Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1903-02-22 / 8. szám
6. BALATONYIDEK lt03. február 22. — A keszthelyi kath. fögymnasium hangversenye alkalmával a segitő egyesület javára felülfizettek : Kunc Adolf dr. (Csorna), Burany Gergely dr. 20-20 K. Zanathy Bódog (Zalavár), Illés Rafael (Tűrje), özv. Mihalkieviczné, Haas Mária, Czakó. Béla, Kránitz Kálmán (Ve»zprém), Luüonics Gábor dr. (Sümeg) Hoffmaun Lá-zló dr., Deut.sch Ignác, Hayden Sándor; Erényi Ignác 10—10 K. Festetics György gróf, Hajba Miháy, Duuszt Ferenc dr. 7 — 7 K. Galba Károly, N. N. (Csorna). Havasy József (Eezi), Boucz József (Tarany), Bloch József (Budapest), Kerekes Endre (Pécs), Molits József (Vörs), Grohmann Károly, Zitterbarth Kálmán, Rechuitz József, Küblin János, Tömböly Péter, Lázár Soma, Nagy István, Hirsch Lipót. Simon Sándor dr. B-5 K. Burkovits Lajos 6 K. Krausz Jakab 8 K. Lénárd Ernő, Szentes Anzelm (Zircz), Vida József (Páhok), Bozzay Bálint, Mészáros Antal, Lőke Mór dr., Mikolasek Györgyné, Hoffmaun Béla 4—4 K. Pákor Adorján, Láng Emil, Takách Imre, Lakatos Vince dr., Gönczi Ede, Yutskits György dr. Papp László, Berkes Ottó, Vargha István, Kőhalmy Máiton, Filipiná (Sámson), Németh János, Sujáuszky József, Peér Leó, Vuiskits Jenő, Herczeg Hermán, özv. Vincze Arpádné, Bit© J., Mészáros Antal, Farkas Sebestyén, Lukács I. Mosonyi Henrik, Büchler Sándor dr , M*k Pál 3 — 3 K. Galdon Károly, Dezséuyi Árpád dr., Sabjanics Antal, Belkényi Imre, Bock Jánosné, Czeglédy György, Drucker Mihály, Schweiger Dáíid, Prácser János, Weimann Ignác, Sinkovics Nándoi, Hoffmanu Pál, Wa'dn^r Gusztáv, Király Kálmán, Laskay Emiiné, Semetl.e József, Mészáros Lajos, Erdős N. dr. Weisz Salamon, Hencz Géza, Némethi József, Buchberger Fülöp, Krausz Lajos, Ujlaky Vilmos, Vas> Sándor 2—2 K. Szabó Lajos 6 K. Szalty Ignác, Farkas János, Kein hold Lijos, Bock László, N. N., Gaál Gusztáv 1—1 koronát., N. N. 20 fillért; összesen 418 korona 20 fillért. Fogadják a nemesszivü adakozók e/. ut.ou is a főgyniu. segitőegyesület mély háláját és köszönetét. A hangverseny tiszta jövödelme 1106 koroDa 50 fillér. — Tanfolyam hibás beszédűek részére. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a siketnémák váci orsz. kir. intézetébeu dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők számára beszédgyógyitó tanfolyam letesitessék. A tanfolyam f. évi március 1-én kezdődik és egyhuzamban 4 hónapig tart. Felvétel végett mindkét nembeli hibás beszédűek személyesen, vagy levélben jelentkezhetnek HZ intézet igazgatóságánál. A felvett uövendékek mindnyájan tandíjmentességet élveznek, a vidékiek azonban a tanfolyam tartama alatt maguk kötelesek gondoskodni ellátásukról. Bujkáló folyó. Tapolcáró 1 irják nekünk. Tóth Pál tapolcai pékmester udvarában kutat ástak. Már 14 méter mélyre lementek, midőn robbanás után észrevették a munkások, hogy a kut gödrének délnyugati oldalán egy nyílás támadt, melyen keresztül egy ember összekuporodva átbújhat. A kíváncsiság csakhamar rábírt néhány vállalkozó természetű embert, hogy betekintsenek a nyílásba. Nagy meglepetésseltapasztalták az első kutatók, hogy a szűk nyílás csakhamar egy szélesebb folyosóvá lesz, m efy IV2 métertől 4—5 méter magasságúvá is válik. Ma már un emberek is voltnk lenn tudományos eszközökkel és a nyíláson keresztül jutva, a folyosó észak-keleti irányúvá lesz és a kut tóI 8 méter távolságra már barlanggá szélesedik, melynek hossza mintegy 50 méter. A barlang végén van egy ló, melynek vize 19°C. a levegő hőmérséklete 19 U/ 2°C. A tavon *ul szikla falban több nyílás vau, melyen keresztülbujva ismét egy barlangba jut"az ember, melyben roppamt mély viz van. Tovább kutatva még több ilyen barlangra akitdtak. Igen szép látványt nyújt, midőn a lámpák, fáklyák fenje a viaről visszatükröződik. Növényéletnek nyoma nincs. Mészkóképzödés azonban aagy meuuy iségben található. A régi népmonda szerint a halápi uton lévő Kincses gödörnél, ha egy récét beeresztettek, az a nagy tónál jő ki. Most is van ott egy kis nyilas, melyen csak gyermek tud keresztül bújni, de a viznek locsogasa világosan kivehető. Bizonyos már mo.t, hogy Tapolca alatt, úgynevezett bujkáló (hővizü) folyó van, mely a sziklaréteg között fel ÍVÖ homokot és kevésbbé kötött ásványi alkatrészeket részin; feloldta, részint elhordta és igy nagy üregek, barlangok keletkeztek. Ez üregekben valószínű, hogy néhány kilométer távolságra el lehet menni minden irányban E bujkáló folyó a nagy tóban jő felszínre, a mi mellett bizonyit az is, hogy hővizü és tavunk specialitása, a fürge csele (csetri) mindkét, helyen nagy mennyiségben található. A felfedezésről Redl Gusztáv polgári iskolai igazgató távirati értesítést küldött a Földtani intézethez. — Mindenki tudja, hogy a Mauthner-féle impregnált takarmányr» pamag a legnagyobb termést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem, és hogy virágmagvaiból fakad a legszebb virág. Szóval a Mauthner-féle magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak és árai igen olcsók. — Faiskola körök ós felügyelök. Vármegyénk alispánja a vármegyét járásoukint faiekoLi körökbe osztotta be s ezen körök fólügyelöit kinevezte. A keszthelyi járásban faiskolai körébe a következő községek tartoznak : Keszthely, A.-Zsid, F.-Zsid, Vállus, Cs.-Tomaj, Szent-András, F.-Pahok, A. Pábok, Karmaes, Neines-Bükk, Vindornya Fok, Egregy, Sármellék, Zilavár, Szentuyörgyvár, Z.-Szántó, Vindornya Lak, Gyenes Diás, Vonyarc Vashegy, Meszes-Györök ós Rezi. Faiskola fölügyelővé pedig Buesy József meszes-gyöi ki tanító nevezteted ki. — Mily bajban szenvedő fordul az eredmény legnagyobb kilátásaival a Ferencz-József keserűvíz természeti gy ógyerejéhez ? Óriási tömege ez a dolgozó emberiségnek, akár szellemi vagy kézi munkával foglulkozzék, melynek visszás, reákéuy ezf rí tett életmórija folytán akár az emésztésben, akár egyáltalán a legfontosabb szervekben érzett z*varok miatt panaszra vau oka. De azon szegéuy gazdagok is, a kik az asztal örömeiből nagyon sokat, élveztek, s ezért elhájasodással fenyegeitetnek, mindig a biztos, bélürülé-eket hatványozó Ferencz József keserüvizhez menekülnek. Ez esetekben elődeinknél részben növényi, részben müleges könnyebbítő szerek, s ezek közt nem ritkán igen költségesek voltak kéznél. E szerek gyakran valamelyes gonosz kővetkezinánynyel, káros visszahatással voltak össztkötve. A Ferencz Józs.íf ke3erüviz e szereket természetes, eiöteljesen oldó ereje tolytá'i oly zavaroknál, melyek vérbőség és emésztési hibák folytán jöttek létre, túlszárnyalta már. Mint, normális adag elégséges egy boros pohár 150grainnyi vízzel, reggel éhgyomorra; a víz hőmérséklete ne hiladja meg a 12 R foko*, de ajánlatos külön kórese tekbeu az orvos urak tanácsát igénybe venni. Bár milyen különbözők is a szenvedések, melyekkel a természet az ő kedvencét, az embert meglátogatja, egyúttal kevés megbetegedésre alkotott olyan könnyű különleges gyógye.-zközt, miut a milyet a Ferencz József ásványvíz képez, mely általános kedveltsége és használata miatt most már mindenütt,, még távoli világrészeken is, küunyen megszerezhető. A diák-concert. A febr. 18-ika a kath. fégymn. napja volt. Ekkor tartotta szokásos hangversenyét. A rendkívül nagyszámú közönség soraiban ott láttuk Festetics György grófot, az intézet volt növendékét, ki is az intézet s az ifjúság iráut való szeretetét megjelenéséval kifejezésre akarta juttatni. Anyák, apák, tanítómesterek vidám mosolygása kisérte a kath. fógymuáziuua koncertjét, a mely, mint minden esztendőben, a legjobban sikerült, mulatságok koszorújába tartozik. Maga az a körülmény, hogy ifjú, jórészt romlatlan szivek virágos jókedve találkozik e helyen, sok érdeklődőt csábit az Amazon nagytermébe, a mely rz alkalomra bizony nagyon is kis teremmé zsugorodik. Igazán nemes dologgá pedig a cél teszi diákjaink mulatságát : a jelentékeny anyagi siker mindég a főgytnn. segito egyesület tőkéjének gyarapodását jelenti. De ne vegyük e leirást sablónnak. A sablon ellen tiltakozik mindenek előtt a művészi sziutáj magaslata, a mely révén mindenki, a ki jelen volt a hangversenyen, nagy-nagy élvezetben részesült. Csupa fül voltunk : az előadott darabok precizitása egyik a másik után lepett meg bennünket. Nem tudjuk, mit dic érjünk meg inkább a vezetőben, Eckhardt Antalban : művészi lelkét e, a mely inspiráltán szerkeszt gyönyörű darabokat, mint az Elégia, a magyar dalok, vagy szerencsés tapintatosságát-e, mely olyau vonzó, változatos programmot tudott összeállítani, vagy pedig nagy sikereinek igazi nyitját-e, óriási dirigáló képességét, mely vagy 150 fiatalból álló énekkart zsinórszálon mozgat, zenekart igazgat .s az egység nyújtotta élvizet birtokába juttat bennünket. Azért mondjuk el mindezt első helyen, mert ez volt, a mit csekély számú giráinkért viszonzásul kaptunk. A Pajkos diákok, a zenekar száma keadte a programmot. Össze vágóit, a hangulattal, a zenekar lélekkel jókedvvel játszotta a fülbemászó gyönyörű darabot. Meglepett az a pontosság, amelylyel a játékosok felléptek, a pianok, a forték, a crescendók, staccatok, a fogások biztossága a nagy siker titka. Igen tetszett. De a zenekar számai közt legjobban az Egyveleg ragadta meg a közönségeit, melyben Eckhardt, a Hunyady operán kezdve, Rákóczi indulójával megy ki Magyarországból s elibéuk adva Berlin, Páris, London, Bécs dalait, mindenünnen a a nemzetíleg jellemzelest, visszatér hozzánk s a >Hi a föld Isten kalapja« c. pattogó indulóval zárja be egyvelegét. Mint egyveleget a zene esztétikája szemüvegén kell, hogy nézzük s igy igen-igen becsesnek ösmerjük meg : a fenséges, a szép, a komikus, a humoros hatások egymást váltogatják s találóan fejezik ki, hogy egyegy nép jellemében melyik nz uralkodó. Önkéntelenül mosolyog az ember, mikor az a tnviális bécsi nóta, avagy a kis Kohu fölcseudü 1, s lűstént fölemelkedik a fönség régiójába, mikor a God save the king melódiája hallszik. Azláu tüz-s lelkesedés ragad meg a Rákóczinál, a befejező indulónál. Ez hatott s a közönséget teljesen levette a lábáról. Ott iolkesedett legjobban. Az Elegiánál ügy ült, mint a szfiuksz előtt. Hatalmas darab s — müdar;ib, mely Erzsébet, királyné sorján mereng, e koturuusokban jár s igazán csak avatott,abbak élvezik. Előadása kitűnő volt. Hosszú lesz a leiiásuuk. Azért osak röviden veszünk sorra mindent. Burkhardt Lajos eredeti magyar dalai szépségük személyi vonatkozásuk alapján is kitörő lelkesedéssel hangzottak el : sokat tapsoltak a szöveg mély érzésű irójáuak, Burkovica Lajos tanárnak s a szerencsés zeneszeraöuek, Ec ;hardt. Antaluak. Mosonyí hegedüjátéka szép volt: biztosan kezeli hangszerét s elég finoman színez is rajta. A magyar népdalok második sorozata hatalmas kórusban, eredeti harmonizációval fistütte elibénk a gyönyörű kurucvilágot, a magyar nép humoros jókedvét s mélységes érzelmét. Az »Elhagyott anyá«-t Metz Gyula szavalta kitűnően. A köl'eméuy Vörösmarty remekei között is egyike a legremekebbeknek s akkor is korszerű volt, manapság is talál, mert ma is elmondhatjuk jórészt e szegény ország asszonyairól, hogy »égnek az idegenért « Megválasztása szerencsés, a szavaló hangjához való, a ki kitűnő disposicióbau igen szépen, igen hatásosan szavalta el. Sokat nevettünk Sabjanics Károly természetes, tréfás szavalatán, a »Furfangos csizmadiá«-n, valamint elbájolt bennünket Sebestyén Ferenc szavallata is, ki Tóth K. • Szilágyi Erzsébeti c. költeményét igen szépen adta elő. A helyét mindegyik igen jól megállotta. S hogy mindez olyan példás renddel nyilatkozott meg előttünk, abban a főgyniu. tanári kart éléu nagyérdemű igazgatéja Burány Gergely doktorral s különösen Gönozi Ede tanárt illeti. Ö rajta lelkesedtek, mert a díszelnökséggel az ifjúság páratlan szeretete az ő személyében pontosult össze. O fareiu.'ette a rendet, a pontosságot s az ő önzetlen buzgalmának, heteken át tartó sok-sok fáradozásának köszönhető, hogy ilyen sikerült mulatságon lehettünk. Lakatos Vince tanár igen nagy érdem e a szavallatok precizitása, mibeu mindenki bizonyosan csak az igaz s*ali értőt, & ! mesterkezet ismerte meg. Folyt a tánc reggelig: még 5 órakor né! pes volt a terem. Táncolók annyian voltak, ( hogy alig lehetett mozogni. A négyest mindig 1 két kolon járta. Jelen voltak.
