Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-07 / 23. szám

VII. évfolyam. Keszthely, 1903. junius 7. 23. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenkiiit egyszer: v t« waii.n ,». SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL • »olt gazd. tanintézet épületében. Kéziratukat a szerkesztőség cimére, Pénzesutalványokat. hirdetési mecliizAsokatés reklamAeitikat a kiadAliivatallinis kéiHnk Kéziratokat nein adunk vIhbzo l.A C'l'UI,i.lliüNOS BONTZ JÓZSEF K ICI.KI.ÖS S7.I5HKKSZTŐ NÉMETH JÁNOS. KIADÓ SÜJÁNSZKY JÓZSEF Előfizetési árak: Egész évr

e kir. _ fii, Fél évre. ... R „ . . 0 •• ~ n Negyed evre o c

n • • * „ ou „ Egyes szam éra . . . on ' ' • H Nyílttér petitsora alku szerint. Az évad. (S.) Sem az időjárás, sem az úgynevezett »lázas készülődés « nem hirdeti ngvan a jöttét, de azért mégis csak itt van az évad. A prospektusok és vasúti kalauzok ugyancsak fogynak, a naftalinban nagy a forgalom. Az emberek pedig tanakodnak, hogy hová is menjenek fürdőzni vagy nyaralni. Mert hát nálunk bizony ebben a kérdésben még nagy a kapkodás. A magyar fürdőknek — bogy ugy mondjam — nincs történeti multjuk, az itthoniak is alig ismerik. Az orvosok sem igen ajánlják, egyrészt megszokásból, másrészt az uri paciensek igényeire való okos tekintetből. Magyar íürdőkbe tehát — fájdalom — inkább csak azok mennek, akik csak azt érzik, hogy egy kis pihenőre, üdülésre van szükségük, akik tudják, hogy valahová muszáj menni, de maguk sem tudják hová. Ezek aztán az utolsó hetekben árgus-szemekkel böngészik az újságok reklámjait s keresik az ismerősöket, akik egyik-másik fürdőről tudnak ínformatiót nyújtani. Nyilvánvaló, hogy ilyenformán a magyar fürdők leltárában nem valami felesleges holmi a nagydob. Sőt, ha még a külföldi hírneves fürdők sem tartják megvetendőnek ezt a szerszámot, nem árt, ha mi fokozott erővel ütjük. Hanem persze mi nem tesszük ezt. Mert ugyan ki tegye? Hiszen a keszthelyi Balaton nem egy emberé, nem is egy részvénytársaságé, hát akkor kí fizesse a rekláO ' mot?! Dabasi Flóris is, Csöbörcsöky Tihamér is, Zörgő Péter is, Pató Pál is azt mondja, hogy ez nem az ő dolga. Aminthogy igaz is. Mert ez a nemes és ! vitézlő magistratus teendői közé tartoz' nék. Csakhogy ott meg ezt nem akarI ják tudomásul venni. Egyrészt azért, mert keszthelyi ember el nem akarja hinni, hogy pl. sok szegedi, makói, miskolci vagy győri ember nem is tudja, hogy Keszthelynek van Balatonja sőt Hévize is. Pedig hát nem tudják, amint jó magunk erről nem egyszer győződtünk meg. Másrészt meg talán azért nem csinál reklámot a városi pénztár, mert magának a pénztárnak közvetlen haszna nincs. Hog) ennek a pénztárnak üressége vagy teltsége egyenes arányban van a polgárok zsebjének ürességével avagy teltségével, aszal ugyan nem törődik senki. Három vagy tán négy éve is van már annak, hogy folyton hajtogatjuk, csináltasson a város szép, művészi, szines reklám-képeket s adja át a »Paragon«-nak. Had lássák az utasok az állomásokon s vegyenek tudomást Keszthely és Héviz létezéséről. Egy-két nagyobb vasúti és hajó állomásra (Pozsony, Szabadka, Szeged, Szombathely, Budapest) vászonképeket is lehetne kifüggeszteni. Az újságok hirdetéseit is A BALATON VIDÉK TAFÍCAJÁ Amerikai élet. Irta: Kalcaok Leo. A római császárság korában Afrika volta közfigyelem és a közérdeklődés hazája. Meglepő, r<-ndkivüli újdonságokat, és híreket csak Afrikából vártak, közmondássá lett,: Ouid novi ex Afrika. Mi újság Afrikából? Az uj kor figyelme a Kolumbus felfedezte uj világ felé lordult. Azon élénk érdeklődés, mely a felfedezőket és a conkisziadorakat kisérte, ma, négyszász esztendő multával sem csappant meg. Itt nálunk, ebben a vén Európában már minden régi, kopott sablonszerű, ott az Atlanti Oczeánon tul egészen más, friss élet pezseg, a melyet nem korlátoz jóformán semmisem. Mindenkinek ugy szabad gondolkodnia, éreznie hinnie, a mint néki tetszik. A felfogás minden tekintetben jóval szabadabb, mint nálunk. Valóban meglepő, excentrikus ós rendkívüli dolgok csak ott, történnek. Ott élnek a derék milliomos nagybf c-s . a kik rokonaik legnogyobb örömére szenderüinsk el. Csak Amerika éghajlatának van meg az a csodás hatása, a mely minden bajt föltétlenül meggyógyít. Ide mennek üdülni a beteg pénztárnokok, bukott bankárok, virtuóz kártyások s más elegáns uri egyéniségek, a kik számára Európában a dutyin kivül más gyógyitó intézet, nincsen. Ide menekülnek egyéb sorsüldözöttek is, a kik nálunk boldogul megélni nem tudnak. Ez az európaiak asiluma Eldorádója ós uj paradicsoma, a hol fel lehet találni mindent, a mit otthon elveszítettek kezdve a pénztől, föl » szabadságig és a becsületig. A valódi amer kai élet, csak a germán Amerikában az úgynevezett Egyesült államokban fejlődött ki. Ezeknek társadalmi viszonyaival fogunk röviden foglalkozni. Az Unióban, az Egyes Államokban a lakosság száma ma 65 millió. Ezek zömét az angol nyelvűek képezik, számszerint vagy 50 millió. A többi 15 millió a bevándorlott, európaiak, a benszülött s napról napra fogyó indiánok, s az Afrikából behurcolt szintén veszőfélben lévő négerek kcaőtt oszlik meg. Az amerikai éghajlatnak csodálatos átalakító hatása van az oda bevándorlott germánokra Az ide jött germánok már a harmadik generatiónál jelentékeny külső ós belső változáson mennek keresztül. Arcbőrük elveszíti puhaságát és szárazzá lesz, hajuk keménynyó ós lószőrszerüvó válik. A arccsontok erösebben fejlödnek ki ós ujjaik megnyúlnak. Az amerikai i keztyüket az európaiak, hosszú vékony ujjaik miatt nem használhatják. A janke típus Max 0 Rell szerint: cson| tos arc, egyenes homlok, derékszögű orr, melynek háta keskeny és éles, belapitott halánték, kiálló járomcsont,, kis, mélyen fekvő, éles pillantású beszédes szem. A nők ugyanezen iró szerint igen bájosak és karcsúak. Hepvarth Dixen azonban azt állítja róluk, hogy csont és hus helyett csupa idegből állanak és igen gyöngék. Szellemi tekintetben a jobb társasághoz tartozó jankee az angol és a francia temperamentum kellemes keveréke. Nem oly feszes modoros, mint, amaz, természetesebb, nyíltabb emennél. Rendkívüli energiája Amerika vezérnemzetévé tette fajtáját: a vállalatok fele résza reá esik s az irodalom, tudomány legjelesebbjeit ő szolgáltatja. A bevándorolt angolok és skótok a liarmadik generatiónál a jankekbe olvadnak bele. * Vallási tekintetben két, tényt kell mindenek előtt konstatálnunk : a) az Egyesült Államok keresztény jellegét, b) a nemzeti egyházak hiányát. Bár nincsen kodifioált államvallás, a*