Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-22 / 12. szám

1903. március 22. dalára, plsne Keszthelyre kerülhessen. Kinek kell az a sok gcrvélykóro.°, meg tudja a jó ég micsoda kóros beteg gyermek. Miuek velük Keszthely egésséges levegőjét rontani. Talán némelyeknek ez a tarthatatlan balvéleménye oka ennek, hogy a tisztelt elöljáróság e kérdéssel szemben szinte állig begombolkozik. De annyira, hogy a kétff'n tartandó városi közgyűlés tárgysorozat ából is szinte babonás félelemmel találta kifelejtem. Nem tekintenek a ne, hogy miuö eredményei tnne'mk ez intézménynek városunk ipara és kereskedeln éie s rnsgára a városra is. — Ez mind Hel uba ! Pedig, ha az a bebonás félelem volna oka a teitczkodásnek, hát akkor egy város területén stiLmiféle kóiház n a meg sem állhat, mivel kegy azok pláne ez a mi régi roskadozó, fülledt levegőjű kóriásurk egy pillenatra sem állhat ira meg, sem a váios kellő közepén sem annak más pentján. — Mert ezekben a mi kóiliázainkben igen sokszor sokkal veszélyesebb, ragályosabb. feitőzcbb és cifiább let.egségek kezeltetnek, mint a gyeimek-szenalorium szegény gör vély-kóros beteget. Bármi legyen oka a város vezetőség indolens magatartásának ez ügyben. — Mindenhogyan elszomorító ez. De ven mégis örvendetes mozzanata is en" nek a Balatonmelléki gyermek-szanatórium kérdésének. — Ugyenis a legbiztosabb forrásból merített értesülésünk után Írhatjuk, hogy Hertelendy Ferencz a tapolcai keiület nagyérdemű, tevékeny képviselője ez ügyben már kezdettől fogve, ez eszme fölvetésétől fogva figyelemmel kiséite a szanatórium kérdés minden mozzanatát. A mint értesült arról, hogy a gy ennekszanatórium a Balaton vidékén lesz fölállítva több mint fél éve minden lehetőt megtett, hogy ízt a gyein ek-szanatoriumot a Balatonnak zalai oldela nyerhesse el. Hertelendy Ferenc képviselő, ki a zalai bortermelők és gazdák érdekeiért már annyit tett, ez alkalommal sem feledkezett meg megyéjéről, arról a vidékről, melynek ügyét minden, ha oly meleg szeretettel karolja föl. Most a legutóbbi időben is, mikor a fialaton melletti gyermek-szanatórium kérdése anynyira aktuálisá lett, az intéző köröknél szavának teljes sulyável interveniált e kérdésben. Sőt vármegy<nk közszeretetben álló alispánjának figyelmét is felhívta e kéidésre.—Es mint tudjuk alispánunk is megígérte közbelépését. Ugy tudjuk, hogy a nagyérdemű képviselő nr főispánunk Őméltóságának figyelmét is felhívja e kérdésre. Es mi megvagyunk gj őződve, hogy Jankovich László gróf főispán ur Őméltósága, kinek megyénk és vidékünk iránti szeretetét és gondoskodását annyiszor van alkalmunk tapasztalni, — szintén pártolólag fog e kérdésben közben járni. Azt is tudjuk, hogy ez a kérdés a legközelebbi bizottsági ülésen is föl fog vettetni. Ez a kérdés még eldöntve nincs. — A somogyi oldalt sok oldfcliól és sokan favorizálják. — Jól eső örömmel s megnjugvással közöltük fönnebbi értesülésünket, hogy mig városunk vezetősége szinte megbocsáthetetlan közönynyel viseltetik a város éidekeit o'y közelről érintő kérdés iránt telált*tik fél fin, ki \idéke iiánti meleg szeretettől vezettetve annnk ügy ét, anynyi lelkesedéssel, buzgalommal és tevékenységgel karolja föl. Hertelendy Fererc a tapolcaiak képviselője ebben ez ügyben is megmutalte, hogy vidékének s választóinak érdekeit igezán szivén viseli, azokért tud is, akar is áldozni és tenni. Ha már Keszthely semmit sem tesz is, mi mégsem adjuk föl a reményt, hogy e nagyméltóságú belügyitiuiszter ur, ezt az oly sok csapással meglátogatott zalai oldalt a kérdés eldöntésénél nem mellőzi. Ezt a szép, remek vidékét, 8nnak a filoxera áltel tönkretett becsületes népét az a nagylelkű miniszter, ki az elhagyott és beteg gyeimtkeklől oly érző szivvel gondoskodik, nem fog mellőzni, ennál inkább is, mert a zalai oldal minden tekintetben kiállja a versenyt— a szomszéd Somogygyal. Ha már Keszthely nem mozdul; legyen akkor az a szanatórium a! ár Badacsony, Szepegd. Révfülöp, Füreden vagy bárhol, de legyen a zalai oldalon. — Miuden méltányossági ok Zala mellett szól. De még Keszthely ügye sem vesztett ügy. Valaki a városi képviselők közöl tegye a kérdést magáévá. Hozza szóba a hétfői gyűlésen. Alakítsanak küldöttséget. Menjen az a belügyministeriumba. Adják ott elő a város méltányos kérését. — Mi iiiszszük, hogy Hertelendy Fereuc képviselő ur támogatni fogja kérésűuket és Keszthely győztesen kerül ki az ügyből. Gazdasági és házi ipari tanfolyamaink. Visszük gabonánkat messze idegenbe és éhínség dühöng hazánk belsejében. Finom kenyeret süt lisztünkből angol és franczia és itthon soknak nincs betevő falatja. Mélyen lejebb szállott teimé yeink ára, mégis növekedik a közterhek súlya. A nemzet gerince; a földműves osztály, a mely katonaságunknak zömét, javát adja : a honnan a dolgos munkás anyag kerül s a mely békében-viharban nemzeti nyelvünknek, szokásainknak védője, megőrizője volt, — sorvadásnak indul a nagy teher alatt. Kuruzsló 'a 11 elég, a kik mézes-mázos csodaszereiket ajánlják a sorvadó gerincre. De lelkiismeretes orvosra ven szükség, a ki segíteni képes népünk sorvadásán. Darányi Ignác dr. földmüvelésügyi miniszter pyógyitgktja a beteg «kis emberek»-et. számos gyógyszeie közt, nem utoló helyet foglal el a gf.zd. és házi ipari tanfolyam. Ezekkel óhajtjaa földművelésügyi miuiszter népünkkel elsajáttitatni azt a szaktudást, melyre annak szerény működési körében is oly nagy szüksége van. Szakembereket küld ki a nép közé, a kik tudásukat, tapasztalatukat egyszerű, érthető nyelven közlik a földművesekkel. A vidék égha latai, talaj viszonyai s lakosainak fő foglalkozási ága adják meg előadásuknak vezérfonalát. Ahol állal tenyészt.ésb él a nép, ott a helyes állattenyésztést adják elő a tanfolyamon s az ezzel szoros kapcsolatban levő takarmáuy-teimelést és takarmányozást. Bortermő vi déken szőlőszet, borászat előadásuknak tárgya; a kalászt érlelő rónán az okszerű talajmüvelés és növénytermelés. Buzdító, fel világosító szót is hall oi.t népünk, hogy saját elejéből nnkép könny ithelne életének terhén a szövetkezéssel. A gazdasági könyvek, melyeket a tanfolyam hallgatói közölt oszt nak szét, vezetőik lesznek munkásságuk terén, megadva az irányt, melyben haladniok kell. A házi ipari tanfolyainokhal uj jövedelmi forrást akar nyitni népünk számára földua. miniszterünk. Olyan ma a helyzet, hogy a zsellér birtokos, mikor az idő beszárított?, házacskájába, tétlenül kénytelen áthúzni a telet. Mezei munkát sehol sem kap, más dologhoz nem ért; fogyasztja tehát családjával azt a kis élelmet, melyet kamrájába ősszel betakarított. A kamra kiürül s vendég gyanánt bekopogtat hajlékába a nyomor. Hogy ezt a hívatlan vendéget, kiűzze, kölcsönt vesz föl a jövő termésre. így tesz évi ől évre s hogy mi ennek a vége, megmutatja a dobnak pergése, mely mellett óvenkiut 20000 birtok kerül hazánkban kótya-vet.yére. A tkis emberek» pusztulásának akar gátat, vetni miniszteiiink, mikor a gazd. tanfolyamokkal kapcsolatban házi iparra is oktstta.tja őket. Kosár-gyékény-szaln afonásban, kefe és seprükötésben vagy egyszerűbb gazdasági eszközök készítésében nyer a nép kiképzőit vidékek szerint. A hosszú téli napokat, melyeket a búbos kemence padkáján nyújtózkodva ütöttek egyon eddig zsellérbirtokosaink, ily oktatás után anyagi javukra fordíthatják. Mert, ha nem is csurran, de legalább csöppen egynéhány korona készítményeikért s ez a pár garas is, melyet előbb kosárért, kapa,- villanyéiért s ily apróságokéit kényszerültek kiadni, a zsebükben marad. A nép át is érzi ez tő minisztere» jóindulatú szándékát, mert évről-évre nagyobb számmpl vesz részt e tanfolyamokon. Ezen érdeklődés s a nyomában mutatkozó eredményi a miniszter legnegyobb jutalma, mert lá'ja, hogy megértik őt, a «kis emberek, a kiknek a javáért, boldogulásáért annyi sokat tesz már. Az erkölcsi hatás, melyet e tanfolyamok id eznek elő, talán nagyobb értékű az anyagi sikernél. Beismeri a nép, hogy méts^m oly elhagyatott ő, mikép eddig vélte. Tapasztalja, hogy nemcsak kővetválasztásnál, a mandátum vásárban állanak velük szóba az «urak», hanem auyagi jólétén is dolgoznak. S oszladozni kezd a bizalmatlansága, a melylyel a nadrágos ember irányában viselkedettFöldművelésügyi miniszterünknek mult évi költség-előirányzatában a gazd. tanfolyamok céljaira 90009,- a házi iparéra 85000 korona szerepelt. 1897-ben 39 vármegyének 670 községében 472 előadó 2005 gazd. előadást tartott több mint 200000 hallgatónak. Kiosztottak ekkor 86000 -ii él több gazd. tárgyú füzetet. Ugyanazon évben 11 téli taufolyamot, tartottak mintegy 1000 hallgatónak. Ujabb adat hiján említem ezt, itt fel, hogy ezen fiatal intézményünk működését pár vonással bemulathassam. Drága ez a gyógyszer, beadása nagy számlába kerül; hatása bár lassan, de biztosan bekö vetkezik. Kenyeret, ad a «kis emberek* kezébe ; igy nem iesz az kénytelen koldusbotot fogva bujdosó lenni saját hazájában. Emberség és kenyér kell a mi népüukuek! S ezt, csak megszolgálja pénz és véradóval?! Szafián Lajos. Zalavármegye közgazdasági állapota 1903. jan. és febr. havában. (Vége.) Az elmiilt téli hónapokban folytatott mezőgazdasági munká'atokra vonatkozólag megjegyezzük, hogy ezek jórészt a t,iágyakiliordási, — jan. elején néhány napon át szántási munkálatokra, — takarmány készítési, ravágás fahordás, — a felújításra szánt szőlőterületek forgatási munkálatokra és egyéb apróbb téli teendőkre szorítkozott. Takarmány és szalmaszükséglet vagy hiány ezideig nem mutatkozott, — a takarmány répa is jól tartotta magát, ellenben a kellőleg be nem érett mult évi tengeri terméssel sok baja volt a gazdának, mert ez sok helyütt megromlott még a tengeri a górékbau is. — A tengeri vetőmag kiválasztásánál a tengeri csekély csiraképessége ezidén a leguagyobb elővigyázatra inti ti gazdaközöniéget, mert a csiraképesség ezidén 20 — 60% közt mozog a legtöbb tengeri készletnél ; keserves csalódások kikerülése végett tehát vagy csiraképes uj magnak, vagy a meglevő vetőmag hiányos csirapotló képessége nagyobb mennyiségű vetőmag alkalmazása okadatolt eljárás fog lenni. Az állattartás éppen a mult évi jó t/kftrmánytermés miatt nehézségekbe nem üldözött,, és miután a feljavítás czéljából vásárolj állatok jó conditióba való helyezése — nagyobb költségek nélkül is™— leliet.ő volt, de >. kereslet is különösea a szarvasmarha iránt 'Íínleklődött — vidéki vásáraink jó árak melletd állandóan látogatottak voltak; — mig azc.r. kedvező körülmény folytán, hogy az ország nagy részében ezidén előforduló száj és körömfájás — megyénk területét a tél folyamán megkímélte, a kivitel is különösen fiatal hizvtt ökrökben jelentékeny volt, mely kivitel ró'szint a hazai cukorgyári hizlaldák részint pociig a külföldi vágóhidak részbeni szükségletéi e szolgáltEmelkedő árakkal találkoztunk az elmúlt téli hónapok >'olyamán a sertés és ennek termékeinek értékesítésénél is, a melyre nézve nemcsak a külföldi piacokon észlelt állandó áruszükséglet, hanem azon körülmény is kedvező volt, hogy végre varmegyénkben is a sertésvész szűkebb körökre szorult és reményünk vem, hogy járásaink nagyobb része Ausztria részéről is a zárlattól fel fog oldatni. Állategészségügyünk vármegyénk területén í az elmnit téli hónapok folyamán egyáltalán j kedvező volt, ; — a bejelentésre hatóságilag | kötelezett járványok február végével pedig a ! következő es tekre szorítkoztak : veszettség 5 | községben, lépfene 4 községben, ivatszervi hólyagos kiütés 1 községben . lükkor 2 község-