Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-31 / 35. szám

1902. augusztus 31. BALATON VLD EK 3. eloszlatni ós magyar fürdőinkből a megérdemelt •ilágfürdöket teremteni ! Mert gondolják meg, az üdülök nemcsak a gazdagok, hanem a kevésbé tehetős középosztály Boraiból is kerülnek ki, kik szerény jövedelmükből egész télen át kuporgatták a forintokat meg koronákat, hogy nyáron vele némi enyhülést nyerjenek az egész óv nehéz robotja ós tulfe»zitett küzdelmei után. Itt van a balatoni fürdők igaz gyöngye : Keszthely, a Balaton legdélnyugotibb öblében nyugatról gyönyörű hegylánccal körülszegélyezve kellemes fürdőjével, a parton kényelmes szállókkal és valóban párját ritkító parkjával, mely egész kis erdő benyomását gyakorolja a benne sétálóra; ott van maga a város is a part köz vetlen közelében a modem igényeknek elég jól megfelelő szállóival,, vendéglőivel, meg kávéházaival. Itt a pihenni vágyó ember valóban megtalálja azt a osendet és nyugalmat, mely után sóvár lelke vágyik. Keszthelytől egy félórányira hüs, erdős völgyben fekszik a már elég jó hírnévnek örvendő Héviz, a mely meleg kénfürdőjóvel szép erdő közepette, szintén elég kényelmes vendéglőivel az eddiginél mindenesetre nagyobb fellendülést érdemelne. Volna ez csak idegenek kezében, miosoda világfűrdöt teremtenének ezek belőle ! Habár mindkét fürdő megnyerheti a tetszést, nem lehet oly elfogultnak lenni, hogy hibáikra szemet hunyjunk. Ne keressenek ebben rosszakaratú célzatosságot ; hisz az apa is azért szedi elő néha napján a nádpálcát, hogy még tökéletesebb embert faragjon gyermekéből. Kezdjük mindjárt a balatoni szigetfürdővel. Berendezése nem hagy semmi kívánni valót hátra ; csak egy baja van, hogy nem alkalmas helyet választottak számára. Kár volt a molo közelébe épiteni, a mely az üdvös hatású hullámok egy részét felfogja, meg aztán nincs is fövénves feneke, kivéve azt a néhány száz csónakkal nagy áldozat árán odaplántált homokot. Mennyivel kitűnőbb az a hely, hol a mostani ingyen fürdő van, szabad minden oldalról ós elég sekély, melynek fövényében a fürdés sokkal több élvezetet nyújt. Aztán mennyire elhagyják buijánozn: e fürdő körül azt az áldatlan hinárt, a mi i^azáu mocsár jelleget kölcsönöz ennek a helynek. Es milyen kellemetlen e hinár közt úszni ; a mint ez a hosszú szárú vizi növény belégabalyodik az ember lábaiba ós végig fürészeli fürdés közben a hátát, oly érzés* kelt, mintha százkaru polyp vonna magához, hogy áldozatként a menthetetlen mélybe vonszoljon ! Bizony már üdvös dolog lenne ezt kikaszalni a vizböl, mielőtt még szapora magvait újból a vizben elhintené ! A park igazán minden tekintetben megfelel; még a íegrekkenöbb hőségben is hűs árnyat nyújtanak fái ós sürü bokrai. De még itt is vau iparos ifjú került vándorlásaibau az erkölcsi bukás hálójába! Munkakeresés cimén idejét korcsmákban, kóteshirü lebujokban kénytelen tölteni. Tapasztalatlansága, elhagyatottságának érzete önkéntelenül is veszedelmes társaságokba sodorják. Hol jelkónek egyensúlyát káros eszmékkel és veszedelmes tanokkal zavarják meg. E veszedelmekhez járul még azon viszás állapot is, hogy legjobb szándékú iparos segédeink — csakhogy munkát nyerhessenek — kénytelenek oly helyeken alkalmaztatást vállalni, hol vallásos és erkölcsi érzületüket nemcsak tiszteletben nem tartják, ellenkezőleg annak megrontására törekeszuek. Viszont iparos mestereink kénytelenek szükségből mindenféle káros befolyásokkal saturált segédeket alkalmazni. Ezen és hasonló bajok még súlyosabban esnek mérlegbe a nagyvárosi életben. A mai zavaros és válságos viszonyok között nagy érdeke egyesületeinknek, hogy a jótékonycélu intézmények a takarék és segélyegyletek ápolása mellett az egyleti ipari munkaközvetítést, is n.egvalósitsák. Azonban a szo elröpül, a példa vonz. Példáért, nem kell messze fáradnunk. Itt az ország szivében, fővárosunkban immár két, éve működik egy »Ipari mubaközvetitő intézet.« Az általános szociális bajokon kivül a nagymérvű iparpangás és gazdasági válság az intézmény eszméjét. Részünkről a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot ez az intézet, főkép, ha figyeegy kis bibi ; a park egyik oldalán poros kocsiút vezet a partra, mely néha porral saturálja a parknak ezt a részét. A baj abbau keresendő, az öntözést Keszthelyen csak vasárnapi sportként, űzik. Pedig hát viz van elég ! Nem tudom hamarjában, hogy Keszthely régi fürdőhely már ; annyi azonban tény, hogy bennszülöttei nem nagyon acclimatífcálódnak az idejövő idegenekhez. Ez ugyebár furcsán hangzik, mondják Önök ; hát miért alkalmazkodhatnának az idegenek önökhöz ? No de ne értsük félre egymást : Ha valaki pihenést keresni jön valamely üdü Őhelyre, ott első sorban otthonosau érzi mygát. Ennek pedig főfelt.ótele, hogy ne forogjon fenn semmi ok arra nézve, a mi öt feszélyezze ; teszem, ha őt oly bizonyos kiváncsi tekintettel mérik végig, m'dón az utcán végig megy. Az igaz, hogy kis városkában, hol mind oly irigylésre méltó jó ismerősök, lehetetlen az ideszokott, idegent fel nem ismerni ; de ilyenkor némi disoréfc tartózkodás nem ártana. Keszthely és Héviz közt az eddiginél mindenesetre jobb összekötő kapocsról, az oninibusnál célszerűbb közlekedési eszközről kellene gondoskodni. Az automobil-kocsi iránt megcsappant a bizalom, mióta a lovak tőle megbokrosodtak és a kocsi maga is útközben megrekedt. Szerezzenek be minden tekintetben megfelelő automobil kocsit, a milyet most máiBudapesten is gyártanak, az nem fog hozzáértő ember vezetése mellett, megcsökönvösödni. Adjanak végül az automobil kocsinak egészen külön utat, például azt, a dűlő utat, a mely Hévízre vezet, azt, igen alkalmasan lehetene e célra átalakítani. Igy a kecske is jóllakik, meg a káposzta is megmarad. Ezeknek a keresztülviteléhez pedig nem kell más csak egy kevósjjóakarat. és a mai világot olyannyira jel.emzó »kihasználási i hajlamnak a megnyerése s akkor valószínű, hegy Keszthely éi Héviz egyike leiz az ország leglátogatottabb fürdőinek. Mindaddig azonban, mig az az ilyen ügyek iutézése nem kerül mozogni és mozgatni is tudó emberek kezeibe, a vidéki látogatók óhajtása, alighanem csak óhajtás marad. (Mi is azt hisszük ! Szerk.) 8. Z8. Jegyzők gyűlése. A zalavármegyei községi és körjegyzők egyesülete folyó hó 27-én tartotta Sümegen évi íendes közgyűlését, a melj'eu a megye minden részéből a tagok igen szép számmal vettek részt, A gyűlést a városháza tanácstermében d. e. 10 órakor Kovács Gyula elnök szép beszéddel nyitotta meg, majd felolvasta terjedelmes elnöki jelentésót, amelyben részletesen beszámolt az elnökség mult évi tevékenységéről. A nagy lembe vesszük azokat a hasznos eredményeket, melyeket két évi működése alatt elért. A budapesti munkaközvetítő intézet, 1900. március 15-én kezdte meg uiöködésót. Az ugyanazon óv végéig bejelentett munkakeresők száma 85.243-ra ment. A munkakiná|at pedig csak 35.203 ra emelkedett. Az 1901-ik évi jelentós szerint a bejelentett férfi munkakereslet száma 71.155, a muukakinálat 25.875. Ezekből Budapesten helyeztetett el 18.272, vidéken 7585. Már az első évben elhelyezett munkások számának 10°/

0-a a vidékre esett. Ez a szám az intézet fejlesztésével ós esetleg országossá tételével rohamosan fog emelkedni. E számok ós az intézet működése hangos bizonyítékai annak, hogy ily intézmény létesítése szükséget pótol ós hogy annak országossá tétele kiváuatos. Ezen intézel keletkezésének, fejlődésének, működésének egres mozzanatait figyelemmel kisérve: igen tanulságosok azok a kijelentések, melyeket a kereskedelmi m. kir, miniszter ez üpybeu tett. A munkanélküliség elleni védekezésnek — úgymond — ©gyík leghathatósabb eszköze a munkaközvetítés. Mert ugy a munkaadó, mint munkás részéről sok erő ós idő haszontalanul fecséreltatik el, mig munkaadó és munkás egymásra találnak. Az ebből származó károkat az áilain, érdekeltség ós község közönynyel anuálkevésbbé nézheti, igen sok ós fontos érdekek fűződnek figyelemmel hallgatott jelentést egyhangúlag tudomásul vették s érte köszönetet mondtak. A mult gyűlés jegyzökönyvének felolvasása után Kálmán Lajos előterjesztette a számvizsgálók jelentését. E szerint a bevétel 1810 K. 6 fillér, a kiadás 908 K. 23 f. volt, maradt tehát 908 K. 23 f. A számadások rendben lóvén, a közgyűlés Scholtz Károly pénztárnoknak a fölmentéit megadta. A jövő évi előirányzatot 3641 K. 68 f. bevétellel s 1040 K. kiadással állapították meg. Az országos központi egyesület pénztárába tagdijak fejében 438 K.