Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-14 / 24. szám

1903. junius 14. 3. vagy a viszonyok kellő ismeretének hiánya ját­szott e közre az ily kis kaliberű állomás terve­zeténél — csak a tényt konstatáljuk. De Jiáti nekünk még csak van állomás épületünk, bol bár szoronkodva is meghúzhatjuk magunkat — az indulásig. De a szomszédos gyenesiek már kevésbé szerencsések. Ok igazán elmondhatják:adtál uram esőt, de nincs benne köszönet. — Ugyanis jó gyenesi szomszédaink kaptak megálló helyet, föl is, le is szállhainak a vonatról, de nem kap­tak hozzá csak egy tenyérnyi kis födött helyet is hol pld. esőben, hóban, szélben, viharban meg­húzhatnák magukat — az indulásig. De hát ez a gyenesiok belügye. Hihetőleg meg fogják találni az alkalmas utat ós módot e tekintetben támasztott jogos kívánságaik érvé­nyesítéséhez. Egy másik jogos kívánság már bennünket illet. Az uj vasút állomáshoz vivő kocsi ut, mel­lett nincs gyalogjáró. Ami közbiztonsági szempont­ból erősen kifogásolható. Pedig az utasok közül ( a mai pénzszűk világban nem mindenkinek futja az állomáshoz fiakkereíni. — Hogy és miként jutnak ezek a kevésbé vagyonos útitársaink az állomáshoz. — Versenyt fussanak a nyilt kocsi­úton a robogó postakocsival, vagy a hajtásban nem igen válogatós fiakkerosokkal ? — Oly hiány ez, melynek orvoslása éppen nem tűr halasztást. Ismét, egy másik hiány, amire már mult számunkben is rárrutattunk, az, hogy a Balaton parkban a vasúti átjárónál csupán egyszerű fa­korlát választja el a járó-kelő közönséget a ro­bogó vonattól. Eszthetikai és gyakorlati szem­pontból kifogásoltuk e hiányosságot. Mert se­hogy sincs összhangban az ott uralkodó esinnal és renddel, de meg veszélyes is, mivel könnyen veszélyezteti a? ott járó kisgyermeksereg bizton­ságát. — Kérünk tehát egy oda illő csinos és magfelelő vasrostélyt. Oly hiányok az itt felsoroltak, hogy min­den nagyobb anyagi áldozat, vagy kiadás nélkül rövid idő alatt, könnyen pótolhatók. — Mi re­méljük is ezeket. — De mi többet is reméllünk. Reméljük vidékünk sorsának jobbra fordulását. Ám hadd jöjjön menjen ez az uj »vasút.; — hozza meg enuek a szép vidéknek anyagi fel­lendülését s hozzon megelégedést mindazoknak is, kik érte tettek, fáradtak és áldoztak. fel. miként lehetséges a réginél maradni, régi szokásokhoz ragaszliodni és a hagyományt tisz­teletben tartam ? .Amint egyre cse-éli, változ­tatja bútorait, mindenfélévben másfelé hurcol­kodik, a husz esztendős házat elavult romok­nak deklarálja — ugy ez újság és változatosság utáni ö"ült hajsza oka a sok válóperliek. Né­melyik 3—4-szer változtatja férjét, mint más halandó paripáit. Az érzelmek az amerikai hölgyeknel nem állanak valami erős alapon. Egy bájos fiatal lányka így fejti a szerelemre vcnetkozó néze­teit : «A szerelem mao.ácska olyan mint a fog­fájás. Idáig nem volt. szükségem fogorvosra. Én estik gazdag emberhez megyek férjhez. Külön­ben jöhet a mikor jön, az mindegy. Most 5 mil­lióra számitok, mi sem sürget. Azután bájosan utá-sa tette. «Mindjárt czvegy szeretnék lenni. Mindég srról ábrándoztam, minő pompás lenne, ba a férjem még esküvőnk napján pusztulna el, mert igy kevesebb bánatom lenre, mig nem is­mervén öt. Azt óhajtanám, hogy az esküvő után a t emplomból kijövet villámtól sújtva rogyjék lábaim elé. Az oly szép, ha valaki fia­tal özvegy. Gazdászok tanulmányútja. i. • Gazdag bánja a tapasztalást*; mondja a koszorús költő Petőfi. Ezen alap igazságot, tartva szem előtt, a helybeli gazdasági tanintézet tanári testülete fáradságot nem ismerő ügy buzgalom­mal oda törekszik, h< gy az életbe kilépő gaz­dász ifjúságnak a bárom óv alatt elméletileg előadott, svakbeli dolgokat gyakorlaii formák­ban is bemutassa. E céll ól minden évben kisebb nagyobb tanulmányi kirándulásokat ren­dez H hírnevesebb hazai n inta gazdaságokba, s ot ( gazdag magyarázhtok kíséretében mutatja be a hallgatóságnak a, gyakorlati kivitelét az e'méleti oktatásnak. Nagyon helyesen van ez igy, mert az ilyen alkaton mai hallott és látót,t dolgok kitörül bet ellenül vésődnek az emléke­zetbe. A tapasztalt helyes és nem helyes dol­gokból levonhatjuk a oonssk vem iákat, s a jót, a helyeset, magunkkal visszük ki az életbe. Ilyen tanulmányi kirándulásra indultunk folyó hó 6-án, szombaton reggel, Szt.ankovics János és Toldi Szabó Lá-zló tanár és Berger Károly Lajos int ző vezetése mellett gróf Ná­dasdy Ferenc lepsényi uradalmába. Fel hat órakor gyülekeztünk a helybeli vasútállomás indóLáána], hogy az 5 óra 50 perckor induló vicinálissal B.-Szt.-Gyí rgyre menjünk. B.-Szt.-György ön pár percnyit várva megérkezett gyorsvonatunk Nagy-Kanizsa felől, mely hivatva volt kitűzött cé !unk helyére vinni. Utunk a pazar sz^'p égü Ba'aton mellett haladt állandóan s mi alig tudtunk bete'ni ama lt-irha­tatlan természeti szépségek nézésével, a mit az át ellenben fakvő vadiegényes zalai part nyúj­tott., a felhő köntöse hlói gyakran előbukkauó reggeli napfény mellett. Bámulva néztük a futó homokos somogyi part, kulturáját, mely több ezer holdra teijedö s; őlő ültetvény, épülő fél­ben levő v'llacíoport által köti le a figyel­met. Mondanom is felesleges, hogy az a rövid másfél órás ut ilyen gyönyörű vidék szemlélése közben sas szárnyakon repült el. Nyo'c óra öt perckor éles fütyölés jelezte, hogy vonatunk rendeltetési helyére : Lepsény állomásra megérkezett. Ei zállva kocsinkból az indóház előtt Lndner SándoV urad. tiszttartó élén Balessa Lajos kasznár, Glatz József ellenőr és Humor Gábor plébános fogadott bem ünket. Kölcsönös bemutatkozás után a kétszáz lépés­nyi közelségben fekvő majorba az utat gyalog­tettük meg. A kasznár<ág lakása előtt százados tölgyfák alatt teritett, asztal várt reánk, s mi nem is sokat, hagyva magunkt.t kinálni. siettünk izlotes villás reggelinket, elkölteni, hogy mielőbb munkához láthassunk. Mégis 9 órn felé járt. az idő, m'kor hozzáfogtunk az uredalom megszem­léléséhez. Nyolc kocsi állt rendeli ezésünkre, hogy a nagy kiterjedésű birtokot rövid idő alatt bejárhassuk. Nem lesz tnlán felesleges, ha röviden vá­zolni fogom a birtoktest leírását. Lepsényi uradalom Yeszprémmegyébeu a hasonló nevű 1200 'elket számláló község két oldalán teiül el. A birtokot a déli vaspálya társa-ág Budapes'-Pérgerbofi vonala, és a Győr-, Jutás- Uj Dombóvári vicitáiis szeli át. A ma­jorból a vasút állomás mintegy 200 lépésnyire fekszik gabona raktárral és marba felrako­dóval. A birtok kiterjedése: beltelek és utak 110 \ hold, szántóföld 3862 hold, rét, 77 hold, legelő ' 578 hold. A birtok ált.alfiban véve sik területű ke­vés hullámzással. Tulaja mély rétegű dúsan te­levényes középkötött vályog talaj. Az összes kalászosok, répa, lóher, baltacím jól díszle­nek. A birtokon két major van, úgymint, a belső főmajor és a külső fiók major. A külső fiók majorben jeleDleg juhokat tartanak. A fiók majort, a főmajortól Lepsény köz­ség és a községbeli birtokosság földjei választ­ják ti. A köilekedési utak jók s az utak mentén javakorban levő gyümölcsfákat, majd néhol akácfa ültetvényeket láttunk. Az egész birtokot szemlélve mintaszerű gazdarág képe tűnik e ő, gondosan müveit ta­lajjal, majdnem teljesen gyommentes vetések­kel, jó karban tartott, közlekedő utakkal, igen gazdag és céltudatos állattenyésztéssel. A gaz­daságüzemrendszere váltógazdaságot mutat, melyben 44 % szemes gabona, 20 % ke pás, 29 % takarmány és 7 °/ 0 fekete ugar foglal helyet. A gazdaság mintegy 80 holdon cukorré­pát is termel, a mit vetés alkalmával — na­gyon. helyesen — műtrágyában (ehilisalétrom) részesít, hogy ezzel gyors növekedést idézzen elő s a földi bolhával (Haltica oleracea) szem­ben ellenállóvá tegye a növényt. Takarmány­nemüekből nagy mennyiségben baltacímet ter­mel a gazdaság, s alkalmunk vJt látni az óriási termést ígérő takarmány növényt,, a mi­ből a holdankiuti átlag termés nem ritkán 25—28 q. tesz ki. A takarmány borsót is na­gyobb területen láttuk ig rn szép termést ígérő stadiumban. Feltűnt az egyik rozs tábla, a melynek elöveteménye épen a pillangós virágú borsó [ volt. Vetés előtt ezen tábla 240 kg. Thomas­[ salakot kapott, de a kézi elhint,és alkalmával foltosán került a ta'ajra. Már mcst, a nitrogén és káliban elég gazdag talaj foszforsav hozzá­adása által dúsan növelte a rozsot azokon a helyeken, a hová a műtrágya jutott, még ellen­kezőleg azon helyein a táblának, a hova fosz­forsav vélet enségből nem került, a növény fej­ődésében szemmel láthatólag elmaradt. Itt szemlélhettük Liebig és P. Wagner elméletét a trágya szükségletre venaikozólag. Az uradalom mák termelés.-el is foglalko­zik, mely holdankint 4 q. átlag termést adván elég szép jövódelmet biztosit, mert a nyert ter­més q-át 50—60 kor.-val értékesíteni tudják. A mákot istálló trágjával mogti'ógyázott t.ilajba vetik s ez esetben az utána következtetett, bú­zának kitünö elöveteménye. Kisebb területen tök termeléssel s foglalkozik a gazdaság azon eélbcl hogy allatai ré.-zére kora őszi takar­mányt nyerjen. Termési átlagok nem litkán a 350 q. is meghaladja. Molnár Pál, III. éves hallgató. Zaiavárineyye közgazdasági álla­pota a lefolyt május hónapban. Az időjárás az elmúlt hónap első felében átlagban enyhének nevezhető, a hónap vége felé hűvösebb lett a levegő, melyre nézve csupán az volna a panasz, hogy a csapadékok bár gyak­rabban jelentkeztek, mégis kis mérvűek voltak és hogy ezek is » gyakori szelek által csakha­mar eltávolíttatván a talajfelszínéről, sz oly ál­dásos májusi esőket korántsem pótolhatták. Mindössze 12 esős napon csupán 44'3 mrr. csa­padék esett az elmúlt hóban, és vármegyénkben tehát csak negyed része az ápril havi eső rneny­uyiségnek és az utolsó időben vármegyénk jó részében már is e-ő-hiányról panaszkodnak a termelök. A május hó elején néhány községben elő­fordult jelentéktelen jégkárokon kivül érdemle­ges elemi csapásokat nem jegyezhetünk fel, — né­hány reggelen a lapályosabb helyeken, köd lé­pett föl, a mely körülménynek s a május vejével uralkodó hűvös szeles időjárá-nak tudják be, a rozsdáuak rohamos fellépéséi a gazdák, a mely növényi parasifa nagyobb vidékeken vármegyénk­ben is a buzavetéseket, különösen a honi fajtá­kon tetemesen megtámadta és a r.ermési kilá­tásokat redukálta A gabonafélék állapotára vonatkozólag meg­jegyezzük, hogy a korai őszi buzavetés a rozsda kiméit helyeken átlagban kielégítő termésre hagy következtetni, dűlt jószág ez idén nem fordul e ö, — a virágzás is zavartalanul folyik le. A késői buzavetések azonban ritkák, színe­zetük balavány, sok helyütt rozsdái a levélzet, ezek a májusi csekély mennyiségű csapadékok miatt a bokrosodásban és fejlődésben elmaradtak. A rozsok szépen levirágoztak; korai vetésekben a szemképződós ós a kalász hosszúsága igen ki­elégítő, — ellenben a késeiek ritkák, saalmára és szemre nézve lényegesen is kevesebbet fog­nak eredményezni, mint a mult évben. A tavasziaknál is mutatkozik az eső hiánya. Az árpák kalászukat már kihányták, de a veté­sek sűrűsége, magassága, színezete nem elégíti ki sehogy sem a gazdát, a kalász és szalma rövid, egyenetlen a fejlődés. A zabok majdnem min­denütt gyengék, •— általában pedig sok gyom is uralkodik ez idén a tavasziakban. Az április

Next

/
Oldalképek
Tartalom