Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-31 / 35. szám

1902. augusztus 31. BALATON VLD EK 3. eloszlatni ós magyar fürdőinkből a megérdemelt •ilágfürdöket teremteni ! Mert gondolják meg, az üdülök nemcsak a gazdagok, hanem a kevésbé tehetős középosz­tály Boraiból is kerülnek ki, kik szerény jövedel­mükből egész télen át kuporgatták a forintokat meg koronákat, hogy nyáron vele némi enyhü­lést nyerjenek az egész óv nehéz robotja ós tul­fe»zitett küzdelmei után. Itt van a balatoni fürdők igaz gyöngye : Keszthely, a Balaton legdélnyugotibb öblében nyugatról gyönyörű hegylánccal körülszegélyezve kellemes fürdőjével, a parton kényelmes szállók­kal és valóban párját ritkító parkjával, mely egész kis erdő benyomását gyakorolja a benne sétálóra; ott van maga a város is a part köz vetlen közelében a modem igényeknek elég jól megfelelő szállóival,, vendéglőivel, meg kávéhá­zaival. Itt a pihenni vágyó ember valóban meg­találja azt a osendet és nyugalmat, mely után sóvár lelke vágyik. Keszthelytől egy félórányira hüs, erdős völgyben fekszik a már elég jó hírnévnek ör­vendő Héviz, a mely meleg kénfürdőjóvel szép erdő közepette, szintén elég kényelmes vendég­lőivel az eddiginél mindenesetre nagyobb fel­lendülést érdemelne. Volna ez csak idegenek kezében, miosoda világfűrdöt teremtenének ezek belőle ! Habár mindkét fürdő megnyerheti a tet­szést, nem lehet oly elfogultnak lenni, hogy hi­báikra szemet hunyjunk. Ne keressenek ebben rosszakaratú célzatosságot ; hisz az apa is azért szedi elő néha napján a nádpálcát, hogy még tökéletesebb embert faragjon gyermekéből. Kezdjük mindjárt a balatoni szigetfürdővel. Berendezése nem hagy semmi kívánni valót hátra ; csak egy baja van, hogy nem alkalmas helyet választottak számára. Kár volt a molo közelébe épiteni, a mely az üdvös hatású hul­lámok egy részét felfogja, meg aztán nincs is fövénves feneke, kivéve azt a néhány száz csó­nakkal nagy áldozat árán odaplántált homokot. Mennyivel kitűnőbb az a hely, hol a mostani ingyen fürdő van, szabad minden oldalról ós elég sekély, melynek fövényében a fürdés sok­kal több élvezetet nyújt. Aztán mennyire elhagyják buijánozn: e fürdő körül azt az áldatlan hinárt, a mi i^azáu mocsár jelleget kölcsönöz ennek a helynek. Es milyen kellemetlen e hinár közt úszni ; a mint ez a hosszú szárú vizi növény belégabalyodik az ember lábaiba ós végig fürészeli fürdés köz­ben a hátát, oly érzés* kelt, mintha százkaru polyp vonna magához, hogy áldozatként a ment­hetetlen mélybe vonszoljon ! Bizony már üdvös dolog lenne ezt kikaszalni a vizböl, mielőtt még szapora magvait újból a vizben elhintené ! A park igazán minden tekintetben megfelel; még a íegrekkenöbb hőségben is hűs árnyat nyújtanak fái ós sürü bokrai. De még itt is vau iparos ifjú került vándorlásaibau az erkölcsi bukás hálójába! Munkakeresés cimén idejét korcsmákban, kóteshirü lebujokban kénytelen tölteni. Tapasz­talatlansága, elhagyatottságának érzete önkén­telenül is veszedelmes társaságokba sodorják. Hol jelkónek egyensúlyát káros eszmékkel és veszedelmes tanokkal zavarják meg. E veszedelmekhez járul még azon viszás állapot is, hogy legjobb szándékú iparos segé­deink — csakhogy munkát nyerhessenek — kénytelenek oly helyeken alkalmaztatást vállalni, hol vallásos és erkölcsi érzületüket nemcsak tiszteletben nem tartják, ellenkezőleg annak megrontására törekeszuek. Viszont iparos mes­tereink kénytelenek szükségből mindenféle káros befolyásokkal saturált segédeket alkalmazni. Ezen és hasonló bajok még súlyosabban esnek mérlegbe a nagyvárosi életben. A mai zavaros és válságos viszonyok kö­zött nagy érdeke egyesületeinknek, hogy a jó­tékonycélu intézmények a takarék és segély­egyletek ápolása mellett az egyleti ipari mun­kaközvetítést, is n.egvalósitsák. Azonban a szo elröpül, a példa vonz. Példáért, nem kell messze fáradnunk. Itt az ország szivében, fővárosunk­ban immár két, éve működik egy »Ipari muba­közvetitő intézet.« Az általános szociális bajokon kivül a nagymérvű iparpangás és gazdasági válság az intézmény eszméjét. Részünkről a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot ez az intézet, főkép, ha figye­egy kis bibi ; a park egyik oldalán poros ko­csiút vezet a partra, mely néha porral saturálja a parknak ezt a részét. A baj abbau keresendő, az öntözést Keszthelyen csak vasárnapi sportként, űzik. Pedig hát viz van elég ! Nem tudom hamarjában, hogy Keszthely régi fürdőhely már ; annyi azonban tény, hogy bennszülöttei nem nagyon acclimatífcálódnak az idejövő idegenekhez. Ez ugyebár furcsán hang­zik, mondják Önök ; hát miért alkalmazkodhat­nának az idegenek önökhöz ? No de ne értsük félre egymást : Ha valaki pihenést keresni jön valamely üdü Őhelyre, ott első sorban otthonosau érzi mygát. Ennek pedig főfelt.ótele, hogy ne forog­jon fenn semmi ok arra nézve, a mi öt feszélyezze ; teszem, ha őt oly bizonyos kiváncsi tekintettel mérik végig, m'dón az utcán végig megy. Az igaz, hogy kis városkában, hol mind oly irigy­lésre méltó jó ismerősök, lehetetlen az ideszokott, idegent fel nem ismerni ; de ilyenkor némi dis­oréfc tartózkodás nem ártana. Keszthely és Héviz közt az eddiginél min­denesetre jobb összekötő kapocsról, az onini­busnál célszerűbb közlekedési eszközről kellene gondoskodni. Az automobil-kocsi iránt meg­csappant a bizalom, mióta a lovak tőle meg­bokrosodtak és a kocsi maga is útközben meg­rekedt. Szerezzenek be minden tekintetben meg­felelő automobil kocsit, a milyet most mái­Budapesten is gyártanak, az nem fog hozzáértő ember vezetése mellett, megcsökönvösödni. Ad­janak végül az automobil kocsinak egészen kü­lön utat, például azt, a dűlő utat, a mely Hévízre vezet, azt, igen alkalmasan lehetene e célra át­alakítani. Igy a kecske is jóllakik, meg a ká­poszta is megmarad. Ezeknek a keresztülviteléhez pedig nem kell más csak egy kevósjjóakarat. és a mai világot olyannyira jel.emzó »kihasználási i hajlamnak a megnyerése s akkor valószínű, hegy Keszt­hely éi Héviz egyike leiz az ország leglátoga­tottabb fürdőinek. Mindaddig azonban, mig az az ilyen ügyek iutézése nem kerül mozogni és mozgatni is tudó emberek kezeibe, a vidéki lá­togatók óhajtása, alighanem csak óhajtás marad. (Mi is azt hisszük ! Szerk.) 8. Z8. Jegyzők gyűlése. A zalavármegyei községi és körjegyzők egyesülete folyó hó 27-én tartotta Sümegen évi íendes közgyűlését, a melj'eu a megye minden részéből a tagok igen szép számmal vettek részt, A gyűlést a városháza tanácstermében d. e. 10 órakor Kovács Gyula elnök szép beszéd­del nyitotta meg, majd felolvasta terjedelmes elnöki jelentésót, amelyben részletesen beszámolt az elnökség mult évi tevékenységéről. A nagy lembe vesszük azokat a hasznos eredményeket, melyeket két évi működése alatt elért. A budapesti munkaközvetítő intézet, 1900. március 15-én kezdte meg uiöködésót. Az ugyan­azon óv végéig bejelentett munkakeresők száma 85.243-ra ment. A munkakiná|at pedig csak 35.203 ra emelkedett. Az 1901-ik évi jelentós szerint a bejelen­tett férfi munkakereslet száma 71.155, a muuka­kinálat 25.875. Ezekből Budapesten helyezte­tett el 18.272, vidéken 7585. Már az első év­ben elhelyezett munkások számának 10°/ 0-a a vidékre esett. Ez a szám az intézet fejleszté­sével ós esetleg országossá tételével rohamosan fog emelkedni. E számok ós az intézet működése hangos bizonyítékai annak, hogy ily intézmény léte­sítése szükséget pótol ós hogy annak országossá tétele kiváuatos. Ezen intézel keletkezésének, fejlődésének, működésének egres mozzanatait figyelemmel kisérve: igen tanulságosok azok a kije­lentések, melyeket a kereskedelmi m. kir, mi­niszter ez üpybeu tett. A munkanélküliség elleni védekezésnek — úgymond — ©gyík leghathatósabb eszköze a munkaközvetítés. Mert ugy a munkaadó, mint munkás részéről sok erő ós idő haszontalanul fecséreltatik el, mig munkaadó és munkás egy­másra találnak. Az ebből származó károkat az áilain, ér­dekeltség ós község közönynyel anuálkevésbbé nézheti, igen sok ós fontos érdekek fűződnek figyelemmel hallgatott jelentést egyhangúlag tu­domásul vették s érte köszönetet mondtak. A mult gyűlés jegyzökönyvének felolva­sása után Kálmán Lajos előterjesztette a szám­vizsgálók jelentését. E szerint a bevétel 1810 K. 6 fillér, a kiadás 908 K. 23 f. volt, maradt tehát 908 K. 23 f. A számadások rendben ló­vén, a közgyűlés Scholtz Károly pénztárnoknak a fölmentéit megadta. A jövő évi előirányzatot 3641 K. 68 f. bevétellel s 1040 K. kiadással állapították meg. Az országos központi egyesület pénztárába tag­dijak fejében 438 K.-át utalványozott ki a köz­gyűlés. A közgyűlés »A törvényhatósági segéd ós kezelő tisztviselők, azok árvái és övegyei ön­segélyzőt egyletébe való belépést s a 20 koro­nás részjegyek befizetését minden tagnak mele­gen ajánlotta. Ezután Fránd Róbert volt tótszentmártoni jegyző özvegyének 50, Vucskics Ignác volt sá­godi és Pavonics Antal nyugalmazott jegyzőnek 40-40 K. segedelmet szavaztak meg. 41 K. 43 f. tagdijat, mint behajthatatlant törölt a közgyűlés. Veszprémi Gyula tótszentmártoni jegyző a tagok sorába fölvétetett. Szemző Zsigmond sárszegi jegyzőnek s Kovács Gyula elnöknek többrendbeli indítvá­nyát letárgyalván, a tisztújítás következett. Az elnök az eddigi bizalmat melegen megköszönve, a maga s tiszttársai nevében lemondott. Erre korelnökül Pap Mihályt, korjegyzőül Takács Imrét választották meg. Korelnök méltatva az elnök eddigi fáradhatatlan buzgalmát, ajánlotta, hogy újra egyhangúlag válasszák meg. A köz­gyűlés viharos éljenzéssel Kovács Gyulát ismét megválasztotta elnökül. A további választás eredménye : Alelnökök Starzsiuszky György és Molnár István, főjegyző Kele György, aljegy­zők Takács Imre és Nagy Károly ; választmá­nyi tagok : Koller Nándor, Forintos N., Kálmán Lajos, Hajgató Lajos, Lohouyai Elek, Ley Já­nos, Koltay Lajos, Szekeres István, Martincse­vics István, Prácser János, Tóth Gyula, Árvay Gábor, Puly Gábor, Holin Béla, Némethy Ig­nác, Horváth Jenő, Plichta Béla, Belecz Ede, Zala József, Neusidler Jenő, Sarkady Károly, Pallér János, Ferenczy János és Grünfeld József. Kovács Gyula elnök megköszönve a bizal­mat, kijelenti, hogy teljes erejével s tehetsé­gével dolgozik a jegyzői kar érdekében s az egyesület fölvirágoztatásáért. A jegyzői nyugdij-választmányba Kovács Gyula, Molnár István és Lohouyai Élek, a szám­vizsgáló bizottságba Malomsoky János, Dely Béla és Galambos István választattak meg, mig az országos jegyzői közgyűlésbe képviselőkül az elnök, Kele György, Starzsiuszky György ós Scholtz Károly küldettek ki. A jövő évi közgyűlés Zalaegerszegen lesz. ahhoz, hogy a munkát keresők feltétlenül meg­bízható, mindennemű káros irányzattól ment közeghez fordulhassanak. Hogy pedig ez a közeg, az ipari munka­közvetítő intézet minél függetlenebb és intenzi­vebb működést fejthessen ki, a magas keres­kedelmi kormány uem kívánja állami in­tézménynek tekinteni s hivatkozott rendeletében ezt kifejezésre is juttatja. Az intézmény állami és községi támogatással, állami felügyelet alatt, de nem mint állami intézmény létesítendő. Ugyanezen célból kívánja a keresk. mi­nister, hogy a hasonlócólu intézményekkel kap­csolatba hozassók s együtt vállvetett munkával szolgálják az iparosság nagy érdekeit. Kívánatos — úgymond — l'ogy a létesí­tendő központi ós vidéki intézetek az összes már létező egyesületi vagy magánipar munkát közvetítő intézetekkel összeköttetésbe lépjenek. (21. §.) E nagy horderejű kijelentés — véleményéin szerint — lehetővé teszi a budapesti munka­közvetítő intézetnek a legényegyletnek országos szövetségével s közvetve a központi és vidéki egyletek kebelében alakítandó ipari munkaköz­vetítő osztályokkal való összeköttetést. Ezen összeköttetés és közös munkásság révén egyleti munkaközvetítő intézeteink is ré­szesülhetnének ama széleskörű ós messzemenő kedvezményekben, melyekkel a kereskedelmi kormány 88.794. sz. a. kelt, rendeletében a tő­városi munkaközvetítő intézeteket felruházta. Ugyanis az intézet működésének elősegi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom