Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-06 / 27. szám

1902. jtiliua 6. B A L ATONVIDEK 6. lomosztás és a végzett tanulók elbocsájtása. Biró József igazgató. 13, Királyhymnus. Énekelték a tanulók. 14. A műsor befejezésével dr. Csanády Gusztáv, gondnoksági elnök intézett a jelen volt közönséghez és a tanulókhoz beszédet, melyben megköszönte a tantestület buzgalmát, — A Baronyi család kitüntetése. A bolgár kormány Baronyi Arthur bpesti bankárt ma­gyarországi kereskedelmi attasévá nevezte ki. E kinevezéssel kapcsolatosan a bolgár kormány saját fenhatósága alatt Budapesten nagy áru­házat akar létesíteni a különbözö kereskedelmi és iparcikkek ki- és bevitelére. Az áruház fő­nökéül Baronyi Arthurt szemelték ki. — Évzárás. A sümegi állami reáliskola év­záró ünnepét f. hó 29-én tartotta meg az inté­zet rajztermében. Kelemen Károly dr. igazgató üdvözölvén a szép számban megjelent vendége­ket, az ünnepet megnyitotta. Az énekkar erre egy üdvözlő dalt énekelt, Kisfaludy Aurél III. oszt. tanuló pedig Arany Jánosnak Tetemrehívás cimű balladáját szavalta ügyesen. Most Kelemen Károly dr, igazgató egy tartalmas 03 szép be­szédben számolt be az évről, különösen hang­súlyozva a szellemfejlesztés, a hazafias ós vallá­sos erények ápolását, a testi erők fejlesztését. A beszéd után a tanulók Az éljen soká! tosztot énekelték, majd Barkóci György IV. oszt. tan. Szávay Gyulának humoros versét: Bucsu a szalmaözvegységtől, szavalta el élénk tetszés mellett. Miután a szép számú jutalmakat az illető tanulók átvették, az ifjúság Kölcsey Him­nuszával kérte Isten áldását a magyar hazára, az igazgató pedig megköszönve a vendégek érdeklődését, az üunepet bezárta. — Iskolaszéki gyűlés. A sümegi iskolaszék f. hó 29-én gyűlést tartott,, amelyen Eitner Sán­dor elnök jelentette, hogy ugy az elemi iskolá­ban, mint a felső leányiskolában az évvégi vizsgálatok igen jó eredménynyel folytak le. A Könnye József halálával megüresedett állásra Barabás Ernő egy év óta Sümegen működő segédtanítót léptette elő az iskolaszék, ennek helyére pedig augusztus 10 iki határidővel pá­lyázatot hirdet. Az óvónőket további egy évre a kisdedovó vezetésével újra megbízta" az iskola­szék, s egyben kimondotta, hogy az egy havi szünet ezután a tél folyamán tartassék meg. — Halált okozó esés. Nagy Gábor fenék pusztai béres mult hó 23-án takarmányhordás közben a "szekérről lebukott s agyrázkódást szenvedett, minek következtében f. hó 3-án meghalt. Özvegyet és 8 árvát, hagyott hátra. — Jegesö. Folyó hó 3-án délután óriási felhőszakadás pusztított, Zalaegerszegen nagy mogyoró nagyságú jégszemekkel. A jég valami 10 peroig — mindent elpusztított, szőlőt,, gabonát atb. — A jég az egerszegi hegy déli részét vala­mint a Jánka és Pipa hegyeket tisztára elverte. Szomorú a határ, mindenfelé sírás és jajgatás hallatszik ! az ember, a gazdaember reménysége megtörött és bizonytalan néz a jövő elé. Ugyanaz nap a Balatonvidékén is erősen dühöngött az orkán. Nagy-Kanizsa vidékén szintén sok kárt okozott a jégzápor. Gondolkodóba esik a keresz­tény lélek, s aggódva kérdezi magától a letarolt mezőn : „Istenem miért-e csapás ? Olyan bűnösök lehetünk ! ? ! Könyörülj rajtunk !'• — Vásáráthelyezések. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Szentkereszt, községe a f. évi szept. 14-re eső országos vásárt kivéte­lesen f. évi szept. 15 én tarthassa meg ; — Csáktornya pedig a f. évi aug. 8-ára eső vásár­ját f. évi aug. hó 4-én. — Hamis pénz kószitö. Físchl Miksa mes-bükki kocsmáros 2 darab hamis egy forin­tost, adott át a csendőrségnek, melyet ismeret­len egyéntől kapott. A csendőrök a személy­leírás alapján az ismeretlent föltalálták Bohár Sándor felső-kustáuyi lakós személyében. Bo­hárt veje lakásán, Berta József ugyanoda való géplakatosnál találták meg a nyomozó csendőrök. Bertának megmutat! ák a hamis forintokat, kérdezve, nem az ö keze alól kerültek-e ki. Tagadó válaszára háükniatást tartottak nála, mikor is a szobájában levő szekrényből 4 da­rab gipsz öntvény került, elő, egy forintos, il­letve 20 filléres lenyomattal. A bűnjelekre Berta beismerte, hogy a gipszt öntvényeket ő készítette s a mult hó 28 án gyártott 3 darab forintost és 2 drb. huszfilléresl. cink kanálból. Két forintot apósának adott,, a ki azonban nem tudta, hogy azok hamisak ; a buszfilléreeeken pedig ő egyik kustyáni kocsin árostól szivart vett. Bertát a helybeli kir. járásbíróságnak ad­ták át. Tanácsos lesz jól megfigyelni a közünkbe kerülő ércpénzt! Lépfenés ló húsának fogyasztói. Lekits Gá­bor zala-szent-lászlói lakosnak egy lova lép­fenében hullott el. A hullát nem szállították rögtön a dögtérre, igy történt meg. hogy egy 9 éves fiu abból egy darab hust elvitt s azt szülei tivoliétében megsütve, ket testvérével elfogyasztotta. Egy asszony szintén vitt a hús­ból és sülve négy kis gyermekével étette meg. Afrikában képzeli az ember magát ily dolgok hallatára. A ló tulajdonosának könnyelműsége, az asszony tudatlansága mennyi bajnak lehet oka! A döghussal a baj ragályanyagát, szóthur­colhatják egy község állatállományában, tönkre téve azt. Megkaphatja e veszélyes betegséget az ember is, ha sebesül!, testrésze érintkezik az ily hullával. Hiába minden üdvös törvény, ha ily borzasztó módon áthágják azt ! Az ügy az illetékes hatóság előtt van már; majd az meg­oktatja az érdekelteket az 1888. évi VII. tör­vénycikkre Csak későn ne legyen ! — Országos vásár. Július 2-án tartották meg a sümegi sarlósi vásárt, amely népesség dolgában szinte páratlanul áll, mert, annyi nép még alig volt sümegi vásáron. A fölhajtás is magasan túlhaladta az eddigieket,. Hat ezernél tőbb állatot hajtottak fel, a vásár élénk volt s az eladóknak nem volt okuk panaszra. Utkaparói „ kinevezés. A vármegye alispánja Derzsényi Ferenc utkapró eltávozása foly tán üresedésbe jött törvényhatósági utkaparói állásra Kánt.ás Ferenc halápi lakost nevezte ki. — Csatorna Sümegen át. A földinivelósügyí miniszter terve a Dunát a Rába felhasználásával Sümegen át a Balatonnal összekötni. Leiratot is iutózett a terv érdekében az alispáni hivatal utjáu a járási föszolgabirósághoz, adatokat kérve a várható forgalomra nézve, amiket a hivatal több tényező meghallgatás mellett egybe is állított. Persze a nagy eszme megvalósítására sokáig kell még várnia Sümegnek ! — Az olvasóhoz! Az Egyetértés ma az egyetlen uiság, a mely függetlenül pártoktól, érdekcsoportoktól védi az ország nagy igazait, jogait, alkotmányát. Ez őrségen nem ismer te­kintetet, alkuvást, köntörfalazást. Távol min­den befolyástól, pártok szük szempontjaitól s minden más egyébtől, a irii a szttbad eszmék küzdőit eltérítheti, fegyvereit, a magyarság szol­gálatába helyezi ós törekvéseit győzelemre vinni a legforróbb óhajtása. Harmincöt evés múltjára büszkén hivatkozhat az Egyetértés, mert olyan sikereket éri, el, a milyeneket, alig mutathat, föl kontinentális lap. Manapság poli­tikai legfőbb célja abban csúcsosodik ki, hogy kivívja az ország gazdasági önnállóságát. E nagy eszme szolgálatában sorompóba áll min­denkor ós soraiba csoportosítja az összes in tel­iaktuális erőket,, a melyek e nagy feladni ki­küzdésére hivatva vannak. Együtt, harcol mind­azokkal, a kikkel e nagy ideálban találkozik ; szembeszáll mindazokkal, a kik ellene szegül­nek, A szerkesztőség, megerősödve az irodalom ós a zsurnalisztika legjobb munkásaival, éléi! Fenyő Sándor főszerkesztővel ós Eötvös Ká­rolylyal, nagynevű szépirodalmi főmunkatársával, lelkesen ós szeretettel szolgálja e kitűzött cé­lokat. Arra törekszik az Egyetértés, hogy hír­szolgálata a legkimeri tőbb legyen, gondoskodik érdekes és aktuális olvasmányokról bőségesen, tárcarovata változatosság dolgában kimerit­hetlen. Hírrovata a közélet minden ágára ki­teljed; azon igyekszik, hogy bő ós érdekes le­gyen ; tanügyi, törvényszéki ós egyházi rova­tában minden jelentős eseményről részletesen beszámol, közgazdasági rovatának pedig olyan nagy teret szentel, hogy az felölelhet nindent, a mi a gazdaság körébe esik. Mint a nemzeti ügyek és érdekek védője és harcosa, kéri az Egyetértés a nagy közönség támogatását. Eöt­vös Károly tovább írja feltűnést keltő nagy munkáját: Az eszlári nagy per-t. Egyre foko­zódik az Egyetértés nagynevű szépirodalmi fő­munkatársa e müvének nagy érdekessége. Az eddig megjelent közleményeket az ujonan be­lépő előfizetők külön lenyomatban díjtalanul kapják meg. Karácsonyra az Egyetértés nagy meglepetésben részesiti olvasóit. Érdekes és ér­tékes lesz, a mivel kedveskedni fog, olyan nagy­szabású ajándék, a milyenhez hasonlót csak a külföldi nagy lapok juttatnak közönségüknek. Az uj évnegyedben feltűnést, keltő uj regény közlését kezdi meg: Sienkiewicz, a világhírű lengyel iró, egyik legragyogóbb uj müvét mu­tatja be A kis ezredes cimen Sieukiewicz. a ki »Quo vadis« ával az egész mivelt világ figyel­mét magára vonta, ebben a regényben még csodálatosabb és érdekfeszilöbb mese keretében oly jellemző erőt fejt. ki, hogy a világirodalom legtündöklőbb képviselői mellé sorozható. Gon­dolatainak mélysége, alakjainak érdekessége ós meséjének bouyadaluia ebben az olvasót ellen­állhatlanul bilincseli le. »A kis ezredes« cimü regény kizárólagos fordítási jogát sikerült meg­szerezni és nincs kétség benne, hogy olvasóink­nak különös élvezetet szerzünk vele. Figyelembe ajánljuk olvasóinknak, hogy a legszebb ós leg­tartalmasabb magyar divatlapnak : a Divat­szalon kiadóhivatalával kötött szerződésük ér­telmében előfizetőink e lapot kedvezményes áron : egész évre 8 koronáért, félévre 4 koro­náért, negj edévre 2 koronáért rendelhetik meg. Az előfizetési dijak az Egyetértés előfizetésé­vel egy utalványon beküldhetők. Az Egyetértés előfizetési ára : Egy hóra 3 kor. 60 fi.il 1. Ne­gyedévre 10 kor. Fél évre 20 kor. Egész évre 40 kor. Tisztviselők, lelkészek, tanítók és ka­tonák számára kedvezményes áron küldjük. És pedig : Egy hóra 2 korona 40 fillérért. Negyed­évre 7 koronáért. Félévre 14 koronáért. Egész évre 28 koronáért. Mutatványszámot kívánatra szívesen küldünk. Az Egyetértés szerkesztősébe ós kiadóhivatala, Budapest. IV., Papnöveld ­utca 8. Egy jó karban levő, könnyű födeles hintó eladó. Cím e lap kiadóhivatalában. KÖZGAZDASÁG — A cs. klr. Adriai biztositó-társulat 1901. évi üzleti jelentése (a 63-ik a társulat fennállása óta), a melyet a foiyó év április hó 30-án megtartott közgyűlé­sen terjesztettek elő, a kővetkező fontosabb adatokat, tartalmazza : Az életbiztosítási ágban 43,575 038 korona tökéről s;:óló 7894 ajánlat volt elintézendő, melyre nézve 40,043.226 korona tűkéről szóló — az előző 0,v 35,434.510 koronn tökével szemben — biztosítási kötvények álit­tattak ki. A biztositások átlag az év végével 937 és fél millió korona töke és 612.744 korona járadékbizto­sításoknál 16,955.764 korona tiszta szaporodás mutat­kozik. Dijakban 10,031.421 korona vétetett be. Halálese­tek után, válamint a biztosítottak életbenlétekor esedé­kes fizerések 4,882.299 koronát, igényeltek, mig a füg­gőben maradt károkért 790.113 korona helyeztetett tar­talékba. A néhány év előtt létesített s idővel 600.000 ko­rouára 7sszegyüjtött, a kamatláb leszállítására szolgáló pótdijtartalék 500.000 korona ezidei átutalás által 1.1000.000 koronát emelkedett s igy az életbiztosítási osztály díjtartalékai és a dijátvételek 1901. évi decem­ber 31-én 63,573.742.70 koronát tesznek ki. Az elemi (tüz és szállítmány) biztosítási ágazatok díjbevételei 19.391.318 koronára rúgnak. Viszontbiztosítások 8,821.148 korona lön kifizetve és a kárfizetések, a viszontbizto­sítási rész levonásával, 6,649,173 koronát vettek igény­be, mig a függőben maradt károkra, a viszontbiztosí­tási rész levonásával 1,210.256 korona helyeztetett tar­talékba. Mindkét biztosítási ágazat, díjtartaléka 11,273.150 korona, levonva a viszontbiztosítási részt 6,075.680 ko­rona. KielégHŐ módon fejlődik az 1900. év utolsó hó­napjában bevezetett betöréses lopás elleni biztosítás is és remélhető, hogy ezsn, a közönség igényeinek minden tekintetben megfelelő ágazat a külföldhöz hasonlóan hazánkban is mindinkább tért fog magának hódítani. A kamatiák leszállításra vonatkozó pótdijtarta­lék emelésére átutalt 500.000 borona után, a mult évi 12,476,62 korona egyenleg átvitel tekintetbe vétele mel­latt 1.046.140,88 korona nyereség mutatkozik. Ezen nye­reségből az életbiztosítási osztály rendelkezési tartalé­kára 72.984.20 korona, az általános mérleg rendelkezési tartalékára pedig 100.000 korona utaltatott át, miáltal az első helyen említett tartalék 720.000 koronára, utóbbi pedig 1,000.000 kororára emelkedett. Az idei osztaléka mult évihez hasonlóan 160 koronát tesz ki részvény en­kint. A tartalékok immár 73 millió koronára emelked­tek, még pedig díjtartalékok cimen (saját számlán, azaz a viszontbiztosított rész levonásával) 63,988.650 korona, kamatlábcsökkenés! pótdijtartalék 1.000.000 korona, nya­reségtartalék 6.674.983 korona és árfolyamingadozsei tartalék 1.628 537 koronára. Szerkesztői izenetek. Temetőben. Az utolsó versszak kivételével meg­üti a mértéket. De azzal közölni nem lehet. Van nekem egy imakőnyvem. Látszik, hogy az érzést ugy erőszakolta magára s feltette magába, ha törik, ha szakad, glossát ir. Pályaválasztás után. A. vers gondolata szép is, költői i csak az a baj, hogy nincs költőileg kifejezve. Még na­gyobb baj, hogy a szerző Petőfi „Távolból" c. költe­ményének ismerete nélkül ezt a költeményét nem tudta rolna megírni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom