Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1902-08-10 / 32. szám
1902. augusztus 3. BALATON VIDÉK 1. egy pocsolyát teremtett oda számukra, mely sem esztetikai sem higiénikus szempontból nem válik a fürdő előnyére, de azt hiszem, hogy a ludak nagyon meg vannak vele elégedve. A falu felé közeledve egy sajátságos épület vonta magára figyelmünket: egy domb aljában, árok mellett fekvő faalkotmáuy, melynek cégéréül szellemesen egy piros csikós úszónadrág szolgál. Ez a „Balatonberényi bazár," melyet természetesen megrohantunk képeslevelező-lapekért. Anzichtekkel ellátva magunk, megszálltuk a falut, s rögtön konstatáltuk, ^ hogy Berény csak képeslapokon mondható szépnek, a valóságban egy közönséges magyar falu, miuő ezerszámra található szép hazánkban: esős időben sáros, száraz időben poros, az uccákon istállószag terjeng, a parasztok nemzeti viseletben s mezítláb járnak stb. Meglehetős nagy lármával haladó karaván lévén, ugyancsak megbámultak bennünket. Majdnem minden ház ablakából empirruhás, borzasfejü nyaraló hölgyek tekintgettek ki, irigy vagy kárörvendő arccal. Azok tudniillik, kik látták rajtuk, hogy csak kirándulók vagyunk, irigyeltek bennünket, kik pedig ujonaun érkezett fürdővendégeknek véltek, azok kaján, kárörvendő mosolyt vetettek ránk. Különben a falu fürdővendégekkel látszik telitve lenni, kik bánatos, az unalomtól agyongyötört áldozatokként bandukolnak az utcán. Egyszerre hatalmas porfelhő vonta magára figyelmünket, mely a Balaton felől, közeledett. Nagy lőn bámulatunk, midőn halottuk, hogy jön a csorda. Jöttek szép egymásutánban a libák, disznók, tehenek, éktelen zajt és port verve, végig valamennyi uccán. A sok látnivaló után vendéglő után néztünk. A Magyar Tenger helyett egy, a faluban levő vendéglőbe utasitottak bennünket. Társaságunk hölgytagjai fagylaltról, jegeskávéról ábrándoztak. A pincér fájdalmas mosol}' kíséretében jelentette ki, hogy a kívánt gyomorrontó Ínyencségekkel nem szolgálhat, hanem egy-két órai várakozás után kapunk vacsorát, s kezüukbe nyomott egy étlapot, melyen borjúláb, marhapörkölt, sertéskaraj (ez utóbbi így írva : karay) s hasonló étkek voltak feljegyezve. A vacsorára borítsuk a feledés fátylát, azokat a sertéskarajokat, rostélyosokat az én tollam le nem írhatja, azokat Ízlelni kell, hogy fogalma legyen róla az embernek. De az máiemlékezetes marad előttem, hogy Berényben hozott össze a sors éltem leugorombáb pincér• * , T , . OÖ 1 r jevei. Leók, Kristófok, Demeterek s hasonló hangzatos cevek serege, minők csak a pincérek közt lelhetők, gargouéletem hűséges osztályosai, ti tanúskodjatok, hogy én a pincórosztálynak mindig a leghőbb tisztelője valék !! A magamforma vendéglői koszton élősködő legényembernek ti vagytok a védangyalai, ti adjátok dupla borravaló fejében tudomásunkra, hogy az Esterházy rostélyos pályatévesztett csizmatalp, s a borjupörkölt hat napos. A berényi ételhordó azonban az önérzet tultengésében szenvedett; egy ártatlan célzás miatt annj'ira sértve érezte magát, hogy hevesen kikelt a hozzám hasonló modorú hetyke jövevények túlkapásai ellen. Ugy hiszem, az év 10 hónapjában mint mészároslegény vagy díjbirkózó szolgálja az emberiséget, s csak a nyári hónapok alatt faragatlan (?) fürdővendégek megrendszabályozására ölt jaquetteot és fehér nyakkendőt Javában vacsoráztunk, midőn mögöttünk, a lugas mögött, melyhez támaszkodva voltunk, tompa, mély bögés hallatszott. Táncmulatság napja lévén mindjárt cigányzenekarra gondoltunk, jobban széttekintve láttuk, hogy a vendéglős tehenei vannak hazatérőben. De tényleg nemsokára megérkeztek a cigányok is s valamennyiünk gyötrelmére rázendítettek a bur indulóra, .melyet a'pesti verklikben, a méh ós^ rózsabimbó s hasonló közkedvelt darabok már jó régen kiszorítottak. A fiatalság csakhamar táncra perdült. A táncmulatság leírásába nem bocsátkozom, épugy mellőzöm a társaságainkbeli bájos hölgyek szépségének festését is. Nagyon is prózai léleknek érzem ekkor magamat, a te lángoló képzelmedre bizom, nyájas olvasó. 1 (j g Darnay muzeurn Sümegen. Julius elején nyilvános jellegűvé vált Darnay Kálmán sümegi muzeuma. Megnyitva, szabad bemenetelre a nagyközönségnek minden vasárnap délelőtt 8-tól 12-ig, szerdán délután 2-től 8-ig. Vidékieknek a muzeum minden nap bármely órában rendelkezésére áll, kivéve vasárnap délutánt. A muzeumhoz a bejárat magyarhadtörtónr ti motívumokkal díszített portálén át vezet. A boltíves templom nagyságú terem mennyezetének közepén huszárpaizs látszik. A szegéíyzet magyar huszártarsoi}', török félhold és csillagos diszitményből van alakítva, középen Darnay család címerével. A sarkokon Hunyady korbeli tárcsa paizsok között lobogós kopja, helyenkint a szegélyzetben huszársisak és tollasbuzogányok vannak elhelyezve. Az egymással szemben álló ivezetbeu egyik felől honfoglaló harcos kezében megtépett zászlóval, az elfoglalt hegycsúcson kürtjéből riadót fujt. A másik oldalon a régi középkori hadtörténelmi csoportozat látszik a nemzeti lobogóval. Az elmúlt julius hónapban 2000-nól több látogatója volt a múzeumnak,sok vidéki turista között több fővárosi tudós, iró, költő tisztelte még a muzeumot látogatásával. Szaporulat : Mig az uj muzeum berendezése tartott, a nagyszámban beérkezett ujabb szaporulatról nem adhatott lapunk számot a nagyközönségnek; igy most csak utólag ismertetjük a Darnay muzeum ujabb szaporulatának nevezetesebb darabjait. A rendezési hónapok alatti szaporulat számra meghaladta az 1000 darabot, melyek között legnevezetesebb és legértékesebb egy fejedelmi kincs. Ugyanis sikerült Darnayi ak tulajdonjogul megszelezni Apafi M'hály erdélyi fejedelem diszfegyverzetét, mely egykor a fejedelmi tróntermét díszítette. A családi fegyverzet minden darabja valódi remeke a XVI-ik század acélmüvességének és egyes darabjai valódi műremek számba mennek. Ilyen a kerek huszár disz-paizs, melynek vésett álegorikusjalakjai remek kivitelűek. Vau a gyűjteményben 4 lovassági kard, 3 drb diszalabárd a fejedelem betűivel 2 drb dísztőr Erdélyország címerével, 3 drb diszvésetekkel ellátott harci fejsze, 1 drb egy ölnyi hosszúságú lángos élű pálos, melyet a fejedelmi zászló mellett hordoztak Az öszszes fegyverzet teljes jókarban van és ma legfőbb ékessége a Daruny muzeumunk. Érdekes szaporulatot képez egy római arauy sirtelet, melyet egj' órányira a Balatontól annak somogyi partján leltek földmunkálat alkalmával. A sir egy remek tömör aranygy űrű ékkövében bájos Amorett vésettel, 2 arany függőt igaz gyöngygyei és egy Marcianus esászár aranyat tartalmazott. Nevezetes szaporulat a közelmúltban a Balatonból kihalászott két gyönyörű, teljesen ép vaskard az Árpádházi királyok korából, melyek egyike a zalai, másik a somogyi oldalou keiült a hálóba. Igen érdekes gyarapodás 2 óriási méretű török lovassági üstdob vörös rézből, melyeket Ujlaky Lajos Sümegvár egykori ura 1603-ban vett el a kanizsai török basa egyik portyázó csapatjától. Az üstdobok igen becses XVII-ik századbeli vésett díszítéssel vannak ellátva. A hadtörténelmi csoportot még sok egyéb szaporulat is érte. Buzogányt kapott a törökjárom idejéből bronzból. (Sümeg-kövesdombi lelet.) Sarkantyúkat a XV-ik századból Tihanyból. Lólierleveles zablát a XIV-ik századból Badacsonyból. Csillagtarajos sarkantyút a Bakonyból (XVI-ik századbelit ) Árpádkori kengyelt, sarkantyút és patkót veszprémmegyei leletből. XVI-ik századbeli kengyelt, tőbb ágyúgolyót, melyek Sümegről kerültek elő. Nyílhegyeket, kopjákat, 3 tőrt a középkorból különbféle sümegvidóki lelhelyekről. X ik századbeli harci fejszét Csabrendekről. Sárkányfejes diszcsákányt XVII-ik századból Sümegről. Az őskori csoport, becses szárnyas bronzvésőt kapott Badacsonyból és mintegy 50 kiló snlyu őskori vasrögöt a somlyói telepről. Bronztőrt es kuposfejü bronztüt a csabrendeki urna temetőből. Az ékszercsoport két középkori ezüst gyűrűvel gyarapodott. Az ujabban kezdeményezett céh-gyűjtemény több céhládát, korsókat, pecsét-nyomókat, céh-iratokat és céh-táblákat kapott legtöbbnyire a XVIII-ik század elejéről valókat. Kálcsics Iváunó őméltósága Deák Ferenc által sajátkezüleg készített képét ajándékozta a muzeumnak. A kéziratgj üjteméuyt is sok kiváló darab gyarapította. Ezek között van Csokonay Vitéz Mihály Csurgóról irt levele, melylyel a jeles költő, Endrődi Sándor ittléte alkalmával ajándékozta meg a Darnay muzeumot. Kapott oecses okmányt IV. Károly által aláírva, 2 érdekes, 1808-ban kelt verébfejes adókönyvet is. A pénzgyüjtemény néhány magyar és római aranyon kivül több száz darab apróbb ezüst és bronz pénzzel szaporodott. Az uj muzeum épület mai nagyságában is még 8—10 évig elegendő térrel rendelkezik, hogy e rohamos szaporodás dacára a tárgyakat szakszerű csoportosításában a tulajdonos elhelyezhesse. Levél a Balatonpartröl. Édes Mucuskám ! Örömmel olvastam soraidat, liogy jól érzed magadat, hidd el kedvesem, nekem sincs okom a panaszra. Valóságos tündérélet van itt, az egyik nap édes varázsát röppenve váltja fel a másik. Hát érezhetné-e valaki rosszul magát itt a bűbájos Balaton partján, hol pezseg az élet, hol az élvezetek egész sorozata kínálkozik az embernek. Reggeltől estig a parkban vagyok ; nem győzöm eléggé bámulni az árnyas rengeteget, melyet az emberi kéz nem igyekszik kivetkőztetni természetes formájából: nézem a hullámzó Balatont, gyönyörködöm a nap {elkeltében, az azúrkék égben, a ragyogó csillagol ban. Fürdöm, csónakázom, kirándulásokat teszek, hallgatom a zenét, Kell-e ennél pompásabb időtöltés ? Minden jó itt, csupán egy dolog hiányzik, a mi az éltető elem ily fürdőben. Nincs társasélet. Az egyes családok teljeseu izoláltan élnek egymástól, nincs meg az a benső együttélés, egyetértés, a mi minden más fürdőhelyen feltalálható. Valahányszor lemegyek a parkba, mindig tapasztalom, hogy teljesen elhagyatva ül néhány család a padokon, nincs egy bizalmas <• mber, ki velük szót váltana, csupán rideg köszöntéssel tesznek eleget az udvariasság szabályainak. S tudod-e kedvesem, hogy mi ennek az oka? Ne keresd ezt az emberek önzésében, vagy büszkeségében: itt az az elem hiányzik, a mely összefűzné a fürdővendégeket, megismertetné őket a keszthelyi közönséggel. Nincs fürdőbizottság, vagy ha van is, nem működik. Hol van az eredmény, melj'et elértek ? Miért nem rendezett ismerkedési estélyeket, mint ez másutt szokás ? Már több éve ismerek itt látásból néhány intelligens családot, anélkül, hogy be lennék nekik mutatva,'jóllehet mint régi ismerősöket köszöntöm őket. Eddig a vigalmi bizottság is nyári álmát aludta, de hál' Isten felébred, szombaton este egy velencei estélyt rendez. Erről majd a jövő levelemben irok. Volt a héten egy hangverseny, melyen Bendiner Nándor zongora- és Anisz Aladár hegedűművész mutatták be talentumukat. Bendinert már régóta ismered, hallottad elégszer gyönyörű játékát s most is határozottan sikert aratott. Mintha csak valami felsőbb lény játszott volna azokon a húrokon, oly szépen hangzottak azok. Mennyi érzés, báj s erő van játékában ! A szeuvedély magas classisa, a lyrai gyengéd részletek egyaránt domborodtak ki művészetében. Ánisz Aladár neve sem ismeretlen előtted. Szép tehetségű, mély érzésű művész. Majd sirt, zokogott, tombolt, majd meg kacagott kezében a hegedű! Ismerem személyesen, nagyon szerén}' fiu, sohasem dicsekszik tudásával, hanern tanul, dolgozik. Gondolom, hogy nemsokára világra szóló neve lesz. Pető Imrét, ismerősünket sem hagyhatom ki a sorból, ki Anisz nehéz concertdarabjait kisérte s az egyszerű diletans gyönyörűen csillogtatta tehetségét. Kicsiny, de igazán elite közönség volt. Stefiké, sajuos, nem tött el, képzelheted mennyire sajnálja, hogy nem jöhetett el az érdekes estélyre, különben számtalan üdvözletet küld. Hangverseny után tánc volt jelezve, a hölgyek be is mentek a terembe, de a fiatalembereknek semmi kedvük sem volt. Kimentünk tehát mi is és néztük, mint áldoznak a fiatal emberek Bachusnak anélkül, hogy Tepsichorét tisztelték volua. Jövő levelem hosszabb lesz. Szerető Margitod.