Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-19 / 16. szám

6. minőségben a megye elismerése szerint* kötelességének fontos és fáradhatatlan teljesítéseveit szolgált a közügynek. Az 1825-iki országgyűlésen mint Zalamegye követe vett részt, s rövid időn az elsők közé emelkedett, Mint követ a Deákokra jellemző nemesszivüségét és önzetlenségét azzal is bebizonyította, hogy az egész országgyűlés idejére a megye kézi pénztárából járó dijakat személyére el nem fogadta, hanem a szegény adózó nép terhei könnyítésére ajánlotta föl. Országgyűlés után első alispánná választatván, a megyei közgyűlés jegyzőkönyvének tanúsága szerint, »a megye minden ágam kiterjedő dolgai vezetésének rendes voltáról a megyei jegyzőkönyvek s minden megye lakosainak bálaadó érzései elegendő tanúbizonyságul szolgálnak.« Követe volt az 1830 iki országgyűlésnek; újra megválasztották 1833 ban is, de egésségi tekintetből hamar lemondott. 2) »Küldök nektek, ezzel búcsúzott követtársaitól magam helyett egy fiatal embert, kinek a kis ujjában több ész van, mint egészben véve magamban.« Ez a fiatal ember Deák Antal testvéröcscse, az akkor 30 éves Ferencz volt, ki addig bátyját a megyénél mint helyettes alispán helyettesitette, s 1833. május 1-én az országos követségben fölváltotta. Az a Deák Antal, ha atyja halála óta idejét állandóan buzgó odaadással közszolgálatokban töltötte, tudott annyi időt megtakarítani, hogy a családi birtokot a legnagyobb energiával kezelje s a rajta fekvő terheket törleszsze. Idéztük föntebb Nedeczk\'t. ki szerint Deák Antal az öröklött terheket majd egy szálig tisztázta. Ez a »majd< sejtetni engedi, hogy a hazája és családja javára fáradatlanul dolgozó Antal, ki 1842. junius 28-ikán 53 éves korában hunyt el Kehidán, még tem juthatott el egészen a teljes tisztázás végéhez. Nagyon valószínű, hogy Deák Ferenczre, most már a családban egyetlen férfi-tagra, Deák Antal halála után még maradt tisztázni való. Ferencz, bátyjának életében is, ennek nagy elfoglaltsága s utóbbi gyakori betegeskedése alatt a gazdaság vezetésében is kivette a maga részét. 1840-ben Kehidáról irta B. Wesselényi Miklósnak: ^Pozsonyban (országgyűlés alatt) három nap hosszabb volt, mint itthon hat hét; pedig bizony ott sem volt időnk unatkozni. Most ismét paraszt ember vagyok. . . Kezembe vebEem az eke szarvát ; kerületi ülések helyett a rétre járok; nem a szarvasokat száni'álgatom, hanem a kaszásokat; nem izenetekről, hanem a mezei munka, célszerű elrendezéséről aggódom; itt nem a rossz vá'aszok boszszantanak, hanem a rossz idő, mely a munkát hátráztatia* stb. 8) Sok goud maradt reá Antal halála után egyes családtagok kedvezőtlen anyagi viszonyai miatt. Még Antal életében Józéfa nővé2) L. Kónyi M. : Deák Ferencz beszédei 1829-47, 6-9. 3J Deák Eerenez levelei 71—72. lük, kis nemeskéri Kiss József Paksról vett feleségül, özvegygyé lett és birtokát kénytelen volt eladni. A visszama radt árvák közül Emma edericsi Nedeczky Lajos nejévé lett. Ez is korán özvegységre jutott. 1841-ben Deák Ferencz ezt irta B. Wesselényi Miklósnak : »Nedeczky Lajos élte virágában meghalt. Öt neveletlen árvát hagyott maga után ; húgom (Emma fiatal és tapasztalatlan ; családi dolgai a boldogultnak kissé zavartak, s enyim a kötelesség ezen árváknak az elvesztett atyát némileg pótolni. 4) Az anyagiak miatti aggodalom élénkebben nyilatkozik i 845-ben, midőn barátai sürgették, hogy a haza érdekében Pesten lakjék. A legbuzgóbb óhajtás is irá Kossuth Lajosnak, gyakran hajótörést szenved azon száraz egyszerű kérdésein : miből kerül ki a szükséges költség, mely ama buzgó óhajtásnak létesítésére nélkülözhetetlen. Örömest volnék én is pesti lakos; örömest tölteném az évnek nagy részét kedves körötökben; csak volna elegendő értékem ezt tehetni. De a sors engem ezen földnek göröngyeihez kötött, mely kenyeremet adja s függetlenségemet értékileg csak ugy tarthatom fönn, ha kerülök minden kiadást, mi tehetségemet meghaladja. &) Eletirója, Nedeozky István azt je, gyezte fői róla. hogy »nagy volt benne a vendégszeretet*, a miből következik, hogy e miatt is tetemes kiadásai voltak. Igaz, hogy többnyire országos ügyekben Keliidán majdem folytonosan fölkeresték az elsőrendű kitűnőségek. De a vendégszeretet ilyetén gyakorlását Deák el sem kerülhette. Igen fiatal korában az ország oszlopai közé emelkedett. Azt kívánták, szinte követelték tőle, hogy mindenütt jelen legyen, hol országos ügyekről tanácskoznak. Ismeretes, hogy midőn az 1843-ki országgyűlésen uem vett részt, Beöthy Ödön az országgyűlés szine előtt igy nyilatkozott: »Indítványozom, hogy minden országgyülés megnyitásakor kérdés intéztessék: Jelen van-e Deak?« De nem csak országgyűlésre, hanem minden országosérdekü tanácskozmányban óhajtották megjelenését. Ez pedig nagy költséggel, birtokai kezeleséuek némi elhanyagolásával járt. Emellett Deák nagyon tartózkodó volt a legcsekélyebb dolgot is elfogadni azon meggyőződésben, hogy az önzetlenség leginkább megóv minden csalódástói. Ha pedig adni kellett, majdnem erejen fölül mindig adott. Anyagi viszonyaira jellemző, amit egyik rokonának irt, ki pénzt kért tőle: »Szegény és mégis mindenünnen erőmön fölül igénybe vagyok véve. Sőt néhány nagyon szegény rokonomon sem vagyok képes segíteni. 6) Ez magyarázza, hogy a családi birtok valószínűleg a fönmaradt terhek miatt osztatott állapotban levén, a nála tiz évvel idősebb Klári nénjének kijáró részét évek során át ki nem fiaette, ha4) Levelek, 79. Levelek, 863—4. «) Levelek, 332, nem adósságát »contractusba< 7) iratta, ugy hogy utóbb Klárának már huszonötezer forinttal tartozott. Belefáradt az élet küzdelmeibe. Azon gondolattal foglalkozott, hogy keliidai birtokait eladja, csupán az aggasztotta, miként fizesse ki tartozását Klári nénjének. >Amivel nekünk tartozol, édes öcsém, mondá a jóságos Klára, azzal bizony egy csöppet se törődjél,« s kihúzván zsebéből a 25000 forintról szóló kötvényt, beledobfa a kandalló tüzébe. Erre következett hatszáz arany életjáradék mellett Keliida eladása, 1869március 16-án irta Pulszky Ferencznek: Én, barátom, vénülök. A vénülésnek valóságos és képzelt betegeskedései környeznek. Jószágomat eladtam vitalitium mellett gróf Szecsenyi Istvánnénak ; szerény jövedelmemből egyszerűen élek< stb. s) A minő gondos és takarékos birtokosok voltak Deák Antal és Ferencz, meggyőződésünk, hogy az 1795-ben a családra maradt óriási adósság nélkül Kehida eladására nem került volna a sor, — valamint azt az elénk tóduló kérdést sem tudjuk magunktól eltávolítani, hogy a két Deák-testvér nőtlenSége is nem fűződik-e nagyatyjuk, Deák Gábor boldogtalan, anyagi romlással is járt házasságához? Füssy Tamás. IRODALOM A meteorologiai és csillagászati Muzeum. A m. kir. országos meteorologiai intézet kiadásában megjelent az intézet kebelében 1896ban Konkoly Thege Miklós dr. ministeri tanácsos által szervezett meteorologiai és csillagászati muzeum tárgymutatója. E tárgymutatóból látni, hogy a több mint 350 számot meghaladó muzeumban érdekesnél érdekesebb légi műszerek és eszközík vanu.ik, számos légsúlyinérö, hőmérő, hygrom ter, napóra /: 25 féle :/, iránytű, kép optikai üvegek, régi órák, régi villamos lámpák, fotográfiái caseiták, geodá ika

;, csillagászat) és mérnöki műszerek és még számos tudományos szempoutból érdekes tárgyakat sorol fel a tárgymutató. A muzeum tisztán ajándékozás utján jötl létre, és az igazgatójának nevébe* e helyütt is felhívjuk t. olvasóink figyelmét az érdekes muZtíumra és akinek valamely e muzeumba való tárgya van, mihez kegyeletes családi emlék nem fűzi, annak oda ajándékozása által emeli a muzeum értékét ós megóvja tárgyait az elkallódástól. A muzeum jelenleg még az O-Gyallai meteorologiai observatoriumban kezeltetik, de amint a meteorologiai intézet palo ája felépül, az Budapesten helyeztetik el és nagy közönségnek nyitva fog állani. Ajándék tárgyak küldendő, Meteorologiai in'ézet Budapest II. kerület főutca 6. szám. 7) Deák Ferencz Klára nenjéhez, ki őt nevelie, s a néne méltáu, nagy tekintélyben állott férjéhez: Tarányi Ferenczhez végig a leggyengédebb szeretettel viseltetett, 1854-ben irta Tarányiuak : »Kedves Klárinkat, Istenre kérem, vigyázzon magára ; ... ne felejtse, hogy az ő élete nek^d és nekem oly igen szükséges!. Hiszen ón annyira egyedül állok a világon, hogy kívületek éppeu senkim sincsen, kihez a tiszta rokonérzetnek és legbensőbb szeretetnek kötelékei kapcsolnának.« (Levelek, 221—22.) 8) Levelek 261.