét tehát megjavíthatja. Nem ugy a cseléd, ha csak rendkívüli szakavatottsággal s szokatlan nagy munkaerővel nem rendelkezik. Becsületességet, tiszt,aságot, hűséget a cselédeknél magától értetődő dolognak tartanak az emberek, de nem tekintik olyan lépcsőfoknak, a mely az előbbrejutáshoz vezet, aunálkevésbbé annak a biztositéka gyanánt, a mely alkalmas arra, hogy öreg napjaira gondtalan megélhetést szerezhessen a munka éa keresetképtelenué vált cseléd magának. Arra sem nyújtanak e személyes előnyök oltalmat, hogy a cseléd máról-holuapra, minden törvényes ok és jog nélkül csupán egy szeszély következtében kenyér és keresetnélkűl maradjon. A munkaadók és munkások jogviszonyai nálunk meglehetősen szabályozva vannak, nem ugy a cselédeké. Ezek még mindig hijjábau vannak azoknak a törvényes intézkedéseknek, a mik az ö biztonságukat kellőképpeu garantálnák. És mert nem találnak a törvényben oltalmat, nem várnak a hatóságoktól védelmet, nincsenek ezek iránt teljes bizalommal, magaviseletük minden kritikán aluljáll. Tudják, érzik, hogy vénsógük sivár pusztaság, melyben nincsen egy pihenést, nyugalmat adó oázis. A cselédeknek al'g egy csekély hányada képes magának fizetéséből annyit megtakarítani, hogy öreg napjaiban ne legyen koldulni kénytelen. Mert öreg cselédet senki sem tart magának, s ha van is valahol ilyen, szépszerivel igyekeznek rul adni rajta. Mindenki a saját előnyét tartja szem előtt. Es mivel az önfentartási ösztön a cselédnél is ki van fejlődve, látva azt, hogy havi béréből mit sem tud magának félrerakni, még a divattal való lépéstartásra sem igen futja, tiltott módhoz, — a lopáshoz nyul. Ez annyira természetes folyománya a dolognak, hogy én csak a fölött csodálkozom, hogy az emberek érdemesnek tartják erről még diskursiót is folytatni. A cselédkérdést egy csapásra megoldani — alig lehet. Senki se higyje, hogy ez olyan könnyű dolog. Olyan egymással homlokegyenest, ellenkező érdekek, minők a gazdáké s a cselédeké nem egy könnyen egyenlíthetők ki. Sok mindenfélének kell addig történni, a inig a mai nap fönnálló éles ellentétek csak némileg is elsimulnak. Igy például gazdaasszonyainknak számot kell vetni a haladó kor követelményeivel. Tekintetbe kell venniök. hogy a szolgálatukban álló cseléd is ember számba megyr, hogy ennek is vannak emberi jogai, a miket érvényesíthet, hogy nem rabszolgával, hantin emberrel szerződtek s nem csak a bánásmódnak kell megváltozni, hanem a kifejtett személyes előnyök elismerésének is nyilvánulnia kell. Nem szabad többet kívánni a cselédtől, mint a mennyit, fizikumánál fogva megbir. Meg kell adni neki időnkint azt, a szabadságot, a melyre szüksége van, hogy teste-lelke fölfrissüljön. Hassanak oda, hogy a cselédek a gazdasági munkás ós segélypénztáraknak tagjává legyenek. Igy meg lesz adva a módja annak, hogy a cselédek, elöregedvén és munkára képtelenné válván, nem lesznek kénytelenek a megszégyenítő koldusbothoz nyúlni s ily módon tengetni nyomorult életüket. Fizessék meg azt a csekély évi tagsági dijat a gazdaasszonyok, nem kegyelemből mert ezzel nem javítanának a helyzeten — hanem szociális szempontból rájuk háramló kötelességből. Az a módszer, melyet a mai földmivelés•ügyi minister a régi cselédek megjutalmazásával meghonosított, bizonyára üdvös, de az öszszes cselédségre ki nem terjeszthető. Elvétve akad ilyen jutalomra méltó cseléd. A segélypénztáraknál nincsen különbség úgynevezett, <jót és <rossz» cselédek közt, valamint az államban nem tesznek ilyen megkülönböztetést, hanem az államhatalom egyformán nyújt, oltalmat, ós védelmet, minden polgárának. Es, ha gazdaasszonyaink a cseléd után járó minimális évi tagsági dijat megfizetik, megmarad még a cselédnek is a módja arra, hogy tagsági diját fölemelheti, "agyis ugyauannyit, fizethet ő is. Eízel végellátása összegét emelheti. Az ilyen hozzájárulásnak több az értéke, mint az avult ruhaajándékoknak. Hálásabbá, odaadóbbá teszi H cselédet. Ha látja a cseléd, hogy embernek tekintik, hogy gondoskodnak jövöjéró', arról az időről, a mikorra megvénhedik s kenyerét, megkeresni nem tudja, jobb erkölcsök szállnak a leikába, fajsúlya emelkedni, önbecsülése fokozódni, energiája megkétszereződni fog. De van erre más mód i«. ; Ezt a befejező cikkelyben fejtem ki. HÍREK. — Föuri családunk itthon- Festetics Tassílo grof ur Ö Excellentiája a hét folyamán nejével Hamilton Mária herczegnővei és gyermekeivel Alex comtessevel és György gróffal visszatért Keszthelyre. Látogatásukra ugyanakkor megérkezett a gróf ur 0 Nagyméltóságának veje Fürstenberg Károly herceg is nejével Festetics May grófnővel. A gróf Ur 0 Excellentiája Fürstenberg Károly herceggel és György gróffal pénteken Berzeuoére utazott vadászatra. — 1 Erzsébet királyné. Erzsébet királynénk halálának szomorú évfordulójáu szept. 10-én fényes gyászmiso volt a keszthelyi templomban. Mise alatt a vegyes kar latin rekviemet énekelt. Az Istentiszteleten megjelentek a tanuló ifjúság, a tanári ós tanítói karok, a város képviselői, a hivat.alfök, a in. kir. csendőrség. Imádkoztunk azért, aki a magyar nemzetet gyászos napjaiban a szeretet csillogó kőnyeivel vigasztalta. Ot ősz hullatta irninár sárga leveleit, áldott lelkő királynénk sírjára, de áldott emlékét nem fogják elhalványítani a rohanó évek. Élni fog az, addig, amig a hála illatos virágai el nem hervadnak a nemzet szivében. — A nemet császár — Nagykanizsán II. Vilmos német, császár vasárnap reggel 8 órakor külön udvari vonaton Nagykanizsára érkezik. Mohácsra utazik Ferencz Ferdiuand trónörökös kíséretében, hogy részt vegyen a vadászaton. Az udvari vou«t 7 percig marad a nagykanizsai állomáson, mely idő a !att a magas vendégek megreggeliznek. — Nevezetes évforduló köszöntött reánk mult kedden, Kisasszony ünnepén. Ekkor volt tizenöt éve annak, hogy egyházmegyénk tőpásztora, báró Hornig Károly ő nagyméltósága püspökké szenteltetett s megkezdette ősi egyházmegyénk kormányzását Tizenöt év v ilaszt el immár bennünket e nevezetes ünneptől st e tizenöt évnek minden napja a hódoló tiszteletnek, szeretetnek s gyermeki ragaszkodasnak egy-egy aranyszálát szőtte a nemesszivü főpásztor és egyházmegyéje közé. Kormányzásának, főpásztori működésének méltatása a legszűkebb keretben sem lehet feladatunk, de e nevezetes évforduló elérkeztével mi sem fojthatjuk vissza imádságos óhajtásunkat, hogy a jó Isten ö nméltóságának életét, védje ós oltalmazza még hosszú évekig ! — Püspöki főbiztos. Péller Pál apát kanonokot megyés püspök ur ö Excel lentiája a vesz prémí egymázmegye területén levő középiskolák főbiztosává nevezto ki. — A keszthelyi kath. legényegylet uj elnöke. Németh János, a keszthelyi kath. legényegylet buzgó elnöke, mint, hiiül adtuk, a vörsi pleb. javadalomra nyert kinevezést. A megüresedett elnöki szék azonban nem maradt soká árván, a tneruyiben erre az egylet tagjai nagy lelkesedéssel Peér Leó főgymn. lanárt választották meg. Ezt a nagyfontosságú állást Peér Leónál méltóbban senki sem tölthetné be. Üdvözöljük az uj elnököt ! — Egyházmegyei hirek. A Taschler Dezső halálával megüresedett nagyganuai plébánia javadalmat Schermann József kaposvári hitoktató — Moiics József elhalálozása folytán megüresedett vörsi plebáuia javadalmat pedig ifj. Németh János keszthelyi segédlelkész nyerték el. Krizmanics Péter kisgörbői lelkész Keszthelyre, Zöld István nagyganuai ideiglenes adminisztrátor Barcsra helyeztettek át, segédlel készi minőségben. Ott. Mihály dr. felső-őrsi segédlelkész pedig főpásztori engedéllyel a Bukarestben levő magyar plébánián lelkészi állást, vállalt. — Uj segédlelkész. Megyés püspökünk a keszthelyi kápláni állásra Krizmanics Péter, volt kis-görböi plébánost, nevezte ki. Az uj káplán hivatalát már el is foglalta. Meleg szeretettel üdvözöljük s kívánjuk, üogy mentül több öröme legyen. — Képviselői beszámoló. Zboray Miklós dr. a marcali-i kerület néppárti képviselője f. hó 7-én érkezett kerületébe, hogy a nagyobb helyiségekben beszámolót tartson. Kisasszony napján d. e. sz. mise után Vörsön számolt be, nagyszámú választó közönség előtt. Beszédében visszapillantást vetett az elmúlt óv politikai eseményeire, különösen vázolta az obstrukcíós állapotot, az ebből származott kormány bukásokat s a mai válságos helyzetet, melyről az általánossá lett nemzeti követelések miatt nehézzé vált, a kibontakozás. A nemzeti követelések teljesítését illetőleg mérsékeli álláspontu, a mennyiben azok teljesítését csak fokozatosan véli elérhetőnek mint pl : magyar jelvények, magyar tisztikar, magyar szolgálati nyelv s csak ezek után magyar vezéuylő nyelv. Mig mindez elérhetővé válik s ezek alapján a nemzet nagyobb katonai te-hek elviselésére önként is fog vállalkozni addig is a. nemzet gerincének, a kisbirtokos osztálynak vagyoni megerősödését célzó törvényes intézkedéseket tartja első sorban keresztülviendőknek, minők : az adók reformja, olcsó hitel, ujabb népkereseti források stb. A válságos holy rzetből, a bibontakozás napját még sűrű homály fedi ; de, ha a megoldás napja előbb-utóbb felderül is, csak oly korináuyt fog ő és pártja támogatni, mely a nemzet anyagi ós erkölcsi erősödését munkálja azon néposztálynál, mely ma a vér- ós pénzadótól leginkább görnyed. Végül igy fejezte be beszédét: Ha aztán eljón, miként a bölcs Gondviselés intézkedése szerint el kell jönnie azon időnek, melyben a kisbirtokos osztály erős lesz hitében, erkölcsében, gazdag az anyagiakban, áldozatrakósz a terhek viselésében, akkor : erős lesz a nemzet, a trón s az ezeket megvédeni hivatott magyar hadsereg, melyet a jó Isten minél előbb adjon meg!« Á kiváló népszónoki képességgel megáldott honatyát a hallgatóság lelkesen megéljenezte. Böröcz Ferenc községi biró a megjelenésért a j hallgatóság nevében pár egyszerű szóban köszönetet mondva, a választók szétoszlottak. A képviselő pedig Németh János plébános házánál röviden kipihenvén magár, lolytatta körútját,. — Megyés püspök ur ő nagyméltósága a szegéit vebb iskolák ft Iwzerelós-n e ez iskolai évbeli is ingyen taneszközöket adományozni kegyeskedik. Felkérjük tehát az iskolaszéki elnök urakat, hogy ez iránti kérvényeiket, melyekben a hiányzó és szükséges felszerelési tárgy tüzezesen meglegyen jelölve, püspök ur ő nméltóságához czimezve f. hó '21-ig az egyházmegyei hivatalhoz beterjeszteni szíveskedjenek. — Egyházi ének. Kisasszony ünnepén a 9 és 11 órai misén Ejury Lajosné urnő és Párkányi Margit k. a. művészi duettet adtak elő. Az éneket orgonán a helybeli karnagy, hegedűn pedig Gönczi Ede kísérte. A művészies ének és a kísérők pompás játéka nagyban fokozták a hivek ájtatosságát. A mise többi részében a vegyeskar énekelt Eckhardt Antal karnagy vezetése alatt. — Keszthely nagyközség képviselőtestülete f. hó 1B én rendes őszi közgyűlést, tart. Tárgysorozat: 1. Az 1904. évi költségvetés tárgyalása. 2. Az 1904 évi közsígi közmunka megváltása és mikénti felhasználásának meghatározása. 8. Kórház-telek megvételére vonatkozó ajánlat. 4. Hídmérleg felállítására vonatkozó elöljárósági előterjesztés, 5. Iskolaszéki ügyek. 6. Iskolaszéknek Ivsics Gyula s tanitó előléptetésére vonatkozó átirat. — Beiratasok eredmenye a zárdában. Az irgalmasnővórek helybeli zárda-intózetóben aa 1903—4-ik iskolai évre beiratkozott: az ovodába 133 növeudók ; az elemi leányiskolái—V. osztályába összesen 255 ; a polgári leányiskola I. o.ztályába 26; a II-ikba 32; a Ill-ikba 40; a IV-ikbe 30 növendék ; kézimunka taufolyamra és festészetre jár 33; összesen 549 növendék. — Kinevezes A földniivelósügyi minister a keszthelyi gazdasági tanintézetnél megüresedett ösztöndíjas gazdasági segédi állásra Beke László