Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-12-14 / 50. szám

6. BALATON VIDÉK 1902. november 16. Szabó János csaladjával összeveszett, miközben a pr*6»lő vasruddal nehi rontott fiának, — a miért Imre aa anyját védelmezte szidalmazásai el lenében — s kezében levő vasruddal Haegiá­niadta, egyet a fia fejére, egyet pedig a bal­keze könyökére tttöt.t. A fiu önvédelemből az ajiósírokbaji levő kézi ruba máugorló desz­káját íelknpla s az*al támadó apja fejére ükött, mitől a íöldra eseít és rögtön meghalt. A ha­lottat • hó 9-én felboncolták, a fiat pedig le­tartóztatták. — Halálozás. Nagy-Kanizsa Iársad*lmának egy tipikus alakja dölt ki dec. 8-kán T u b o 1 y Viktor ügyvéd halálával. A megboldogult, tel<* jó humorral, magyaros szókimondással, ötletes­séggel és aranyos, bohém könnyüvérüsógge' poétikus lelkű, mindhalálig makaos verselő, aki nemcsak a fehérasztalnál, hanem hivatalos meg­jelenések alkalmával, tárgyalásokon, pertárban és mindenütt kifogyhatatlanul kadenciázott s talán még az expenz-nótáit is kadeuciákba szedte. Előkelő nemesi család sarja volt, s miut ilyen, már fiatal korában szerepelt a megyei közélet­ben. Egész fiatalon jutott a pacsai szolgabilói székbe, a hol pedig abban az időben nsgy hatalommal rendelkezett. Később ügy védi iiodát nyitott és a politikai szereplés terére lépett. Néhányszor fel is lépett balpárti, majd függet­lenségi programmal képviselőjelöltnek, do ezen a téren nem volt .szerencséje. — Azért a függet­lenségi politika mellett kitartott egész haláláig; és mmdig erős szerepet vállalt a párt-életben. Halálá»ak hirét őszinte részvéttel fogadta min­denki. Es temetésénél, mely szerdán délután 3 órai or vc-lt, ez az általános részvét igezán meg­ható módon jutóit kifejezésre. — Közigazgatási bizottsági ülés a közgyűlés utáni napon tartatott meg. A vármegye alis­pánjának jelentése szei int a köz és vagyonbiz­tonság — les.'-ámitva kisebb lopásokat — álta­lában véve kielégítő volt. A főorvosi jelentés szerint e gyermekek közegész-.égi állapota tel­jesen kielégítő Igen érdekes volt a tanfelügy ­lőnek az iskolák lá'ogatásáróli tett beszámolása. Tccbi között: a vallás és közoktatásügyi mi­niszter a miksavári és a kottori isko,án«l il­letne óvodánál alkalmazott apácák ti^' -''be , a tanügyi br.'ott?ág • s a kir. tunfelügy^lü jelen tesei alapján akként intézkedett, hogy nevezői­teknek oklevelük nostrificálására s a magyar nyelv megtanulására szoros kivét-lképen a je­len tenév végéig terjedő hutái idő engedélye­zett. Egyben pedig a lövőre né?ve intézkedett, bogy oiyan tanítónők, k.knek nincs Msgyaror szágon szerzett elemi népiskolai oklevelük, 1 a g) árul tökéletesen nem tudnak s nem luiioyar honosak, alkalmazási, ne nyerjenek. — Zálogban tartott gyeruiek. A mint la­punkat értesitik, egy l oldogfai asszony törvény- 1 telen gyermekét Oirmon Jánosné lickói lakos­hoz adta tartásba. Az anya szegény levén, nem küldte pontosan a tartásdíjat, hanem néhány hónapi tartásdíjjal adős maradt. Most az anya at akai uá venni a gyermeket, de Cirmonné nem akarja átadni a gyermeket, hanem zálogba visz­szaiartja magánál mindaddig, mig követelését ki ntm fizeti a gyermektai'ás diját A bíróság dönt e furcsa zálogügyben. — Cigány furfang. A mult zala-egerszegi országos vásáron Németh Antal tőfeji lakos lo­vat árult. Csakhamav megslkudott egy cigány az eladóval 72 koronában. A cigány 26 koronát lefizetett, átvette a passust meg a lovat is, Né­methet pedig azzal biztatta, hogy menjen a korcsmába, mig ó a pénzváltástól vissza ön, ott kifizeti a vélelár hátralevő részét. Németíi betért a korcsmába, de a cigánynak hült helye lett, hiába kereste a többi korcsmákban is. Ese­tét bejelentette a csendőröknek, a kik ki is kutatták, hogy a lovat Forgács Pál Máté vette meg, a ki ugyan váltig tagadta., de nála meg­találták a lovat is meg a passust is. A lova, visszaadták Németh Antalnak, a furfangos ci­gányt pegig feljelentették. — Zaebmetszö. A zalaegerszegi vásáron egy rendőrt figyelmeztettek arra, hogy zseb­metszők járkálnak a vásárban. A rendőrnek si­került is Szabó Lajos varsányi illetőségű mun­kanélkül levő segédet elcsípni, a ki a sátorok között spekulált. A rendőr bekísérte. Szabó ta­gadta, hogy zsebmetsző volna, de csavargásért, megbünte'ték és hazatoloncolták. — Uránia. Az Uránia magyar t.ud. színház Nagykanizsán a mult napokban két előadást tartott. Bemutatóra került Monté Oarló és Ri­viéro másnap pedig a Sport. Mindkét este nagy közönség hallgatta és nézte az elő­adást. Utáuna Sümegen is tartott előadást sz Uránia, a iioi Pékár Gyula darabját »Spanyolországot! mutatta be a nagyszám­ban megjelent közönségnek. Következő napon jutáuj'os árakkal Velencét mutatták be a ta­nuló ifjúságnak, este pedig Salamon Üdöu n* - i.^ n . l ; • r T) • . . i »1. I __ I , Í iuuiluo Oaiio ja liiviei'a aeiun, uomui/tti.itsi a. Minálunk ugy láts ik az előre nagy reclaminal hirdetett előadás a nagy hideg következtében Ufagyott ! — Anyakönyvi kinevezések. A m. kir. bel­Ügyminiseter a felső lendvaiakosi anyakönyvi kerület székhelyét, a kerületi ^nevezésének megfelelő megváltoztatása mellett Alsólendva­lakos községbe helyea'e át; továbbá a nigy­leugyeli anyakönyvi kerü'etbe Kozma Mór se­gédjegyzőr, a felső-hahótiba Rózsa Ferenc se gódjegyzöt, a nagykapornakiba Sziták Boldi­zsár nepiskolii tanítót, a bánokszeutgyörgy ibe Kossá Tihamér segédjegyzöi, a pákáiba Renn Zoltán segé Ijegyzöt anyakcnyvTeze'ő-holyetta­sekké kinevezte. — Lantelep. »Csurgó és Vidéke« révén ér­tesülünk, hogy Csurgón a lenbeváltó és leuké­szitő telep felállítása befejezett ténynek tekiut­lietö, azt állítván, hogy a miniszter 30000 ko­rona subventiót és 10 évi adómentességet fog adui s abból azt. következteti nevezett lap, hogy a földművelésügyi miniszter 80471|IV. 36. számú rendeletével Fiiredy Lajos leutermelési szaktanárt a helyszine'és megejtése végett oda lekttldötte. Mi azonban azt hisszük, korai még a csurgóiak öröme, m"rt a miniszteri rend >!et. kiadása után érkezett csak a Zalame:jei Gaz­dusagi Egyesület felirata, melyben a zalamegy-i gazdák szövetkezeti alapon óhajtanHk egy len­leváltő és lenkikészitő telepet ótesitmi. Dará­nyi miniszter működése, egyén ége és törek­vése elég garancia arrs, hegy végleges dönté­sét nem egy külföldi vállalkozó javára s kőzve'­ve Csurgó részére, hanem > zalamegyei gazdák fzövetkezete részére fogja megtenni. — A hor .ony Paln Expeller .(Rioh».»-rs Li­nimen um Cap.sioi coinp) igHZt népszerű házi szerré let', ;ne|y számos c-«lá 1 >un már több mint 34 év óta mindig készletben vsn Hát­fájás, esipöfájdalo n, fejfájás, knszv'iiv, csuznál, stb.-nél <t Horgon y-Pain-Expel'arrel való bedór­z-olések mindig tájdal 'incsillapii ó hatást déz­lek elő, sőt járvány kórnál minő: a kolera és háiiyóhas folyás, az a't.stu-k Pain-Expellerrel való bedörzsölése mindig ig^u haszuo-nnk bizo­nyult. Ezen kítiinő háziszer jó erednienynyel használtatott az influenza ellen is és 80 f, 1 k. 40 f. és 2 k. árban a legtöbb ryógyszertárban kapbutó, de bevásárlás alkalmával mindig ha­tározottan: >Richter-féle Hor«ony-Pain-Expel­lert« vagy »Richter-féle Horgony-Linimentt et tessék kérni és" a »Horgony* \fdjeyre fi gyelni kell. — Mozgolódás. Nagykaniz ;ín f. hó 9-én 100 kereskedő és iparos tanácskozásra jött össsze a Központ kávéház emeleti helyiségébe, hogy a pénzügy igazgató-ág által kirótt illet­mények ellen állást, foglaljanak s megállapo­dásra jussanak ez ügyben követelendő eljárás tekintetében. A napokba* küldöttség ment Zichy Aladar orsz. képviselő vezetése mellett a p nzügyuiiniszierhez s átadta a panaszos kérvényt, mely túlságosan sok és igaztalan il­leték kivetése ellen orvoslást kér a minisz­tertől. — Tüz. A napokban reggel 9 órakor Ham burger La)os pajtája gyulladt ki Csabrendeken és néhány perc alatt az egész épület elégett, elhamvasztván a gazdasági eszközöket, és a téli takarmány i. Az épület, biztosítva volt. helyeken a kéreg "Ifeketedik, majl behorpid s annyira besüpped, hogy a fával szinte egy testet alkot. A m ^támadott hézag a beteg ré­szen teljesen eih*l, a kambium megszűnik mű­ködni s az elfakuló farész szövetei is nagyrészt elhalnak. A tudós, ki ez uj betegséget felfedezte, az állítja, hogy a betegséget okozó gombák vagy a fa kérgének repedésein, vagy a met­szésnél ejtett sebeken át hatoltak be, miért is elővigyázat szempontjából a kéreg ii«ztántar­tá«át,, ápolását ós bekeuését ajánlja. Es pedig megtiszt.i^ndó a kéreg acéldrótszemekböl ké­szült vaskeztyükkel s azután beken»udrt bordíi lével. Miutáu továbbá a gombák a metszésnél ejtett sebeken át hatolnak a fa szövetébe, ta­nácsos e sebeket is bekenni val>uni áthatlau kenöcsosel. AB is constatáltátott, hogy a betegség fő­ként ott öltött nagyobb mérvet, a hol a, fa a talaj szegénysége miatt, n>m táplálkozott kel­lőképpen. Épen ezért óvakodásul tanácsos leeud az almafáWat, bizoii3 roi időközökbea, két-három évenként megtrágyázni, akár istállótrágyával, akár műtrágyával. Amennyiben a b 'egcég uagyou elharapod­zanék, ugy a lehetőségig meg kell gátolni a betegséget okozó gomba spórák tovater|edését az által, hogy a beteg kérget jól kivágjuk s a vágási sebei ken'íoscsel bekenjün. Mikor legelőnyösebb a fenyőfák átültetése. Sokan azt állítják, ho^y a feuyőfák á'iil­l^tóse a téli h napolt kivételével az egész éven át szakadatlanul eszközölii tő a nélkül, hogy tartani kellene az átültetett fa elpusztulásától. Kétségielen, hogy számtalan példa igazolja ezen nl itás valóságát, de másrészt nz is igaz, hogy pl. a nyár folyamán eszközölt ültetés sokkal költségesebb, mert biztos megeiedésre csak ak­kor sz'imi'hatunk, ha az átültetést gondos be­iszapolá«sal, öntözéssel hajtjuk végre. Idősebb f mér fej'ódö'tebb fenyőfákra hai ározottaii leg­kedi'ezőhö á ltetési idő a tavasz ós pedig ak­kor, midőn a fenyőfa már nigyozétnek indul. De az átülte énnél a leguagyobb elővigyázattal i kell eljátui mert, köz'ndoinasii, hogy a fenyő­' fák vis^zapótló képessége sokkal csekélyebb, , mint a lomblevelű fáké s igy a gyökérén ejtett i eset'e^es vérülés azok teljes elhalását vonhatja maga után. Ax átültetésn d akként, járunk el, hogy a tát óvatosan körülásván a fölntömegg. I együtt emeljük ki es pedig inkább alul a földet fogva s minél kevesebbet a förz-iet hnzva, mert, ez kénnyou engedhet s a húzással leszakítjuk azo­kat a finom huj<zálgyökt-ivket, melyek a táp­lálék fölvételét, eszközlik. Kiemelés után a. föld­tömeget) körülkötjük valami erősebb rongyfélé­vel s igy szállítjuk ama helyre, hol a fenyő­fára s.7. ujjabbi ültetés vár. Az itt jó mélyen vágott gödör alján a földet jói rnegporhanyit­juk, azután megöntözzük s bele állítjuk n rongy­köteléktől megszabadirol t fát., m." jd a törzs mellé leverünk egy erős karó', nehogy a szél a fát ide-oda rázogstváu, eközben finom gyö­kereit elszakgathassa. Beültetés után reáháuy­juk a többi földet egy kis müt.ragjával ke­verve azután ön'özgetjük s á föld felületét megtapossuk. Ily eljárást követve nem kell attól tarta­nunk, hogy az átültetett f» meg ne eredjen. Az almafa egy uj betegsége. A francia tudósok ismét egy uj betegsé­get fedeztek fel az almafán, a mely betegség ott mórhetetlen pusztításokat okoz s igy ben­nünket is elővigyázatra int. A betegség egy gombától származik, mely­nek neve Diplodia psendo Diplódia. E gomba ellepi a törzsöt és az ágakat » a rna^támadott Szerkesztői izenetek. K. Köveskálla. Kéréséve szivesen kijelentjük, hogy a kérdéses '.irt nem ön ktildtp be. Egyébiránt, ugy az Ön, mint H. K. is T. körjegyző urak gyógyszerész ur informálása alapján szivesen korrigáljuk ama famózus hirt. H. M. Lesence-Tomaj". Köszönet, n:áskor is kérjük. - Üdv mindnyájuknak és siker a szép és üdvös mun­kához. A sárga koponya. Minden sorából kitetszik, hogy igazán van tehetsége az irásnoz s ezért szivesen kö­szöntjük körünkben. De lássa át, hogy ez a két. alakja szörnyeteg, nem ember: az asszony az, minek ön is nevezi, hálátlan „bestia", vadállat, a férfiú pedig a boszu megtestesülése, a Ki még a meggyilkolt koponyája előtt, i?, kínjában ugjan, de tómból a kirörömtól. inos rola kétség; vaunak ily alskok nagynélta az életben is, ds épen őket, kiválasztani vétek a költői valószerűség, mindenek fölöt.t pedig az erkölcsiség ellen. Tessék gyö­keresen átdolgozni s örömmel fogadjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom