Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1903-01-04 / 1. szám
Jtw ü VII. évfolyam. % Keszthely, 1903. január 4. I. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap, MejjJölenik h«l,enUliit ei;yHz«i' s viiNnrnn|>. SZERKESZTŐSED ES KIADÓHIVATAL • volt K az d tanintézet épületében. KAaiiiUuliM a szerkesztőség címére, PénzesulalvAnyokai.. liirrieiési muirtiiíAs. kat.é» r klamAoitSkat k kia>tiMiivat.allfOG kéitttik iíéilraiaUB' nem aűnnii ulanv.o l,AFTUl.A.>J>ONOS B O N T Z JÓZSEF K ICI.Kt.ŐH HZICHK 1Í3S6TÖ NÉMETH JÁNOS. KIADÓ SUJANSZKY JÓZSEF Előfizetési árak: Egész évre 10 kor. — flll Fél é' r e 5 „ - „ Negyed évre 2 „ 50 „ Egyet szám ára 20 „ Nyilttór petitsira alku szerint. A hetedik évfolyam küszöbén. Reklámvilágot élünk: sajtóban, irodalomban közéletben. De mi azt tartjuk, jó bornak nem kell cégér. Eiöi zető közönségünket tehát nem kecsegtethetjük nagyhangú ígéretekkel. A tisztes, szolid sajtó a mi eszményünk. Reklám, szenzáció és Ígéretek ez eszmény körén kivül «snek. Az igazság é- közjó munkálásán kivül más célt nem ismerünk. A kereszténység alapján állunk, keressük az igazságot és szolgáljuk önzetlenül — a közérdeket. Az igazság, a történeti mult, a hagyomány és a nemzeti érdek pedig azt kívánják, hogy a kereszténység magasztos tanai hassák át ismét az egyént, a családot, a társadalmat. Mert ezen az alapon nő, fejlődik és virágzik a >minden ország támaszát és talpkövét képező tiszta ei köles.* Am hosszú évtizedeken ez a kettő szenvedett legtöbb sérelmet. A sajtó és az irodalom bizonyos része következetesen támadta. Célt értek. Mert elhomályosodott a hit szelíd fénye, varázsát vesztette a tiszte* erkölcs. Divattá lett a vallástalanság, dicsekvéssé a léhaság; hitel vesztetté a remény, biztos menedékké a eses kétségbeismeretle.i fogalommá a mindent összetartó szeretet, kedvenc szenvedélylyé a visszavonás; hontalanná a béke. honossá a békétlenség: meg vetetté az öntöláldozás. kedewé az önzés, számüzötté a magyar faj. a nemzeti lélek sajátsága : a szolidság erkölcsben, életmódban, ruházatban, hajszolttá a nagyzás, fényűzés és pompa után törő vagy ; áldozattá a boldogság a megelégedés, uralkodóvá a szabad gazdálkodás a nemzeti jól t forrásainál. A magyar faj idegen erkölcsök, szokások rabigáiban görnyed. Pusztul és szétoldott kéve módjára bomladozík. Bensejében vulkánok dübörögnek, elégedetlenség és meghasonlás szenvedélyei csatáznak. Egyik rész itthon elégedetlenkedik, a másik vándorbottal kezében idegenben keres boldogulást. Nem más ez, erkölcsi kapituláció az idegen szellem és morál uralma előtt. A nemzet lelkéből nem egy keserű sóhaj tör elő elszomorító közállapotaink láttára. Mert nemcsak az egyénnek — a társadalomnak is van lelkiismerete. Mi más ez mint a köz meggyőződés - a közvélemény. A nemzeti lélek-ne®-, a társadalom lelkiismeretének — szócsöve a sajtó. A lelkiismeret, nem az emberi vélekedések. nem az önérdek, hanem az igazság szerint hallatja szavát. Alkut nem ismer, érdekre nem tekint. A lelkiismeret szavát mindenkinek követni kell. A nemzeti lélek, a közlelki ismeret szavát is még kell hallania, azt hirdetnie megalkuvás, félelem és érdek nélkül: a nemzeti lélek szócsövének a sajtónak. Fel kell emelnie szavát ott, hol a közjó ügyéről van szó. Helyeselni, előA B ALATQNV il)f:K TÜBCÁJA A mi föntart minket. A kath. legény egyesület előadásán színre kerülő dráma. Ne ütődjék meg senki, hogy ezt a darabot., melyet, a kath. Iegén\egyesület legközelebbi előadásánali tárgyául tűzött ki, a »dráma« nevezetével illetem. A szó legszorosabb értelmében megilleti ez h nevezet: van benne élet, van benne valószerűség, elevenség, összeütközés, válság és kifejlet. Tehát dráma. Alakjai az életből meritvék, változatosak, inint maga az élet. Ereikben emberek vére lüktet s vannak köztük jók, igen jók, gonoszak vegyest. Mindegyiknek megv«n a maga ideálja, kinek az igazság, kinek a maromon s mivel drámai személyek lévén, minden áron érvényesíteni óhajtják én-jöket, akaratjukat, az összeütközés kikerülhetetlen. S hogy az összeütközésben" — sok szenvedés után — a jó diadalmaskodik, szivünket megnyugtató érzés fogja el, hogy mégis van igazság a világom is. Gombos jómódú, vallásos ipRros ember. Züllött fia, Béla minden áron ki akarja túrni atyja gazd asagaból Dénes^ a derék munkavezetőt. Mivel ezen becsületes ímbe/ral szemben jó uton el nem járhat, megbuktatá-ára ördögi gondolatot tesz tetté : atyja nyitva felejtett szekrényéből 200 forintot, lop el, s ezt Dénes kabátjába csempé.tzi, hogy ö rá háruljon a lopás gyanúja. Dénes, kinek becsületessége még árnyékát -em szenvedheti el a gyanúsításnak, bucaut, mond eddigi tartózkodása liejyének, önként s nevét megváltoztatva, más vidékén üti fel tanyáját s jómódú, jósikerii üzletnek lesz tulajdonosa. Ez az első felvonás s Erdősi, a költő mindent, niegir bele, a mi a dráma úgynevezett ekszpoziciójához kell. Sőt többet is tesz ennél. Az első felvonásba küzdelmet visz, melynek folyama alatt elbuktatja a becsületes törekvést, s kis időre diadalmat ütat a gazsággal. Ez más szóval annyi, mint hogy lelkiismeretünket föl ka vm ja, az elvek tusáját a szi vünkbe hinti, szóval megieszi az', hogy személyei sorsa iránt, akarva nem akarva is érdeklődnünk kell. S ez helyes dolog, drámába való dolog. A második és harmadik felvonás 10 esztendővel később történik, mint az első. Gombos már meghalt, Béla elverie az örökségét s áldot.t lelkű húgával Mártával végső Ínségre jut. Tengődnek abban a városban, a melyben a Szekeressé lett Dénesn-k virágzó gyára van. Béla sehogy sem kap munkát. Egyetlen li-Hi-átja Péter, a szocialista, a ki Szekeres-Délies"'gyárában dolgozik s a gazdája jólelkű teleségét figyelmessé teszi a nyomorgó Bélára, Mártára. Sz^keresné meglátogatja Béla távollétében a sinlödő Mártát s segiti, munka 1 ad néki is, Bélának is, de sejtelmük sincs egymás kilétéről. A Szekerestől zavargó elvei miatt időközben elbocsátott. Péter, ki Szekeres múltját. megtudja egyik elvtársától, gazdáján ugy akar bosszút állani, hogy a világ előtt fölfedi a lappangó titkokat s gazdáját szemtől szembe foszo-j.i int g becsületétől. Tervét közli Bálával, Mártával, a ki iránt különben érdeklődik s a ki viszont szereti őt. Ezek ámulva ősmerik meg e szép jelenetben, hogy hisz it,t, Denesröi, a meggyalázott Déne-nől van ^zó. Bó'a szinleg rááll, hogy a rágalmak bizonyításában kezére jár Péternek Elmennek Szekeres—Dénesh«z s a legkritikusabb pillanatban, mikor Péter boszuja ünnepét készül megülni, töredelmes vallomást tesz gazs&gáról. A nyomor meglörte, a szeuve dés ostora a megtévedt gyarló embert e pillanatban nemes, igaz emberré varázsolja. Pétert ez az esemény meghatja, igaz, kissé hirtelen, megváltoztatja, Márta keze övé lesz s visszatér a rehabilitált Dén<?s gyárába, Bélával együtt. S még egyet. Dénes már régóta szereti Márlát s n'nos hőbb vágya, mint, hogy kezét eloyerhesse. De mikor Péter s Márta szerelmit megtudja, igazi nagy lelkével lemond Mártáról, élete'egyetlen ábrándjáról egy jó útra tért ember javára. Valóban, ezzel a megoldással alakja
