Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1902-08-03 / 31. szám
1932. auguaztu s8. BALATON VIDÉK utján. S még az is megtörténik, hogy látszólag tudomást nem vesznek róla. Most is sajnosan tapasztaltuk, hogy a mnlt vasárnapi megnyitáson csak az ipartestületi elöljáróság volt úgyszólván képviselve. A megnyitót Braurn Rudolf ipartestületi elnök ügyesen átgondolt szivből jött szavakkal mondotta el. S egyszersmind köszönetet mondott az ipartestületi elöljáróság nevében Csathó Alajos ipariskolai igazgatónak, kiállitási elnöknek. A kiállításra alkalmas helyiség annyira megtelt tárgyakkal, -hogy már több bele sem férne. Az egyes iparágakból legjobban vaünak képviselve az asztalos, lakatos, bádogos, gépész és bognár munkák, a mi változatossá teszi a kiállítást. Az asztalos munkák közül a kivitel tisztasága tekintetében első helyen van Braun Rudolf, Kenyeres József tanoncainak munkái. A kőfaragó lépcsőzet dicséri Kuntschnig Imre iparost. Az aquarium, a virágváza özv. Kövér Gyulánét. A tetőzet ablak s több finom kivitelű kisebb tárgy Riersch József szakértelmét. A pálinkafőző, a katlanok Perpits Ferenc ismeretes jó műhelyéből kerültek ki. A gépalkatrészek Szerdahelyi Jenő gyárát mutatják be szakavatottam A szabó munkák közül Neuvald Adolf és Sándor Elek tanoncainak készítményei kifogástalanok. A kovácsok is kitettek magukért. Ennyi kovácsmunka még nem is volt egy kiállításon sem látható. Veitzy Antal ügyes műhelye is képviselve van több tárgygyal. A takaréktűzhely Cziklus lakatos mester lelkiismeretes tanítását vallja és Hermann Lajos tanulói ezúttal is szép munkákat készítettek. A szobafestők mtilielyi dolgozatai is csinosak. Ilyenek az olajfestmény tájkép, rozetták s falminták. Kerékgyártóink, cipészeink, csizmadiáink sem maradtak el hagyományos jó munkáikkal. De ki volna arra hivatott, hogy az egész kiállítást ug}' leirja, a mint az van. Sok tárgyat szeretnék finom metszetű képben bemutatni. De még sem. Ott vannak azok ma délelőtt II óráig kiállítva, nézze meg azokat, mindenki, a ki a magyar iparos osztálynak jobb jövőjében reménykedve, részét ki akarja venni a hozzájárulásból. Ipart, nemzeti alapon nem < gy ember erőlködése teremt meg, banem maguknak az iparosoknak előre törekvése mellett kell, hogy a társadalom szóval, tettel elkövessen mindent, a mi annak előmozdítására szolgálna. Középosztály! melynek érdekei azonosak az iparosok érdekeivel; fürdő vendégek ! kik üdülni jöttek városunk szerető lakói közé, legnagyobb valószínűség szerint az emeletre hozták. Tehát kiugrik s — azzal — vége. . . . Vége ! ? . . Hm . . , Kissé kellemetlenül hangzik. Eh, mit! hát hadd legyen vége. Azután ugy sem következik semmi. A sok gondolkozásban elfáradt az agya s elaludt. Mire fölébredt, igen prózai érzést tapasztalt. Éhes volt. Mintha csak a gondolatát olvasták volna ki, megcsendült, ápolónője szelíd hangja. — Nem óhajt egy kis jó levest enni, Brettner ur ? Kényes kérdés, mert felelni kell rá. 0 pedig ugy határozta el, hogy nem beszél ezekkel a kiállhatatlan személyekkel. De hát a gyomor nagyobb ur, mint az elv. — Adja ide ! mordult vissza. — Szívesen odaadnám, de aligha tudná magában elvégezni az étkezést. — Eh 1 szólt mogorván Brettner s erőnek erejével föl akart ülni. De nem ment. Kimerülten hanyatlott vissza. — Lám, minduntalan figyelmeztetni kell ilyen okos férfit, ? — szólt a nővér kedves korholó hangon. Maradjon csak nyugodtan, mindjárt ehetik. A bet>»g egyszer csak ezon vette észre magát, hogy ülőhelyzetben van, az apáca oly ügyesen igazgatta el vánkosait háta alatt. — No látja, már ül. Most aztán csak maradjon nyugodr.Hn, ne mozgolódjék, csak nyissa ki a száját. Majd én szépecskéi) megetetem. Ne röstelkedjék, nincs ii t seniii kívülünk. (Folyt, köv.) ha utaik arra vezetnek, a hol az iskolán meglátják a trikolort, térjenek be egy percre, hogy érdeklődésük külső jelei láthatatlan, de jóleső érzést teremtsenek a létért küzdő és a városnak ügyei iránt mindenkor melegen érző polgárainál, az iparosoknál. A tanév végén.*) A nyári napok tikkasztó melege bezárta az iskolák kapuit; a tanítók, tanulók a jól megérdemelt pihenésre tértek. Vastag f'oliansok feküsznek előttünk, melyek híven számolnak be a lefolyt iskolai év eredményeiről, a tanulók szellemi ós erkölcsi erejéről. Elóáll most a pályaválasztás kérdése, mely talán a legfontosabb az ember életében. Minő pályára lépjünk ? E kérdés megoldására már számtalan felelet próbálkozott, de teljesen kifogástalan egy sem, mivel ezt megoldani lehetetlenség. Hiszen a pályaválasztás mindig az ember egyéniségétől függ. Am tanítsd a papagájt énekelni, vagy ajánld a vérszomjazó tigrisnek, hogy ezentúl vegetarius legyen ! Mi lesz az eredmény ? Azt a tért, a melyen az ember mozogni akar, a melyen haladni, küzdeni szándékozik, a melyen boldogulására törekszik, azt másnak kijelölni bajosan lehet, s igy a pályaválasztás kérdését teljesen másra bizni, sohasem okszerű. A pályaválasztás mindig az egyéntől, az egyénben rejlő hajlamoktól és képességektől, továbbá az egyén képzettségétől függ. Ha tehát a szülők segíteni akarnak a gj'ermekeiknek a pályaválasztásban, vegyék tekintetbe az ifjú hajlamát és qualificatióját, s azután tejem tsenek harmóniát, gyermekük szándéka és övék között. Fontolják meg a bizonytalan jövő terhes napjait, az élet. nehéz küzdelmeit, melyek elé a pályaválasztó ifjú lép, akkor azután irányíthatják jó akarattal gyermekeik akaratát. „Nehéz jó pályát választani ; mindegyik tul vau zsúfolva" halljuk ezer szülőtől. Bizony igazuk van! Minden pályán az emberek óriási áradata hömpölyög; különösen a tudományos pályán vannak sokan, mivel Magyarországban az ipar és a kereskedelem még nincs elég nagy mértékben kifejlődve. A szelid természetű, de főleg a törekvő és szorgalmas ember mégis bol-' dogulni tud, a profán világ vásári zajában is fel tud emelkedni arra a fokra, a melyre őt tudása, törekvése és szorgalma képesiti. Ezt fontolják meg jól a pályaválasztó ifjak és szülők egyaránt és ha pályát választottak már, akkor ne építsenek szülőikkel együtt kárt3 7avárakat a legideálisabb eszmék betelepítésével, melyek azután a gyenge szellőtől könnyen rombadőlhetnek, hanem szorgalommal és kitartással dolgozzanak és törekedjenek. Célszerűnek tartottuk e néhány szót az iskolai év végén elmondani, midőn előttünk feküsznek az értesítők és látjuk az ifjak névsorát, kik az élet küzdelmes porondjára lépnek. Az értesítők a kultura társadalom leghatalmasabb faktorainak, az iskoláknak belső életet tartalmazzák. Szerte a megyénkben és városainkban szépen világítanak a magyar kultura ezen őrtüzei. Keszthely városa szerencsés e tekintetben, sőt büszkén mondhatjuk, hogy kevés kisvárosban találjuk az iskolákat ennyire kifejlődve, ily jó alapokon és ily szép számban, mint itt. íme : „A keszthelyi kath. főgymnasium" értesítőjét Burány Gergely dr. igazgató szerkesztette. Dicséretet érdemel már szép kiállításáért, mely Sujánszky József könyvnyomdáját illeti, de főképpen a nemes tartalomért, mely igazi élvezetet nyújt az olvasónak. Lakatos Vince dr. főgymnásiumi tanár „A vallásos elem Tompa költészetében" c. szép értekezéssel nyitotta meg a tárgysorozatot. A 42 oldalra terjedő értekezés minden tekintetben kifogástalan. Részletesen megismertet bennünket a nagy költő vallásos lelkével, soha meg nem szűnő rendületlen hitével, ki Istenben bízott élete utolsó percóig, csak tőle várt mindent, a mi a sok csapás sújtotta lelkét megenyhíti, megvigasztalja. Mély tudással, nagy Szorgalommal megirt munka ez. Nem az ismertetés száraz, tudo*) Mult számunkból térszüke miatt kiszorult. Szerk. mányos stílusával megirfc mii, hanem zengzetes magyarság, sőt majdnem költői nyelv dicséri íróját. Az értesítő megismertet az iskola lefolyt évének, a szellemi és testi neveléssel egyaránt. Ebből látjuk, hogy az iskola gyakran lerakta koszorúját a hazaszeretet szent oltárán ; hazafiúi tüz lelkesité az ifjakat, hogy a nagyok emlékének egy-egy olajágot szenteljenek. Az értesítő beszámol a nemes alapítványokról, jutalmakról, melyek a szegény tanulók boldogulását előmozdítják, s a szorgalmasokat még nagyobb buzgalomra ösztönzik. Megismerjük az elvégzett tananyagot, a. tanulók írásbeli dolgozatait, meljek teljesen modern színvonalon állanak. .A tanulók száma 283, kik közül 15 tett érettségi vizsgálatot jó eredménynyel. A »MÍ. kir. állami polgári leányislcola< értesítőjét Bíró József igazgató szerkesztette. Öszszesen 7q növendék látogatta az intézetet. Az iskola a vallás-erkölcsi érzelmeket fejlesztette és ápolta a tanulókban, mindegyik nevezetes történelmi évfordulón iskolai nyilvános ünnepélyt rendeztek, melyeken állandóan szép számú közönség volt jelen. A paulai szt. Vinczéről nevezett irgalmas nővérek vezetése alatt, levő keszthelyi Ranolder intézet értesítője vaskos kötet. Az intézet évrél-évre fejlődik. Tanulóinak száma igen nagy. Az óvodába 96 fiu, 83 leány járt; az elemi leányiskolába 221; a polg. leányiskolába 109, a munkaosztályba 24, összesen 533. A kereskedő tanonciskola értesítőjét Csathó Alajos igazgató szerkesztői te. Az értesitő elején az igazgató „Ébredünk" c. rövid elmefuttetási irt, melyen a kereskedő tanonciskola foutosságáról értekezik nemes gondolkozással. a. tanulók száma 3 osztályban 43. A községi elemi fiu- és leányiskola értesítőjét Bóry Imre igazgató-tanitó szerkesztette. Az iskolába összesen 543 tanuló járt, még pedig 371 fiu és 172 leány. A sümegi felsőleány iskola és a római katolikus elemi fin- és leányiskola értesítőjét Bánfi. Alajos igazgató állította össze. Bevezetésül „Néhány szó a házi nevelésről" cimmel Barabás Ernő értekezik, jó tanácsokat osztogatva a szülőknek a testi és szellemi nevelést illetőleg. Ezután az évet ismertető adatok következnek, részletesen beszámolva az iskolában előfordult eseményekről, jótékonyságokról, a fölszerelési k gyarapodásáról ós a tanítók egyesületi működéséről. A felsőleányiskolában 3, az elemiben 9 tani tó s 3 hitoktató működött. A felsőleányisk. I. osztályában 18, a II-ikban 12 leányka volt. Ezek közül vizsgálatra állott 27, bukott 2. Az elemibe 272 fiu és 257 leány járt. Nem osztályoztatott, 32. A bukottak száma 57, ami 1 l-4 u/ (-nak felel meg. Az ipariskolába 87 inas járt. Az ismétlőbe 54 fiu és 44 leány összesen 98 növendék volt, mig a kisdedóvót átlag 85—110 kisded látogatta. A sümegi állami alrcáliskola értesítőjét az intézett fönnállásának 45.tévéről Kellemon Károly dr. igazgató közli, aki hü képet nyújtva az intézet történetéről, a tanárok társadalmi és közmivelődési tevékenységét, a tanév lefolyását, a nevelési ós fegyelmi állapotot, az előmenetelt, az egészségügyi viszonyokat, a tanári tanácskozások eredményét s a történt látogatásokat ismerteti. Kiemeljük, hogy az intézet nevelés, előmenetel dolgában a jó évek közé sorozhatja a mult évet. A tanári személyzet az igazgatóból, 5 rendes tanárból, 2 kültagból és 3 hitoktatóból állott. A fölszerelések összesen 27038 korona értékűek, ebből a mult évi gyarapodás 1968 korona. A segitő egyesület 2056 korona 99 fillér vagyonnal rendelkezik. A különféle alapok 8517 korona 65 fillérre rúgnak. Az I. osztályba 32, a n-ikba 22, a Ill-ikba is 22 s a IV-ikbe 17, összesen 93 tanuló iratkozott be, akik közül végzett 89. A bukottak száma 19, ami 21'3%-uak folel meg. Minden tárgyból jeles volt 8 tanuló. Levél a Balatonpartröl. Édes Mucuskám ! Kellemes napok eseményeivel akarlak megismertetni ; jöl tudom, hogy te szívesen olvasod rövid vázlataimat a keszthelyi fürdőéletről, az én időtöltésemről ; hiszen lelkünk
