Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-24 / 21. szám

1901. junius 22 5. BALATONVIDÉK 5. Állitsunk föl mértékletességi egyesületeket, me'yeknek egyesegyedül az a célja, hogy az em­bej éket a szeszes italoknak szertelen élveeeté­tö! leszoktassa. Értsük üteg jól. Nem na a célja az egye­sülésnek, hogy az embereket, a szeszes italok élvezéséről leszoktassuk, meit addig, a mig ezen italokat élvezetből isszák az emberek, mérték­letességi akcióra szükség nincsen, hanem, ne igya le senki magát a sárga földig se borból se másból. Arról igyekezzünk felebaiátaiukat leszok­tatni, hogy mértéken felül ne igyanak szeszes italokat; hogy erkölcsi — szellemi ós testi ere­jőket tönkretévő iszákosságtól óvakodjanak, hogy fejletlen gyermekeiknek ne adjanak soha sze­szes itali, mert ez megmérgezi a gyenge szer­vezetet. Arra igyekezzünk őket rászoktatni, hogy reggelen kint a helyett, hegy pálinkát igyanak, tápláló, meleg, a szervezetre jótékony hatással levő eledelt vegyenek magukba; s a halyett, hogy üres óráikat a korcsmákban, pálinkás boltokban, vagy kávéházakban töltik el, vegye­nek kezökbe valamely lia.-znos könyve* s annak olvasásával szórakozzanak, műveljék eszüket, lei­köket. A könyvet készséggel adják a körséjji könyvtáruk ingyen, esetleg-, csekély dij kifizetése mellett. Ott pedig, a hoi ilyenek még fel­állítva nincsenek, hassanak oda a jobb érzelmű polgárok, hogy létesüljenek ezek a közuiivelődési intézmények, melyek hivatva vannak népünket a felvilágosodás terén előbbre vinni, szellemi tőkéjét gyarapitani, ismereteit bőviteni, látó­körét. szélesbiteni. A mértékletességi egye üle'ck meghouosi­tása nem olyan ueliéz munka mint az első lát­szatra hinnők. Egy kis jóakarat s Ügyszeretet, a közjó előmozdítása iránti hajlam, önbizalom és energia elegendő, hogy az ige testte váljék s hogy az alsóbb néposztályunk az iszákossP.got követni szokott borzalmaktól ruegóvassék. Sok embert, számtalan családot menthetnének meg nz elzüllés veszélyétől. Megnyernénk őket a szivet-lelket nemesítő munkának ; hasznos tag­' o jává válnának a hazának, a nemzetnek. Es a helyett, hogy, mint sok esetben most, nélkülözni, nyomorogni lennéntk kénytelenek, erős, egészsé­ges szervezettel megáldva, jólétnek örvendhet­nének. Meg lenne a mód arra is, hogy munkás­ságuk gyümölcséből valamicskét félre rakva, aggkorukban nein néznének egy szomorú, vég­kimenetelében beláthat'an, nélkülözésekkel telt jövőnek eléje. Tűrje ünnepe. elmélethez viszonyítva ez bonyodalmas-. Helyes­eégét azonban belátták, azért elméletét annyira tökéletesítették, hogy a takarmányozástan egész tudoiuaunyá fejlődött, s ma mu.diu tanult, gazda a «lápanyag elmélet> szerint számítja ki állatainak takarmányszükségletét. A vegytan terén elért óriási kutatásainak eredményei közül csak ezt a kettőt, emlitem, mert, ezek legfontosabbak a gazdára, ezeken épült fel a mai mezőgazdaság. Tételeinek kibő­vítésével lett a mezei gazdálkodás oly tudo­máuynyá, sok oldalú képzettséget kiván a vele foglalkozótól. A gyakorlat ma már nem elég a sikeres gazdálkodáshoz. A gazdának, ha létét fentartani vagy ha még haladni is akar, sokat, kell tudnia, tőid-, növény-, állat-, takarmányo­zástan, bakteriológia, technika stb. mind lé­1 1 jeges kelléke a gazdálkodásnak, melyek egy részének elsajátítása vegytani isméi e' .<ket té­telez fel. A "gyakorlati» gazdák is megért.