Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-31 / 22. szám

BALATONVIDÉK 1906. junius 236, pest* 11 megjelenő Népszavának május 21-ón meg­jelent 58. számában. Tehát, a mit mi előre jeleztünk, megtörtént. A szocializmus városunk békés falai között is sátrat ütött. Az alakulás, a formálódás műveletei nem uj keletűek. Huzamosabb idő óta forrott e kérdés s ime teljesen kiforrta magát. — A városi iparos fiatalság közül számosakat vont hálójába. Előre jeleztük a mult vasárnapi alakulást. Jeleztük az időt, a helyet, hogy mikor ós hol fog az alakulás művelete végbemenni. Asztaltársaság örve alatt megalakult a szo­ciáldemokrata pártszervezet. Konstatáljuk, hogy egyszerű iparos segédek szocialista jel vények alatt Keszthelyen szociálista gyűlést tartanak a nélkül, hogy azt a hatóság nak bejelentenék. Gyűlést tartanak, beszédeket, mondanak, szavalnak auélkűl, hogy azt a hatóság tudomásul venné s hívatlanul is bár, de azon megjelenni s ott az ügyeket, ellenőrizni érde­mesnek tartani. Megtörténhetik egy többnyire iparos segédek vezetése aiatt álló iparos segédek­ből alakult pártszervezkedés a hatóság képvise­lete, jelenléte, ellenőrzése nélkül. Pedig ott mondottak, beszéltek olyanokat, melyek egvene­sen osztály-izgatás számba mennek. Konstatáljuk, Népszava után is, hogy az alakulás megtörtént a mult vasárnap a Lehel utcaZöldfa korcsmájában, de hatóság, rendőr, vagy csendőr neiu volt ott.Megalakulásáról ezt a tudósí­tást adhatjuk: — Május 24-én este a Lehel-utcai Zeldfa korcsmában, számra mintegy 60, többnyire iparossegéd gyülekezett. Az asztalok körül cso- I portosultak. Sokan szocialista jelvényeket, vörös | nyakkendőt, és tűt viseltek >Jogot, a népnek* szociálista felirással. A korcsma belső helyiségé­ben egyik asztal fölött ez a fölirás »Testvórisógc asztaltársasága. A nagyszámú söröző ós boiozó elvtársak asztaltársasággá: értsd szociáldemokrata OO pártszervezetté alakultak. Egy az asztaltársaságot alitólag engedélyező miuisteri rendeletet függesz­tett ki. Az alakitás munkájában több iparossegédé köztük Si.einer Miksa szabó segédé az érdem . . . ? Stainer Miksa dicsőségre vágyott s népbol­dogító beszédet tartott. — Tisztelt kérges tenyerű munkások! Bevezető szavaiban vázolta a helyi szocialista pártszervez­kedés célját és szükségességét Asztaltársaság cini alatt. Azután szociálista járgonual kikelt a papok eiien, kiket >per csuhás« címzé­sekkel Wbszörőssen tiszteigetett. Támadt* a katbolikus legényegyletet. Kikelt a vagyo­»o* osztály ellen. A helybeli iparos mesterek az ipartestületnek is kijutott a szociálist* kritiká­ból. Aa iparossegédek bajait vázolta, A. munka­idő ellen is hallatszottak kifakadásoü Az izgató szavak megtették hatásukat. Kimon­dották, hogy csak oly üzletekbe, vendéglőkbe •> kávéházakba mennek, hol a Népszavát, a szoci­alisták lapját megkaphatják. E lap terjesztését Í9 célul tűzték ki. Majd egvik elvtárs a »Proletárok« oimt'i i«gató szociálista költeményt szavalta el. Az elvtársak ezután munkájukat elvégezve sörőzé* ós borozás közben a késő esti órákig együtt maradtak. Csütörtökön este az asztaltársaság — a pártszervezet ismétt együtt volt. Mi mindezekhez csak annyit t.eszűuk vájjon szükséges volt e ennek az üszögnek elvetése városunkban. Vagy egy kis rendőri éberséggel nem lehetett volua e ennek gátat vetni, vagy legalább lefolyását ellenőrizni . . . ? Vagy mi­vel maguk irják lapjukban, hogy a párt­szervezet megalakult, szükségesnek tartja-e tenui? Szükségesnek tartja-e a hatóság az ott való alakulás ellen a törvényes lépéseket meg­tenni, s ezen bejelentés és ellenőrzés nélkül elhangzott osztály elleni izgatás miatt a maguk szakállára handabandázó szociálista apostolokat kérdőre vonni? Mi hivei vagyuuk: a gyülekezési, a szemé­lyes ós szólásszabadságnak, de addig, a mig az a törvényekbe, a társadalmi ós jogrendbe nem ütközik. Ezen a határon tul azonban már nem. Egyúttal figyelmeztetjük az iparos munka­adókat, igyekezzenek éppen a saját jól fölfogott érdekükben és segédeik javára is a maguk köré­ben, társadalmi uton, tnniden rendelkezésre álló eszközzel a szociálisztikus tanok tovaterjedésének gátat vetni. — A hatóság figyelmét fölhivjuk azzal, hogy Keszthely nem csak iparüző ós ke­reskedő, de eg3'szersmind fürdőváros is, hová a fürdővendégek bizonj'ára nem azért jönnek, hogy holmi szociálista tüntetésekben és sceneriák­ban gyönyörködjenek, hanem, hogy bókében ós csendben üdüljenek. Azt, pedig mindenki tudja, hogy a hol a szocislizmus gyökeret vert, s erőre kapott, ott; békesség és csendesség nincs. Hogy ne legyen, arról gondoskoduak a szooiálisták Budapesten is meg másutt is. Esküdtszéki tárgyalás. Zalaegerszegen folyó hó 27-én volt a má­jusi esküdszéki tárgyalás melynek tárgya a gyermekgyilkos Dávid Róza bűnügye volt. A szakbilóság tagjai voltak: Elnök: Sta­nisziavszky Adolt. Bírák : Stóday Aurél, Sperlagh Géza. Jegyő: Galló István. A vádhatóságot Rézler Cornél dr. kir. al­ügyész, a védelmet, Obersohn Mór dr. ügyvéd képviselte. Esküdtek: Kovács István, Braunstein Pál, Mázol Arnold, Talabér Károly, Krosetz János, Guttmann János, Umsuns Lajos, Medgyesi La­jos, Herváth József, Zalai Simon dr . ifjú Nyáry Kálmán, Gyarniathy Vilmos. Pótesküdt: Simon Zzigmoud. Dávid Róza völgyi ujfclusi lakós f. évi febr. 20-án egy kis leány gyermeknek adott éietet. Másnap gyermekével, hogy szégyene elől elbúj­jék, a szőlőhegyre menekült, a hol nevelte sze­rencsétlen kis l^án^ át A gyermek betegeskedett, s ő adva a nagylelkű anyát, gyermekét, bevitte Lendvára a doktorhoz, ki orvosságot is rendelt neki. Nem hallgatott tehát tovább osztrák tanácso­saira, hanem Deák Ferenc s egyéb magyar ál­lamférfiakra. Ennek követk ezmanye lett aztán 1867-ben a nemzettel való kiegyezés s junius 8-án a király s királyné megkoronáztatása. Fé­nyes érdemeinek elismeréseül Deák Ferencnek « koronás király felajánlottá a miniszterelnöksé­get. de a chaza bölcse» nem fogadta el, söt visszautasított minden kitüntetést, miáltal meg­mutatta a világnak, miszerint nemes szivének összes dobbanását, lángelméjének valamennyi gondolatát s óriási szaliásu tetteinek tündöklő láncolatát egyedül a szeplőtelen s érdek nélküli hazaszeretet sugározta át. Meghalt a «haza bölcset 1876. jan. 28-án. Ravatalára a királyné könyezve s imádkozva helyezett koszorút. Gyászba borult miatta az egész nemzet. A szellemóriás temetése királyi pompával mtnt végbe. Teteme fölé mauzóleu­mot átütött hazánk kegyelete, s a Duna part­ján a fővárosban 1887-ben, Zalaegerszegen a megye háza előtt pedig lo91-ben szobret emelt emlékének, mely hirdeti, miszerint Deák Fereuc történeti nagysága megszilárdította alkotmá­nyunkét a nemzeti létünket, megvetvén a sxel­Körülbelül 8 hétig élt a kis leány, mert május 20-án Dávid Róza gyufaoldattal meg ölte olyképen, hogy azt az orvosságba keverve gyermekének beadta. — Midőn az orvosság ha­tása 1—2 óra múlva sem jelentkezett, hogy hamarébb bekövetkezzék a halál, összerugdalta kis leányát. A tanuk mind t.erhelöen vallottak a vád­lott ellen, sőt a vádlottnak azon védekezésére — hogy szülői üldözték el a háztól, sem nyert beigazolást. Rézler Cornél dr. kir. aliigyész a B. T. K. 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntettével vádolta, bebizonyítja, hogy itt csakis gyilkosság forog' fenn, s ezen iráuyban is teszi fel a kérdést. A védő szándékos emberölést lát fenn­forogni, oly hozzáadással, hogy a leány ön­tudatlan állapotb au volt, — a szégyen, a fáj­dalom, mit neki ós gyermekének kell elszenvedni, segítették a bűnre. A válasz ós viszonválasz elhangzása után Staniszlavszky Adolf elnök nála már ismert mély jogi tudással megmagyarázta az esküd­teknek a kérdéseket, vagyis a külömbséget a gyilkosság ós szándékos emberölés között. Az esküdtek az első kérdésre, arra hogy bünös-e Dávid Róza a gyermekén május hó 20-án elkövetett gyilkosság bűntettében nemmel feleltek. A második kérdésre hogy bünös-e a szán­dékos emberölés bűntettében igennel feleltek. A kir. töi vényszék ezek alapján Dávid Rózát a Btk. 92 §-ának alkalmazása mellett. 5 évi börtönre é* 5 évi hivatalvesztésre ítélte. A kir. ügyész semmiségi panaszt, jelentett be a B. C. 385 §. 2 pontja alapján. — Védő és vádlott megnyugodtak. HIVATALOS ROVAT. 2308,1908. Hirdetmény. Az idei fösorozás folyó évi julius 1-től augusztus 29-ig terjedő időre újból elhalasztatott. Az Elöyáróság. HÍREK. lemi s anyagi művelődésünk biztos alapját. A nagy férfiú bölcsességének s kristálytiszta jel­iemszilárdságának egyéni fónyoldala határtalan egyszerűsége volt é* páratlanul áll angyali sziv­jósága- A politikai alkotó elmék között korunk legnagyobbjai mellett foglalt érdemes helyet, rendületlen hazafiasságánál és spártai jelleménél fogva pedig méltán hasonlítható össze Hunyadi Jánossal. A «haza bölcse> századéves születési év­fordulóján büsakén tekintüuk vissza a halhatat­lan dicsőségű nagyférfiu ragyogó életpályájára, kinek szent emléks mind a dinasztiának hálá­jában, mind elismeréssel adózó nemietünknek hazafias lelkesültségében örökké él és hasonló 5 tettekre buzdit. — Szemelyi hir. Dr. Kuncz Adolf a csorna­premontrei rend praelátus-prépostja május 25-én a helybeli rendház és főginin. látogatására Keszt­helj're érkezett. — A fögimn. osztályait, méglá­togatta s a tapasztaltak fölött elismerését nyil­vánította. — Szombatou, május 30-án hagyta el városunkat, s visszautazott Türjére. — Heviz vendégei. Somsich Béla gróf és neje már hetek óta a hévizi fürdőm időznek. A mult héten az ifjú főúri pár látogatására Hévízre érkezett Somsich Adelf gróf is leanya Eszter grófnővel. A magas rendek a «*uit. vasárnap Keszthelyre is belátogattak s szt. mise halgatása után visszatértek Hévízre. — Deák Ferenc ünnepély. A gazdasági tanintézet hallgatósága f. hó 26 án tartotta meg Deák Ferenc, »a haaabölc*ének« századik szüle­tési évfordulóját, szép ünnepély keretében* A .hallgatóság a tanári testülettel egyetemben 9 órakor szt. misét hallgatott. Szt. mise után az int. könytár termében a Himuuszszal kezdődött az ünnepélj', melyet az int. dalárda énekelt. Molnár Pál ifj. elnök igen sikerült felolvasásban méltatta Deák Ferenc életét. Azután Diósy Endre III. éves hallgató szavalta lelkesen »Deák Ferenc emlékezetet Tóth Bélától. Végül az int. dalárda énekelte a Szózatot, s ezzel az ünnepély véget is ért. — Nyilvános köszönet. A gyemesi rkath. temető bekerítésének költségeihez nagylelkű adományaikkal hozzájárultak: Tolnai Festetics Tassillo, gr. özv. Hilián Györgynó 100—100 K. Dr. Bita Dezső 40 kor. Ft. Tormássy Antal 10 kor. Németh János 20 kor. Porkoláb László 12 kor. ifj. Horváth Mihály, Vörös János, Sütő Jézsef, Renoe* Imréné, Rences János, álágvári János, Antal Ferenc 10 — 10 kor. közép Gyu­lai József 8 kor. Turbék József 6 kor. Horváth * i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom