Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-15 / 7. szám

<4. BALATON VIDÉK 1903. február 8. Megalkotta a vármegye a napidijakról és az átköltözkődési illetményeket szabályozó szabályrendeletet is, mely sok tekintetben üdvös ujitást tartalmaz a régi saabályrendelet jogbizonytalanságával szemben. Alispán napidija lti kor. főjegyző és árvaszéki elnök dija 13 kor. az I. vármegyei aljegyző, ti íőbirák és árvaszéki ülnökök napidija 10 koronában, a II—V, aljegyzők és szolgabirák napidija 8 koronában állapíttatott meg. A szabályrendeletnek többi részét, mely ugy is közhírré lesz téve, szintén a jövő számunkban fogjuk közzétenni. Megalkotta a közgyűlés a jegyzői magánmunkálatokért felszámitható dijakról szóló szabályrendeletet, amely szintén közhírré tétetik ós azt lapunkban is fogjuk közölni, mint nagyon is közérdekű dolgot. A megyei árvaszékuek előleg általány gyanánt utólagos elszámolás kötelezettsége mellett a közgyűlés ezer koronát szavazott meg. Kimondotta továbbá a közgyűlés, hogy a községi gyámügyi nyilvántartások elkészítési költségeit a gyámpénztári tartalékalapból fogja fedezni, hogy a községek ujabb teherrel meg ne terheltessenek. Ugyanis az uj gyámügyi ügyvitel szerint az árvák vagyoni ós személyi viszonyairól a nyilvántartásokat a községekben vezetik ós nem a központban, mint eddig volt. Kimondta a közgyűlés, hogy az árvaszéket még két szolgával, házi távbeszélővel éi villamos csengővel látja el és pedig az állami javadalmazás terhére, miért is a belügyminiszterhez ez irányban felterjesztést tesz. Nagyon szűksége»ek mindezen intézkedések, mert az árvaszék jan. hó 1-től a kezelőszemélyzettől, a számvevőségtől, amennyiben más épületban van»ak elhelyezve, teljesen elszakítva, jóllehet az előadóknak úgyszólván minden negyedórában a számvevőségre van szüksége. A megyei szolgák közül pedig az állam hármat elvitt, jóllehet még akkor sem bírták ellátni a szükséges teendők at. Fontos tárgya volt a közgyűlésnek Zalavármegye községi és körjegyzői egyesületéuek munkaerő szaporítása tárgyában beadott kórvóuye. A közgyülé* méltányolja a kérvényben előadottakat, a mennyiben tényleg arra a jegyzők tevékenységének háromnegyed rósaét az állami teeudők ellátása köti le és csak alig van idő első sorban, a községi ügyek elvégzésérc, a miért tulajdonképen volna a jegyző, ezért felirt a köagyülós, hogy az adóügyek elvégzésére külön állami munkaerő adassék. Hogy lesz-e eredménye, azt a jövő fogja megmutatni. A vármegyei ügyvitel 16. §-ábau fel nem sorcrolk ünnepeken a hivatalos órát a vármegye d. e. 9—ll-ig állapította meg. vagyis az eddigi gyakorlatot tartotta fenn. Dézsy Lajos dr. egyetemi magántanár jelentette, hogy Zalavártnegye monográfiáját a kitűzött időre el nem készíthette, de nem is akarta, mert a Balatonra vonatkozó kutatások eredményét óhajtja bevárni, amelynek gyümölcse minden esetre a monografia értékes -anyagát fogja képezni ; ép ezért még két évi határidőt kér a megírásra, a melyet a közgyűlés meg is adott. Következett ezután a vármegye alispánjának előterjesztése póthitel kérése iránt. Ugyanis az egyszerűsítés folytán az állam által annyira leszállittatott (4500 koronára) az irodaszerek tétele a költségvetésben, hogy éppen az egyszerűsítésből kifolyólag szükségessé vált temérdek papír, mérlegek stb. irodaszerek költségei már már egészen kimerítették az alapot, és igy 8z állami javadalmazás terhére 9000 koronára kéri az alispán azt felemelni. És addig is mig ez eldől, hitelátruházást kért az alispán, hogy a kifizetések zavartalanul történhessenek. Ezután következtek a tárgysorban felvett többi tárgyak tárgyalása. Illetve Szily Dezső felszólalására, indítványára a tárgysor 59. tárgya amely a Somogy vármegyének a magyar földnek magyar kézen való megtartását célzó torvények alkotásai iránt a képviselőházhoz intézett feliratát képezi, vétetett, tárgyalás alá. Szily Dezső lelkes indítványára a mely egyrészről rápiritás volt a vármegye főbb oszlopos tagjára, akik csak ugy át akartak surranni a tárgyalás e fontos tárgyán, a közgyűlés kimondotta, hogy üdvözli Somogy vármegyét az üdvös feliratáért, azt pártolja és hasonló feliratot intéz a képviselőházhoz, mert nagyon jól mondta Szily Dezső »mi a magyarság Lazáját akarjuk, névleges magyarországot, a mely népében, intézményében, szokásaiban, erkölcseiben egyre idegenebb lesz.« A közgyűlés jóváhagyta Nagykanizsa városának a lenbeváltó és kikészítő telep részére átengedése és 10 évi 15—20 hold területnek pótadó mentesség engedélyezesére vonatkozo határozatát és Eperjessy Sándort fellebbezésével elutasította. Úgyszintén jóváhagyta Nagykanizsa legeltetési szabályrendeletét is és Remete Gézát ós társait elutasította fellebbezésükkel. A keszthely—tapolcai h. é. vasút segélyezésére megszavazott 160.000 koronának a megyei gyámpónztárból való kölcsönvótelére vonatkozó határozatát a vármegyének a belügyminiszter nem hagyta jóvá. Ennélfogva a közgyűlés támaszkodva a már jogerős batarozatára, melylyel annak idején a 160.000 korona segély megszavaztatott, megbízatott a vármegye alispánja, hogy ezen megszavazott 1600000 koronának a pesti takarékpénztártól, vagy egyébb más pénzintézettől kölcsön vegye fel. Megalkotta a vármeg3

Te a lótenyésztésről szóló szabályrendeletét, melynek ujitása a hidegvérű mónlovakuak a vármegye területén való tenyésztésre, való felhasználására vonatkozo része. Jóváhagyatott Gyulakeszi hegyközség rendtartási szabályzata, valamint, Lesence—Istvánd és Vonyarc-Vashegy községeknek ingyenes népkönyvtár létesítésére vonatko/ó határozata, továbbá Karmacs községnek a községi szervezési szabályrendeletéuek módosítása tárgyában hozott határozata, valamint ingatlan szerzésre vonatkozó határozatát. Jóváhagyattak a Keszthely járási szülésznői körök községeinek a szülésznők fizetésének megállapítása tárgyában hozott határozatai is. A rendes tárgysor letárgyalása után a póttárgysor következett, melynek fontos tárgyát képezte a megrongált, badacsonyi kikötő bid. A közgyűlés Hertelendy Ferenc eluöklet.e alatt Gahl Ödön alelnök, « tapolcai főbíróból, az államópitószeti hivatal főnökéből, Eöry Miklós bizottsági tagból ós a hajózási felügyelőből álió bizottságot küld ki, kik a kikötőhidnak állandó szilárd epitése tárgyában tanácskoznak, ós javaslatot készítenek. Addig is az építészeti hivatal utasíttatott, hogy a híd helyreállítása iránt sürgősen intézkedjék, hogy a bid a tavaszkor meginduló hajójáratkor használható legyen. Majd több tárgy következett, melynek letárgyalása után főispán a közgyűlést bezárta. Közigazgatási bizottsági ülés. Január 11-én volt a közigazgatási biÖ o zottság gyü-'óse, melynek csak kevés tárgya volt a közgyűlés miatt. Az ülés megnyitása után Bogyay országgyűlési képviselő állott fel szólásra ós meleghangon indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság Gulliier Gyula belügyi államtitkárt a közel napokban ért kitüntetése alkalmából üdvözölje. A közigazgatási bizottság óljenzésgel fogadta az indítványt és táviratilag az üdvözlés el is küldetett. Azutáu a főorvos terjesztette elő rendes havi következő jelentését, amely szerint a lefolyt január hóban az időjárás felette változó volt, ugy annyira, hogy a hőmérő 15 és 18 R. között váltakozott s e mellett a közép menynyiségü csapadék majd mint eső, majd mint hó mutatkozott. A felnőttek közegészségügyi állapota, dacara a körlevegö hőmérséklete nagy ingadozásainak, nem volt kedvezőtlen. A gyermekek közegészsége hasonló volt a felnőttekéhez. Roncsoló toroklobbau gyógykezeltetett 20, gyógyult 9, meghalt 9, ápolás alatt maradt 2. 1 lasihagymáaban gyógykezeltetett 21, gyógyult 12, meghalt 1, ápolás alatt maradt 8. Kanyaróban gyógykezeltetett 19, gyógyult 12, meghalt 2. ápolás alatt maradt 5. Hökhurutban gyógykezeltetett 54, gyógyult 13, meghalt 3, ápolás alatt maradt 38. Vörhenyben gyógykezeltetett 6< gyógyult 4,ápolás alat mrradt 1. Gyermek, ágyilázban gyógykezelted' t 2, gyógyult 1, meghalt 1. Bárányhimlőben gyógykezeltetett 14, gyógyult 13, ápolás alatt, maradt 1. Rendőri hullaboncolás volt 3 esetben, huliaszemlö előfordult 8, su!yos sértés bejelentetett 3. Büki György 19 éves udvarnoki ós egy névleg meg nem nevezett a letenyei járásban öngyi'kos lett. Pál János szepezdi vízbefult, Cigány Gábor dömeföldi és Bukovits Antal novai, vigyázatlanságuk következtében szenvedett sérülésekbeu haltak el. Szerencsétlen szülés volt egy. Elmekórnak két esete képezte a hivatalos beavatkozási tárgyát. Hót éven aluli elhalt gyermekek közül orvosi gyógykezelésben nem részesült 47. A járási és községi orvosok 20 község egészségügyi vizsgálatáról terjesztették be a jegyzőkönyveket. Megvizsgálta a türjei népiskolát. Az előterjesztés után következtek a többi szakelőadók jelentéseikkel, melyeknek elvógzós9 ntán az ülés befejezést nyerL. HIRE K. — A bíboros hercegprímás születésnapja. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás febr. hó 12 én ünnepelte születésének 71-ik évfordulóját. Ez a nap ünnepe volt az egyház fejedelem szülővárosának Keszthelynek is. A főgymnáziumon primási zászló hirdette az ünnepet. Reggel 9 órakor a plébánia templomban ünnepélyes szt. mise volt, melyet Dunst Ferenc dr. apátplébános mondott (káplánja) segédlettel. A hálaadó szent misén jelenvolt a város képviselete, a főgymn. tanári kar s az ifjúság — a zárdai iskolák növendékei az irg. nővérek vezetése alatt s szép számú közönség. Szent mise alatt a zárdai növendékek igen szép latin egyházig énekeket adtak elő. Szent mise után O uminentiája alapitványsnak kamatai osztattak ki a városházán — a keszthelyi szegényebb sorsú iparosok közt. Segélyben részesült összesen : 31 egyén egyenkint 25 korona, 15 egyén 50 korona. 4 egyén 40 korona és egy 100 korona összeggel. — Ffiuri esküvő. Saárdi Sommasich Béla gróf cs. és kir. kamarás, babócsai nagybirtokos febr. hó 21-én szombaton esküszik övök hűséget coredoi és starkenbergi Coreth E'-zsébet grófnőnek Grácban a Jézus szent Szive templomában. Tartós boldogságot kívánunk a a főúri jegyespárnak menyegzőjük alkalmából. A boldog ara, mint tudjuk teljesen német származású, de szorgalmasan tanulja a magyar nyelvet s már is szép haladást ért el s igazi magyar főurinő lesz. Hozza isten magyar földre s kiváló főúri férje mellett legyeu boldog magyarnő. Az esküvőről az örömszülők a következő jelentést adták ki: Coredoi és starkenbergi Coreth Ernő gróf, cs. és kir. kamarás szolgálaton kivüli kapitány és neje, született Schmidburg Gabriella bárónő, örömmel tudatják leányuknak, coredoi és starkenleergi Coreth Erzsébet grófnőnek saárdi Somssich Béla gróf. cs. és kir. kamarással, saárdi Somssich Adolf gróf, a magyar főrendiház örökös tagjának és neje, néhai saárdi Somssich Teréz grófnőnek fiával, Grázban, Jézus Szent Szivéről elnevezett templomban február 21-én tartandó házassági egybekelését. Gráz. 1903. február havában. — Saárdi Somssich Adolf