Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-27 / 30. szám

( 1902. julius 27. BALATONV1DEK ciunat.usét, kit a római nemzet a hazát fenye­gető veszély idején dictatori méltóságra emelt az ekeszarv mellől. Elhagyjátok komoly tanin­tézetünket; de ennél még komolyabb iskolába: az életiskolájába léptek, melyról Petőfi talá­lóan mondja : „A nagy világ az élet iskola, Verítékemből ott sok elfolya. Mert oly göröngyös, oly kemény az ut Az ember annyi sivatagra jut." Felidézte Mátyás király gömöri tréfáját, melynek célja az a figyelmeztetés volt, hogy az urak sohase feledkezzenek meg a munká­ban elfáradt becsületes magyar népről. Fel­ujitotta azt a megható jelenetet, mikor a kis Széchenyi István gróf a somogyi parasztnak napbarnitotta, munkától kérges, de becsületes kezét megcsókolta, miáltal a munkának adott tiszteletet. Ily példák utáu kitartó munkál­kodásra buzditotta távozó kollegáit. Kivánta, hogy találják meg azt[az utat, mely a boldogság kapujához vezet s további barátságukat kérte. Sparszam Pál tanár szavaira vonatkozó­lag ifj. Wolkenstein Oswald gróf válaszolt. Idegen tolakkal nem szeret ékeskedni, mert a Mensa academica létesitése körül a te­her legnagyobb része Sparszam Pál tanár vál­laira nehezedett, őt illeti tehát az érdem is. Az ifjúság helyeslése közben nevezett tanárra üritette poharát. Az utolsó fogásnál Sztankovits János ta­nár mondott humoros toasztot. Sparszam Pál tanár beszédén egyet fordítva, általános élénk derültség között kimutatta, hogy a gazdász­élet a nehéz, ez van tele gonddal, bajjal s csak az iskolai por leverése után következik a va­lódi munka. Asztalbontás után a tanárok volt tanít­ványaik körében töltöttek még néhány percet. Távozásuk utáu a fiatalság közül is lassankint eltűnt egy-egy. A cigány pedig húzta lassan, fájón : Tovább, tovább, tovább ! Isten veletek cimborák ! Levél a Balatonpartröl. Édes Mucuskám! Kedves leveledet megkaptam és végtelen örömömre szolgált az a hir, hogy te is ott hagytad Budapestet ós a tikkasztó hőség elől Ostendébe mentél kedves szüleiddel. A túlsá­gos örömöt azonben csakhamar lelohaszták gon­dolataim Miért is mentél te külföldi fürdőbe ? Oh mily jó lett volna, ha együtt tölthettük volna e gyönyörű helyen a nyarat, mennyivel édesebbek volnának a napok, percek a bűbájos Balaton partján ! Tudom, hogy te is sziveseb­ben jöttél volna ide, de nem tudtad kedves atyádat arra rávenni, hogy magyar fürdőben nyaraljatok. Sajuos, a magyarnak meg van az a rossz szokása, hogy inkább külföldre megy, ott költi el pénzét, jóllehet a hazának e drága kincseit még csak nem is ismeri, sokszor meg még hallani sem akar róluk ! De félre panasz­kodás „lesz még egyszer ünnep a világon!" Én kedves Mucuskám pompásan töltöm napjaimat. Reggel 6 órakor kelek, lemegyek a parkba, hol 8-ig tennist játszom néhány is­merőssel, azután elfogyasztom reggelimet, s vagy egy órahosszat pihenek. Ha a nap már erősen tüzel a földre, el­megyek fürdeni ; azután délig hallgatjuk a jó cigányzenét. Dólutáu 5 órától corzó van a parkban, hol természetesen mi is megjslenünk. Különösen érdekes az este. A Balaton-part be­népesedik ; a félhomályban kacagás hallatszik minden oldalról. A félreeső parkok egyikén fiatalember fuvoláz gyönyörűen. Oly szép nó­tája van! „Csak egy kis láuy van a világon.,, A közönség köréje gyűl és sokan köuynyes szemekkel hallgatják a bus melódiát. Majd csónakokba szállnak. A vizén átrezeg a méla akkord, az ezüstös habok megmozdulnak, mintha ők is az ifjúval éreznének. Mulatság eddig .nem volt, de mire e sorok napvilágot látnak, a fürdőző közönség de különösen a leányok és menyecskék beszélni fognak egy nagyszabású hangversenynyel egybekötött tánc­estólyről, mely a „Hullám"-ban lezajlott s melyet közelebbi levelem méltatni fog. Most drága Mucuskám egy nagyon kelle­mes kirándulással foglak megismertetni. A minap ugyanis gyönyörű kirándulást tettünk. Jenő bácsi egyik estén azzal a tervvel állott elénk, hogy másnap hajnalban tegyünk egy nagy ki­rándulást. Képzelheted mennyire örültem e tervnek, alig'tudtam örömömben aludni. Kora hajnalban felkeltett bennünket Jenő bácsi ós útra indultunk. Még nem kelt fel a nap; csupán a vörös iv mutatkozott a távoli hegyek fölött, a merre majd indulni fog útjára. A természet ébredezett. A sárga buzavetésből kiröppent a dalos pacsirta, s édes énekével fel­kelte társait. Gyönyörű nyári reggel volt. A Balaton, mint egy óriási opál-tenger majduem mozdulatlan feküdt; a csél csap zephyr alig lebbente pajkos szárnyaival a vizet. A két al­mászürke röpített beunünkat a széles ország­úton. Csakhamar első állomásunkra, Hévízre értünk. Azt hiszem erre még emlékezel tavalyi leírásomból. Egy hegy völgykatlanában fekszik a csodálatos meleg forrás. A park maga a ter­mészet igazi paradicsoma. Az évszázados hárs fák bólingatva fogadják HZ érkezőt; a fűszá­lakon, a felső rózsabimbókon még rajta volt a harmatcsepp, enyelgett a napsugárral, mely fel akarta csókolni a virág kelyhéről. Felmentünk a pagony sűrűjébe, s pompás ótvágygyal fogyasztók el villásreggelinket, majd leszálltunk a fürdőhöz, bámultuk a fürdó­zőkkel teli meleg vizet, mely annyi boldog­talannak adta vissza egészségét. Csakhamar tövább indultunk s egy jó óra múlva Tátikára érkeztünk. Óriási sziklákon épült, de már jombadőlt vár ez Nem ember­lakta hely, hanem a denevérek, baglyok ked­ves tanyája a csupasz fal. A hegy tetejéről a Balaton azúrja látszik. Negyedórai időzés után Rezi várához indultunk. Igazán nem csudálom, hogy Kisfaludy lánglel ke szikrát kapott e pa­norámától, s csudálatos regékben örökité meg e helyek történetét. Sajnálom, hogy nem merenghettem el a romladozó vár tövében, de az idő már későre járt, a nap erősen tüzelt, s vissza kellett in­dulnunk. Délre haza érkeztünk, egy felejthetet­len nap emlékével, s a vidék szépségeinek bámulatával. De már elég lesz az Írásból. írj te is bő­ven ölelő Margitodnak. — Személyi hirek. Festetics Tassilo gróf ur ő excelleutiája t,egu«p este leányával Ella grófnővel és Monacoi Lajos herceggel Jousbachba utazott zergevadászatra, neje, Hamilton Mária heroegnö pedig ugyanakkor Alex oomtessóvel Marienbadba ment. — Gróf ur ö exc^lleutiájának főúri vendé­gei tegnap elutaztak. — Hornig Károly báró megyés püspök ő nagyméltósága f. hó 23-án dél­utáu Jánosi Gusztáv címzetes püspök s vesz­prémi kanonok és Simon György dr. titkár kí­séretében Keszthely röl Sümegre érkezett. A püspöki kastélyban szálltak meg s másnap reg­gel tovább utaztak. — Az uj murakere8zturi apát. A mint la­punkat bisztos forrásból értesítették, a király, Péller Pál apátnak veszprémi kanonokká tör­tónt kineveztetése folytán megüresedett mura­keresztúri javadal mas apátságot a megyéspüspök előterjesztésére szentkirály-szabadjai Rosos Ist­ván siófoki esperes-plebánosnak adományozta. — Uj segédlelkész. Bontz segódlelkésznek taranyi plébánossá történt kinevezése következ­tében megürült segédlelkészí állásra a megyés püspök ur ő nagyméltósága Sziukovics Nándor szentbékállai segédlelkészt küldte hozzánk. Üd­vözöljük az uj káplánt ! — Esküvő. E hó 20-án vezette oltárhoz Biohler Gyula pacsai gyógyszerész Hoffmann Berta kisasszonyt, Hoffmann Jakab helybeli la­kos legifjabb leányát. A templomban Büchler dr. főrabbi rövid, de magvas beszédet intézett, az uj párhoz. — Eijegyzés. 0 ravecz Viktor zalamegyei államépitészeti mérnök eljegyezte Szabolios Me­lánia kisasszonyt, a Csáktornyái állatni polgári leányiskola tanítónőjét. — Anyakönyvi kinevezés. Sarkady Károlyt zalaszántói anyakönyv vezet, ö helyettessé, Milko­vics Andort, pedig alsó zsidi anyakönyvvezetővé teljes hatáskörrel a belügyminiszter kinevez e. — Kinevezés. Kás^onyi Mihály *eszpró*mi áll. polg. iskolai tanár a zala-egerszegi állami polgári leányiskolához igazgatóvá Deveztetett ki. — Állandó választmányi illés. A folyó évi szeptember hó 9-én tartandó törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésre az 1908. évi me­gyei költségvetés megállapítása tárgyában te­endő véleményes jelentós elkészítése végett az állandó választmány ülése az 1886. évi XXI-ik t.-c. 17. §-a értelmében folyó évi augusztus hó 28-án — ugyan a fent kitett közgyűlésen fel­veendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának elkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés folyó évi szeptember hó 1-ón mindeukór délelőtt 9 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyüléstermében fog megtartatni. — Eljegyzés. Haris Andor kir. albiró, ki Zalaegerszegen mint aljegyző működött, a tör­vényszéknél ós a társaságoknak egyik legnép­szerűbb tényezője volt, eljegyezte Kabós Erzsi­két Szamos-Újváron. — K08SUth-ünnep. Arad szab. kir, város törvényhatósága teljes lelkesedéssel kimondotta határozatilag, hogy Kossuth Lajos hazánk nagy fiának születésének 100 éves évfordulóját f. évi szept. 19-éu. Egyben megkereste az összes tör­vényhatóságokat e kegyeletes ünnep megünnep­lésére ! Vájjon vármegyénk törvényhatósága ezen ünnepet is ugy ünnepeli, mint Vörösmarty Mi­hály százéves születési évfordulóját ? ! ! Sehogy­sem ? ! ? Hát városunk ! ! ? -- A 22-iki kivilágítás igen szépen sikerült. Különösen szép benyomást keltett a főgyimná­zium épülete ós a premontrei rendház. A nász­menet másnapi felvonulása alkalmával igen jól esett tapasztalnunk Hochstadter Mór kereskedő részéről a tiszteletet, melyet házának ós többi részeinek több nemzeti zászlóval, szőnyegek ós egyéb nemzeti drapériával való díszítése által juttatott kifejezésre. A gyönyörű diszitmény magára vonta az arra vonuló föuri nászmenet figyelmét. — Közbiztonsági intézkedés. A napokban előfordult tolvajlások arra indították csendőr­hadnagyunkat, hogy a balatoui fördőtelepen a lakók védelmére s bizonyos, a hunoutok által előre be nem vallható szándékok meghiúsítása céljából állandó különítményt rendeljen ki. — Városunk jó hire érdekében készségesen fejezzük ki köszönetünket ezen intézkedésért. — Szerencsétlenség. Özvegy Bokros Já­uosué gyenesi szőlőjébe rándult ki ós magával vitte 8 éves kis leányát Melániát. Az ozsona­főzés alkalmával a kis leány is- ott kotnyeles­kedett édes anyja körmi és e közben a takarók­tűzhely ajtaján kicsapódó láng meggyújtotta könnyű kis ruhácskáját. A szegény kis leány arca, haja, melle, háta összeégett, mert az égés elől futásban keresett menedéket. — A halállal vívódik. - Tűzoltó gyűlés, F. hó 20 án tartott rend­kívüli kczgyűlésen a zalaegerszegi önkéntes tűzoltó egyesület főparancsnokának az eddigi alparanosnokot,, Stefemec Gyulát, alparancsnokká pedig Nagy Antal egyleti titkárt választott* meg. — Gazdászok táncestélye. F. hó 20-án, va­sárnap est,9 tartották a III. évet végzett gaz­dászok utolsó bucsu táncmulatságukat a vén Amazon nagytermében. Lassan gyülekeztek s már már azt lehetett gondolni, hogy a régi hír­neves praxi mulatság nem sikerül. Midőn azon­ban Bizi bandája 9 és fél óraker reá zendítette az első csárdást : »Sárgul már a kukorica le­velet . . . szép számú táncos rakta a kopogós szilaj cssrdást. Folyt a tánc szakadatlanul reg­gelig. Négyeseket 18 pár táncolta. Láttuk az ifjú gazdák lelkes hangulatát, kik ugyancsak rajta voltak, hogy utolsó gazdász mulatságuk minél jobban sikerüljön. A mulatságnak a nap­sugarak által bearanyozott reggel vetett véget, a midőn fájó szívvel vettek bucsut kitől-kitől azon édes reményben, hogy »Visszajövök ón még Érted egykoron !« Felülfizettek : Festetics Tassilo gróf 20, özv. Ujfalussyné 6, Bozzay Bálint 4 K-t, melyért köszönetét fejezi ki a ren­dezőség, az összeget pedig a Mensa-aoademioa javára átadták a bizottságnak. — A sötét bün. Rémmesének illik be az, a mi Budapesten a Hunyady-utcában történt. Hallgatni kellene róla, nehogy az emberi utálat szótára az aljasság uj kifejezésével gazdagodjék. Csak pár napja, hogy a fővárosi lapok telve voltak ós a megdöbbenés hangján irtak azokról a társadalmi gyomokról, gazokról, a kib ártat­lan gyermekeket gyaláztak meg ós máris csak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom