Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-17 / 20. szám

BALATON\ rIDÉK 1903. junius 17. ]an tanainak fagyos lehelletévfi rémé- avatja, egyúttal föl is emeli és meg is nyeink legszebb ' virágait megfagyasz- . nemesiti. taiii — a veszély, mely a társadalmat a socialismus révén fölfordulással fenye­getni nem szűnik meg. — Ellenkezőleg tétlenségünkön fölháborodik, erőre kap és pusztit. Honnét szedi leginkább a socialis­mus áldozatait ? Nem-e a műhelyekből, a munka-asztalok mellől és az ipar munkásaiból. A hol a baj gyökerezik, ott kell az orvosságot alkalmazni. A kereszténység tana követeli, hogy adjuk meg mindenkinek a magáét. Ha a társadalom megbecsüli a ke­reszténység által megszentelt munkát, az igazság szabályai szerint megadja a munka megérdemlett jutalmát s tiszte­letben tartja a munkást, mint embertár­sát, felebarátját — akkor a socialista fölforgatőknak nehéz lesz a munkájuk. Erre adnak főpásztoraink példát, mi­kor az iparosifjuság egyleteit, a kath. legényegyleteket gondozásukba fogadják. Megyéspüspökünk O nagyméltósága egy­maga évenkint több ezer koronát áldoz megyéje legényegyleteinek céljaira, kü­lön gondozásban részesiti egyházmegyei fölügyelősége utján. Most pedig a kép­viseletében Keszthelyen bérmáló püspök ur tiszteli meg látogatásaival s fejezi ki a munka és munkás iránt becsülését s szerető gondoskodását. Nem hatalmas cáíolat, ez a főpapi tény azoknak a hazátlan bujtogatóknak, kik romboló munkájukban a vallást és papságot szidalmazzák s mint a mun­kásnép ellenségét állítják oda szeren­csétlen :> elvtársaiknak ? Ki annak a munkásságnak hivebb és természetesebb barátja, mint annak az isteni igének hirdetője, a mely ige, mikor a munkát megszentelte, mikor a munkást is embertársunkká., testvérünkké Mig a hazátlan sociálismus mun­kátlanokat, proletárokat, elégedetleneket és lázongókat nevel — addig a keresz­ténység: munkára, szorgalomra int, meg­elégedést terjeszt s biztosítja a társa­dalmi rendet. Ezt munkálják a kath. legényegy­letek. Méltók tehát figyelmére mind­azoknak, kiket a gondviselés ezrek fölé helyezett, hogy világositsanak. Világo­sítsanak be a kereszténység tanainak fényével abba a sötétségbe, melyben az eltántorítottak ezrei tévetegnek. Főpásztoraink előttünk mennek. — Halljuk meg szavukat és kövessük őket — a társadalmi tevékenység nagy mun­ian is. megkíván, íöl". mintha rajt látnám azokon a régi faragvány okon és műtárgyakon az imádság for­mánját. Egy nemes dán utazó és iró könyvében (Jörgensen, das Reisebuch) olvasom a következő megható közleményt. Egy turista társaság föl­ment a Kölni dóm tornyának tetejére, hogy onnan áttekintsék azt az impozáns ós diszes kőerdőt, mely e nagyszerű templomot a világ csodájává teszi. Fönt, a magasban kőfaragó em­bert találtak, ki a legnagyobb gonddal és pon­tossággal dolgozott azon, hogy a kemény kő­ből ékes virágot faragjon. A turisták egyike jó kedvében megszólította az öreget: «Bácsi, mit vesződik maga itt a munkával? töri, marja ma­gát, s alig fog akadni ember, aki ide feljöjjön és a maga munkáját közelről megnézze.» Az öreg fölemelte tekintetét az ö szerszá­máról, s aztán rövidesen igy