Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-18 / 3. szám

1903. január 18. UA LATON VJDEK csak elösmerik az őszinteség becses voltát, há

l, a szájukra veszik, bogy ők őszinték, egyenesek, nem a formákhoz, hanem az ügyek velejéhez ragaszkodnak, lelkükben pedig megmaradnak azoknak, a mik igazában : kongó ércnek, pengő cimbalomnak, a melyen a megtévedt társadalom, mint hamis, ügyetlen játékos, mindenki számára elfogadható hangversenyt igyekszik rendezni. Ez korunk tán söiét, de igaz képe. Igazságát, csak az nem ösmeri el, a kinek látását e kor sivársága már egészen megvette. A nagy nyugati nemzetek hibáit majmolta s majmolja máig is a magyar. Azt biszi, a mi rosszat ők kevertek a szalonok rideg világába, azt néki is el kell fogadnia. S elfogadta, elmajniolta. Meg is siraita keservesen. l)e még most sem látja világosan, bogy megsiratta. Csak panaszkodunk untalan, hogy nem jól vau, nem igy van rendén, máskép kellene. Szidjuk a társadalmat, de nem nézünk a dologvelejére ! Pedig világos, hogy az Úristen nem egy formáknak alkotta meg a nemzetek lelkét. Adott mindegyikébe általános emberi vonásokat, de Vgy, hogy ezek közül egy-egy a nemzetek lelkében is uralkodik. Adott a franciának szellemességet, eszpi it t,, a németnek gründlichkeit-ot, az angolnak praktikusságot, a magyarnak természetes egyszerűséget. Ha mór most a nemzet, lelkét épületnek veszem, akkor bizonyos, bogy ezen épület fundamentuma nem lesz más, mint az az uralkodó jellemvonás. Mihelyt, ez az épület megmozdul az élet lehelete folytán, társadalom lesz a neve. A társadalom meg akkor bókéilik igazán a szivünkre, ha nemzeti. Nálunk hát egyszerűség, őszinteség a társadalom kiváló alapja, első mozgatója meri magyar lelkünknek is ez egyik kiváló ismertető bélyege. Mi meg eldobtuk sz eg\szeiüséget alapnak a társadalmunk talpkövének megtettünk sok olyant, a mit idegenbe láttunk, hallottunk s magyarságunkkal soha össze nem egyeztethetünk. Parssztosnak tartottuk tz egyszerűséget, 8 számkivetettük a parasztság körébe, hadd virágozzék ott: illik hozzá. Nekünk a szalónok hideg világa kellett, nielv rováson tartja a viszonzott s nem viszonzott vizitek számát, mely többet mvtat, mint a mennyit tud, többet költ a rideg pompára, nrnr, a mennyi telik, mely szemben nem mond ellent, senkinek, de háta mögött keresztre fesziti a jó hírnevet, mely bókol untalan, bókkal akarja pótolni azt. a valamit, a mi szivében nincs meg, de érzi róla, hogy meg kellene lennie. Uraim, hölgyeim, a kendőz s divatját éljük s mert parasztosnak tartjuk az őszinteséget, nagy ur is lett belőlünk, de egymást, rágjuk a nagy uri módban, magunk meg előbb-utóbb belépuszt.uluuk. S ha mulatni akarunk is nagyúri módunkban — teszi-m igy farsangon — annyira félünk nagyúr-kollegáink egyesületének, a társadalomnak nyelvétől, hogy fényben, pompában elvakítjuk minden reánk néző ember szemét. Miért tesszük ? Mert azt akarjuk, hogy a förtelmes kritikusok ne bennünket, vegyenek észre, hanem csak ruhánk ragyogását lássák meg, igy majd megdicsérnek, íiosannával fogadnak szemben, de ezt a gyöngéd megjegyzést, mégis csak ránk eresztik : Vájjon van enuek a kiváló kollégánknak adóssága, vagy készpénzen szerzi meg a betevő falatját ?« Lelketlen a társadalom, ki merem mondaui, s a mi legfő, következetben, a mi embernek legnagyobb gyarlósága. Ezért még mulatni sem tudnak az emberek, mert utóvégre itt mégis közelebb kerülnek egymáshoz- Mihelyt pedig közelébe lépnek egymásnak, rettegnek is egymástól, mert niucs bennük egyszerűség, magyaros természetesség. Bizony, bizony, nagyot vétettünk, mikor az egyszerűségre kimondtuk a halálos Ítéletet. Erre kellett, volna fundálni a szalónok életét, erre a társadalmat,. Mert ebben az erőnk, ebben mindnyájunk boldogsága, ebben az uraságunk is. Ezt lássuk át, ezt nézzük át az életbe. Akkor igazán az lesz a farsang, a minek lennie kell ; őszinte szivek őszinte s jókedvű ölelkezése ! Közigazgatási bizottsági üiés. Folyó hó 13-án tartotta vármegyénk közigazgatási bizottsága január havi ülését, a melyet Jankovich László dr. gróf főispán nyitott meg szívélyes üdvözlő szavaival — tekintettel, bogy ez évben az első ülése volt a bizottságnak. Az ülés első tárgya volt az alispáni jelentés, a mely szerjnt a közegészségi állapot ügy a felnöt'ek, mint a gyermekek között, kedvező volt. Bűncselekmények a vármegye területén a lefolyt hónapban nem fordultak elő, s egyáltalában a személy és vagyonbiztonság — apróbb lopási esetek kivételével — megzavarva nem lett. A m. kir. csendőri őrjáratok által letartóztatva lett : hatósági közegek elleni erőszakért 1, gyermekülésért 2, szándékos emberölésért 3, az ember élete és testi épsége elleni cselekményért 1 '-gyén ; továbbá különböző kihágásokért 5 egyén lett a közigazgatási hatóságokhoz elővezetve. A vármegye területén az elmult december hónapban előfordult tüzesetek közül ezideig bejelentett 21, melyeknél az összes kár 14051 kor. 20 fillért tett ki, ebből biztosítás által megtérült 7723 korona érték, igy a biztosítatlanul maradt kár 6338 kor. 20 fillérre rug. A közgazdasági állapot, általában kedve zőtlen, a kisebb birtokosok készleteikből kifogytak s mindenuapi szükségleteiket napszám és hitel utján fedezik. A pénzügyi administratió terén tennakadás nincs ; az 1903. évi adóimmkáUtok folyamatban vanDak de a lefolyt gazdasági év igen silány volta miatt, a behajtás csak lassan halad előre. A törvényhatósági állatorv s jelentése szerint az állati betegségek december hónapban apadást mutattak a novemberi állapothoz képest. Igen érdekes statisztikai adatokat közöl a jelentés az állatvásárokuuk az 1902. év II. félévi forgalmáról. A jelentés szerint, a vármegye területére összes* n 28 marbarakodó állomás volt engedótyezve, a melyeken 2 éven felüli szarvasmarha 9406 drb., 2 éveu aluli 3044 drb., borjú 8f>2 drb., 2 éven felüli ló 945 Jrb., 2 éven alnli 1169 drb., szopós csikó 383 drb., továbbá 6103 drb. juh ós kecske és 256 bárány, végül 132 drb. bízott sertés, 5657 drb. sovány, 2070 drb. 6 hónapon alul levő sertés és 179 drb. szopós malac. Az összes elszállított állatok száma tehát 28 932 drb. volt, mig az óv első feiében 37.698 drb, vagyis össze-en az 1902 óv folyamán 66.630 drb. A tanfelügyelő jelenlése szerint meglátogatta a tüskeszentpéteri, a légrádi, a kotori r. kath. iskolákat, kisdedó vodakat, továbbá a b.-füredi »Erzsóbetc sze,etelházat és az ot.taui felső népiskolát. Jóváhagyást nyertek a hódosóni áll. elemi uj iskola épité-sére vonatkozó szeiződések, az építkezés tavasszal fog meg kezdetni. Majd az 1903. évre szóló különféle bizott, ságok megalakítása következett. És pedig beválasztattak : 1. Az erdészeti albizottságba : előadó Haugay Géza erdőtanácsos, jegyző : Horváth István megyei irattárnok, tegok : Deák Mihály ós Szily Desző. 2. A törvényhatósági pótadók egyónenüinti kivetése tárgyában beérkező felszólamlások elintézésére az 1883. évi XV. tc. 12 §-a értelmében hivatott küldöttség tagjai lettek . Barcza László, Eperjessy Sándor, Gyömörey Vince dr. és Koller István, a küldöttség jegyzője lett: Czukelter Lajos. 3. A gyámi fellebbvitel elintézésére az 1887. évi XX. tc. értelmében alakított, küldöttség tagjai lettek : Elnök Jankovich László dr. gróf főispán. Hely. , elnök Csertán Károly alispán. Hív. tagok : Arvay Lajos főjegyző, Thasy Kristóf b. főügyész, Trsztyánszky Ödön árvaszéki elnök. Választott tagok : Eperjessy Sándor és Cziegler Kálmán rendes, Szily Dezső póttagok. Főispán által kinevezett tagok : Barcza László, Gyömörey Vince dr. rendes, Bogyaj Máté póttagok. 4. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának tagjai lettek : Eperjessy Sándor és Hertelendy Ferenc rendes, Deák Mihály póttagok, a kormány közegek közül: Ódor Géza kir. pénzügyigazgató, Ruzsicska Ká'mán dr. kir. tanfelügyelő ?-endes, Lányi Kálmán kir. fö mérnök, póttagok, Babics Tivadar jegyző. 5. Az 1878. évi V tc. 43. §-a értelmében a zalaegerszegi kir. förvényszók székhelyén alakított felügyelő bizottság; tagjai lettek az 1903. ós 1904. évekre : Deák Mihály és Szily Dezső. 6. Az 1876. évi VI. tc. 38. §-a értelmében eljáró börtön, illetve fogház vizsgáló bizottság tagjaivá kineveztettek: a) a zalaegerszegi kir. törvényszéki börtönre : Deák Mihály, Hertelendy Ferenc, Szily Dezső ós Thassy Kristóf. b) a tapolcai és b.-füredi kir. jbirósági fogházra : Hertelendy Ferenc. c) a sümegi kir. ;bírósági fogházra Barcza László. d) az alsólendvai kir. jbirósági fogházra: Ziegler Kálináu. e) a nagykanizsai kir. törvényszéki börtönre : Eperjessy Sándor, Koller István ós Ruzsicska Kálmán. f) a keszthelyi kir. jbirósági fogházra; Bogyay Máté. g) a perlaki és csáktornyai kir. jbirósígi fogházakra: Ziegler Kálmán közigazgatási bizottsági tagok. .o. munkaadók és mezőgazdasági , munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898. évi II. tc. 72. §-'ában felsorolt ügyek H. fok u elbírálására hivatott hatóság kebelében, egy rendes és három póttag helye üresedésbe jővén: rendes tagul Barcza László, póttagokká pedig Bogyay Máté, Deák Mihály és Szily Dezső mejiválasztattak. A bizottság tagjai most: Elnök Jankovich Líszló dr. gróf főispán. 1'. elnök Csertán Károly alispán. Rendes tagok : Barcza László, Gyömörey Vinoe dr., Hertelend}' Fei'enc és Koller István. Póttagok: Bogyay Máté, Deák Mihály, Szily Dezső és Ziegler Kálmán. Jegyző: Bödy Zoltán. 8. Az 1879. évi 31. tc. 120. §-a értelmében alakított erdei kihágási II. fokú bíróság tagjai lettek : Elnök Jankovich Lász'ó dr. gróf, h, elnök : Csertán Károly alispán. Rendes tagok : Barcza László, Gyömörey Vince dr., Herlelendy Ferenc és Koller István. Póttagok : Bogyay Máté, Deák Mihály, Szily Dezső ós Ziegler Kálmáu. Jegyző: Bödy Zoltán. Majd a többi tárgysoron levő ügyek következtek, melyeknek letárgyalása után elnök az ülést bezárta. HÍREK, Előfizetési felhívás. A » Balatonvidéke* 7-ik évfolyamára uj előfizetést nyitunk. Régi előfizetőinket pedig, kiknek előfizetése december hó végével, vagy már előbb lejárt és még nem újították meg, tisztelettel fölkérjük hogy hátralékos előfizetéseiket lapunk kiadóhivatalába mielőbb megküldeni szíveskedjenek. A » Balaton vidék« előfizetési ára: Eg;ész évre 10 kor. Negyed évre 2 50 k. Fél évre 5 i Eg;yes szám 20 fill J1 ,. Balaton oidék

% kiadóhivatala. Személyi hir. Az egész grófi család folyó hó 14-én a déli vonattal Keszthelyről Bécsbe utazott, a honnét pár nap múlva Brüsselbe utaznak. — XIII. Leo pápa négyszeres jubileuma 1903-ban. XIII. Leo pápa december 31-én ülte Ferencz József keserűvíz

Az e mészetes hashajtószer.