Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-12 / 15. szám

1903. április 12. BALATONVIDÉK. 9. kötött 1795-iki egyesség idejéig, amely hosszú idő alatt a kehidai birtok Hertelendy Anna kezén volt, és amely éveken át Deák Ferencz Söjtörőn atyai birtokán gazdálkodott, Kehidán jövedelmezett-e és mennyit a birtok — kezelés; de föltehető, hogy a birtoknak jó karban tartására vajmi kevés történt, s Ferencnek 1795-től ugyancsak gondot adhatott. Kehida értékét emelni. — De fiatal hévvel fogott az egyességben elvállalt kötelezettségek teljesítéséhez. Alig szenved kétséget, hogy Hertelendy Anna sietett igénybe venni a részére kikötött kedvezményt. Más részt a zalavári levéltár egyik okirata szerint 4) Deák Ferenc 1797. március 27-ikén Keresztúri Jakab (ügyésznek, valószínűleg anyai ágon Sibrik Erzsébet rokonának) Hertelendy Anna bécsi adósságai lebonyolítására teljhatalmat adott; de e megbízás kárát tapasztalván, azt visszavonta, s a további eljárást Keresztúri Istvánra, bécsi ágensra bizta. — Arról is van 1801. január 22-én kelt okiratunk,

5) hogy Ferenc petdnci birtokát az anvai adósságok törlesztési czéljára kilencezer rhénusi forintért Csemez Jánosnak eladta, Ezen Petánc (a Stájer határon) tartozékaival egy másik Deák Ferencé volt, kit a föntebbi Ferenc (Deák Gábor és Hertelend}^ Anna fia) bátpidnal^ nevez. E bátya halála után a birtok nővérére Annára szállott, kitol Ferenc (a Deák Gábor fia) átvette. A föntebbi testvérpárnak: Deák Ferenc — és Annának László nevü harmadik testvérét is ösmerjük. ki zalamegyei számvevő volt. Mindbárrmnak atyja Péter. A Deák család ezen ága a XVIII. század hatvanas éveiben adás vevési leveleit Qébdrtról keltezi. (Folyt, köv.) KÖZGAZDASÁG A szarvassi^arha tejeiöképessége. Előadta Sztankovics János, a keszthelyi in. kir. gazdasági tanintézetnél az állatton yéízt.éstan rendes tanára, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövet ége és*a Balauyaineg^ bí (.jazdasági Egyesület által 190 . február 7—8-án Pécsett tartott gazdasági előadások alkalmával. II. Az ilyen állattenyésztéssel kapcsolatos gazdálkodásnak me<; van az a jó oldal* is, hogy a rizikó megoszlik-. Mert. ha elveri h jég a termést, ha beüt, a rozsda stb., lehet, hogy jól értékesíti állatait, vagy megfordítva, ha állatait, — non putaremkénfc— valami ragtuióa betegség látogatja meg, tnlán földje hoz nagyobb átlaghozamot. Mindezekből pedig az következik, hogy Csakis az a gazda boldogul, ki gazdaságát, nem egyoldalúan rendezi be, hanem a szemt.ermelés mellett állattenyésztést is űz. Szóval a mai gazdálkodási viszonyok kétségtelenül az állattenyésztésnek kedveznek. A gazda a viszonyoknak megfelelőleg mind a négy háziállat fajt tenyésztheti sikerrel. Mégis, ha állattenyésztésünket figyelemmel kisérjük, azt a tapasztalati eredményt vonhatjuk le, hogy lótenyésztésünknél n mult időhöz képest az emelkedés legalább számban, nem nagyon feltűnő. Juh tenyésztésünk határozottan hanyatlik, ha nem is minőségben, de számban biztosan. Sertéstenyésztésünk előbbi e vi telét, a sertésvész és má3 ragadós betegségek akadályozzák. Egyedül a szarvasmarha tenyésztésünk otyan, mely ha*) Pros. P. 304. 5) Zvári Itár, Pros, R. 201. tározottan emelkedőben vau nem csak minőségben, hanem mennyiség tekintetében is. Ugyanis inig 1870-ben végzett összeírás alkalmával szarvasmarhánk létszámát 4,500 000 darabnvk találták, 1885-ben már 4,800,000 volt kerek számbau. Az 1895 ben végzett állatszámlálás pedig kimutatta, hogy hazánk szarvasmarhaállománya 5.700,000 vagyis 25 év alatt 1.200.000rel emelkedett. Ha visszatekintünk a nem is nagyon távoli mult időre, szarvasmarkatenyésztésünkben a célt ós hasznosítást s ezeknek megfelelőleg a fajtákat tekintve, azt tapasztaljuk, hogy régebben a hazai, ezüstszürke marin; jobban dominált mint mai időben. Ennek okai a külterjesebb gazdálkodási viszonyok, a nagyterjedelmü köz- ós magánlegelök voltak. Változtak azonban a viszonyok ! A létérti küzdelemben, a kenyérutáni harcbau a gazdák minden talpalatnyi földet felszántani igyekeztek, földjüknek termőerejét és igy a gazdaság jövedelmét fokozni kívánták. Ezek miatt aztán áttértek a biztosabb hozamot adó mesterséges takarmányok termesztéséhez, s ezzel egyetemben más szarvasmarha fajtákat, a gyorsabban fejlödésü, kevesebb erővel, edzet,ts-ggel, kitartással bíró, de mirigyes szervezettel megáldott nyugoti pirostarka vagy borzderes állatokat kezdték tenyészteni. Ezen marhák importálásánál, tenyésztésénél gazdáink egy ujabb jövedelmi forrásra akadtak, mely azelőtt, nem igen volt ismeretes, vagy ha ismeretes volt is, csak ott vették igénybe, hol sürübb volt a népesség. Ugyanis míg régebbi időben magyar marhát tenyésztve arra törekedtek, hogy lehetőleg cimeres, edzett, erős, kitartó, munkabíró állatokat állítsanak elö, melyeket silányan láplálva és takannányozva csak a későbbi életkorban tudtak használni, mely igavonóerején, húsán kívül alig szolgáltatott más hasznot, addig az újonnan behozott, fajták, mint kevésbbé edzelt ós munkabíró, de hizékonyabb, gyorsabb fejlödésü, jobb tejelő állatok a tejgazdaságok kifejlődésére adtak alkalmit s a tej és tejtermékek értékesítésével egy ujabb jövedelmi forráshoz juttatták a gazdákat. Ezen állatokkal tehát a tejnek és tejtermékeknek produkálása, s ennek ért,ékosit.ése tebát tejgazdaságunk vett, lendületet, úgyannyira, hogy ma már majdnem mesterségesen kell teret szolitani ami jó magyar marhánknak. Igy állván a dolog, a mennyiben ma mindenki — különösen itt, a Dunáutul — a tejtermeléssel, s ennek feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos gazdálkodásra esküszik, ennek következtében azon körülményekről kívánok szólani, s szives figyelmüket erre kikérni, ami a t.eje'ő marhával van összefüggésben, összeszedven azon tapasztalati és kísérleti eredményeket, melyek a tejmennyiségének emelésére és a minőség javítására vonatkoznak. Bámulatos haladás. [gazáu annak lehet nevezni amit az embeii elme, építkezések, gépek, közlekedési eszközök előállításánál fokról fokra elért. De nemcsak az élettelen anyagból állit elő meglepő munkákat, hanem az élőnövónyak tenyésztésével sem marad hátra; mily óriási,feladatot, végzett a szölök újratelepítésével továbbá a diszkertószet, gyütnölcsészet, stb. terén. Vau azonban egy dolog mely mindeniknél rohamosabban terjed, ez az élőkeritések létesítése. Igazán bámulatos haladásnak lehet nevezni azt, amit már sok ez9r birtokos és kisgazda az élő 3Övény ültetések-kel elért s joggal állithatjuk, hogy nagy mulasztást követ el minden gazda kinek olcsó, örökös és teljesen áthatlan kerítésre van szüksége, ha nem ezt alkalmazza, mert ugy kertek, udvarok, majorok, tanyák, legelők, hegyközségek, temetők, valamint Kisebb és nagyobb birtokok stb. stb. a legolcsóbban egyszarsmindenkorra ugyzárhatók körül, hogy nemcsak ember de semmiféle apró állat be nem hatolhat, illetve ki nem menekülhet, szóval a körülkerített részeket teljesen kulcscsal zárhatóvá teizi. Azért is terjed ugy el, hog}' alig van az országnak oly része, ahol nagybau ne alkalmaznák, főelőnye lévén hogy agyag, homok, szikes köves és vizenyős talajokban is, egyenlően dúsan tenyésző s legelentá'óbb irtóztató nagy 20 — 25 sőt nem ritkán 35 omre elágazott tövisei a legremekebb örökös sövényt képezik, árnyékot nem tart s a levegőt, átereszti. Gyorsan fejlődik, gyökhajtásokat nem nevel mint az akác, orgoua. Ha 2 éves korában a földszinétől 10—20 cm. magasan fűrésszel levágatik, annyira megsűrűsödik, s izmos töviseivel ugy összeáll, hogy azon semmiféle állat még az apró csirke sam hatolhat át, hozzá még oly olcsóság, hogy azt bárki megszerzheti: 1000 csemetét 6 írtért meg lehet kapni s ez elég 200 méter kerítés megörökítéshez. A legnagyobb tanjrésztés az országban az «Ermelléki első szőlőoltvány telepem van Nagy Kágya u. p. Székelyhíd — ahol igen nagy gondot, fordítanak ezen csemeték nevelésére. *) az ültetés és kezelésre nézve pedig — bár az igen egyszerű — ábrákkal ellátott nyomatott ültetési és kezelési utasítást küldnek díjtalanul minden rendeléssel. Kívánatra diszes fénuyomatu árjegyzéket is ingyen és bérmentve bárkinek, aki cirnét egy levelezőlapon tudatja. Ezen catalogus megszerzése mindenkinek érdekében áll, még azoknak is akik semmit rendelni nem akarnak, mert benue számos oly közlemények elbeszélések szép képek stb. foglaltatnak, melyek mindenkinek nagy szolgálatot tesznek, városon, falun, pusztán, gazdag vagy szegény családnál egyaráut. Javítások a szőlőhegyek permetezésénél. Az eddig szerzett tapasztalatok bebizonyították, hogy a «Peronospora vit,icola» és egyéb számos növéuybetegségnek réz- vagy vastartalmú oldatokkal való okszerű befecskendezéssel lehet elejét venui, mely okból az úgynevezett peronospora- ' permetezőket használták. A kölömhöző és különféle szerkez9lü ilyen permetezők közül, melyek azonban egy ós ugyanazon hát,lányban szenvednek, hogy az oldatot belőlük a növényekre szivatyuzni kell, legelőnyösebben kiemelkedett, — tekintebe véve, tiogy nemcsak a fecskendezós, hanem azon körülmény is, hogy mily módon eszközleudő a permetezés, legnagyobb fontossággal bir — az immár több ezer példányban szállitot

f, legkitűnőbbnek bebizonyult ós az összes kulturállamokbau szabadalmazott «S3'honia» permetező, mart ugy szivattyúzás, valamint az emelLyű mozgatása nélkül az oldatot önműködőlég az tit.olsó cseppig finom harmetesőkónt elszórja. Ezen lehető legegyszerűbb szerkezetű permetező áll egy üres üstből, manométerből és szelepből. Az üst közönségesen ónozott és ólmozot erős vasplóhből — megrendelésre azonban rézből is állit'a'ik elö — tartós és ellenálló, mivel sem mechanizmussál, setn sürűsitésekkeJ, sem pedig semmiféle csavarral elzáró nyílásokkal nem bir. Egy külön kézszivattyu, mely csakis töltésre szogál, minden egyes üsthöz adatik hozzá, ez azonban hat, üst megtöltésére is teljesen elegendő. A kezelés lehető legegyszerűbb. A munkás csak a befecskendező növényeket tartozik figyelni; nem kell szíva'tyuzuia, haueui csakis a sugárcsövet tartani, minélfogva egyik keze mindenkor szabadon mozoghat, ugy a muukától el nem fáradva, szárazon és tisztán ér.<ezik haza. A «Syphonia», mely elérhetetlen szerkezezeténél fogva remcsak a peronospora elfojtására, hanem egyéb növényi ós állati kártevők, mint burgonyabetegség, szegecs ós vértetü kiirtására, a száj és körömfájás fertőtlenítésére, üvegházakbau gyenge növényágyak és növények permetezérére kitűnően szolgál, Mayfarth Ph. és Társa, Bécs 11/1, gépgyára által 10, 15 ss 100 L töltésű nagyságban, ugy hordható, valamint szá'litható szerkezetben ós dacára megcáfolhatatlan előnyeinél, megtelelő olcsó árbau szállíttatik. Azon előny, hogy egy szivattyú több üst megtöltésére elegendő, kiilöuösen nagyobb telkek birtokosainak, községeknek, szövetkezeteknek és egyesületeknek javára szolgálj mivel a szivattyú elesése folytán a permetező ára sokkal alacsonyabbKépes árjegyzéket emiitett cég ingyen küld. §) Tavasszal felásva hideg pincékbe helyezik, hogy a kilakadást megakadályozzák, igy ínég Május közepén is a legjobb eredménnyel ültethető.