szólott: «Éii a jó Isten dicsőségére dolgozom ; ö látja mit mü­velek. » Ez az ember igazán a szent József műhe­lyében tanult és dolgozott. S valóban ily lel­külettel lehet tökéletes mnnkát végezni. Ez a gondolat, én Isten kedvéért, Isten dicsőségére dolgozom, a muukát könnyűvé, édessé, örvendetessé és érdemessé teszi. S higy­jétek el, hogy igazi mesterekké csakis ily érzület és gondolkodás mellett lesztek. Aki igy tesz és művel, annál a legcsekélyebbnek látszó munka, is nagy ós fontos dolog lesz, mely sa ját magának javára embertársainak áldására válik. Szent .Tóz?ef, a ti védő szentetek legyen a ti mesteretek, s Isten meg fogja áldani keze­tek munkája'. Bérmálás Keszthelyen. Május 9-én, szombaton vette kezdetét a bérmálás Keszthelyen. A város képe teljesen ünnepi színezetet mutatott Hogyne ? Ez a nap az, mely u'áu anuyira vágyakozott a hitvallók ifjú serege Keszthely szemefénye, az ifjúság. A nap megérkezett. Kufrovácn Eruó püs­pök ur 0 mé'tósága reggel 8 órakor a kelle­metlen szeles idó miatt harang/.ugás közt a templom elé kocsin érkezott Réde}' Gyula dr. apátkanonok s Bösinger Rezső szt. széki jegyző kíséretében A főbejáratnál a papság ólén Duust Ferenc dr. apátplébános fogadta 0 méltóságát s kisérte a templomba. 0 méltósága ezután csen­des misér. mondott. Mise után a szószékre lé­pett s kHiietteljes apostoli szellemű szentbeszédet intézett a bérmálandó*hoz. Majd utánna nyom­ban kezdetét vette a bérmálás. Keszthely vá­ros ifjúságát avatta föl a tiit bajnokaivá. Mint­egy 1250 hivöt részesített a szentségben. Bér­málás után 0 méltósága a papság és az int.el­ligentia képviseletéui.'k tisztelgését fogad fe. Egy ólakor Dunst Forenc dr. apátplébános díszebédet adott. Számos fel köszöntő hangzott el. a megyéspüspök, és a bérmáló püpök urakra. Kutrovácz Ernő püspök ur szivéhes szavakbau mondott köszönetet. Réd.y Gyula dr. apátkano­nok zalai föesperasre, Rédey Gyula dr. a neve­napját tartó Burány Gergely főigazgatóra, Gies­wein Sáudor dr. apátkauouok a házigazdára mondott felköszöntőt. Délután a kíséret ós a társaság tagjai a Hévízre s a vidékre tettek kirándulást. //. nap. Vasárnap, május 10-éu 0 méltósága csen­des misét mondott. Az alkalmi szent beszéde' Rédey Gyula dr. apátkanonok tartotta. Magas szárnyalású szeutbeszédében vázolta a bérmálás lényegét és kegyelmeit. Szavai mély hatást gya­koroltak a hallgatóságra, ru napon Polgárváros Cserszég-Tomaj hivei részesültek a bérmálásban, számra mintegy 1100-an. Délben a plébánián ismét díszebéd volt, melyen a városi íntelligentiából ismét számosan vettek részt. Szellemes fölköszöntők hangzottak e.l ez alkalommal is püspök ur 0 méltóságára, Festetics Tassilo gróf ur őnagyméltóságára stb. Vasárnap délután. JI kath. legényegylet ünnepe. Püspök ur Onagyméltósága vasárnap dél­után -1 órakor a nagyszámú vendégsereg kisé­rfitében a kath. legényegyletbe érkezett, hogy a törekvő egyesület diszes szt. József szobrát, megáldja. Az érkező püspök urat a bejáratnál egyleti zászlója alatt, élén az elnökséggel az ifjúság lelkesedéssel és hódolatteljes tisztelettel fogadta. Az elnök rövid üdvözlő szavai után a püspök ur az egylet szépen feldíszített termébe vonult kíséretével. Ott, voltak Rédey Gyula dr. apátkauouok, Gieswíin Sindor dr. győri apát­kanonok, a győri ker. Munkásegylet eluöke Dunst Ferenc dr. apátplébános, Bősinger Rezső dr. Dezséuyi Árpád dr. az uradalmi tisztikarral, a kath. főgymn. tanári karából többen s még igen számosan Keszthely" előkelőségeiből. A «Keszthelyi Iparosok Dalköre* Lakatos Vince dr. főgymn. tanár, elnök vezetése alatt a Szó­zatot énekelte el kiváló precizitással. Őméltósága ezután megáldotta a diszes szt. József szobrot, Hort Sándor ur ajándékát. Megálaás után Gieswein Sándor dr. apát­kauouok tartotta meg remek, mindenkit mélyen megható, lelkesítő alkalmi beszédét a szoSor­jelentőségéröl, a munka becséről ós nemesítő hatásáról. A beszéd rendkívüli hatást ért el. Az ifjúság szivébe nyúlt. Azt a lelkesedést, melyet e beszéd előidézett, leírni alig lehet. Hal­lani kellett. Minden egyes mondat zugó éljeu­zést váltott ki a hallgatóságból, egyes szavai pedig könnyeket fakasz'ottak nem csak az ifjú­ság, de meglett iparosok s intelligens urak szemében i j. Zugó éljenzés és taps viharzott föl, mikor az illusztris szónok mély hatást keltő beszédét befejezte. Alig csillapodott a lelkesült éljenzés s mindenki a beszéd hatása alatt, állott, mikor az Iparosok Dalköre rázendítette a Hymnuszt. Ezután az elnök mondott kö­szönetet és tolmácsolta az ifjuiág háláját Őmél­tóságának azon kegyéért, hogy az ipar ifjú mun­kásaihoz leereszkedett, az egyletet megjelenésé­vel megtisztelte. Végül elnök még köszönetet mondott az illusztris szónoknak s a veudé­geknek. 0 móltósága püspöki áldása fejezte be a kedves és emlékezetes ünnepet. Ezzel a püspök ur megtisztelte a munkát, Keszthely iparosait s hálás kegyelettel őrzik is c nap emlékét. A püspök ur 0 méltósága az ifjúság sor­fala s lelkes és hódolatteljes tisztelet nyilvání­tásai között hagyta el az egyletet. Szobor és harangszentelét,. A püspök ur a kath. legényegyletből kísé­retével eoyeneseu a templomba vonult. Es ott ii.mep'es szertartások között szentelte föl a s/.ent Auua kápolna Lurdi Mária, a templom szt. József és szent Antal szobrát. A retnek ki­vitelű szobrok mély hatást keltenek a szemlé­lőben. Ezutáu Ö méltósága fölszentelte a kéthelyi templom egy harangján Ennyi apos­toli munka után pihenőre tért 0 méltósága a plébáuiára. A keszthelyi hivek szivében ot^. él e nap kedves emléke. III. nap. Hétfőn (május 11.) reggel ismét 8 órakor volt a csendes püspöki mise. Ut.áuna Rídey Gyula dr. apátkanonok mondott nagyszabásii szent beszédet, a bérmálás szertartásainak jelen­tőségéről. Őméltósága nyomban ezután meg­kezdte a bórmálást,: Gyeues, Diás, Vonyarc és Balatou-Gyö'ök hívőinek adta föl a szentséget. E napon is 1200 körül bérmáltál,tak meg. Az összes megbérmáltak száma 1000-en fölül vau. Délben a fi.lia.lis hegyközségek tanítói, elöl­je,rói ós a kath. legéuyegylet küldöttsége tisz­telgett 0 méltóságánál. Egy órakor ismét díszebéd volt a plébá­nián, melyen a városi intelligentia számos tagja, a városi iparoe világ képviseletében is többen vetiek részt. Ezúttal is lelkes fölköszöntök hangzottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom