Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-27 / 30. szám

32 BALATON VIDÉK 1902.S julius 13. A mint sötétedett, kigyúltak a város nagy és apróbb háza-'nak ablakai és ünnepi hangula­tot szűrtek az est sötétjébe. Az üunepi hangu­latot némileg megzavarta ugyan, de azért meg nem semmisítette a hűvös északi szél, mely ugy 8 óra tájban keletkezett és hatalmas villámlással és dörgéssel szolgáltatott félelmetes zenét az ün­nepség vigalmához. Az esö megeredt s hatalmasan csapkodott. A népies szólás tartja : .Boldogságot je­lent az esö a fiatal párnak, áldást az öregek­nek.* A .Keszthelyi Iparosok Dalkört-e is, meg a m. kir. gazdasági tanintézet, ifjúsága is tudta ezt, s hogy a nász feletti örömében áldását ne csak HZ ös anya ; A természet hullajtsa, társul szegődtek a viharhoz s zuhogó esőben fáklyát gyújtva köszönteni mentek. A szél elcsendesült, a zivatar elállt s mig fent a főúr termeiben tündöklő fény áradt a nagjokra és »az arany billikomban a somlói csil­logott, «, addig lent, a tornác előtt, a fáklya-vi­láguál felharsant a dal ! S im, — a magyar dal hallatára megin­dult a főurak társasága ki az erkélyre és gyönyör­ködtek dalosaink énekében, a mely annyira megnyerte a főúri társaság és különöseu a bájos menyasszony tetszését, hogy a megállapított, műsort még egy énekszámmal meg kellett toldani. Ő excellentiája a gróf ur pedig a menyasszony­ival és a vőlegénynyel lemeut.ek a dalosok és fáklyások közé ós meleg szavakkal mondtak kö­szönetet a .figyelemért. Miután többekkel szívé­lyesen beszélgett-k, visszavonultak főúri vendé­geikhez, a kik körében megindult a tánc és tartod sokáig. A .Keszthelyi Iparosok Dalkör«-e Lakatos Vince dr. főgimn. tanár dalköri elnök és Garay Sándor karnagy vezetése alatt a következő ta­gokból állott, : Albel István, Báuholíer Imre, Baksa István, Bakonyi Gábor, Braun Rudolf, Bernáth József, Bognár J ózsef, Capelláro Got.tlieb, Deáki Sándor, Dobos János, Fábián János, Fá­tyol F., Hegyi K, Horváth I., Károlyi Gábor, Károlyi István, Kcrody Mihály, Leber Ferenc, LakyP., Lukács I., Meujhái t, F, Molnár A., Pálfi Zsigmond. Polgár Autal, Sat.rál Andor, Szalay Ignác, Szita Ferenc, Sujánszky Józsel. Másnap, julius 23-án, fényesen kelt a nap és bearanyozta Keszthelyt és vidékét, A palotában készültek a polgári frigykö­• ésLez, melyet Tukách Imre, a keszthelyi járás főszolgabirája 10 órakor teljesített. A táncte rembeu történt a házassági kötés, a melyen meg­jelentek a család tagj<-i és az összes vendégek. A tanuk Festetics Vilmos gróf és Hohenlohe Cristian Kraft herceg voltak. Mig a palotában a jegyesek az országjör­yényei szerint házastársaknak kijelentetitek, az alatt megváltozott Keszthely képe. Az utca né­pesedett ! A nyári kalapokat,, a diszes fehér ós szines ruhákat, a napernyők imponáló sokaságát sűrűen tarkázták a frakkok, cilinderek és fekete kabátok. A kíváncsiak ós a tiszteletet érzők nagy tömege lepte el a templom terét, mely a Kos­suth Lajos-utcával együtt diszes köntösbe öltö­zött, A tűzoltók kordont vontak, a melyen be­lül csak azok léphettek be, a kiknek jegyük volt s a templomba is, a mely ez ünnepélyes