Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1903-01-04 / 1. szám
6. BALATON VIDÉK. 1908. január 4. pap üZV gosi pás: Míl tet reg ba< nui tés elk. vet esti let vég Est CSU Z011 tőle jóbi egy sok láci föh veti mo) nők tart sun kőiben kö\ seb erei ren' Józ JáL mii bar kei bar a c nül tan cse s a Kis lott rtil, szo bot az zol< vax Ütll tár; haz juk azc me tud őrs sze tot vát vég Az ez kez a t dás és ho£ aze gái vat val sét tau tárj hai roz lat tál tál CSARNOK. A zalavári apátság története. (Könyvismertetés.) (Vége.) Érdekes időszaka a zalavári apátság törté netébea a gubernátorok és coinmendatorok szereplése. A XV. század kezdetétől ugyanis az apátság elpusztulásáig választott apátok helyett »gubernatorokat« >commendatorokat« állítottak annak élére és csak kivételeseu voltak Zalavárnak törvényesen választott apátjai. E coinmendatorok ós gubernátorok a XV. században legalább még egyháziak voltak, kik anyagi kisegítésül a zalavári javadalmat kapták, melyet azonban utóbb már világiak is bírtuk. Ezen időszakban IV. Péter apátsága idejébe esik a Rozgonyiak hatalmaskodása Zala* várban. 1463-ban ugyanis a zalavári erődön és tartozékain a Rozgonyiak osztozkodtak. A kiváló hősöket fölmutató Rozgonyiak (a Ba^technemzetségből) a XV. századot megelőzőleg Zalában is birtokosok voltak. 1432-ben Szentgyörgyi Czicella, Rozgonyi István temesi gróf neje, a galambóci hősnő, férje meghagyására Kelemen g)öri püspök és testvérei Molnáii István és Domokos ellen, ezeknek Zolavárral szomszédos szabari birtokainak elfoglalására ktildé hadait, melyeket, nemes Paghi Lábatlan Mihály, Köveskáli Péter diák tatai, Megyeri Varjú Gergely gesztesi és Bathva István csókakői várnagyok vazénye'tek. E hatalmaskodás miatti panasz Zsigmond király elé került. Hogy 1463-ban minő jogcímen osztozkodtak Zalaváron és taitozékain, nem tudjuk, de alig van kétség, hogy azt is liatalmaskodással foglalták el. Annyit tudunk, hogy 1463-b«n augusztus 20-ikán a János lavagok fejérvári konventje előtt megjelent egyrészről Rozgonyi János a maga és testvérei : Lőrinc, Rajnold és Osvald nevébeu; másrészről szintén Rozgonyi Jáuos a maga és testvérei Lőrincz, Rajuold és Osvald nevében ; másrészről szintén Rozgonyi János a maga és Rozgonyi Sebestyén képviseletében. Mindkét János magára vállalván övéik terheit; az első Rozgonyi János akként vallott, hogy ó ós testvérei Somlyó várát, a zalaváii erődöt és azok tartozékainak és hasznainak felét a másik Rozgonyi Jánosnak engedi át, olyképen, hogy jövőben, akármely várakhoz, városokhoz, pusztákhoz, birtokrészekhez jutnának, azoka' maguk között egyenlően fölosztani tartoznak. A mire a konvent, előtt mindkét léi magát ünnepélyesen kötelezte. Ugyancsak a gubernátorok idejébe esik a Báthory család hatalmaskodása a zalavári apá ság ellen, kik ezidöbeu a Marczalyak zala-somogymegyei birtokaiba ülvén az apátság le<>félelmesebb szonisz dai vollak. Mátyás zalavári apát 1842-ben Grutbi Ország Miliá y nádor előtt, Báthory Istváu országbíró embereinek tizenöt rendbeli hatalmaskodása miatt emelt panaszt. Vo !t idő, midőn a zalaváti apátság elhanyagolva, majd, a törökök, majd a magyar főnemesek által fenyegetve odajutott, hogy még további fennállása is kétségessé vált és ekkor következett be a szerzetes intézményre még szomorúbb félszázados kors ak, a saját egyházamegyéikben jövedelem nélkül maradt főpapok birtoklásának korszaké, midőn Zalavár konvent nélkül, jóformán csak harcosok tanyájává lett. Zalamegye törvényhatósága Miksa királyhoz 1508. okt. 8 án intézett levelében panaszosan említi, hogy Zalavárbau a konvent teljesen feloszlott, Kapornokon pedig nagyon megfogyott a sznrzetesek száma. Sürgősen kérik tehát, a felséget, hogy mindkét apátságot alkalmas egyházi férfiaknak adományozza. Ily körülmények közi nyerie el Monoszlós János pécsi paspök, mivel a töiök hatalma alatt állott pécsi püspökségnek jövedelmei uem voltak, a zala vári és, kapóinaki apátságokat. Monoszlós János péüsi püspök, mind a török hatalma alatt állott pécsi püspökségnek javadalmai nem voltak a zalaváii ós kapornaki apátságokat Monoszlcy János utóda Ujlaky L.jos a vaszári káptalan Ínséggel küzdő prépostja lett, kiuek édesatyja Ujlaky Sebes'yén kanizsai kapitány, gétyei és hos^zufalusi részbirtokos fia részére a javadalmakat már 1582. jun. 12-én kérte volt. Rudolf király 1592. szept. 5 iii nevezte ki zalayári ós k»poinaki apáttá, csakhogy az apátsági javadalmakat visszatartotta s Ujlakynak a megélhetésre csupán^ egy malmot és negy jobbágytelket engedett át. Az utolsó apát, ki a zalavari es kapoinoki apátságokat együtt birta, .Nagyfalvy Gergely volt. , . „ , . A konvent nélkül maradt zalavari eroa is közeledett végpusztulásához. 1702. januar 26-ikán Scbenckendorf Kristóf báró, ezredes es nagykanizsai parancsnok a felség utasításából az udvari haditanácstól parancsot kapott, hogy Magyarországban több erődöt, névszerint Kanizsát, Zalavárt és Körmendet, >melyek csak rablófészkekül szolgálhatnának,« vettessen szót. 1702. aug. 26-ikán Schenckendorf távollétében Ehrenberg Antal, egy kanizsai szabad csapat kapitánya jelenté a haditanácsnak, hogy a zalavári erőd szétrobbaniása már megtörtént. A véghezvitt rombolás után a zalavári monostornak ós várnak, akár csak mint építészeti emléknek fentarthatásáról is, szó sem lehetett többé. A robbantásokkal ledöntött falak nyers építőanyagát részint széthordták, részint az idő emésztette meg és csak némi töredékei maradtak fönn. A zala vári apátság jelenlegi székhelye Zala-Apáti. Az apátság ugyanis 1715-ben a göttweigi apátsághoz csat oltatván az apátság fölŐLt, a göttweigi atya-apátok rendelkeztek. Zalavár romokban hevervén uj helyet kellett az apátsági épület számára keresni. A nehéz feladatot, Piazol Odiló göttweigi atya-apát oldotta meg. Választása Zala-Apátira esett, azon helyre, a hol a monoslor ma is áll, melynek alapjait 1753. óv tavaszán rakták le, Göttweigtől 1873. január 28-ikán függetlenittetett az apátság s 1874. április 2 ikán Modrovics Gergely neveztetett ki apáttá, kinek halála után a zala vári apátság a pannonhalmi főapátsággal az 1888, január 12-ikón kelt királyi egyesítő levél értelmében egyesittetett. Terünk nem engedi, hogy kiterjeszkedjünk azon nevezetes mozgalomra is, melyet a magyar országgyűlés és megyénk a göttweigi kapcsolat után az apátság függetlenségének vissza izerzéseórt vívott. Mellőznünk kell a nagy monographia egyéb nevezetes részleteit is, melyekben Füssy a rendelkezésére állott adatokat szorgalmasan felhasználva végig vezet bennünket a zalivári apátság egész történetén Rozmanith Rikbárdnak, a legutóbbi apátnak 1900. évi dec. 2l-én bekövetkezett, haláláig. A diszeseu kiállított kötet IV. részében a zalavári apátság plébániáinak ó, népiskoláinak töriénetét találjuk. Ezt. követik a Függelékek, nevezetesen : a zalavári apátok és rendiagok nívsora chrouologicus rendben, továbbá a zalavári konvent hites jegyzőinek és a Zala-Apátiban 1890. sz-ptember 8-ikát.Ól működő irgalmas nővéreknek névsora. A III. Függelékben Gyulay Rudolf Zalavár legrégibb építészeti emlékeiről értekezik. Végül gazdag oklevéltár fejezi be a hatalmas müvet, melyet számos régi oklevél — lenyomat és kép is di zit. Danka Placzid. Piaci gabnaarak 1903. jan. 2. Buza. . . 13 K. 40 fii. Rozs . . . 11 K. 80 fii. Z%b . . . 12 K. 30 fi:. Árpa . . . 10 K. 80 fii. Uj Kukorica zsákja 10 K. 80 hl. Ó Kukorica . — K. — fii. Burgonya . 4 K. — fii. 680/19C2. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a tapolcai tekintetes kir. járásbíróságnak 1902. évi V353/2. számú végzése következtében Spitzer József dr. ügyvéd állal képviselt Rapoch Sándor veszprémi lakos javára Pödör József és neje Kovác* Rozália b.-heny ei lakosok ellen 373 kor. 32 fillér s jár. erejéig 1902, évi szeptember hó 20 án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 686 kor. fillérre b*csült követkoző ingóságok, u. m. buza, árpa, cséplőgép, vetőgép, kocsi, széna és trágya nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek tapolcai tekintetes kir. járásbíróság 1902. évi V 353/1. számú végzése folytán 373 kor, 32 till. tőkekövetelés, ennek 1899. évi október hó 14. napjától járó 7% kamatai 'ís eddig összesen 128 kor. 83 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejóig B. Henyén alperesek lakásánál leendő eszközlesére 1903. eyi január hó 24. napjának délutáni 2 Óraja határidőül kitüzetik ós ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett, ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. ós 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsárou alul is el fognak adatuí. Ameiin3 Tiben az árverezendő ingóságokat mások is le és felü.foglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt, Tapolcán 1902. évi december hó 30 napján. Tininszky Antal, kir. bírósági végrh. VIDÉKI TAKARÉKPÉNZTÁRI RÉSZVÉNYEKRE, )OR8JG(/TKKRB. A LLA M P \ Pl HOKH A KÖLCSÖNT ADCNE, IÉJTELBE8 ?!88EAfltETEíl HLTÍTILII KELLETT T felviLaoosítasunk INGYENES.™ HECHT BANKHÁ2 f . BUPAPEST, FERENC2IEKTERE 6. -JL_ • Szőlőingast ültessünk. minden há* mellé és ház. kertjeinkben Erre azonban nem minden szőlőfaj alkalmas, (bár mind kufzó teimésze ü) mert n;g\obbrésze ha megnő is, l érmést nem hoz, ezért sokan nem értek el eredményt ed,, , , . , Hol lugasnak a^kalm-s la okat ültettek, azok lővén ellátják házukat az egész sző őérés idejen a legkilünSbb muskatalv és mas edes szőlőkkel. A szőlő hazánkban mindenütt megterem s nincsen oly Láz, melynek fa^a me let. a legcsekélyebb gondozással felnevelhető nem volna ezenkívül más épületeknek, kertekdisze anélkül. itSf U ' t * 1,<« keb b M^aarair.:.
