Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-03 / 18. szám

6. BALATON VÍDEK 1903. május 6. S)olmányu{, nadrágja^ abaposztó foszlány, Zátony rajta so{ se6 {eresztbe es Hosszan, fPutijOÍat ing, gyolcs ing, Hol van selymes vásznad ? DdIi{or még a széfen feíiér ujjad ráztad! Jffol a tii, a cérna, a tündéri {acsó{, Jl mézédes aj{a{, tiizes szem, — fiát a csóf{ ? . . Süappal napot nem [át, éjjef fioídat az őr, Csifíago{ sugara a fá{on át nem tör. Jius Z5 iszalíagoíi egymást fojtogatjá{, J2j[ejtegeti{ a bérc száz veszélyes vadját. ICttalan ösvényen Hiúz jár és medve, íBirodalmát e Had birtokába vette. J^Z őrtüze{ {ÖT ül far fos ófál{odi{, fogcsikorgatva megy a sátor ár{o{ig. Sh far{aso{ ő{ is, vérre szomjúhozna{. £Ba{ói{ fejére Ítéletet Hozna{. Sjjeli gyűlésen szörnyű tervet szőtte{ : ^Pusztuljon, veszszen az, {' bántotta ő{et. Ötszáz fasza, lándzsa, pus{áju{ is van száz, faj a {inzÓi{na{, nemese{ {özt besz gyász: a töröli, német, liulí a labanc z s°ldos, J2em marad pap, barát, a {i biint {öt, oldoz­Xe feláll egy őrjás, válltól magasb mindnél, Jíine{, Ha ő mondja, minden szót elfiínnél; Az igazság {épe te{int le arcáróí, Ddlagas Homlo{, nyilt szem jó portékát árui. Jfidőlt tölgyön állva {e~Jvel int egyet, S némaság lepi el a z aj o ngó begyet. Szavát elharapja, vagy lenyeli, {i szóf, ^ madár se rebben, a fulomb se Hajol. <Ssze barnás áll ott, némán mozdulatlan, jfíallgatásu beszéf s abban vád. panasz van. DdZessze Ható Hangon szóf a {icsiny HadHoz • ><Sletün{ Hasonló a {ergetett vadhoz­Családun{ eliizve, {oldusbolra jutott, jljijt birt a lába, rengetegbe futott. 3fpl vanna{ véreinbarátain{ merre ? J2ijomu{at söpörte áradt folyó medre. patakot népűn{ {ömje növelte meg, A Zúgó szélvésze^ jajától eredne{. Ddlegtépett ellenség, megrugdalt jó barát, dobálta arcukra a vád piszkos sarát. Cfyil{osna{ {iáit {i hóhér un { bennünket; S)e él még az isten, {i jutalmaz, büntet. Virboszút esküdtél, megesküszöm én is. Vesszen az ellenség, fia édes szülém is. ne roHanj va{on vesztedbe, óü magyar, J2em elég fegyverne{ düHtöl Habzó agyar, Dfllaro{nyi nép nem árt sás {a ellenségne{, -d j°9 0 s gyűlölet nem segít, nem véd meg. J£i{re öl[töt emelsz, van {ö~Ju{ jó barát, Dföért növelnéd velö{ üldözőid sorát ? J2e irtsu{ {i faját, lia l[ö~Jilö{ egy vét. A, nemesség papság veliin{ érző, egy nép.« DfíZi{or zápor buliig villámmal {everve, 7£gy zúdul fel a nép s csengett bárd, szekerce. J2em {özös sérelem boszulását zúgjá{, <$>{ csa{ magu{ baját, veszteségét tudjá{. (gyilkolni rémitőn, a Hetedig izjg, fürödni vérében, a{i rajtul? hi~j{­Jsáng tenger söpörje nyomát is a földről, S vesszen el maga is őrjöngő gyönyörtől. Ssze barnás Hallgat; tomboljon a viHar. S így szóf, mi{or a z aj végső szava {ihal: » 'Qosza rajta, menjen oktalan vesztébe, J£ine{ az őrültség tar fejére lépe. (gyújtsa föl az erdőt s ugorj é{ a lángba, ^£vagy dőljön belé, ebol van a lándzsa. Sgyre megy, a {ár ez. o{ár az a mási{, DUIegrohartni várat, Hol száz ágyú ásit. Vezér, fegyver nél{iil, csűrbe módon menjiin{ ? Jsesz ído díszesebb lel{ün{ {ileHelnün{; Jfa nem a{arjáto{ ott Hagyni fogato{, 3£ajtsato{ szavamra s ti HatározZ ato{­Jaengyel földön bujdos egy száműzött Honfi, Z&ííne, Hogy íBécs előtt nem tud megHajoíni, "Vele Hü barátja, Hontalanul élne{, ^á{óczi, bercsényi jó benne vezérne{« . . . » £fj[á{óczi, ^á{óczi /« Harsogott a sereg, DdZint a gátja sza{adt árviz Ha megeredi jjf ályog volt-e szemén, világosság lett-e ? Sz a név íel{érőt a fátyoít levette. DdTeghasadt a Hajnal, pir{ad az ég alja, Szabadító nevét a nép szentne{ vallja. Szegény so{at szenvedt, züllött, viharvert nép, 0röm{önnye{ {özött egymást ölelgettél^. A többi gyorsan ment. JXárom {övet indal, föl{eresi{ ő{et JCárpáto{ Hegyein túl. Jbeirjá{ a veszélyt, labanc, német dolgát, Siessene{, várja ő{et Difi agyar ország. Jl mig odajárna{, szedne{ liadi népet, 5 Ita lobog a zásszló, jaj lesz ne{ed német, fegyvert {öszörülne{, {ászát verne{ rúdra, C,let Halál Harc lesz, a gyere{ is tudja. \ ^KÖZGAZDASÁG Kecskeméti por és kénmáj. Tapasztalatainkat közrebocsátván nem csak mákoknak teszünk szolgálatot, lianem ma­gunknak i j használunk. Mert lehet az éu tapasz­talatom t.evís vagy hiányo's; azt mások olvasván, más tapasztalatokat tévén, mintegy felliiva ér­zik magukat aira, liogy a saját — talán ellen­kező, talán alaposabb — tapasztalataikat közöljék; ezen közleményekből tanuljuk meg mi a jobb, mi a helyesebb. En az oidium=lisztharmat ellen már három éven át kóutuájjal permetezek és azon tapaszta­latot tatem, hegy akkor, amikor a lisztharmat erősen megtámadta tőkéimet, amikor a szőlőfür­tök, a szemek egészeu ólomszürkék voltak, a bepermetezés után 4—5 öd napra teljesen meg­tisztultak. Tavaly már a virágzás előtt permetez­tem; majd júliusban ismételtem, s igy az oidi­ummal nem lett semmi bajom. A kénmájjal való permetezés nagyon ké­nyelmes. A kénmáj a vizben igon könnnyen oldó­dik. Ugyanazon permetezővel lehet permetezni, amelylyel a perouospora ellen permetezünk. A szaga a szőlőn egyáltalán meg nem érzik. Mégis különös, hogy az Aschenbrand-féle kénpor, szinte azt mondhatnám, jobb meggyőződés elle­nére, majdnem ugy erőszakol tátik rá a közön­ségre. Pedig a kénporralvaló beporozás nem­csak hogy piszkos munka, de még a munkásra is veszedelmes, mert a szemére fuváu a szél a port, az gyuládást okoz. És még hozzá oly kelle­metlen záptojás szagot visz a borba, hogy az szinte ihatatlan. De még az is hozzá, hogy külön gépet, fújtatót kel hozzá beszerezni és a por is drá­gább. Kéumájoldat a rovarok irtására is, Tha­natoin helyett, jó szolgálatot tesz. Kénmájjal a szőlő vagy gyümölcsfák vi­rágzása *>lőt,t és a peronospora elleni permetezés előtt egy héttel kell permetezni. Elég belőle 100 liter vizbe egy kilogramm. Ha pedig az oidium már mutatkoznék a szőlőn, akkor 1 */ 2 kilogramm. Egy kg. ára 64 fillér. A szőlő peronospora betegsége ellen szin­tén már három éveu át a kecskeméti port hasz­náltam. Erre nézve is mindazon dicséretet mond­hatom, amit a kénmájra mondtam. Ugyanis a kecskeméti porból kell az első permetezéshez, ami mindenesetre a virágzás előtt történjék, egy csomag— 600 gr. és mintegy V« kg. mész. A második permetezéshez kell 1 1/ 2 csomag kecske­méti por és lf t kg. mész; ennek az ideje junius­ban, a virágzás után van. A harmadik perme­tezéshez kell 2 csomag kecskeméti por ós */, kg. mész, amelyet, juliusban a szőlő érése előtt vé­gezzünk. A kecskeméti por nagyon könnyen oldódik a vizben. Beleöutvéu, néhány peicnyi keverés után halványzöld lesz a viz. Ekkor beletesszük apródonként a meszet, mindaddig, mig a folya­dék sötétkék szinü lesz és megérzik rajta az ammoniak szag. A meszet tanácsos előre meg­oltani ós ugy önteni — a már a kecskeméti por­ral telitett — viz közzé. De csak addig ke'l önteni, mig az oldat sötétkék szinüvé lesz ós az ammoniak szag egy kissé megérzik, mert ha több meszet kevernénk közé, a szaga ugyan erősebb lenne, de az oldat hatása mind jobban gyengülne. A kecskeméti por 600 grammos csomagjá­nak ára 48 fillér. Előnye tehát, hogy olcsóbb, könnyebb és tisztább vele a munka; kevesebb mész is kell hoz/á, minek folytán az oldat miu­dig hig marad ós nem rontja a gép^t, mert nem tömi be annak szelepeit és szóró-készülékét. Mind a kénmáj, mind a kecskeméti por nak gyárt.ója: Maierfi Zoltán gyáros, Kecske­méten. Mind a kóumájnak, mind a kecskeméti •jóinak előnyeit, a tSzőlőszeti és Borászati La­pok» már évek óta hirdeti és mégis nagyon sokan vannak, akik a jó tanácsot be nem veszik. Igaz, hogy n»gyon sokau a «Siőlőszeti ós Borászati Lap«-ról tudomást sem vesznek; pedig bizony annak minden egyes példánya kiucset ér. Miudeu ezikke tudományos a'apou és gyakoriali tapasztalaton épül. Az alapot rakja le, hogy a jó ós szilárd alapon biztosan épitsen tovább. Mig ellenben a t Borászati La­pok» mindig az emeleten jár; mindig a köz­gazdasági politikát festi, rajzolja, amiből a gyakorlati szőlészek vajmi keveset épülnek. Mi a «Szőlőszeti és Borászati Lapi olva­sói miudeu kételyünkre megtaláljuk a kellő útbaigazítáH. Nem szorult ugyan a «SzölŐszeti és Borászati Lap» az éu magasztalásomra, mert utat tört az már magának a saját ténykedése által is. Mégis felhivom szülőtársaimnak figyel­mét; ám próbálják meg csak egy fél éven át e lap olvasását, erős a hitem, hogy azt. többé el nem hagyják, mert abba erős támaszukat, fogják találni. A «S/.őlőszeti ós Borászati Lap» előfizetési ára félévre 4 korona. Megrendelhető Kecskeméten a «Szölőszeti és Borászat,i Lap» kiadóhivatalában. Szegszárd, Dömötör László ügyvéd, szőlőbirtokos. Egy természeti kincs. ii. Mily bajban szenvedő fordul az eredmény legnagyobb kilátásaival a Ferenca József kese­rűvíz természeti gyógyerejéhez? Óriási tömege ez a dolgozó emberiségnek, akár szellemi vagy kézi munkával foglalkozzék, melynek vi»z szás, reákényszeritett életmódja folytán akár az emésztésben, akár egyáltalán a legfontosabb szer­vekben érzett zavarok miatt panaszra van oka. De azon szegény gazdagok is, a kik az asztal örömeiből nagyon sokat élveztek, s ezért elhájo­sodással fenyegettel,nek, mindig a biztos, bél­ürüléseket hatványozó Ferencz József keserüviz­hez menekülnek. Ez esetekben elődeinknél rész­ben növényi, részben müleges könnyebbítő sze­rek, s ezeknél nem ritkán igen költségesek vol­tak kéznél. E szerek gyakran valamelyes gonosz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom