Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-06 / 27. szám

4 1902. juliu3 6 nem lesz állapitva. Eunek Lénárd Ernő kir. közjegyző is kifejezést adott hozzászólásában. Választó kerületünk orsz. képviselője értekezett a ministerrel, a további teendők e megállapodás alapján indíthatók meg. A községi utak befásitására 1200 négyszög öl területü faiskola szükséges. A városból kivezető közlekedési utak, a cserszeg-t.omaji utat kivéve, be vannak fásitva. Ezt pedig szederfával ülteti be a község egészen a tomaji kápolnáig. Néhány illetőségi kérdés targyalasa utan a keszthelyi iparosok dalkörének kérvénye következett. A dalkör a jul. 13-iki versenyen Tatatóvároson akar réaztveuni és erre a váro3t,ól segélyt kér. Az elöljáróság 50 koronát hoz javaslatba, Lénárd Ernő képviselő felszólalására a képviselőtestület 100 koronát szavazott meg. Az önkéntes tüzoltóegylet nagyobb építkezést szeretne teljesíteni. Előbb azonban a tulajdonjog bekebelezése válik szükségessé olyanképpen, hogy a telek a városra Írandó azzal a kikötéssel, hogy azt csak tűzoltó egyleti célokra lehet használni. Ebben az ügyben meg fog kerestetni az uradalom főtitkári hivatala. Az építkezés 3000 koronára van előirányozva. A tűzoltó egylet azt a pénzt a takarékpénztárból akarta felvenni a város jótállása mellett. Eluöklő városbíró felvilágosító szavai után a gyűlés belenyugodott, abba, hogy a városi elöljáróság utat-módot talál az összeg előteremtésére. Első sorban felszólítják azokat a háztulajdonosokat, a kik még nem voltak pártolói az egyletnek, hogy pártoló tagságidijaikkal járuljanak az egylet céljainak előmozdításához. Zitterbarth Kálmáu képvicelő ajánlja, hogy a pártoló tagsági dijakat 6 koronáról 4-re szállítsák le s ő hiszi a pártolók tömegesebb jelentkezését. Mások az eddigi dij fentartása mellett több fokozatot óhajtanak életbe léptetni, hogy a szegényebb osztálybelieknek alkalom nyujtassék a pártolásra. A helypénz-szedési jog bérletére egy vállalkozó akadt, a kinek az a mult évi bérösszeg szerint ki is adatik. Kunze Antal és társai (összesen 6-an) kérik az Andrássy-tér elnevezés visszaállítását. A gyűlés Beck Sándor képviselő indítványára beleegyezik az Andrássy-tér elnevezés visszaállításába, ha a kérvényezők az ezáltal felmerülendő összes költségek megfizetésére hajlandók. Ugyancsak Beck Sándor javaslatára a Széosenyi utcai feliratok Szécheuyi-utca feliratokkal ki fognak cseréltetni. A gyűlés véget ért. Velencei éj a Mensa akademika javára. 1902. jun. 28. Egy kis fautázia kellett csak s az ember Velei.ce varázslatára gondolhatott ma este a Balaton partján. Gondola is siklott el a lámpionus csónakok között. Konfetti is hullott böségeseu. A mai est folytatása volt a junius 8-iki ünnepségeknek s fő célja a szegény gazd. hallgatók részére oly tökét teremteni, mely az anyagi megélhetés gondjaitól megmentse azokat az ifjúkat, akik erre vannak utalva. A létesítendő mensa akademikának lenne az a eélja, hogy a szellemi munkában kiíáradt ltjainknak nyújtsa a megélhetésre szükséges anyagiakat. Az alkony beálltával kigyuladtak a partot övedzö lámpionok és fáklyák, megindultak a fellobogózott lámpionos csónakok. A jó cigányzene osalogatta a közönséget: >Jertek sorakozni, amit áldoztok ne sajnáljátok, jót tesztek vele, egy nemes eszme megvalósítását segítitek dűlőre vinni.« Mindenkor, de főleg ma meggyőződhettünk róla, hogy Keszthely város közönsége nem os&k érdeklődik, de lelkesülni is tud a nemes eél megvalósításáért. Midőn a konfettizés kezdetét vette, a közönség elárasztotta a konfetti asztalokat s hozta áldozatát, hogy ezzel is hozzá járuljon a jótékony cél megvalósításához. A gyermek sereg kivánosiaága is hamar ki lett elégítve, mert a nagyszabású tűzijáték a legszebb szabatossággal szórta szinvegyülékét, a mely ügyes rendezésért a vezetőket több ízben meg is éljenezték. Tíz óra felé végződött a kellemes este a Balaton parton s utáuna még egy kis parázs tánc következett a »Hullám« nagy termében, a mely csak ugy reggel felé ért véget. Elvezett, mulatott mindenki, pénz is maradt, a mi alapját adja a Keszthelyen létesítendő mensa akademikának. Illés dr. Színészet. A jelen hét műsora is elég változatos volt, a közöuség is kezdett belemelegedni a színház látogatásba s a szereplők is egy-két kivétellel megfelelők voltak. Részletesebb kritika a következő : Szombaton az „Ádám és Éva" c. operettet játszották közepes számú közönség előtt. Az előadás a legkényesebb igényeket is kielégíthette. Ádám szerepét Rajcsányi, Éváét Pálffy Nina creálta szép sikerrel. Rajcsányi játéka megfelelő, délceg alakja kitűnően imponál a deszkákon. Pálffy Nina a csábító Évát, az emberi természettől kormányzott asszony szerepét jól fogta fel, kár, hogy hangja kissé fátyolozott volt. Hever Juliska szintén jó alakítást nyújtott. Szalóky ós Sajó méltán megérdemlik a dicséretet. K. Molnár Bella kedves volt Cynthia szerepében." Vasárnap Moldováu Gergely népszínműve, „Flórika szerelme" került a színpadra. Flórika szerepét K. Molnár Bella játszotta. A természet naiv, ideális gyermeke, a büszke paraszttól(Tóth) és ennek menyétől (Bóuis) meggyalázott s a nagylelkűen n.egbocsájtó leányzó szerepét fenomenálisan játszotta. Énekszámai szépek voltak, bár hangja kissé erőtlen, de lágy, meleg ós ódeseu cseng. Tapsvihar fogadta belépését, minden dalát meg kellett ismételnie ; szóval sikere páratlan volt. Megfelelő partnerjei Tóth, Rajcsányi, Margittai és Szalóky ; ez utóbbi komikuma állandóan derültségben tartotta a szép számú közönséget. Dózsi nem maszkírozta magát elég jól; az arca nagyon fiatal volt az öreg tiszte • letes szerepéhez, különben nagy igyekezettel és kellő komolysággal játszott. Bónis Margit szegletesen mozog és mondókájában akadozik ; meglátszik, hogy most jött a színpadra, nagy gyakorlatra van még szüksége. * Hétfőn az „Asszony regiment"-et adták félhelyárakkal Kedden Sardno világhírű színműve, „Fedora" került színre P. Lukács Juliska felléptével közepes számú közönség előtt. A címszerepet Kovács Juliska játszotta nagy igyekezettel ós szép hatással. A művésznőt még nyílt színen is megtapsolták. Alakítása tökéletes, drámai ereje megkapó, bár organuma az erösebb indulatnak, nagyobb kitörésnek nem felel meg ; ilyenkor hangja lágyabb lesz, miut a szilaj természet, a féktelen szenvedély megkívánná. Különben szép sikere volt. Margittai Ipanoff szerepét kreálta. Jó temperamentuma vau, ügyesen játszik, de szerepét jobban megtanulhatná s az is nagy hibája, hogy a szavak végét szereti elharapni s igy nem értjük meg teljesen. Jól játszottak Dézsy és Rajcsányi is. Szerdán Shakespeare „Romeo és Júlia" c. tragoediáját játszották zsúfolt ház előtt, jól lehet, a keszthelyi közönség már gyakran látta ezt a darabot. P. Lukács Juliska kitűnően alakított. Margittay is megfelelően játszott. Rajcsányi és Szalóky jól megállották helyüket. Ez utóbbinak talentuma kiváló, mint komikus megállhatná helyét bármely

7 fővárosi színházban. Itt émlithetjük, hogy kedden lesz jutalomjátéka, hol „Lötty ezredeseiben" művészetét teljes nagyságában fogja bemutatni. Dézsy, mint Júlia bátya, kitűnően játszott. A gyűlölettől háborgó, boszuért szomjazó fiatal olasz nemes szerepót megfelelően fogta fel. Csütörtökön „Hófehérke" került színre másodszor. Pinteken a „Svihákokat" adták zóna-előadásban —re —os. t Soos Lajos. Soos Lajos, keuesei lakós, a devecseri járás egykori szolgabirája, jul. hó 2-án, életének 46-ik évében meghalt Budapesten. Önkezűleg oltotta ki életét. Revolverrel főbe lőtte magát. I^y regisztrálják halálát a fővárosi lapok. Mi pedig megilletődéssel és igaz részvéttel vesszük s közöljük a szomorú hírt. Mert Soos Lajos halálával egy nagyobbra és jobb sorsra hivatott, élet nyert befejezést. Változatokban és viszontagságokban gazdag életéről a következőket jegyezhetjük föl : Soos Lajos az ismert nevü költő 1866-ban Csajágon született. Atyja Soos Károly, ref. lelkész volt. Iskoláit Pápán végezte. Csinos verseivel már itt magára vonta a figyelmet. Tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta. Jogi tanulmányainak befejeztével Komáromban jegyzé, majd Torda-Aranyos megyében aljegyző lett. Majd később Veszprém megyei, devecseri járási szolgabírónak választották meg. Nyugta nem volt sehol. Szép kilátásokkal biztató állásaiban sem. Valami titkos erő, egy legyőzhetetlen vágy űzte, hajtotta — haza, vissza a Balaton mellé. Hivatalról, jövőről, mindről lemondott, csakhogy itt a Balaton mentén élhessen, szabadou — múzsájának. Talán ez a titokzatos vonzódás, ez a legyőzhetetlen erő magyarázza meg sorsának változatosságát is. A miután mindig vágyakozott, teljesült is. Haza ment Kenessére. Ott élt özv. édes anyjával, Konkoly Thege Johannával csendes békességben. Közben beutazta Olasz és Francia országot. Végre teljesen visszavonultan élt Kenesón. Az egész Balatonmentét sokszor beutazta. Költeményei fővárosi ós vidéki lapokban s önálló füzetekben is megjelentek. Huzamosabb ideig munkatársa volt lapunknak is. Hat héttel ezelőtt felment Budapestre s ott gyakran felkereste az irókat. Mig végre — ugy látszik — búskomorság fegyvert adott kezébe, melylyel életét kioltotta. Utolsó kívánsága szerint nővére holttestét hazaszállította Kenesére. Itt, a Balaton mellett élt, itt is akar megpihenni, mint hattyúdalában meghatóan énekli: — J7 hova megfáradt Fejemet lehajtom : Itt legyen a sírom J1 Balaton parton, — Melyet úgy imádott Ez a fájó lélek. . . JÍldott legyen a perc, Melyben ide térek. Kívánsága teljesült s mint a Balatou szép szavú dalnoka s lapunk egykori munkatársának sírjára mi is letesszük az elismerés és részvét koszorúját. Ki tudja, micsoda titkos hatalom űzte ki csendes otthonából ? Ugy mondják, édes anyjának halála töltötte el érzékeny lelkét azzal a fájdalommal, melyre balzsamot még a Balaton illatos levegője sem csepegtetett. Nem is csoda, a ki annyi "szeretettel csüngött a gondos jó anyán, mint, ezt édes anyjához intézett versében ki is fejezi, ha annak távozta után nem talál nyugalmat. Ezt most megadja neki a Balatou parti kies Kenese csendes temetője. Emlékét a Balaton hívei megőrzik s a szőke viz fodros hullámai hálás suttogással továöb-tovább viszik. Meg is érdemli. Mert bár gyönyörűen irt a hazaszeretetről, jó anyjáról stb., mégis különös rajongással, szeretettel ós melegséggel a Balatonról és szépséges vidékéről énekelt. Erről győzhet meg bárkit is legutóbb Keszthelyen „Balatoni partok alól" Jcimmel kiadott kötetének átolvasása. A mi kis magyar tengerünk szépségei ihlették sokszor költői szárnyalásra. Soos Lajos, bár nem birt országos névvel, ha nem is amolyan kikiáltott „nagy költő", mégis bátran ós tárgyi igazsággal elmondhatjuk, hogy hivatott költő volt. Telve gondolatokkal, eszmékkel, érzéssel, tűzzel ós lelkesedéssel. Költeményeit is erőteljesség, eszmei gazdagság, formai szépség és könnyed gördülékenység jellemzik. Melyek legszebb emlékei is viszontagságos életének. Ha nevét nem is emlegetik országosan, mint valami mondva csinált nagyságét, de szívesen őrzik meg azok, kik költeményeit olvasták és gyönyörködtek bennük. N. J. •