alka'omra a bejárattól a főoltárig élő virágok­ká!, zöld galyak kai ós lombfüzérekkel gazdagon volt diszitve. Az oltár úszott a virágpompábau : narancsvirág és mirtusban. A menyasszony akarta igy, a ki ott óhajtott esküdni örök hű séget jegyesének, a hol nagy elődje, Festetics György gróf aluszsza örök álmát; az ősök tem­plomában. A tér, a templom színültig megtelt ; ott láttuk a város és vidékének előkelőit, színe­javát. Zavar, rendetlenség sehol sem mutatko­zott ; tolakodás nem látszott. Miuden örült ; szeretetet, mutatott és tiszteletet. Üdesóg ömlött el az arcokon, gályákon és a lombfüzéreken s csak a fokozódó meleg emlékeztetett, a nyár derekára. Báró Hornig Károly veszprémi püspök, Jánossy Gusztáv címzetes püspökkel egyetemben kevéssel 10 Óra után disztogaton érkezett a tem­plom elé. A főpásztort egy második fogaton Ttpns Miksa herceg és Draskovics Dénes gróf magyar díszben követték. A püspököt, a tem­plom bejáratánál titkárja Simon György dr. és a patronat usbeli papság ornátusban várta. A mint a főpap megcsókolta a feszületet ós tem­plomba lepett, megcsendült az ének, zngott az orgona : »Ecco sacerdos niagnus« s a hivők áhí­tatos tömege mély megu aj lássál fogadta az áldást. A főpap átöltözött ós kivonult a főbejá­rathoz, mert a nászmenet megérkezett. Az első kocsin volt Széchényi Béla gróf, koronaőr, nász nagy pántlikás csokorral kezében és Festetics Vilmos gróf, a 2-on Lichtenstoin Henrik herceg, Fürstenberg tartományi gróf, a 3 on Sohöuboru­Buchheim Erwin gróf, Iukoy István baró, a 4-en Esterházy Pál gróf, Esterházy Mór gróf, az 5-eu Pallavicini György őrgróf, Esterházy Lajos gróf, Kuisky Feri gróf, a 6-on Festetics Tassilo gróf ő excelleutíája, Füist.enberg Miksa Egon hercg, a 7-en Festetics Alex és Ella grófnő, Fürstenberg Emil herceg és Khewen­hüller A-ital gróf, a 8-on Fürstenberg Essi ós Fürstenberg Amália hercegnők, Monacoi Lajos herceg és Festetics György gróf, 9-en Fürsteu­berg Amália és Taxis Benzi hercegnők, Hohenlohe herceg és Kheweuhüller Edina grófné, a 10-en Fürstenberg Irma hercegnő ós Kin.sky Margit­grófnő, KheWenhüller gróf nagykövet, és Fes­tetics Jerö gróf, 11-en Ftirsteuberg Lcoutine hercegnő, Fürstenberg Károly herceg, a 12-en Festetics Tassilo grófné és Festetics May grófnő. minden részéből kirándulókat, turistákat, kellene idecsalogatni. A vasutaknak előnyös és olcsó körutazási jegj'eket kellene kibocsátani ; össze­köttetésbe lépni fővárosi utazási irodákkal, melyek hetenként kiránduló kaiavánokat, vezet­nének hozzánk. így jönne létre elég tekintélyes idegenforgalom, mely a Balatonpartnak több hasznot,, nagyobb élénkséget kölcsönözne, mint a hónapokon át itt időző nyaraló-sereg. Számos budapesti osaláddal és úrral hozott össze már a véletlen, kik bebarangolták a Salzkammer­gutot, Adria-melléket s a Balaton mellett soh­sem jártak. Bár az uj vasút, előnyösen köti majd össze, különösen Keszthelyt Bócscsel s Ausztriával ; külföldi forgalomra ugy sem igen számíthatunk, a főváros is hasztalanul kísérle­tez és költekezik, azt azonban egy kis ügyes­séggel el lehetne érni, hogy minden müveit ma­gyar ember legalább egyszer