-'ték az idők változását. Elismerik a gazdasági taninté­zetek létjogosultságát, belátják célszerűségét. Mert a gazdának ma első sorban tudnia kell és ezért tanulnia, hogy ismereteit gyakorlatilag érvényesíthesse. Oly válságos idők járnak a gazdára, hogy szokat Isten segítsége mellett csak tudásável élheti tul ! Szófián Lajos. Kutrovácz Ernő győri fölszentelt püspök május hó 18-án érkezeti Szent-Gróthról Türjóre, Redey Gyula dr. apátkanonok s JBözinger Re­zső dr. szentszéki jegyző kíséretében, hogy a lűrjei, görl ői s tekenyei plébánia híveinek ki­ossza a bérmálás szentségét. Tűrje határán a község elöljárósága nevében Illés Rafael kor­mányzó üdvözölte a püspököt, ki harangzugás mellett vonult a sorfalat képező óriási közönség­sokasága közt a templomba, ünnepélyes áldás­ban részesítve a hivőket. A közönség és prépostság által emelt, nem­zeti szinti zászlókkal s a prépostság színeivel díszített szép diadalivek alatt vonult az ünnepi menet. Egy leányka kedves közvetlenséggel el­mondott beszédben virágokat nyújtott, a püs­pöknek. Májas 19-én a püspök csendes miséje után Illés Rafael tűrjei lelkész és premontrei kauonok mondott, megható beszédet az ünnep jelentőségéiöl azután pedig 985 hivő lészesült, a bérmálás szentségében. A végáldás után következtek a tisztel­gések az ünnepségen megjelent natabü.isokuál. Ugy a messze vidékről magjelent papság vala­mint tanítóság testületileg tisztelgett a bérmá­lást teljesítő püspöknél. Kuncz Adolf dr. prae­latusnál, Jankovich László dr. gróf főispánnál, Csenán Károly ali-páunál, Rédey Gyula dr. apátkanonokual, Ruz-iuska Kálmán kir. taná­csos .tanfelügyelőnél s Illés Rafael kormány­zónál. Az illustris társaságot, Kunoz Adolf dr. prépost, látta vendégül fényes asztalánál. 0 üd­vözölte szívből fakadt, meleg szavakkal az apos­toli feladatot oly megható buzgalommal betöltő bérmáló püspököt, Hómig Károly dr. báró me­gyéspüspököt, a főispánt, és alispánt. Majd a főispán és alispán emeltek poharat. a lelkészkedö papság nagy és fontos hivatására. Kuncz Adolf dr. Rédey Gyula dr. apát,kano­nokra, Ruzsicska Kálmán tanfelügyelőre és' Malaiinszky Lajos főszolgabíróra emelt poharat. R'Mey Gyula dr. a prépostra, mint, egykori ked­ves tanárara, Ruzsicska Kálmán dr. kir. tanfel­ügyelő Rédey Gyula dr. apátkationokra és Il­lés Rafael jószág kormányzóra, .mint feledhetleu iskolatársaira, majd Stiontzky Ágoston préposti titkárra s premontrei kanonokra mondott kö­szön'öt. Ünnepelték a lelkészkedö papságot is, mely az esperesekkel és egyházi I aufelügyelókkel együtt ig-n nagy számban jelent, meg. A példás rend, szép idő, a gyönyörű vi rág ós zászlódisz, az ahitatos közönség ünnepi hangulata nagyban emelték a nap fényét és je­lentőségét, mely őrökre emlékezetes módon nyilvánult az egyházi ós világi hatóságok ne­mes összhangjában. Isten félelme, a haza lángoló szeretete, a humanizmus testvéri békéje, az ifjúság szivének és elméjének gondos nevelése voltak a jelsza­vak, melyek a szent, Lélek ajándékát társadalmi keretben is beoltották a lelkekbe. Mindezekie pedig meleget és fényt árasz­tott Kuncz Adolf dr. praelatus. ki mint főpap, ember és háziúr egyaránt megható jelét, adta magasságának. Kutroyácz Ernő főiszentelt püspök, ki közvetlenségével ós szeret el,reméltóságával min­denkit, elvarázsolt, május 23-ig marad a pré­post vendége s tette mindennap apostoli út­ját. a bérmálás sorrendjéra kitűzött plébániákra. Az ünneplő közönség mély tiszteletről s hü beusöségröl tanúskodó távirat,bau üdvözölte Hornig Károly dr. báró