Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1903-05-10 / 19. szám
1906. máj na 10. oly félénkek most egyszerre teljesen határozottak. Kilépnek rejtekhelyükből, nem rettennek meg a zajongó néptömegtől, oda állanak a nagyok, a hatalmasok, a fejedelmek és királyok elé, felkeresik a világ minden nemzetét s hirdetik rendületlenül Jézust, a megfeszítettet. Megvesszözés. börtön, pallos, keresztfa nem ingatja meg többé bátorságukat. még haldokolva is azt vallják, hogy Jézus az élő Isten fia és örvendeznek. ha méltóknak találtatnak Jézus nevéért gyalázatot szenvedni. Az Ige ezen a napon ölt alakot az apostolok ajkain s lelkök forrongó műhelyében kiformálódnak a meggyőződések. Az Igazság ezen a napon kezdi meg diadalmas útját az emberiség ujjáteremtésében, bár hirdetőire súlyos bókokat vernek s ártatlan vérnek nemes rozsdája tapad e békókhoz. De a rozsda erősebb a vasnál s állandó marása elporlasztja a bilincseket is. A Szeretet is valójában ezen a napon sugárzik szét s melegiti át a sziveket. íme, igy változik meg a világ arczulatja. De nem azonnal. j A hatalmasok üldözték, a tömeg gúnyolta őket. Összeesküdt ellenük az egész világ, s ők szembeszálltak az egész világgal. Csak egyetlen fegyverük volt : az igazság, de ez a fegyver a legnagyobb erő a világon, a melyet más fegyver meg nem sebezhet, erőszak meg nem ölhet s erősebb volt a Czézárok légióinál is, mert szétszórta őket. Ez élet-halálharc századokra terjedt. Vér és köny áztatta sokáig a földet. Kóma alatt egy egész város keletkezett, <i katakombák városa, hova az uj tan bujdosói menekültek. Sokáig éltek az élő emberek e szörnyű sírjában az első keresztények. A szaporodás arányában mind tovább és tovább vájták a homokkőréteg üregeit; uj utcza. uj tér s végre az utczák és terek egész labirintusa keletkezett. A mai ember képtelen fogalmat alkotni az első keresztények szenvedésének mértékéről. Mindenki rájuk volt szabadítva. Joguk nem volt sem a panaszhoz, sem az élethez, sem a vagyonhoz. A farkas nagyobb biztosságot élvezett, mint Krisztus bárányai. De azért az eredmény nem lehetett kétséges. Az eszmének végre is diadalmaskodnia kellett a nyers erő fölött. Hiába akarták vérfürdőbe fojtani. Ez a vér csak megtisztította. Óh, mert nincs termékenyebb mag a vértanuk magvánál s nincs nagyobb erő az igazságnál, mely Pünkösd napján a Szentlélek csodálatos kiáradása által vált meggyőződéssé az apostolok lelkében a a félénk, gyáva lelkek bői hősöket nevelt, az ingadozó tanítványokból rettenthetetlen apostolokat. Egy pillanat alat t ujjászülte, átalakította őket az igazság a az ő munkájuk révén a világot is, mert általuk terjedt az igazság, mint a folyton emelkedő tenger dagálya. Az az általános politikai csend, mely e csodálatos metamorfózis előtt uralkodott, nem csupán a tévelygéseinek tiszteletében kimerült pogány társadalom végvonaglása volt, hanem egyúttal jelzője az uj regeneráció után való sejtelmes vágyakozásnak. S az akkori pogány írók müveiből nem volna nehéz a »novus rerum ordo« sejtelmének nyomaira lelnünk. S* e sejtelem nem csalt. A pogányság elvénhedt fájának kiaszott gyökerein már ott volt az irtó fejsze, hogy kivágassék ós tűzre vettessék. A Názáreti tanai elle nében pedig hiába volt a Golgotha, hiába a mártírok vére, az <erös szól zúgása « elsöpörte a pogányságot vérrel fertőzött oltáraival együtt. Jegyezzük csak fel a történelem három legfontosabb tényezőjét Krisztus idejétől fogva: a keresztény vallás elterjedése, a társadalmi egyenlőség és a reális tudás. Itt vagyunk ma. Eldobhatjuk-e az elsőt? Ha felépült házad alapját ki tudod szedni a nélkül, hogy a ház összedőlne, ám próbáld meg a merényletet. A mai társadalmi rend épületének alapköve a kereszténység, oldalfalai, melyek az egész emberiséget átölelik : a keresztény szeretet és az ebből született egyenlőség; ablakai peiig. milyek a nagy épületnek a világosság áldását nyújtják: a megtisztult eszmék, a hivő, a haladó tudomány. Igaz, hogy embernek nem adatott betekinteni a jövendő méhébs, de nem. is kell hozzá prófétai szellem, hogy az emberi társadalom fejlődésének jöveadő irányát megjelöljük. Ha az elmnit századok büszkén irták zászlajukra az egyenlőség, majd később a tudomáay jelszavát, lehetetlen valószínűbb vezető eszmét, jeligét jósolnunk e még vajúdó század homlokára mint ezt : a keresztény vallás és tudomány frigye a szeretet templomában. Már jőn. hallani tisztító fuvalmának zúgását, láthatni messzi villámlását, jön a legújabb kor, méhében alig sejtett eszmékkel, melyekből, mint a közelgő záporból, egy-egy kövér csepp már is ide hull, megtermékenyíti az elméket s nyomában újra kisarjad