életében körül­Utazuá a Balatont. Ügyes, bár tisztességes rek­lámra van szükség. Enélkül a XX. században már Magyarországon sem lehet eredményre ver­gődni. Szembetűnő, Ízléses falragaszok, melyek pompáznának az ország valamennyi jelentéke­nyebb pályaházában, díszmunkák s tudományos müvek helyett, rövidre fogott, ügyesen szer­kesztett s a valóságot szem előtt tartó pros­pektusok, melyeket, olcsón, vagy ingyen oszto­gatnának, sokat, lendítenének a dolgon. Napi­lapjaink telve vannak osztrák s német, fütdök hirdetéseivel, a balatoni fürdők csak néha-néha merészkednek egy-egy rövid annonceot köz­zétenni. Végül még két dologra hivom fel az ille­tékesek és érdeklődök figyelmét,. Feltétlenül szükségesnek tartom egy olyan nagy ós láto­gatott helyen, mint Keszthely, egy tudukozódó­iroda felállítását, mely a külföldi Auskuufts­bureauk és bureau de renseiguementek mintá­jára az idegenek érdekeit szolgálná, főkép lakás dolgában. Szolgálatát hirdetések utján felaján­laná a közönségnek s védené a kizsákmányo­lás, a zsarolás ellen, mely nem tartozik a rit­kaságok közé. A külföldi nyaraláshoz szokott ember na gyon érzi hiányát a penzióknak. Magyarorszá­got kivéve mindenütt, feltalálhatók ezek a pen­ziók, melyekben az ember szobát, s teljes ellá­tást kap. E penziók külömböző nagyságúak 4—15 vendéggel, kik közösen étkeznek s egy­mással gyakran barátságos viszonyba lépnek. Ez az életmód főkép azok részére való, kik irtóznak a szállodai élet ridegsógétől, zajossá­gát.ól, s a vendéglői étlap generalsaftos hús­ételeitől s szeretik a pontos, nyugalmas, úgy­szólván családias életet. A magyar közönséget külföldre tódulásá­ról ne nagyhangú, üres hazafias szólamokkal igyekezzünk leszoktatni ; lia ezt, a kényelmet, azt a tisztességet,, azokat, az erkölcsi és anyagi előnyöket fel nem találja, melyeket ottkünn él­vez, nem kívánhatjuk tőle, hogy — csupa ha­zafiasságból — itthon unatkozzék vagy rontsa el gyomrát. Ezzel is ugy vagyunk, mint a ma­gyar ipar pártolásával. Mikor pénzünkről, anyagi érdekünkről van szó, hiába hivatkozik bárki is magyarságunkra, hazafiasságunkra. Legyünk tevékenyek, kitartók s — kevésbbó önzők ! A fényes díszruhák, az ősi fringiák, az aranysujtásos menték, himzett frakkok, gyé­mántos tövegek, a kócsagtollas forgók, himzett selymek ; a szines katonai egj 7enruhák, az ér­demrendek, a csillogó igazgyöngyök, a gyémán­tos diadómek kápráztattak, pompássá, ünnepivé tették a főúri násznépet. A szem megnyugvást­csak a szép menyasszony boldog mosolygásán ós megihletődött, arcán talált, / Az ajtóban kétfelől várt már a város in­telligens családjainak gyermekeiből, az apácák által alakított, leány koszorú. A-/-ok nyitották meg a menetet a templomba, a kikhez a menyasz­szony jó szive szerint miudig vonzódott Utánuk ment h. főpap, a násznagy, a vőlegény, a kit a nyoszolyóleányok : Fürsten­berg Essi ós Amália hercegnők, Festetics Alex és Ella grófnők, majd a menyasszony, a kit a vőfé­lyek: Monacoi Lajosherceg, Festetics György gróf, Fürstenberg Emil herceg és Kheweuhüller Antal gróf vettek köiűl ; azután jöttek : Festetiss Tassilo gróf ö excja Eürstenberg Leont.ine hercegnővel, Fürstenberg Miksa Egon herceg Festetics Tassilo grófnővel ós végül a násznép : Festetics Jenő gróf, Fürstenberg Irma hercegné, Hohenlohe herceg, Fürstenberg Amália hercegnő, Klieven­hüller gróf nagykövet,, Taxis Bsnzi hercegnő, Festetics Vilmos gróf, Kiusky Margit grófnő, Kinsky Feri gróf, Kheweuhüller Edina grófné és elhelyezkedtek az oltár előtt. Megcsendült az ének, zúgott az orgona és megkezdődött az ájtatos mise, melyet megj'és püspökünk ö excel lentiája mondott, áldást kér­vén az Atyától az ő g3'ermekeire. A mise . vé­gén a mátkapár esküvel fogadott örök hűséget egymásnak s mert szerelmükben nincs álnokság, az Isten áldását, a boldogság koszorúját maguk­kal vitték. * * * Az egybekelósi ünnepség kimagasló moz­zanatát a főpásztornak, Hornig Károly báró ő excellentiájának az ifjú párhoz intézett beszéde képezte, mely ügy a külső alak ja, valamint tartalma tekintetében mély benyomást tett a jelen vol­takra. Az esküvő ünnepélyességét nagyban emelte a keszthelyi vegyeskar. A főpásztor bevonulására Eckhardt Antal által coinponalt : >Ecce sacerdos magnus«-t, a mely igen ünnepélyes stylusbau van írva, szé­pen és hatásosan adta elő. A mise alatt előadott zenemű »C«-ben szintén Eckhardt, Antaltól való, melyet a szerző külön erre az alkalomra irt és a mátkapámak felajánlott. A vegj'eskar az egész darabot igen hatásosan adta elő, különösen a »Kyrie«-ben előfordult szép részleteket, a mely­ben az énekkaron kívül a hegedű és fuvola is igen szépen érvényesült. A hatalmas »Gloria« ós .Credo* után kellemes meglepetéssel kedves­kedett Pirovics Aladárné uruő, a ki szép, erő­teljes, jól iskolázott hangjával, Darcautiuak Veritas mea . . . cimii e napra irt Offertoriumát énekelte nagy hatással. Utána a Sanctus igazán az angyalok dicséneke volt, különösen a fuga. A szép és lirikus .Benedict,us« és »Agnus«, különösen a női karnak adott alkalmat arra, h°gy bemutassa a nagy hanganyagot, a mely­lyel rendelkezik. Az esküvő végén az áldás után a Bethoven-fóle >Isten dicsősége* című, ezen örökszép ós hatalmas Chorusuak éneklése alatt megindult a menet. A choru-iou a következő urak és hölgyek énekeltek : (Sopran) : Pirovics Aladárné, Csa­nády Mariska, Domjáu Etelua, Mondschein Ilka, Novakovics Mathild, Neuvórth Margit, Papp Ilka, Puly Margit, Párkányi Margit, Párkányi Mici, Reischl Heda és Sándor Karolina. (Alt,) : Reisclil Imrénó, Bozzay Erzsi, Csanády Vilma, Horváth Ilona, Nagy Margit, Németh Etelka és Ujlakj- Ilona. (Tenor) : Albel Gyula, Kapellá.ro Gott.lieh Kótszery Géza, Lukács István és Uj­laky Vilmos. (Bassus): Károly Gábor, Pleszky Jenő, Thomsits Rudolf. (Hegedű) : Oppel Imre és Prager Ernő. (Fuvola): Zefferovits János. (Orgona és vezetés): Eckhardt Antal karnagy. * , * * N A fiatal pár délután 1 órakor külön vo­natou elutazott. A vendégek egyrésze szintén elutazott, másrésze a délután folyamán vízi va­dászaton vett részt, u melyen nagy mennyiségű réce. szárcsa stb. vizivad esett. — A főúri női vendégek Diásra rándultak ki ós gyönyörködtek a Balaton pompájában. * * * A gratuláló sürgönyök egymást érték. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom