Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-14 / 24. szám

BALATONVIDÉK 1906. junius 14, lenségről lóvén szó, a törvényszék csak a feromunkák elkobzását s megsemmisítését rendelt, el egyebekben megszüntette az eljárást. Helyes. Bujkáló ellenséggel kevés a szavunk. Ki a sikra, ha valakinek szólása van ellenünk, majd elbánunk vele, akárki fia légyen az illető. Deákünnepély.Megyénkben tartandó nagyDeák-ünnepélyt előkészitő bizottság f. hó 9-én tartott újra ülést. Az ülés egyetlen tárgya volt: hogy miként tegyék a haza bölcsének emlékét érénél is maradandóbbá, a bizottság egyhangúlag abban állapodott meg, hogy ösztöndíj létesítésére Zalavármegye közönségét kérik fel. Az ősztőndij altpot gyűjtés utján fogják összehozni. Gyűjtőiv fog szótküldetni az összes bizottsági tagoknak, valamint a vármegye területén levő intézetek, hatósági személyek képviselőihez, minden egyes község közönségéhez. Az adományokat f. é. aug. 31 ig kell a bizottság elnökéhez Csertán Károly alispánhoz beküldeni. Az ös7tödij-alapról az alapítólevél kihirdetése az ünnepi közgyűlésnek iesz egyik ünnepélyes mozzanata. A bizottság ezúttal mást, nem tárgyalván, az ülést Csertán alispán bezárta. — Agyonütötte a fal. Folyó hó 8-án este végzetes kimenetelű szerencsétlenség történt Zalaegerszegen Bele Antal dr. ügyvéd ujonan épülő házánál. Ugyanis az építendő házhelyen volt régi ház fala lett volna ledöuteudö. Horváth Imre napszámos a fal tövét, esákánynyal kezdte vagdalni, a túlsó oldalról mtg póznákkal próbálták a falat Horváth felé dönteni. Két és fél méteres magas fal — egyszercsak engedett és abban a pillanatban maga alá temette a túlsó oldalon álló Horváthot. A fal egy fél méteres szélességű erős töinésü fal volt, amely szót nem dőlt ós körülbelül tizenkét métermázsányi teher teljesen összelapította a 70 éves napszámost, a kit csak nagynehezen tudtak a fal alól kihúzni és egy fél órai kínlódás után meg is halt. A felelősség kit terhel, azt a vizsgáló biró detiri ki, aki a helyszínen megjelent azennal és jegyzökönyvet vett fel. — A helybeli borbély es todrász segédek azon kéréssel fordultak az összes borbély és fodrász főnökökhöz, hogy üzleteiket, mint máiminden nagyobb ós kisebb városban bevezetett, esti zárást itt is lepiessók életbe. Miután kérésüket méltányosnak és keiesztül viüetönek találták együttessen elhatározták, hogy üzleteiket 1903. év junius hó 15 tői kezevo szombat és minden ünnep előtti napokat kivéve, este 8 órakor és minden közünuepen pedig dólutáu 3 órakor zárják. Kérik a ti«ztelt közönség hozzájárulását, hogy kérésüket keresztül vihessék és betarthassák. — Pályázat kiírás A «Zalamegyei Altalánas Tanítótestület! közóppon'i választmánya a következő tételt: <Az olvasás tanításának ujjabb iranyai s ezeknek elöuyei és hátrányai az irvaolv*sási tanítás-móddal szemben. pályatételül tűzi ki. 1.) 1, dij: hatvan II. díj: negyven, III. dij : husz korona. 2.) A pályázatban •sak a »Zalamegyei Ált. Tanítótestület, rendes tagjai vehetnek részt. 3.) Az idegen kézzel írott, munkákat a szerző nevét rejtő, lepecsételt jeligés levéllel bezárólag 1901 máreius hó 1-eig kell küldeni a >Zalamegyei Általános Tanítótestület. elnökéhez, Szalay Sándorhoz, Nagykanizsára. 4.) A pályázat eredményének "kihirdetése íz 1904. július havi közgyűlésben történik. 5.) A pályadíjjal kitüntetett munkákkal a szerzők szabadon rendelkeznek ; de az 1. dijat nyert munkát a szerzőnek a pályázati eredményt kihirdető közgyűlésben tői kell olvasnia. — Tanulmanyi kirándulás. A sümegi állami realiskola folyó hó 8-án delut.su tanulmányi kirándulást rendezett, hogy a tanulók megismerkedjenek a kőtörő gépezettel, a sodrony-pályával es ennek működésével. A tanári kar vezet«sa alatt megjelent ifjúságot a sümegi Bazaltbaaya-Részvenytársaság nevében íáteiner íáímcu es Lob Ernő fogadták, szíves magyaros vendéglátásban részesítve a társaságot. E hírünk kapcsán a vidókbeli középiskolák figyelmét felhívjuk, hogy a Sümegen létező ipai vállalatok igen megérdemlik, hogy meglátogassák. A mész- ós téglagyár, a bőrgyár, a gőzmalom, a sodronykötél-pálya, mind igen érdekes és tanulságos látnivalót nyújtanak, nem is emlitve a Darnay muzeumot, Kisfaludy Sándor szobrait, a legényes fekvésű nagy várromokat s a körüUtekbeu igen gazdag sümegi hegyeket. — Junius 8. Á koronázás 36-ik évfordulóját illő kegyelettel ülte meg Sümeg városa is. A középületeken nemzeti zászlók lobogása jelentette a napot. Reggel 9 órakor a plébánia templomban Tamási Jsivan káplán hálaadó szentmisét mondott, a melyen az egyesületek, hatóságok és iskolák testületileg jelentek meg. Mise után az iskolái-ban hazafias ünnepet tartottak. — Hölgyeim ! Legmodernebb a legkedveltebb szépítő szer az egész világon elterjedt Földes-féle Margit-Créme. Teljesen ártalmatlan, zsírmentes arckenőcs Meglepő csodás hatásuszeplőt, májfoltot, pattanást és az arc minden nemű tisztátlanságát pár nap alatt eltávolítja, a a ráncokat redöket kisimítja és az arcoknak finom, fiatal, rózsás szint ad. Nagy tégely 2. kicsi 1. korona. Kapható a készítőnél: Földes Kelemen gyógyszerésznél Aradon ás minden gyógyzsertái ban. — Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserűvíz valamennyihasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemeseu felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc Józef kerüvizet. Közbirtokossági ügyek. A »Bv.< junius 7-iki számában »MegsemniisiteLt közbirtokossági gyűlés, c. alatt egy közlemény jeleut meg, amely egyébként csak hü idézése Schwarcz Zsigmond dr. ügyvéd által szerkesztett, az uj közbirtokossági tanacs ellen irányuló, a választást megsemmisíteni kélő s a vármegyei közig, erdei bizottághoz felterjesztett folyamodványnak ós a közig, erdei bizottság rószéról az ezen beadványra lozott Ítéletnek. A beadányra hozott ítélet illetve határozat ellen semmi kifogásunk nincs, mert az teljesen korrekt. Sőt köszönettel tartozunk a megalakulásra utasító határozatért, mert ennek már évekkel ezelőtt, meg kellett volna tirtónme. Hogy pedig, az 1898-ik évi.törvény vilá" gos rendelkezése dacára sem történt meg, an nak bizonyára nem az uj vezetők, hanem a régiek vcltak okai. Hogy miért? Azt mi gyanítjuk, ők azonban biztosan tudják. A régi tauács, mivel az 1898-ik évi törvény által az alakulásra knüzött egy évi határidő is rég elmúlt., bizonyára törvénytelen alapou állt,azonban Seb. ügyvéd társainak ez bevált, mert, óvekeu keresztül örvendtek ezen ex-lex állapotnak, s ebből kifolyólag nem tartották érdemesnek akkor a közbirtokosság érdekeit auynyira leikükön viselni ós érettük sikra szállni Ok tudják miért. No, de most hagyjuk ezt a részt, ós vegyük elő egyenkint az okokat, amelyeket egynek vet.elével t. 1. hogy a »nem alakult meg törvényesen a közbirtokosság* ami való, — nagyon jó lesz e homályból egy kissé a világosságra hozni, nehogy a közönség a bár furfangos, de azórt elég ügyetlenül teremtett felebbezési indokokat valoságuak vegye ós vele megtévesztessék. Sch. és Társai által beadott felebbezésnek egyik indoka: »A közgyűlés nem volt 15 nappal előbb köztudomásra hozva.. E helyett ez a valóság, a.uit az egész város tud. Csak tessék megnézni a gyűlésre szóló meghívót : A meghívó kelt 1903. febr. 15-én, az egész városban kiosztatott, tehát a legalkalmasabb módon közhírré tétetett február végén, a gyűlés pedig tarlatot,t március 15-én. A második indok: »A megválasztott elnök nem tagja a közbirtoko jságuak.f Erre ez a feleletünk : Ai 1898-ik évi tör vény ide vonatkozó szakasza világosan kimondja — s ez fel is olvastatott a közgyűlésen — hogy elnöknek a közbirtokosságon kivül álló bárki is megválasztható, kinek megbízhatóságában kallő garanciát talal a közbirtokosság. Harmadik indok: • Végrehajtó közeget nagyobb számban választott a közgyűlés mint eddig-. — Kérdezem : Hol van az törvényben megírva, bogy a közbirtokosság hány tanácsost választhat? Sehol. Tehá' annyit választ a közbirtokosság, ahányat jónak lát. Különben pedig ha két tagot, póttagnak számítunk, épen annyi az uj tag, mint a régi volt. Negyedik indok : • Kijelelő bizottság nem volt.t Ez olyan cifraság fölösleges sallang, amely tekintettel arra, hogy azt is a közgyűlés vau hivatva jelelni, továbbá a tanácsosokat is csak a közgyűlés választja, ós hogy a fölösleges Ldolgokra fecsérelt időért kár, okos ember a fölösleges dolgokat mellőzni szokta, mert már azt a józan ész is ugy hozza magával. íme ezek azok a kákán keresett és végre is sok izzadás és kutatás uUn föltalált csomók, melyek alapjáu Sch ur. ós „társai az ő szájuk izének kissé erős ujválasztás megsemmisítését kérték. S hogy ezen indokok minden cáfolás nélkül is, mart. a közérdek nemes tüzével táplálkozó igazság legcsekélyebb alapjával sem bírnak — maguktól összeomlanak, annak legfón} esebb bizonyítéka az, hogy a választás folyama alatt Sch. ur ós társai reménykedve a saját szájuk ize szerinti választás eredményéb u »eni emelt óvást a törvénytelen folyású választás ellen; mert bisz ha ők győznek, akkor szent és törvényes lett volna : csak akkor tették szívökre kezöket smondták ki a valót, midőn sajnálattal tapasztalták, hogy bizou-bizon nem ugy sült el mint ők szerették volna. Fényes ellenbizouyitóka a légből kapott indokoknak az is, hogy a pártokon felül álló s a gyűlésen elnöklő városbíró épugy mint az államot képviselő Haugay erdőtauácsos is törvényesnek ismerték el a gyűlés lefolyását, mert hisa Ők vezették. De legfényesebb cáfolata Sch. ur s társai kákán talált csomóinak az, hogy a felsőbb hatóság csupán abból az egy okból utasította gyűlés összehívásra illetve uj "álasztásra a közbirtokosságot, mivel az 1898-ik évi törvény értelmében ez ideig — uem ugyan a saját hanyagságából — de nem volt megalakulva. Ez az igazság, mely előtt meghajolunk. Es reméljük, hogy jövőbeu Sch. ur és társai is a közérdek szent igazsága előtt nem sajuálják egy kissé megérő'cetui a derekukat. Egy közbirtokos. Szerkesztői izenetek. K. M. Zalaegerszeg. A tudósításokat egy kivételével megkaptuk. K S. Zalaegerszeg Megjött, s ha lehet a verset is besorozzuk. S. K. Pancsova. Az egyikkel várakozunk a másikat meghozzuk. — Mi. újság Belgrádban. — Nem volna jó egy kis kéjutazást onnét a szomszédból megereszteni helyszíni szemlére. Azok a szerbiánok ugyan most mérgesek, de táu mégsem harapnak — idegent. — P . . . OB Keszthely. Még egy kis türelmet kélünk. K. K. Sz. Csak nem akar tárca nélküli miniszter lenni. Belgrádban '! K. Li. Nagy-Kanizsa. Köszönet, szívesen hozzuk. A másik is jönni fog. Levélben válaszoiunk. NYILTTÉR. Köszönetnyilvánítás. Minden jóakaróinknak, a kik boldogult atyánk halálakor részvétüket nyilvánították ós a vógtisztessógón való megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, ez uton mond bálás köszönetet. Keszthely, 1903. juuitis hó 14-ón, A Pokorny Család.