megyés püspököt. Egy jelenvolt. Zalavármegye közgazdasági állapota 1903. ápril havában. ii. A szőlőkben elvégeztettek az ültetési ka­pálási, karózási és ójtási munkálatok; a sztflők fejlődése a fugykárnientes helyeken szépen kez­dődött s nem éppen IOSSZ kilátást mutat, a jö­vőre nézve. A zord időben a gyümölcsfélékből legin­kább szenvedtek a korábban fejlődő csontár félék ; — kejszin, őszi barack, dió, cssresnye, szilva nem sok lesz az idén ; ellenben a hóziva­tarok után virágzott, alma és körtefélik szépen levirágozt ak. Rengeteg mennyiségben lépett fel a cserebogár, melynek rajzási esztendője lévén es idén, nemcsak a korábban fejlődő fa-félék, ha­nem a gyümölcsökben is kárt tettek. Az állattartás a mult hónap vége felé né­mely helyen mutatkozó takarmány hianjnyal megküzdölt dacára annak, hogy a legeltetés és zöld takarináuyetetés későn következeti be. A marhavásárok elég jó felhajtasnak ör­vendtek a mult hónapban is ; — a hónap vége felé azonban némi visszaesést, szenvedtek a fo­gyasztásra szánt állatok árai, a mi nemcsak a vidéki, hanem a bécsi nagy felhajtásoknak lerén a kifolyása, es a legeltetéssel beállani szokott árapadásnak. Ezen áralakulással nincsenek arány­ban a vidéki városokon, sőt már faluhelyen is felemelt húsárak, melyek állandóan magasaknak Ígérkeznek maradni, ha a fogyasztók valami uton módon nem segítenek magukon. Az állategészségügyi viszonyok a március hónapihoz képe«t kedvezőtlenebbek lettek, a meimyib u vármegyénk területén a legutóbbi kimutatás szerint 7 községben lépfene, 6 közs. veszettség, 1 közs. ragadó száj és körömfájás ; — 15 közs. ivarszervi hólyagos kiütés. 2 köis. rühkór, 2 kőzs. sertésorbánc, 7 szolgabírói járás­nak 22 községében sertésvész constatáltatott. Terjed tehát a sertésvész újra, de hozzá fellépett a l<e»zthelyi járásban (Karmao=on) a száj és körömfájás, mely óvatosságra inti az állat-forgalmat irányító hatóságokat. Nem jelezhetünk örvendetes áralakulást a gabonafélék piacán. A helyzet a mult hó végéu egj r csekély­séggel javult ugyan, de most már az uj termés kilátások irányítják az áralakulást, Európában pedig érdemleges panaszok nincsenek. Stagnatió uralja a helyzetet, — a kereskedő világ a min­dennapi szükséglet, beszerzésére szorikozik, a fővárosi malmok üzemproduktiója pedig folyton tart, a melj'et a lisztkivitel ellanyhalasával in­dokolnak. G. L HÍREK. — Személyi hírek. Jankovich László gróf, vármegyénk főispánja a mult héten városunkban idözött. — Feri Oszkár, őrnagy f. hó 20—22. napjain a helybeli csendőrségnél szemlét, tartott s a tapasztaltak fölött megelégedésének adott kifejezést. — Haraszti Eernolák Károly vezér törzsorvos a helybelj laktanya egészségügyi ál­lapotának megvizsgálása céljából f. hó 22 én ós 23-án városunkban időzött és látottak felett Illés dr. ezredorvosnak elismerését fejezte ki. — Eckensberger György ezredes pedig f. hó 22 éu az osztály felett, tartott szemlét, és Tantossy osztályparancsnoknak elismerését, fejezte ki. — Darnay Muzeum látogatói. F. íió 10-én Kutrovácz Ernő felszentelt, püspök Redey Gyula dr kanonok és Bőzinger Rezső dr. szent,­széki jegyző, Szita Román zárdafönök, Németh János plébános Bükhely Antal urad. erdőmes­ter kíséretében meglátogatta Darnay Kálmán muzeumát egy órán át nagy élvezettel gyó­Fpronpy ínvcof l/üoürínnv Az e gy edül elismert kellemes izUte r" 1 Cl CllUZ, UUZöGl MíotilUVlZ mészetes hashajtószer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom