Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-06 / 27. szám

4 1902. juliu3 6 nem lesz állapitva. Eunek Lénárd Ernő kir. közjegyző is kifejezést adott hozzászólásában. Választó kerületünk orsz. képviselője értekezett a ministerrel, a további teendők e megállapodás alapján indíthatók meg. A községi utak befásitására 1200 négy­szög öl területü faiskola szükséges. A városból kivezető közlekedési utak, a cserszeg-t.omaji utat kivéve, be vannak fásitva. Ezt pedig szederfá­val ülteti be a község egészen a tomaji kápol­náig. Néhány illetőségi kérdés targyalasa utan a keszthelyi iparosok dalkörének kérvénye követ­kezett. A dalkör a jul. 13-iki versenyen Tata­tóvároson akar réaztveuni és erre a váro3t,ól segélyt kér. Az elöljáróság 50 koronát hoz ja­vaslatba, Lénárd Ernő képviselő felszólalására a képviselőtestület 100 koronát szavazott meg. Az önkéntes tüzoltóegylet nagyobb épít­kezést szeretne teljesíteni. Előbb azonban a tulajdonjog bekebelezése válik szükségessé olyan­képpen, hogy a telek a városra Írandó azzal a kikötéssel, hogy azt csak tűzoltó egyleti cé­lokra lehet használni. Ebben az ügyben meg fog kerestetni az uradalom főtitkári hivatala. Az építkezés 3000 koronára van előirányozva. A tűzoltó egylet azt a pénzt a takarékpénztár­ból akarta felvenni a város jótállása mellett. Eluöklő városbíró felvilágosító szavai után a gyűlés belenyugodott, abba, hogy a városi elöljáróság utat-módot talál az összeg előterem­tésére. Első sorban felszólítják azokat a ház­tulajdonosokat, a kik még nem voltak pártolói az egyletnek, hogy pártoló tagságidijaikkal já­ruljanak az egylet céljainak előmozdításához. Zitterbarth Kálmáu képvicelő ajánlja, hogy a pártoló tagsági dijakat 6 koronáról 4-re szál­lítsák le s ő hiszi a pártolók tömegesebb jelent­kezését. Mások az eddigi dij fentartása mellett több fokozatot óhajtanak életbe léptetni, hogy a szegényebb osztálybelieknek alkalom nyuj­tassék a pártolásra. A helypénz-szedési jog bérletére egy vál­lalkozó akadt, a kinek az a mult évi bérösszeg szerint ki is adatik. Kunze Antal és társai (összesen 6-an) ké­rik az Andrássy-tér elnevezés visszaállítását. A gyűlés Beck Sándor képviselő indítványára beleegyezik az Andrássy-tér elnevezés vissza­állításába, ha a kérvényezők az ezáltal felme­rülendő összes költségek megfizetésére hajlandók. Ugyancsak Beck Sándor javaslatára a Széosenyi utcai feliratok Szécheuyi-utca fel­iratokkal ki fognak cseréltetni. A gyűlés véget ért. Velencei éj a Mensa akademika javára. 1902. jun. 28. Egy kis fautázia kellett csak s az ember Velei.ce varázslatára gondolhatott ma este a Balaton partján. Gondola is siklott el a lámpionus csóna­kok között. Konfetti is hullott böségeseu. A mai est folytatása volt a junius 8-iki ünnepségeknek s fő célja a szegény gazd. hallgatók részére oly tökét teremteni, mely az anyagi megélhetés gondjaitól megmentse azokat az if­júkat, akik erre vannak utalva. A létesítendő mensa akademikának lenne az a eélja, hogy a szellemi munkában kiíáradt ltjainknak nyújtsa a megélhetésre szükséges anyagiakat. Az alkony beálltával kigyuladtak a partot övedzö lámpionok és fáklyák, megindul­tak a fellobogózott lámpionos csónakok. A jó cigányzene osalogatta a közönséget: >Jertek sorakozni, amit áldoztok ne sajnáljátok, jót tesztek vele, egy nemes eszme megvaló­sítását segítitek dűlőre vinni.« Mindenkor, de főleg ma meggyőződhettünk róla, hogy Keszthely város közönsége nem os&k érdeklődik, de lelkesülni is tud a nemes eél megvalósításáért. Midőn a konfettizés kezdetét vette, a kö­zönség elárasztotta a konfetti asztalokat s hozta áldozatát, hogy ezzel is hozzá járuljon a jóté­kony cél megvalósításához. A gyermek sereg kivánosiaága is hamar ki lett elégítve, mert a nagyszabású tűzijáték a legszebb szabatossággal szórta szinvegyülékét, a mely ügyes rendezésért a vezetőket több ízben meg is éljenezték. Tíz óra felé végződött a kellemes este a Balaton parton s utáuna még egy kis parázs tánc következett a »Hullám« nagy termében, a mely csak ugy reggel felé ért véget. Elvezett, mulatott mindenki, pénz is maradt, a mi alap­ját adja a Keszthelyen létesítendő mensa aka­demikának. Illés dr. Színészet. A jelen hét műsora is elég változatos volt, a közöuség is kezdett belemelegedni a színház látogatásba s a szereplők is egy-két kivétellel megfelelők voltak. Részletesebb kritika a kö­vetkező : Szombaton az „Ádám és Éva" c. operettet játszották közepes számú közönség előtt. Az előadás a legkényesebb igényeket is kielégít­hette. Ádám szerepét Rajcsányi, Éváét Pálffy Nina creálta szép sikerrel. Rajcsányi játéka megfelelő, délceg alakja kitűnően imponál a deszkákon. Pálffy Nina a csábító Évát, az em­beri természettől kormányzott asszony szerepét jól fogta fel, kár, hogy hangja kissé fátyolozott volt. Hever Juliska szintén jó alakítást nyúj­tott. Szalóky ós Sajó méltán megérdemlik a di­cséretet. K. Molnár Bella kedves volt Cynthia szerepében." Vasárnap Moldováu Gergely népszínműve, „Flórika szerelme" került a színpadra. Flórika szerepét K. Molnár Bella játszotta. A természet naiv, ideális gyermeke, a büszke paraszttól(Tóth) és ennek menyétől (Bóuis) meggyalázott s a nagylelkűen n.egbocsájtó leányzó szerepét feno­menálisan játszotta. Énekszámai szépek voltak, bár hangja kissé erőtlen, de lágy, meleg ós óde­seu cseng. Tapsvihar fogadta belépését, minden dalát meg kellett ismételnie ; szóval sikere pá­ratlan volt. Megfelelő partnerjei Tóth, Rajcsá­nyi, Margittai és Szalóky ; ez utóbbi komikuma állandóan derültségben tartotta a szép számú közönséget. Dózsi nem maszkírozta magát elég jól; az arca nagyon fiatal volt az öreg tiszte • letes szerepéhez, különben nagy igyekezettel és kellő komolysággal játszott. Bónis Margit szeg­letesen mozog és mondókájában akadozik ; meg­látszik, hogy most jött a színpadra, nagy gya­korlatra van még szüksége. * Hétfőn az „Asszony regiment"-et adták félhelyárakkal Kedden Sardno világhírű színműve, „Fe­dora" került színre P. Lukács Juliska fellépté­vel közepes számú közönség előtt. A címszere­pet Kovács Juliska játszotta nagy igyekezettel ós szép hatással. A művésznőt még nyílt színen is megtapsolták. Alakítása tökéletes, drámai ereje megkapó, bár organuma az erösebb indu­latnak, nagyobb kitörésnek nem felel meg ; ilyenkor hangja lágyabb lesz, miut a szilaj ter­mészet, a féktelen szenvedély megkívánná. Kü­lönben szép sikere volt. Margittai Ipanoff sze­repét kreálta. Jó temperamentuma vau, ügye­sen játszik, de szerepét jobban megtanulhatná s az is nagy hibája, hogy a szavak végét sze­reti elharapni s igy nem értjük meg teljesen. Jól játszottak Dézsy és Rajcsányi is. Szerdán Shakespeare „Romeo és Júlia" c. tragoediáját játszották zsúfolt ház előtt, jól le­het, a keszthelyi közönség már gyakran látta ezt a darabot. P. Lukács Juliska kitűnően ala­kított. Margittay is megfelelően játszott. Raj­csányi és Szalóky jól megállották helyüket. Ez utóbbinak talentuma kiváló, mint komikus meg­állhatná helyét bármely 7 fővárosi színházban. Itt émlithetjük, hogy kedden lesz jutalomjátéka, hol „Lötty ezredeseiben" művészetét teljes nagyságában fogja bemutatni. Dézsy, mint Jú­lia bátya, kitűnően játszott. A gyűlölettől há­borgó, boszuért szomjazó fiatal olasz nemes sze­repót megfelelően fogta fel. Csütörtökön „Hófehérke" került színre má­sodszor. Pinteken a „Svihákokat" adták zóna-elő­adásban —re —os. t Soos Lajos. Soos Lajos, keuesei lakós, a devecseri já­rás egykori szolgabirája, jul. hó 2-án, életének 46-ik évében meghalt Budapesten. Önkezűleg oltotta ki életét. Revolverrel főbe lőtte magát. I^y regisztrálják halálát a fővárosi lapok. Mi pedig megilletődéssel és igaz részvét­tel vesszük s közöljük a szomorú hírt. Mert Soos Lajos halálával egy nagyobbra és jobb sorsra hivatott, élet nyert befejezést. Változatok­ban és viszontagságokban gazdag életéről a kö­vetkezőket jegyezhetjük föl : Soos Lajos az ismert nevü költő 1866-ban Csajágon született. Atyja Soos Károly, ref. lel­kész volt. Iskoláit Pápán végezte. Csinos ver­seivel már itt magára vonta a figyelmet. Tanul­mányait a budapesti egyetemen folytatta. Jogi tanulmányainak befejeztével Komáromban jegy­zé, majd Torda-Aranyos megyében aljegyző lett. Majd később Veszprém megyei, devecseri járási szolgabírónak választották meg. Nyugta nem volt sehol. Szép kilátásokkal biztató állásai­ban sem. Valami titkos erő, egy legyőzhetetlen vágy űzte, hajtotta — haza, vissza a Balaton mellé. Hivatalról, jövőről, mindről lemondott, csakhogy itt a Balaton mentén élhessen, sza­badou — múzsájának. Talán ez a titokzatos vonzódás, ez a le­győzhetetlen erő magyarázza meg sorsának vál­tozatosságát is. A miután mindig vágyakozott, teljesült is. Haza ment Kenessére. Ott élt özv. édes anyjá­val, Konkoly Thege Johannával csendes békes­ségben. Közben beutazta Olasz és Francia or­szágot. Végre teljesen visszavonultan élt Kene­són. Az egész Balatonmentét sokszor beutazta. Költeményei fővárosi ós vidéki lapokban s önálló füzetekben is megjelentek. Huzamosabb ideig munkatársa volt lapunknak is. Hat héttel ezelőtt felment Budapestre s ott gyakran felkereste az irókat. Mig végre — ugy látszik — búskomorság fegyvert adott kezébe, melylyel életét kioltotta. Utolsó kívánsága sze­rint nővére holttestét hazaszállította Kenesére. Itt, a Balaton mellett élt, itt is akar meg­pihenni, mint hattyúdalában meghatóan énekli: — J7 hova megfáradt Fejemet lehajtom : Itt legyen a sírom J1 Balaton parton, — Melyet úgy imádott Ez a fájó lélek. . . JÍldott legyen a perc, Melyben ide térek. Kívánsága teljesült s mint a Balatou szép szavú dalnoka s lapunk egykori munkatársának sírjára mi is letesszük az elismerés és részvét koszorúját. Ki tudja, micsoda titkos hatalom űzte ki csendes otthonából ? Ugy mondják, édes any­jának halála töltötte el érzékeny lelkét azzal a fájdalommal, melyre balzsamot még a Balaton illatos levegője sem csepegtetett. Nem is csoda, a ki annyi "szeretettel csüngött a gondos jó anyán, mint, ezt édes anyjához intézett versé­ben ki is fejezi, ha annak távozta után nem talál nyugalmat. Ezt most megadja neki a Balatou parti kies Kenese csendes temetője. Emlékét a Bala­ton hívei megőrzik s a szőke viz fodros hul­lámai hálás suttogással továöb-tovább viszik. Meg is érdemli. Mert bár gyönyörűen irt a haza­szeretetről, jó anyjáról stb., mégis különös ra­jongással, szeretettel ós melegséggel a Balaton­ról és szépséges vidékéről énekelt. Erről győzhet meg bárkit is legutóbb Keszthelyen „Balatoni partok alól" Jcimmel ki­adott kötetének átolvasása. A mi kis magyar tengerünk szépségei ihlet­ték sokszor költői szárnyalásra. Soos Lajos, bár nem birt országos névvel, ha nem is amolyan kikiáltott „nagy költő", mégis bátran ós tárgyi igazsággal elmondhat­juk, hogy hivatott költő volt. Telve gondolatokkal, eszmékkel, érzéssel, tűzzel ós lelkesedéssel. Költeményeit is erőteljesség, eszmei gaz­dagság, formai szépség és könnyed gördülékeny­ség jellemzik. Melyek legszebb emlékei is vi­szontagságos életének. Ha nevét nem is emlegetik országosan, mint valami mondva csinált nagyságét, de szí­vesen őrzik meg azok, kik költeményeit olvas­ták és gyönyörködtek bennük. N. J. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom