Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1903-02-22 / 8. szám
<4. BALATON VIDÉK dezőség nagyobb igényekkel lép fel a meghívottakkal szemben. Itt már — ide demokracia — oda demokracia, első sorban is rostába kerül, a családi, a társadalmi, a vagyoni állás — a rokonsági stb. összeköttetés. Azután a toalett, az ékszerek, a csipkék stb. stb, kerülnek sorra, mindmegannyi kritériumai — a báli kípessigntk. Igaz ugyan, hogy ezeket az igényeket ujabban enyhíteni iparkodtak a tisztelt rendező és vigalmi bizottságok majd ;Kalikó, majd Karton stb. bál olnavezéisel. — Ámbár az is igaz, vajmi kevés eredménynyel, mert sokan azt tartják ha lud, akkor legyen kövér. Ha bál akkor legyen bál. És a kartont meg a kalikót oly lukszussal állitják ki, hogy rendesen többe kerül a diszitós, mint a karton, vagy kalikó. így azután a bált a kellemes szórakozások helyett nagy költségen kell mag váltani. Csodae ha ezután az emberek félnek a báli meghívótól. És hogy a bálok ritkán szoktak oly nagyobb látogatottságnak örvendeni, mint egyéb műkedvelői mulatságok. Mit tegyenek az oly középosztályhoz tartossó családapák, kik túlságos bőséggel sem a hónap elején sem derekán nem rendelkeznek, ha 2—3 fölnőtt leánynyal áldotta meg őket a jóságos Ég? Nagyon is meggondolják az ily bálokon való megjelenést. Merr, különben könnyen megesik, hogy kibillenik a háztartás mérlege. Nem csalódunk, ha azt gondoljuk, hogy ez az oka, hogy a bálok manapság inkább már csak kevés kiváltságosoknak mulatsága. így a viszonyok maguk irányítják bele a társadalmat az enyagi körülményeknek megfelelőbb egyszerűsítésbe a mulatságok rendezésénél. Tehát amit kerestünk, megtaláltuk annak a tömérdek műkedvelői előadással egybekötött mulatságoknak a nyitját. Jól van így. — Az ilyen színielőadások, hangversenyek, családiasabb jellegük és már címüknél fogva fölmentik a közönséget a nagyobb igényű fényűzéstől. Az ily mulatságok, a mellett, hogy kedélyesebbek, fesztelenebbek, egy szersmind kevesebb költségekkel is járnak. Mig egy bálon a francia, a Törlei-pezsgőn, a badacsonyi overnyakon, azután meg kolibrinyelven alul nem adjuk s durtingos especialou alul meg nem állunk, addig az ily műkedvelői mulatságon megelégszünk, ha hazartirozni akarunk a badacsonyi vagy tomaji rizlinggel, egy porció naturszelettel, meg egy ötös kubával stb. És demokrata mivoltunkban nem emelünk klii nai falat, hanem demokrata igen szépen elfér, kvaterkasik, vagy keringőzik —demokrata társával. így jönnek rá az emberek, hogy kehesebb költséggel is jól, sok.«zor jobban lehet mulatni a s egyszerű előadáson vagy hangversenyes mulatságon, mint a legfényesebb bálon kölcsönkért sok pénzzel, melynek súlyát azután egész éven át érzi magváltozott erszényünk. Ezt sütöttem én ki farsangvégi kis okoskodásomban. Nom tudom jól sütöttom o ki, — de gondolom. Jócakát farsaug ! Itt a bójt! Mementó-mementó. Gulácsi. Foglalás a keszthelyi adóhivatalban. A maga nemében párját ritkító eset történt a mult héten városunkban. — Bajba került az adóhivatal Wertheim-szekrénye. — Most az egyszer nem a kincstár foglaltatott, a magunkfajta szegény embernél, hanem a kincstár ellen történt foglalás. Es csodák csodája az adóhivatal Wertheim-szekrénye lett, az áldozat — azt foglaltatta le Hermán Lajos képviseletében Hocistádter Sándor dr. ügyvéd. Az eget előzményei ezek : Abban az időbeu, midőn több keszthelyi háztulajdonost házbéreltitkolás címén a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság halomra büntettette — egyik-másik háztulajdonos «. pénzügyigazgatásig sérelmes intézkedése ellen orvoslást keiesett. így a többi közt Hermán Lajos üáztulajdoros is, mivel a péuzügyigazgatóság rá is 300 korona 30 fillér bírságot rótt s az őssseget be is kebeleztei te, a pénzügyigazgatóság ellen a közigazgatási bíróságnál panaszt emelt,. — Panaszos kórelmének a közigazgatási bíróság helyt adott s a kirótt bírságot 233 kcrona 10 fillérre leszállította, mely összeget a kiucstár újra bekebeleztette. Enuek folyián Heimán Lajos háztulajdonos arra kélte a pénzügyigazgatóságot, hogy a 300 koroua 30 fillér bírságot töröltesse. A pénzügyigazgatóság Hermán Lajos kezeimét elutasította. Erre Hermán Lajos Hoclistádler dr. ügyvéd utján a kinestárt kétszeri bekebel ezesért beperelte. A bíróság beigazoltnak látta a panaszt., s az alperes kincstárt a költségekben elmarasztalta. Ain a uiai pénz^zük világban nemcsak a szegény halandók, de maga az Erarium (kincstár) sem igen szeret fizetni. — Miért is az egyszer, csodák-csodája, vele is megtörtént az a baleset, mi benuiinnket szegény adózókat anuyiszor-menyiszer ér. Mivel ugyanis a kincstár a kitűzött időre a költségeket nem fizette le — ellene Hochstadter dr. ügylele neGaston most már épen semmit, sem értett. — Esküszöm Önnek, hogy az igazságot mondtam. . . — Az igazságot ? .... Oh uram lehet.seges-e, hogy nem tudja, hogy az ön házasságárél van szó ? Vagy, hogy helyesebben fejezzem ki magamat a ml házasságunkról! — Mit szól ? . . . Tehát azt akarják, hogy kegyed az én feleségem legyen ? — Igen épen így — ... . Ök akarják. Erről biztos vagyok. Hát nem méltatlanság ez ? ! . . . Gaston folyton bámulva Lourel kisaszszony remek szépségét, nem tudta mit feleljen. — De ki mondta ezt Önnek kisasszony?. . — Nem mondtak nekem semmit, uram ! Az az . , . ugy akartam mondani, hogy senki sem jött egyenesen hozzám, elárulni a dolgot. De hallottam bizonyos beszélgetéseket, s így teljes bizonyossággal tudom, hogy Balcourt asszony enédje nem más, mint régtől fogva előkészített összeesküvés, azon egyedüli céllal hogy minket a házasságban egyesítsen. — Igazán ? — Igen Uram ! S tudván, hogy nem leszek képes szüleim előtt elfogadható indokokat felhozni, minthogy ők egyáltalában Önt akarják vőül. . ., de meg akarom kímélni e fáradságot is, hogy velük vitatkozzam, hogy alávessem magamat kéréseiknek, vagy felszólításaiknak, . . . egyenesen Önhöz jöttem ! . . . Tudja meg Uram, hogy nekem feltett szándékom, sohasem menüi Önhöz feleségül! . . soha!!! — Ah ! Igazán ? — — Most, már láthatja, hogy nagyon is őszinte vagyok. Es, hogy végezzek, hozzáteszem, hogy azért jöttem kegyedhez, hogy megkérjem, ne menjen el ma este Balcourt aszszonyhoz. Tillóy Gaston nem tudta mit gondoljon eriől a különös fellépésről, s a hölgy eme különös szavairól. Habozva bár, de nem minden bátorság nélkül kérdó: — S mi az oka, hogy épeu nem akar hozzám jönni ? — — Egyszerűen azért mert nem ismerem Ont. -— Igazán helyes ok ! De hisz lassan lassan megismerhetne. — De ha én Ont nem is akarom megismerni ! Gondolja el csak, mily borzasztó helyzetem lenne, ha végeznék a próbával, hogy Önt megismerjem?! . . Hisz Ön olyan erőszakos, hevülékeny, epés!! . . — Én erőszakos ? . . Én hevesvérű ? . . — Mindenki tudja ezt! Egyedül az én szüleim nem akarják ezt hinni, minthogy Balcourt asszony elámítja őket az Ön javára . . . . De mi érdeke lehet abban, hogy oly serényen dolgozik ezen a házasságon? (Vége köv.) 1 903. f ebruár 74. vében végrehajtást kért. A biróság ezt el it rendelt*. Erre panaszos ügyvédje február 19 én csütörtökön foglalást foganatosított a keszthelyi adóhivatalban. — És vájjon mit foglalt volna le értékesebbet ? Lefoglalta az adóhivatal Wertheím-sBekrényét. Szorongatott polgártársaink ! Ha álmaitokat annak a bizonyos présnek dobpergóse zavarná meg, vigasztalódjatok! — Mert még is csak volt egyszer tCsicsón bucsu mikor az a íeueketlen osuny& vas szörnyeteg: a Wertheim is pácba került. Vógrehajtásia még is nehezen kerül a sor, pedig ab in visis is de sok vevő lenne arra a lefoglalt Wertheimre. A keszthelyi jótékony nőegylet közgyűlése. Február 16-én tartotta a 'Keszthelyi Nőegylet« évi rendes közgyűlését, az elemi leányiskola termében, ^.z elnökség megnyitója után Sparszam Pál titkár terjesztette elő az egylet egész évi működését felölelő terjedelmes titkári jelentését. Az egylet működésének világosabb áttekintése végett kiválóan 3 fötaozzanatrn. terjeszkedik ki részletesen. Nevezetesen 1. A lefolyt óv alatt kifejtett sególyactióra. 2. Az egylet vagyoni helyzetére. 3. Az egylet tagjainak létszámára. I. Segélyezés. Az arra érdemes szegények — a titkári jelentós szerint — egész éven át állandóan 1—10 korona segélyben részesülnek. Elaggott munkaképtelenek rendesen ka"i 2 kor. segélyt nyernek. Télen a segély aotiv szükséghez képest, pénz és tüzelőanyag kiosztásában nyilvánul. Szegéuy gyermekek közt ruhákat osztanak ki. Az elmű t, évben 648 esetben történt segélyezés pénzben 1—10 korona között. Ezen leiül 95 szegény egyenkint Yt öl tűzifát kapóit házhoz szállítva, 20 árva gyermek pedig téli ruhát, ezen segélyezések összege: 2437 korona 78 fillérre rúgott. A nagy összegű segélyezést a tulszígeru tél és a uyomor indokolja. II. Az egylet vagyoni állapot,a. Ez két részből áll. Az üzemi tőkéből, mely a tagdijak, az alaptőke kamat.ja ;, a mulatságok tiszta jövedelmének e célra szánt részéből. A másik Í.llsateleme az egyleti vagyonnak: az alaptőke Az 1902 évbeli bevétel volt: 2916 kor. 1 fill. Kiadas 2439 kor, 78 fill , pénztári maradvány 476 kor. 23 fill. Az egylet, áilaudó pénzvagyona ez idő szerint: 19 806 kor. 91 fill. Az alaptőke a következő értékekben van elhelyezve. 1. A keszthelyi takarékpénztár részvénytársulatnál 3 betét könyvecskére és 4% kamat mellett 17 781 kor. 71 'fill. Két darab papirjáradék kötvény 2000 korona. 3. Két darab Bazilika sorsjegy 28 kor. 20 fillér. III. Mulatságok ós «gyéb adományokból befolyó jövedelmek. A titkári jelentós szerint az fgylet meleg pártolásnak örvend a városi közönségnél, minek jele az is, hogy aa egylet mulatságaira mindig tekintélyes számmal van képviselve. Az elmúlt évben 1 mulatságot rendezett az egylet, melynek tiszta jövedelme: 122 kor. 85 fillér. Tehát 100 koronával többet jövedelmezett, mint a mult évi mulatság. Az egylet jótevői voltak : Nagyméltóságú Festetics Tassilo grófné, szül. Haunlton Mária hercegnő, az egylet védasszonya évenkint ismétlődő 200 korona adományával. A keszthelyi takarókpénztár részvénytársaság 50 korona, a kesz'helyvidéki takarékpénztár 20 korona, a keszthelyi fürdővendégek 24 kor. 40 fillér ós ismét 25 korona adomá nyaikkal. IV. A tagok lé'száma. A mult évben 151 rendes, pártoló és alapító tagja volt aa egyletig nek. Egy, amit az egyleti életben ritkán tapasztalhatunk, a tagok elvállalt tagsági kötele! zettsógeiknek a legpontosabban eleget tesznek.