-át utalványozott ki a közgyűlés. A közgyűlés »A törvényhatósági segéd ós kezelő tisztviselők, azok árvái és övegyei önsegélyzőt egyletébe való belépést s a 20 koronás részjegyek befizetését minden tagnak melegen ajánlotta. Ezután Fránd Róbert volt tótszentmártoni jegyző özvegyének 50, Vucskics Ignác volt ságodi és Pavonics Antal nyugalmazott jegyzőnek 40-40 K. segedelmet szavaztak meg. 41 K. 43 f. tagdijat, mint behajthatatlant törölt a közgyűlés. Veszprémi Gyula tótszentmártoni jegyző a tagok sorába fölvétetett. Szemző Zsigmond sárszegi jegyzőnek s Kovács Gyula elnöknek többrendbeli indítványát letárgyalván, a tisztújítás következett. Az elnök az eddigi bizalmat melegen megköszönve, a maga s tiszttársai nevében lemondott. Erre korelnökül Pap Mihályt, korjegyzőül Takács Imrét választották meg. Korelnök méltatva az elnök eddigi fáradhatatlan buzgalmát, ajánlotta, hogy újra egyhangúlag válasszák meg. A közgyűlés viharos éljenzéssel Kovács Gyulát ismét megválasztotta elnökül. A további választás eredménye : Alelnökök Starzsiuszky György és Molnár István, főjegyző Kele György, aljegyzők Takács Imre és Nagy Károly ; választmányi tagok : Koller Nándor, Forintos N., Kálmán Lajos, Hajgató Lajos, Lohouyai Elek, Ley János, Koltay Lajos, Szekeres István, Martincsevics István, Prácser János, Tóth Gyula, Árvay Gábor, Puly Gábor, Holin Béla, Némethy Ignác, Horváth Jenő, Plichta Béla, Belecz Ede, Zala József, Neusidler Jenő, Sarkady Károly, Pallér János, Ferenczy János és Grünfeld József. Kovács Gyula elnök megköszönve a bizalmat, kijelenti, hogy teljes erejével s tehetségével dolgozik a jegyzői kar érdekében s az egyesület fölvirágoztatásáért. A jegyzői nyugdij-választmányba Kovács Gyula, Molnár István és Lohouyai Élek, a számvizsgáló bizottságba Malomsoky János, Dely Béla és Galambos István választattak meg, mig az országos jegyzői közgyűlésbe képviselőkül az elnök, Kele György, Starzsiuszky György ós Scholtz Károly küldettek ki. A jövő évi közgyűlés Zalaegerszegen lesz. ahhoz, hogy a munkát keresők feltétlenül megbízható, mindennemű káros irányzattól ment közeghez fordulhassanak. Hogy pedig ez a közeg, az ipari munkaközvetítő intézet minél függetlenebb és intenzivebb működést fejthessen ki, a magas kereskedelmi kormány uem kívánja állami intézménynek tekinteni s hivatkozott rendeletében ezt kifejezésre is juttatja. Az intézmény állami és községi támogatással, állami felügyelet alatt, de nem mint állami intézmény létesítendő. Ugyanezen célból kívánja a keresk. minister, hogy a hasonlócólu intézményekkel kapcsolatba hozassók s együtt vállvetett munkával szolgálják az iparosság nagy érdekeit. Kívánatos — úgymond — l'ogy a létesítendő központi ós vidéki intézetek az összes már létező egyesületi vagy magánipar munkát közvetítő intézetekkel összeköttetésbe lépjenek. (21. §.) E nagy horderejű kijelentés — véleményéin szerint — lehetővé teszi a budapesti munkaközvetítő intézetnek a legényegyletnek országos szövetségével s közvetve a központi és vidéki egyletek kebelében alakítandó ipari munkaközvetítő osztályokkal való összeköttetést. Ezen összeköttetés és közös munkásság révén egyleti munkaközvetítő intézeteink is részesülhetnének ama széleskörű ós messzemenő kedvezményekben, melyekkel a kereskedelmi kormány 88.794. sz. a. kelt, rendeletében a tővárosi munkaközvetítő intézeteket felruházta. Ugyanis az intézet működésének elősegi-