Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-17 / 33. szám

6. népségek előkészületeinek szép munkájában tért, kívánnak nyitni az ország minden vidékén lakó hazafiaknak. Ebből a célból a muzeum által a millennium évében alakított vidéki köröket új­ból szervezik. A szervezés dolgában a helyha­tóságok támogatását a muzeum igazgatósága az alapszabályok ós működési kört tartalmazó könyv megküldése mellett ki is kérte azzal, hogy az elhunytak, vagy eltávozottak helyébe uj haza­fias férfiak ajánltassanak az ünnepi közgyűlésen való felvételre. — A Mátyás szobor-gyűjtő bizottság kerese. A Mátyás szobor alapra gyűjtő bizottság azzal a kéréssel fordulok azokhoz, a kiknek kezeihez a mult hónapok folyamán érkezett gyűjtő iv, hogy a begyült pénzt, a gyűjtő iwel együtt beszolgáltatni szíveskedjenek. A szobor bizottság és Kolozsvár városa tájékozódni óhajt a felől, hogy a begyült összeg a szükségletet mennyi­ben fedezi. — Iskolaszóki gyűlés. A sümegi iskolaszék folyó hó 10-én Eitner Sándor vezetésével gj ü­lést tartott. Ezen első sorban az elemi isko­lánál üresedésben levő segédtanítói állást töl­tötték be, megválasztván Hajós Sándor kápta­lantóti tanítót. Az óvónők kérvényt nyújtottak be, hogy augusztus hónapban két hetenkint, felváltva végezhessék a tanítást. A g^ ülés a kérelmet elutasította. Némi dolgok megbeszélése után a gyűlés befejezést nyert. — A keszthelyi kölcsönös segélyező szövet­kezetnél a folyó heti befizetések a közbeeső ün­nep (Szt. Istyán napján) miatt, kedden 19-én és csütörtökön 21-én lesznek teljesíthet ők. — Pályázat- A »Magyar Hirlapc méltó módon akarja megünnepelui Kossuth [Lajosnak százados születési évfordulóját, amely a jövő hónap 19-én következik reánk. Ugy érezzük, hogy a nemzeti újságírásnak mindeukiuél több kötelessége van leghatalmasabb. Úttörőjével, legtökéletesebb Mintájával szemben és pietá­sunknak teljes fényében állandóan kell lobognia emléke körül, minden alkalom ós jelentős év­forduló nélkül is. Ebben bizakodva határozta el a Magyar Hirlap, hogy megíratja Kossuth Lajos rövidre fogott jellemrajzát, azt ami benne jelentős, mindenek fölött kiváló, elévülhetetlen. Tehát alakjának hü, de monumentális belső raj­zát akarjuk bírni, egy olyan irodalmi tanul­mányt, mely kevés szóval, nem sok vonallal, biztosan, igazságosan és szépen mindent elmond. Egy ilyen abszolút becsű essayvel, amelyet az évforduló napján adunk közre, akarjuk mi méltó módon megünnepelni a magyar újság­írásnak előhősót. A dolgozatért pedig egyene­sen a magyar olvasóhoz fordulunk, mert tud­juk, hogy e tárgyban maga az irodalom nem tudósabb ós mert az a hitünk, hogy az olvasók ismeretlen nagy tömegében lenni kell ismeret­len friss erőknek, a kik e feladatra úgyszólván rászülettek, azonfelül módjuk van arra az el­mélyedésre, amelyet a téma megkövetel. A leg­jobb munka megjutalmazására ezer korona tisz­teletdijat tüzünk ki, amelyet az irodalom ós parlament hozzáértő tagjaiból alakuló bíráló bizottság okvetlenül kiad. A pályázat feltételei: 1. Kívánunk Kossuth Lajosról jellemrajzot, te­hát Dem életrajzi adatoknak összefüzésót vagy egyoldalú költői rapsodiát, hanem olyan muu kát, amely őt élete legfeltűnőbb ós legjellem­zetesebb fordulataiban ismerteti és méltatja. A jellemrajz fő feltótele a hűség 03 az egyszerűség 2. A dolgozat terjedelme száz nyomtatott sor­nál több ne legyen. 3. Pályázhat a Magyar Hirlap minden előfizetője. 4. A legjobb munka dija;: Ötszáz korona. Az ezután következő leg jobb jutalma: háromszáz korona. A harmadik helyen kitünietett dolgozat kétszáz koronával dijaztatik. 6. Ha ezeken kívül még érdemes munkára talál a zsűri : azokat a szokásos tisz­teletdíjban részesítjük. Valamennyi jutalmazott munka a > Magyar Hirlap« tulajdona és közlé­süket szeptember 19-én kezdjük meg. 6. Kér­jük, hogy a pályázatokat tisztán irják le és a szerző nevét és pontos lakóimét rejtő jeligés levél kíséretében küldje be a Magyar Hírlaphoz legkésőbben a jövő, szeptember hónap tizedi­kéig. A biráló bizottság — melynek névsorát rövidesen közreadjuk — szeptember hónap tizennyolcadikán dönt ós döntését szeptember hónap tizenkilencedikén adjuk hírül. A Maevaa Hirlap. — TOz volt, Zalavárott. Leitner Simonnó házában keletkezett ós a ház teteje egészen le­égett. A kár 280 korona. B A LATON VIDÉi^ 1902. augusztus 17. — A Balatonfüredi borkostolás megvolt. A »Balatonfüred és Vidéke társadalmi érdekeit szolgáló egyesület,« — mint irtuk már, — bór­kostolót tartott B.-füreden. A hivatalos jegyzék kimutatása szerint volt bővében bor, fehér ós vörös egyaránt. Akadt régi is, legtöbb az uj, vagy az 1901. évből való volt. A termelők ne­vei csupa magyarokat vallanak be, a melyek közt csak elvétve akad egy-egy idegen hang­zású. Ez azonban, ha több volna is belőle, nem volna még baj ; hanem az már azután nagyobb baj, hogy a bórkostolón éppen azok nem vet­tek részt, a kik száirára rendeztetett : a fo­gyasztó közönség és a vevők. Sem kereskedő nem volt található, sem fogyaszlóközönsóg ; s mit volt mit tenni; kóstolgatták a termelők maguk. A kóstolgatások közben azután móg­jobban beigazolást nyert az, a mit ugy is ré­gen tudunk már, hogy jó bor terem a Balaton­meutén. A legnagyobb része a kiállítóknak iga­zán megérdemelte a dicséretet, a kiállított bor pedig feltótlenül megérdemelte volna azt, is, hogy ne csak kóstolgassák, hanem meg is ve­gyék. Vásár azonban nem történt ós igy a bórkostolók azt tették, a mit a magyar gazda eddig is tett: hangulatot csinált a maga köré­ben. Ennek a hangulatnak kifejezését is adott egy táviratban, melyet Herteleudy Ferenc ta­polcai képviselő küldött Darányinak, a föld­mi velő minisceruek. Az bizonyos, hogy vala­mikép rá vagyuuk szorulva a levegőre, azonké­pen vagyunk ráutalva arra is, hogy a termelők érdekeit társadalmi utou mi s védelmezzük. A bórkostolás is ilyen akció, s ha ezúttal kézzel fogható eredményt nem értek el vele, arra bi­zonyosan jó volt, hogy a termelőket, érdekeik igazi védelmére tömöríteni segité. Azt hisszük, t. i. hogy egy-egy ilyen nem jól sikerült bor­kóstoló hamarább megérleli a pince szövet­vetkezetek szükségét és kivitelét, mint akár­hány szónoki beszéd, távirat és újságcikk. A borkóstolón különben a Kisfaludy vendéglő nyitott verandájáu mintegy 90 bortermelő több mint 110 féle saját termésű bort állított ki. Segesdy Kálmán elnök d. e. 10 orakor hazafias beszédben megnyitottnak jelentvén ki a bor­kostolót, üdvözölte a megjelenteket ós első sorban Hertelendy Ferenc a tapolcai kerület orsz. képviselőjét, mint, a bortermelök érdekei­nek lelkes harcosát. — A borkóstolást Horváth Mihály balatonfüredi termelő gyógyhatású tör­kölyének megízlelése előzte meg. — A sok jobbnál jobb bor közt legjobl an ízlettek Kiss testvérek akali aszubora, Sárffy János kisdör­gicsei birtokos 1901. évi termésű bora, mely nektárnak is beillik és Horváth Mihály zöld szilváni utolsó évi bora. — Az érdeklődők leg­tekintélyesebb részét maguk a termelők képez­tek, kik kölcsönösen kóstolgatták egymás ter­mését., melynek legnagyobb része igazán meg­érdemelte a leguBgyobb dicséretet ós feltétle­nül megérdemelte volna azt is, hogy a fogyasztó közönség, mindjárt a forrásnál megismerje. Olyan bort lehetett itt hectolitereukiut 48 ko­ronáért beszerezni, hogy egyedül csak azou csodálkozunk, hogy vanuak még emberek, kik vizet isznak, a sörfogyasztókról nem is beszélve. — A rendező egyesület, melynek éltető szel­leme Mangold Gusztáv, nyomatott jegyzékkel szolgált a kitett borokról, mely jegyzék fel­tüntette a termelő nevét, lakhelyét, a borok megnevezését, a termelés óvót, az eladó kész­letet és a termelt mennyiséget. — A legrégebb termésű bor Kiss testvérek 1868-iki fehér akali bora volt, melyből az eladó készlet 11 hecto. Legnagyobb része utolsó évi termésű, melynek meg van az az előnye, hogy minőség tekinte­tében a megelőző 10 — 15 óv terméseit jóval felülmúlja. — Vásár áthelyezés. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Csabrendeken évente juuius első hétfőjén tartatni szokott országos vásárt ezentúl állandóan a pünkösd előtti csü­törtökön, az évente augusztus 10-én tartatni szokott országos vásárt ezentúl állandóan Lőrinc előtti csütörtökön tartsák meg. — Tüz. Papp Ferenc gyenesi szőlősgaz­dának nagy kára esett. Hétfőn délutáu 5 óra felé kigyuladt 28 keresztet kitevő gabonája ós elégett. — Rögtöni halálozá3. Egy mult héten vá rosunkba érkezett fürdővendég beszállt Sziber fél e korcsmába. A megérkezés estélyen jókedv­vel költötte el a vacsorát, másnap reggel halva találták az ágyban. Az orvosok felboucolták és szivszólhüdóst konstatáltak. Útlevele szerint Königstein Ignác nevü újvidéki születósü, egyébként hírlapíró volt. Az izr. temetőben alussza örök álmát,. — Az elromlott masina. Neumanu Fülöp és Soós Gábor balatonudvari gazdák közösen vettek meg egy cséplőgépet, hogy a cséplés idején másoknak is csépelhessenek. A cséplő­gép mellé szerződtették Bors József gyülevészi gépészt. A gép egyes részei azonban, mint ké­sőbb kiderült, teljesen használhatatlanok voltak, miért is a gépész 440 koronát, kért a tulajdo­nosoktól, hogy azon a pénzen uj felső szerke­zetet szerezzen. A gépész azonban okos (?) em­ber volt és uj géprészeket nem vett, hanem az elhasznált kazáncsöveket még felülrá eladta az örvónyesi kovácsuak Aloiádi Jáuosnak. A gép­tulajdonosok azonban gyanakodni kezdtek gé­pészük okosságára, ós kérdőre vonták, mire az­tán a most már bátorrá let t gépész Neumann Fülöp mellének forgópisztolyt szegezett azon kijeléntóssel, hogy ha nem távozik el Neumann Fülöp, hát azou módon Jozefát-völgyébe kerül. De Soós Gábor sem az az ember, a ki az ár­nyóktól is megijedt, hanem látva a veszedelmet kicsavarta a fegyvert a gépész kezéből, a ki mikor látta, hogy baj van, futásnak eredt ós magával vitte a 440 koronát,. Keresik. — Vá'ár. A mult csütörtöki országos vá­sáron meglátszott, hogy a falusi nép mezei munkákkal vau elfoglalva, mert dacára a nagy kínálatnak, csekély volt a forgalom. Annál é.ónkebb volt a marhavásár. Felhajtatott 500 da:ab ló, 2300 darab szarvasmarha, összesen 2800 darab. EUda'ott 215 darab ló, 1288 davab szarvasmarha. — Hirtelen halál és még valami. Dómján József szabari lakós 8 nagykanizsai országos vásárról hazatérőben volt ós a karosi korcsmá­ban meghált. Az éj folyamán lett rosszul és mielőtt, segíthettek volna rajta, meghalt. Ezt az alkalmat egy gonosz ember felhasználta és a halott uoteszköuy vében levő 2 drab. százas ban­kot ellopta. A gyanú Zsiga József falujabeli emberre esett, a ki vele együtt hált a korcs­mában, de az atyafi erősen tagadja a tett el­követését. * — Vizbefulás. A Zala folyó egyre szedi az áldozatait. Alig pár hete hogy két-három ember lelte halálát a hamis vízben, már is uj áldozata vau. Berki József al;ó-csáfordi hegyi lakosnak István nevü fia, társával a csáfordi határszólen a Zalában fürdött. A sok esőtől megáradt Zala az úszni nem tudó fiút elso­dort!. A fiu elt.üut ós hullája sem volt meg­található. Szerkesztői izenetek. M. O. Budapest. Beküldött verse nem nö/öl­hető. R. J. Földvár. A „hös", nagyon nyári izü. Tu­dósítását. várjuk. Piaci gabnaárak 1902. aug. 14. Buza. . . Rozs . Árpa. . . Z*b . . . Burgonya . Kukorica . 12 K. 80 fii. 11 K. 60 fii. 11 K. 60 fii. 11 R. 60 fii, 11 R. 80 fii. 6 R. — fii. „I Senki [ ne mulassza el egyik legrégibb budapesti bankházunk részére törvényesen megengedett állam- és hitelsorsjegyeknek eladására való ügynökség végett jelentkezni. Legmagasabb jutalék, előleg, esetleg fix fizetés. Ajánlatok M. V. „8912" alatt Haasenstein ós Vogler irdetési irodájához Budapest intézendő k. es I

Next

/
Oldalképek
Tartalom