Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-08 / 6. szám

<4. BALATON VIDÉK 1903. február 8. augusztus hóban határozott szárazság volt, szeptemberben kedvező idő néhány jó esővel, októberber ismét sok eső, november közepén máierős fagyok, vége felé havazás; december hóban többszöri havazás, téli zord idő, vége felé enyhe időjárás, melynek folytán a hótakaró az utolsó napokban teljesen eltűnt A lefolyt felévben aránylag mentes volt vármegyénk az elemi csapásoktól. Mégis július liavában kiöntött a Zila folyó ós a mentén levő községek lapályosabb szántóit, rétjeit és legelőit elborította, tetemes károkat, is okozott a kései veteményekben, — a leglapályosabb helyeken a sarjú terűiéit tönkretette. Szeptember vége felé pedig néhánya reggelen erős dér volt, mely a tejben levó tengerit, zöld takarmányokat de különösen a lapályos szőlők terméseit károsította és ezen termények beérését, tetemesen megnehezítette. Az aratasi muukálatok az idén a kedvezőtlen juliusi időszakban tetemes késleltetést, szenvedtek, inely időjárás a gabona minőségére nézve is hátrányos volt; a hordás is szokatlan későn — jobbára augusztus havában történt ; a cséplés azonban igen kedvező időben történhetett és majdnem szakadatlanul folyt. A cséplési eredmény Zalavármegyébeu a következőképen alakult az 1902. évben : Termeny Bevetett te; rilet k. hold métermázsa á^

a

h

0. | összesen 1901. CTi termés m. nr Teli Het ra. m. 1902 évben buza rozs árpa zab 92549 84547 34773 22589 684 662 730 669 632000 559300 253900 151200 541752 473904 211323 131902 90248 85396 42577 19298 Gabonatermésünk az 1901. évi termést 237,519 métermázsával felülmúlta, mely hozzávetőleg 3 millió korona értéknek frlel meg. Mindezek dacára közgazdaságilag a mult 1901. évhez képest javulás alig volt észlelhető, mert az aratás után I eállt ara;>adás a felesleges készletek kedvezőtlen értékesítését vonta maga után, mig a mult 1901. év rosz termés folytán megszorult gazdák érdemleges bortermésre sem ssámithattak Egyedül csak az állatttnyésztés és állattartás volt kedvező a kisgazdáknak, kiknek gabonájuk részint a junius és julius havában esett tulsok csapadék részint az enuek folytán rengeteg mennyiségben fellépő gyomok folytán i» minő és mennyiségileg tetemes károsodást szenvedtek. Különösen rossz helyzetbe jutottak vár- j megyénk azon kisgazdái, kik a tavaszi jégverések folytán rendkívüli nehéz állapotban voltak és számos községben még az Őszi vetömagban is szűkölködtek, ha ezen sújtott községek lakóinak helyzetén a magRs kormány á.tal előlegezett vetőmag némileg nem enyhített, volna. Sajnos, a jégbiztosítás — a túlfokozott, dijak miatt — kis és nagyobb gazdáinknál mindinkább megszűnik neinzen termelésünk és biztonságunknak egyik nevez-tes alapköve lenni. Vármegyénkben a köznép élelmezésére nézve szintén igen fontos tengeri termése is silány minőségi eredményt adott. A tengeri ugyanis szeptember havi fagyos időkben tejes állapotban levén, érésében igen meg lett akasztva ós kényszerérés folytán igen silány minőséget eredményezett, mely tengeri hozzá sem tartós, sem pedig tápdus. A lak ármány és cukorrépa fejlődése a következő Őszi időjárásban még sokat javult és kielégítő volt. A répának beszedése későn történt és a bekövetkezett fagyos idő miatt nehézségekbe ütközött. A burgonyának korai fajtáinál sok helyütt a peronospora lépett fel erős mérvben a késői fajtáknál azonban az eredmény teljesen kielégítő. A kertiveternények a kedvező őszi időben még jól kifejlődhettek és panaszra okot nem adtak. Hüvelyesek, kender, len fejlődése ós termése kielégítő volt; ellenben a később vetett kölesek a szeptemberi derek folytán megfagytak. Mesterséges takarmányokból a lóhere Il-ik kaszálása is igen jól sikerült, a tarlólóherek is jobb talajokon kaszálhatok voltak; a korábbi csalamádé vetések is kielégítették a gazdát, ellenben a kései vetések ezen takarmanyféléból a szeptemberi derekuek áldozatául esteli. A lóhere, mely magWmésre hasiuá'tátott, au idén kielégítő magtermést adott és nem minden évben mutatkozó jövedelmi forráshoE Vezette a gazdát. A sarjunak betakarítása jobbára sikerültnek mondható, egyedül a Zala folyó mentén bekövetkezett vizáradások károsították e vidéken a sarjú termést. — lapá'yosabb helyeken meg is hiúsították. A 'egflők állapota átlagban véve kedvező volt, a korán bekövetkezett zord időjárás azonban idő előtt beszüntette a legeltetés^. A bortermelés az elmúlt ő-*zi időszakban igen silány minőséget és csak ritka helyen türlietős mennyiséget, szolgáltatott Részint a sok nyári csapadék a gyakori esőzésekben hirtelen fellépett peronospora részint pedig a szeptember végével fellépett erős derek sok kárt tettek a. szőlőhegyekben. A mult évi bortermés a rosssabb évfolyamokhoz számítható A szőlőben történendő öszi munkálatok alig voltak befejeahetök a hirtelen bekövetkezett fagyok miatt. A bor értékesítése is nehézségekbe űtköfcözött, kivitel a silány minőség miatt alig volt. Közönségesebb borokat 12 — 14—24 fillérig vették vidékenként,; jobb boro kat 24-34 fillérig igen kivételes esetben pedig megyénkben a mult évben is szépen haladt, ós miudinkább iparkodnak a kisgazdák is uj telepeket létesíteni, phylloxera által elpusziitot.t. szőlőterületeiket, pedig a f-lujitáshoz előkésziteur Az őszi vetési munkálatokat illetőleg ezek előkészítése az augusztus havi nagy szárazság miatt késleltetve volt egy ideig, csakis a szép tember ós még inkább az október havi csapadék után voltak megszakítás nélkül folytathalók. A ve'ési munkálatok az idén szokatlau késő időben voltak befejezhető!; — általánosan csak november hava első felébeu — a midőn a hirtelen beállt fagyok nemcsak a vetésnek, hanem egyáltalában a mezei munkáknak véget vetettek. Ezen fagyoknak köszönhetjük azon kellemetlen körülményt, hogy az őszi czáutások kevés gazdaságban voltak csak befejezhet ők és számos őszi teendő elmaradt. A gabonafelék érték, sítése az aratás és az aratás utáni időszakban esni; nehézségekkel járt ós a májusi árakhoz képest igen nagy különbözetet. mutatott minden gabonánál. Különösen neh z«u volt értékesíthető a sörárpa, mely kiváló minőségekben ezidén, sajnos, uom is fordult elő. A gabonafélék ára csak december havában, a beállt, szigorú téli időszakban kezdett némileg javului, de a tavalyi viszonyokhoz képest, még igen kedvezőtlen. Egy-b gazdasági terményeknél kedvező áralakulás jegyezhető fel, csupán a gyapjuná

1, mely a mult évihez képest, máris »zip«n emelkedett, — továbbá a maglóheniek értékesítése említendő fel, mely ezidéu a világpiacon beállt, szükséglet folytán emelkedő irányzatot követett, és vármegyénkben is a kivitelre vásárolutik; ellenben n szabna és széna eladási áia a mult évi árakhoz képest jelenkékenyr csökkanést mutat. Esküdtszéki tárgyalások a nagykanizsai törvényszéknél. Az ez évi esküdtszéki tárgyalásokat, f. hó 3-án kezdette meg a nkanizsai kir. törvényszék. Fötárgyalásra került Pócai József 28 éves kerettyei lakosnak bünügye. A tényállás egy*ze>-ü s a mi népünknél igen gyakori bucsuk alkalmával való virtuskodásinak eredményeként állott elő. PÓCPÍ József a bucsun mulatott, majd táncolt. Eközben őt valaki fejbe ütötte, mitől anyuyira megdühödt, hogy mindkét, kezébe kóst ragadva, mindazokat, kiket ért, megszúrt. L->g szeiencsétlenebbül Marics La os lasztonyai lakos járt, kinek a kés szivébe hatolva, rögtöni halálát, okozta, mig a többi sértettek többé kevesbbé könnyű sebbel menekülhettek. A kir. törvényszék Tóth László kir. tszéki elnök, Neusiedler Antal dr. ós Eöri Szabó Jenő dr. kir tszéki birokból és Szenes Dezső t. jegyzőből ;.lakúit meg. A vádhatóságot Orosdy Lajos dr. kir. ügyész, mig a védelmet Bródy Tivadar dr. ügyvéd képviselte. | Az esküdtszék tagjai voltak : Barna G3'örgy ; erdőmester, Guth Arnold vaskereskedő, Somogyi Elek kereskedő, Hencz Géza nyag. főmérnök, Szabadi Gusztáv dohán vraktári hivatalnok, Grüuttut Alfréd keresk., Sándor E ek szabó, Ila-ikáuyi Ede vállalkozó, Hajgató Sándor ^anitó, Fekete József biztosítási főügynök, Zsimics Sándor ny. jegyző és Schwarcz Gusztáv kereskedő. Pót-esküdtekként: Tripammer Gyula takptári igazgató és Rauscheuberg Adolf főmérnök szerepeltek. A tárgyalás adatai altpiáu a közvád'ó erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettére alapította vádját, s a vádlottat ebben kérte bűnösnek kimondau', mig a védő beszámithatlansága (részegség) cimén a vádlottat, fölmenteni, esetleg őt erős felindu'ásbati elkövetett ha'ált okozó su'yos testi sértés bünteti,e miatt elítélni Kérte. Az esküdtekhez a következő kérdések intettek : 1. kérdés : Binös-e Pócai József vádlott abban, hogy 1902. sz

jpt. 14-én Kerettya községben Marics Lvjost. szítidékosau, di erős felindulásban keletkezett s rögtön végre lajtott, azonban nem előre megfontolt szándékkal megölte ? Igen ? vagy nem ? 2 kérdés; Biuöa-e Pócai József vidlott abban, hegy 1902. évi szeptember hó 14-ik napján dólutáu, Kerett.ye községben M iric-; Lijos lasztonyai lakos testét száiidékosa:i, de ölési szándék nélkül zsebkésével akként bántalmazta, hogy ez a bántalmazás Marics Ltjosnak halálát okozta? Ig*n ? vagy nem? 3. kérdés: A halál'okozo testi sértést Pócai József vádlott, erős felin lu'ásban követte-* el? Igen? vagy nem? 4, kérdés: Pócai Jó/.sef vádlott öntudatlan állapotban követte-e el, vagy elmetehetsége annyira meg volt-e zavarva, hogy akaratának szabad elhatározási képessége teljesen hiányzott? Igen ? vagy nem ? Rövid ideig tartott ttaácskozás u.áti az esküdtek az emberölésre nemmel, a halált okozó kérdésre pedig hétnél több igen-'iel, mig a beszámithatlsnságra nézve nemmel feleltek, a mely verdik-alapján a kir. trvszék Pócai Józsefet 3 éri és 6 hónapi börtönre ítélte. Az Ítélet jogerős volt. 11-ik nap február hó 4-én, Elnök Mikoss Géza kir. táblabíró: Csesznák Miklós és Knorr K>> mán kir. törvényszéki birák, jegyző: Fűlkey Ölön. A vádat, Orosdy Lajos dr. kir. ügyész, a vádlottat Fried Ölön dr. ügyvéd képviselte. Az esküdtszék a következő esküdtekből alakub meg: Wittenberg Ignác Bsrna György, Somogyi Elek, Unger Ul'uiaiin Ele>-, Vecs^y Zsigmond, Szabady Gusztáv. Snidor Elek, tlo:icz Géza, llajgató Sándor, Szentmiiiályi Dezső, Ratischeuberger Adolf, Wollák Rezső - Pótesküdtek : gróf Batthányi Ernő Szabó András. Az eset — amint a;iuak ialején közöltük — köve', kető volt: Cs. Tokajon Szabó Imre apja részeg vob, feleségét okn^kül bántotta. Gyermekeit, gyűlölte, különössou avádlottat, ki anyját atyja brutálitásai eben mindig védelmezte. Ki is nyilatkoztatta az atya S-abó János, hogy a vádlottal elte zi láb alól. E ;_y ízben az atya ismét részeg állapotban jött haza, mely alkalommal feleségét, a vádlott anyját bántalmazta. A . fiu védelmére kelt anyjának. Erre az atj^a haragja fia elhn irányult, kit,-^gy vasdarabbal megtámadott, majd kétszer m-gütött A vádiott. önvédelemből egy máugorlófát ragadott fel s mikor az atya harmadik ütést mérte rá, az ütést j elhárítandó, atyja felé ütött, mely alka'ommal ugy ütötte fejbe atyját, hogy HZ koponya repedést szenvedett, minek köv tkeztéban meghalt. A vád képviselője beigazolv látta ezen körülményeket s Szabó Imre ellen a vádat elejtette. Szabó Imre azonnal szabadlábra hel> ez

;etet.t. íi J. J3L E A magyar katholioismusnak ismét, gyá?za vau.Hortoványi József dr. orsz. képviselő és a • Magyar állam« fő-zarkesztője hosszas szenve-