a hit. Ki merné kétségbevonni, hogy az emberiség ma. a tudomány és a szabadság korszakában, midőn a társadalom épületének minden eresztéke recseg, nem boldog. Nem boldog, mert letért arról az útról, melynek megszentelője és igazi példaadója maga az Isten volt, kinek törvényeihez is hűtlenek lettünk. <A templomnak imára, önmagába szállásra hivó csendjétől futunk, s nem hatja át lelkünket, midőn igy kiált fel a tömeg : — Mi Atyánk! — Nem értjük. S mert nem értjük, nem is érezzük a testvériséget s ezért szeretetlenség lakja a szivünket, gyűlölködés hajtja a vérünket. Ez a szabadság láuctörő alakja?? Oh, mily tragikomédia e lét ! Vájjon nevessek, vagy sir jak-e rajta? — Bolond veszi komolyan életét ! Patyi István. A latin nyelv éledése. A világhódító római nép férfiasan szép nyelvéért lelkesedő tudósokuak régi vágya teljesült akkor, mikor a latin nyelv felélesztése, terjesztése, müvelése, tanítása s a mindennapi életbe való bevezetése érdekében első gyűlésüket Rómában megtarthatták. A román és idegen nemzetek legtudósabb képviselői gyűltek egybe az ősi Capitoliumon, hogy megihletve a nagy mult fenséges hagyományaitól, arról tanácskozzanak, mit kell napjainkban tenni az egyre hanyatló klasszicitás •érdekében s mily módon lehetne a latin nyelvet az egész müveit emberiség igazi összekötő kapcsává tenni. Egy álta ianos, u. n. internacionális vagy világnyelv szükségét a legjobb elmék már rég belátták. Az efféle törekvés eredménye a megliiusult volapük, nemkülönben a finomabb hangzású esperanto. Voltak olyanok is, kik az angolt, franciát j vagy olas-t ajánlották internacionális iiyelvneK. \ Csakhogy az ilyféle próbálkozás mindig csüiör- i tököt mond a többi nemzetek féltékenysége miatt. Es méltán! Csak egyetlen nyelv kínálkozik, mely e magasztos célnak teljesen megfelel : a latin. Ez a nj'elv immár senkié és mindenkié. Ez a nyelv egyike a világ legszebb, legtökéletesebb nyelveinek Ennek a férfiasan szép nyelvnek mondatszerkesztésében is mintegy letübröződik a római nép jellemének alapvonása: a fegyeleoj, a tekintély tisztelete; mert bizony a «verbum regensi nem kevesebb szigorral paraucsol alsóbbrendű rokonainak, mint a «tribunus milit,um» a légiók lándzsarázó vitézeinek. Ezen a nyelven buja a müveit világ az < írott emberi észt», mint a római jogot szokás nevezni; ezen alapul az egész világ keresztény műveltsége s ez a nyelv volt a csa'orna, melyen az üdv iiréje a történelem széles mezején fel-felbukkanó népek és nemzetek közé elszivárgott. Ilyen eszmék hatása alatt sereglett egybe a Horatiusok és Curiatiusokról nevezett teremben, az ősi C pitoliumon, az a tudós gyülekezet, melynek tagjai voltak : Róma polgármestere, Nasi, olasz- és Chaumié, fraucia közokt,.ügyi miniszter; a tudósok közül Angelo De Gubernatis, továbbá Ginseppe Fornari, a «Vox Urbis. szerkesztőségének tagja; Angelo Val- I darnini, Jacobus Tassét és a magyarok közül Türr tábornok. A románok közül Tocilescu szenátor vezetése alatt igen soKan voltak |eleu s ig«n inéiig fogadtatásban részesültek. «Trajáuusz katonáinak ezen nem méltatlan fiai.», miut az egyik szónok nevezt.a őket, miután Tocil scu befejezte hosszú oeszédét, egy szimbolikus szobrot nyújtottak át Colouua polgármesternek, melyen Róma szeretettel öleli át leányát: Rumeniát. Ez/.el a romáaok természetesen a közös eredet dicsőségét, akarták untíasztalni. o ö Az első érdemleges gyűlés ápr. 16-án, Augelo De Gubernatis elnöklete alatt ment végbe. Kimondották, hogy egy összekötő világnyelvre szükség van. Tassét sok példát hoz tel, melyek mutatják, hogy a lat.iu nyelv a modern fogalmak megjelölésére is igen alkalmas. Valdarnini, a következő szónok, hangsúlyozza, hogy az iskolai tanulmányok ea;yre> szaporodó tömege azt, kívánná, hogy az ifjú csak a saját anyanyelvét, s ezen kiviil a latint tanulja, mely a tudósoknak mindenkor közös uyelvök volt mit számtalan világhírű író műveivel bi• • zonyit. A többi nyelveket tanulmányozza az, a kit hajlama és tehetségei, életpályája arra ösztönöznek. Igen érdekesek é« életbevágók azok a javaslatok, melyeket az ápr. 16 iki ülés eredményezett. A fLatinoruin Conventus» kívánja. hogy a latin nyelv, mint közö< nyelv tekintessék és ulkalmaztassék az összes nemzeLevelpapirok Uj^ onságo k" család l szmes levélpapírok, levelező kártyák éa 50 levélpapír 50 boríték 80 fillér. 50 finom valódi csontlevélpapir ós 50 boríték csinos dobozban 1 kor. Újdonságok, családi dobozok, színes levélpapírok, levelező kártyák éa zárt levelező-lap alakú levélpapírok, valamint kézzel festett zárható csinos fadobozok nagy választékba és legolcsóbban kaphaték Sujánszky Józsefnél Keszthelyen.
