Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-11-23 / 47. szám

4. BALATON VIDÉK 1902. november 23. Aztán nem is esik sérelem a székesfehérvári kerület igazgat.ójáu; mert ha tetszik neki, jöhet hozzánk télen is, szívesen látjuk, különösen ha a tavalyinál jobb társulatot hoz; de azért, mert ő e kerület igazgatója, hogy más színtársulat ne jöhessen hozzánk, azt sem helyesnek, sem igazságosnak uem tartjuk. Kuuhegyi majd nagy kegyesen eljön hozzánk a nyáron, mikor a közönségnek vajmi kevés kedve színházlátogatásra, különösen ha oly helyen lesz Thália bódéja, hol az illetlen kocák minden nagyobb művészi érzék nélkül kontrásuak bele az operettek dallamaiba. Aztán tudnivaló, milyenek azok a nyári társulatok ! A plakáton hatalmas «müvószi« erők sze repelnek mentül többen s ha kérded hol van ez, vagy amaz, azt felelik, hogy majd megjön a jövő héten vagj hogy Bécsben a torkát gyógyíttatja . . . Ha már beleerőszakoltak bennünket Prokrusztesz ágyába, segítsünk magunkon ugy, a hogy lehet. Azt nagyon természetesnek találjuk, hogy a kerületi színigazgató sem Székesfehérvárt, sem Szombathelyt télen a mi kedvünkért el nem hagyja; de viszont Keszthely uagysíámu műértő közönségénél fogva joggal elvárhatja, hogy ne c*ak a kouyhahulladékkal táplálják, azaz ne csak a megtizedelt, selejtes nyári társulatokat kelljen fizetnie. Tudnivaló az is, milyen nagy befolyással van pgy-egy drámai remek tűrhető előadása is az ifjúi lélekre. Meg is honosították Budapest példájára mindenütt a tanuló ifjúságnak szóló előadásokat. Már most, ha o»ak nyáron lesz színészetünk, ifjaink felnőhetnek a nélkül, hogy egy drámai előadásban gyönyörködhettek volna, annak műszabályait, ad vivuin láthatták volna. De meg lássak be, hogy a felnőtteknek is el kel egy kis műélvezet, hiszen mindenki nincsen olyan rózsás helyzetben, hogy minden szüntelen a fővárosba utazhatnék a különféle, színházak látogatására. Mindezen okoknál fogva kérjük az illetékes köröket, szíveskedjenek valamely derekabb társulatnak sürgöseu engedélyt adni ! Dramofilos. Erdööri szakiskola a Dunántul. Az egyik fővárosi lapban a minap azt olvastuk, hogy Darányi, a földmüvelés népszerű ministere erdőőri szakiskolát óhajt felállítani a Dunántul. Nemsokára azt is olvastuk, hogy egyik Dunáatuli város iránytadó vezérei: a főispán, polgármester és a többi elhatározták, hogy kerületük országgyűlési képTÍselőjóuek vezetése alatt tisztelegni fognak a földművelésügyi miniszter előtt és kérni fogják, hogy az ujonan felállítani szándékolt erdööri íiakiskolát jutassa nekik. Az óta nem olvastunk semmit sem e mozgalomról, de sokszor eszünkbe jutott más városok irigylendő helyzete. Eszünkbe jutott, bogy másutt, mindjárt, együtt vannak a notabilitások és a képviselő, ha arról hangzik valahol a szó, hogy a kormány ezt, vagy amazt, állit a vidéken. Nálunk ? Ez ugyan nem a főispánon múlik, de sok máson. És valahányszor ez a sok más eszünkbe jut, mindannyiszor gondolunk arra is, hogy ez a városka és vidéke mennyire alkalmas uj intézmények befogadására, hogy mennyire alkalmas arra, bogy rnindanféle kulturális vagy gizdasági érdekeket istápoljon. De emellett az után kétszeresen jut eszünkbe az, hogy másfelé, a hol talán a város és vidék nem alkalmas annyira mint ez-ó, ott a városi élet, az elénk mozgás az, a mely kiegyenlíti amannak hátrányait. Nem akarunk félreértetni. Nem ait akarjuk mondani, hogy panaszra van okunk, hanem szt, hogy Keszthely és vidéke alkalmas az erdőőri szakiskola befogadására. Könnyen kimutatható ugyanis, hogy ott, a hol a Balaton kecskéző hullámai a zalsi partok nádasain törnek meg, hogy szinte már ott kezdődik aa erdő, a mely gazdag fában, erdei munkában, az értékesítés kUlömbözösógeibeu egyaránt. Ennek a felemlitéséver azonban nem azt akarjuk sejtetni, mintha azt gondolnók, hogy egy erdészeti szakiskolához csak éppen erdő kellene, hanem, — azt akarjuk hangsúlyozni, hogy városunk ugy fekvésénél, valamint egészségi viszonyainál valamint élelmi oikkeiuek és lakásainak mérsékelt árainál fogva is, egyaránt alkalmas miudeuféle iskola befogadására. De ezeken kivül, mivel itt vau a magyar mezőgazdasági szakoktatásnak legrégibb intézete: a m. kir. gazdasági tauiutézet, anuak a felállítása illetőleg euuek ilyeunel való megroidása az államkormány részéről legkevesebb áldozatot kíván. Az erdészeti érdekeket eiömozditó intéz méuyek ugy vannak elhelyezve, liogy azok leg nagyobb részét a felföldön találjuk. A Dunántul, Pécsett, Győrött, Szombathelyen vannak elhelyezve a kir. erdöfelögyelőségek. Ezek azonban az erdőtörvény és az erdőgazdasági érdekek előmozdítása érdekében tett, intézkedések végrehajtására hivatottam, de nem arra, hogy képzett erdötiszteket, vagy erdőöröket képezzenek. Azok az intézmények, a melyeknek ez a képzés képezi a oéljukat, az erdészeti akadémia, az erdööri szakiskolák az ország északi, keleti és délkeleti részéu feküsznek, mig a Dunántúlnak egy sem jutott. Bizouyára azért, mert e táján az országnak nincs annyi erdő, mint az emiitett országrészeken. De akárhogyan gondolkodtak is régebben a földművelési miniszterek, az már egyszer oizonyosuak látszik, hogy a földművelés mostani éles szemű és ité letü minisztere >a kit a tárcája körébe tartozó intézmények lelkes fejlesztőjének kell elismernünk, felismerte az erdőőri szakiskola felállításának a szükségét a Dunántul ós ezért hiszünk a felállítás eszmójébeu és a kivitel ko'noly szándékában. De hogy mások is hisznek és biznak ebben, azt éppen az a komoly készülődós mutatja, a melyről hallottunk a szomszéd vármegyében és éppen ezért csudálkozuuk azokon, a kik bizonyos alkalmakkor nem mulasztják elmondani, hogy e város kulturális és anyagi vonatkozású ügyeinek islápolását, minden erejükkel támogatni fogják, ugy látszik azért, hogy most, midőu be lehetne igazolni azt a sokszor kifejezett jó szándékot, olympusi nyugalommal szemlélhessék, mikép más megyékbeu mint, mozdulnak meg a rajok és indulnak megszerezui az uj kulturális intézményt. Lehet, hogy talán ninos tudomásuk róla. Ezt azonban mégis szükségesnek tartjuk felemlíteni, mert tapasztaljuk ezt a közönyt minden uj dologgal szemben. Ez az uj intézmény p

udig kétszer is megérdemli, hogy érte fáradjunk ós esetleg áldozzuuk is, hogy igy szaporithas-uk közintózeteink számát, De nem tekintve kizárólag csak a kul turális értékemelkedését e városnak, ha sikerülne idehozni az erdóőri szakiskolá*, már az anyagiak tekintetében is figy-lembe veendő hasznot hajtana. Nem lehet eléggé figyelembe venni, hogy Keszthely fejlödésóuek feltételét nem csupán a fürdő emelése, a nyugdíjasok betelepedése stb. képezik, hanem a kultúrintézményeinek szaporodása is. A város közönségének tehát törekeduie kell arra, hogy megszerezze mindazon intézményeket, a melyekre csak e város számot tarthat. Ilyenekkel ugyanis nemcsak a lakosság szaporodik, hanem a fogyasztás emelkedésével az ipar és kereskedelem fejlődésének is hasznára van. És azt nem lehet Keszthelynek elfelej t.enie, hogy mostani fejlődését nagyrészt tanintézeteinek köszönheti. E híradással intéző köreink figyelmét felhívjuk ez ügyre, — ha esetleg elkerülte volna figyelmüket a földmivelési miniszterünk legújabb terve. A Balatoni Halászati Társulat rendkívüli közgyűlése. A Balatoni Halászati Társulat felyó hó 19-ón Dezsényi Árpád dr. elnök lósével s a tagok élénk részvétele mellett városunkban rendj kívüli közgyűlést, tartott, melynek következő • lefolyása volt: Bariss Gyula társulati igazgató előterjesz tóst tett a Siófok mellett létesítendő süllőikra i termelőtelep ügyének előrehaladásáról. Felolvasta a földmive'ésügyi m. kir. miniszter erre vonatkozó leiratát, melyben tudatja a társulattal, hogy a tervezett munkálatot, a jelzett cél megvalósítására alkalmasnak találta és tekintettel a szóban forgó célúak közgazdasági fontosságára, hajlandó a halászati jogtulajdonosokból alakult társulatot, a terv kivitelében akként támogatni, hogy a telep 18.000 koronára előirányzott költségeiből 9000 koronát tárcája 1903. évi hitelének terhére elvállal. Felolvasásra került továbbá a bérlő Balatoni Halászati Részvénytársaság ajáalata, melybeu az állami segély átengedése esetén a szóban forgó ivaroztató telep felépítését é>* a bérlet tartamára való fentartása iráut kötelezettséget, vállal, de egyszersmind kéri, hogy a bórszerződósuek a mesterséges halszaporitás iránti azon intézkedése, mely a vállalatot évenkint három millió 3—5 cm. hosszú ponty poronty ós hinz millió süllöikra bebocsátására köteleii, akként módosittassók. hogy ezeutul 12 métermázsa két éves, tehát elzettebb egyebekből álló pontyivadókkal ós a létesítendő telepen saját kezelésben termelendő ötven millió megtermékenyített, süllőikrával szaporíthassa a Baatou halállományát. Indokolja pedig a bérlő Részvénytársaság ajánlatát azzal, hogy mig a pontybenópesités nagy mértékben való folytatásától az eddig tapasztaltak után megfelelő eredmény uem várható, addig az eddigeszközölt, mesterséges sübőszaporitásnak már látható sikere mutatkozik s ez kiváltképpen a cseh süllőre nézve állitható, mely azelőtt a Balatonban elő uem fordult s külső habitusában a magyar süllőtől külömböztk. Mindamellett vállalat, további kísérleteket. akar teuni pontyivadék bebocsátásával, ha másért nem is, mint a vórfelfrissüló* érdekében. Az ügy tárgyalása hosszabb vitát provokált, melyben Laudgraf Jáu~>s, műszaki tanácsos, országos halászati felügyelő, Dezsényi .ipád dr. alelnök, Putheány Géza báró, Nedeczky Jeuő, Köszeghy József dr., Haudek Ágoston dr., a társulati igazgató és mások vettek részt, mire a közgyűlés akként határozott, hogv a Társulat hajlaudó a bérszerződésnek a mesterséges halszaporitás mikéntje és menynyiségóie vonatkozó részét öt évre felfüggeszteni es ugyanezen időre a bérlő Részvénytársaság által felajánlott lialszaporitási módot elfogadni s amennyiben a szóban forgó s a bórbeadó Társulat, tulajdonaként a bérlethez csat.o'andó ivaroztató t.el-p üzeme a hozzá fűzött várakozásoknak megfelelne, illetőleg, ha a megkívánt mennyiségű süllőikra termelése sikerrel eszközölhető lesz, a bórbeadó Társulat már most biztosítja a bérlő Részvénytársaságot, hogy az öt óv lefolyása után a bérszerződés 10-ik pontjának első bekezdését a bérlet, hátralevő tartamára hatályon kivül helyezi ós helyébe az uj megállapodást fogja a szerződés szövegébe iktatni, Igazgató jelentést tett, azon tapasztalatairól, melyeket a Kis-Balatouhoz ősi időktől fogva tartozó ama vízterület tekintetében szerzett., mely Balatou-S'.ent-György ós Vörs községek határábau fekszik és ifj. Sváb Sándor urad. bérlő által halászatilag külön hasznosittatik. Minthogy elvitázhatlm tény, bogy ezen terület ármentesitve nem lett, hanem a KisBalatonnak határozottan kiegészítő része, azzal ugy vizrajzilag, miut halászatilag egy egészet alkot, vagyis feltétlenül beleesik abba a területbe, melyre nézve a társulati kezelést a földmivelésügyi miniszter kötelezővé tette; minthogy továbbá tény az is, hogy a balatoni ponty ivás idején nagyobbrészt a szóban forgó területre vonul és eddig idegen halászok által kifogatott, — ezen sérelmes helyzet, megszüntetése végett azt javasolja igazgató, tegyen lépéseket a közgyűlés az iránt, hogy a SzentGyörgy-tó, Borzas és Kecskés nevü területeknek külön hasznosítása tekintetében a bérlő által jelenleg folytatott kezelés záros határidőn belül abbban hagyassók. Az előterjesztést helyesléssel tudomásul vették és a közgyűlés felkérte Dezsényi Árpád dr. alelnököt, mint az érdekelt, uradalom képviselőjét, hogy az igazgató előterjesztése értelmében a visszás helyzetet szüntesse meg. Felolvastatott a földmivelésügyi in. kir. miniszter leirata a kórt két és fél hónapi általános halászati tilalom megállapítása tárgyában. A miniszteri leiratot tudomásul vették s eezel a közgyűlés véget ért.