Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-11-02 / 44. szám

6. BALATON VIDÉK 1902. november 1. mert ezek nélkül az előföltételek nélkül ez a monumentális vállalat soha el nem kezdődhetett volna, Elgondolni is megdöbbentő, hogy az önzés, ridegség, politikai torzsalkodás ós közéleti seódelgés közelmúlt esztendeiben mi történt volna e nagy vállalattal, ha véletlenül akkor lép a közönség elé ?!.... A tervezett ötvenöt kötetből talán az első öt kötet se jelenhetett volna meg, pártolás hiányában. Mig most. . . Most pedig egymás után következnek az öt köteles sorozatok, melyekből a betűk némaságában is hangosan kiáltoz felénk mind az, a miről ezeréves múltjában a magyar ész ós sziv álmodott, lelkesedett ós dalolt; — mind az, a mi jövendő fejlődésünknek forrása és alapja. S ráadásul megtörtént az a Magyarországon páratlan eset, hogy a Franklin-Társulat kiadásában megjelenő «Magyar Revuekirók» első sorozatának összes példányai elfogytak, még mielőtt a második sorozat a könyvpiacba került volna, E páratlan anyagi sikerrel kapcsolatos a nagy vállalat erkölcsi sikere is. A nemzet megérezte, hogy az irodalom több nemes szórakosásnál: — megérezte, hogy az irodalom a nemzet élete, rniuaen törekvéseinek mozgató rugója, de védelmezője is minden törekvés ellen, mely integritására tör. Megérezte ez a politikusnak nevezett nép, hogy remekirói voltaképpen nemzeti hősök, vezérei a inuukában ; — s megérezvén ezt, sietett benepesiteni házát nemzoti irodalmunk költőfejedelmeivel, hogy a mi nagy lantosainkon is betelnék az Iras szava : — a próféták hivatása örökkön való. Mert a magyar remekirók valóban prófétái voltak és prófétai a nemzetnek mostan is. A magyar nemzeti szellem az irodalomban emelkedett legmagasabbra, Legszebb virága, lególeterősebb hajtása mindenkor a költészet vala, és talán semmiféle más téren nem közelítettük meg annyira a világirodalom fejlettségét, mint éppen a költészetben. Igaz, kevés oly költőnk van, a kinek szelleme, áttörve az ország határ sorompóit, közkincsévé lett az egész emberiségnek ; — de ezeu talán inkább örülni, mint busulni van okunk. Mert, ha a legnagyobbak közül is csak kevésnek a Iratába jutott el külföldre ennek főoka az, hogy költőink mindenkor uomzetiebbek voltak, semhogy ne veszítettek volna idegen nyelven. Jól mondta irodalmunkról báió Eötvös József, hogy «olyan, mint a százados faóriás: szépeu virul anya-földjében, de elsatnyul, ha átültetik idegen talajba.» A magyar földnek meg van a maga külön klimája, egenek szine, földjének virágai, levegőjének jellemző sajátja: s az irodalom, mely ebben a milieuben sarjadt, százszorosan becses nekünk, mert minden ízében magyar ós nemzeti. E mondásunk igazságát mindennél jobban bizonyítja a „Magyar Remekirók" előttünk fekvő második sorozatának öt kötete. Az öt név, mely aranyvágással csillog e köteteken, szinte olyan, mint a kristályos prizsma öt éle, mely a nemzeti géniusz fényes sugarait az eszmék ós érzések skálájának más-mas szöge alatt töri meg. Ott van Arany János, a népies müköltés örök mestere, Szigligeti Ede, a nópszinmü megteremtője s egyszersmind a kothurnusus tragédiaköltő, Vörösmarty Mihály, az európai műveltségű, de minden izében klasszikus nemzeti költó, Kossuth Lajos a magyar szabadság és függetlenség apostola, a kinek általános, európai tudásánál csak lángoló fajszeretete volt nagyobb 4s végül Reviczky Gyula, a modern, sziute mondhatnók: kozmopolita költő, a ki elsőnek emelkedett, a fiatalok közül, e lhunyt remekiróink sorába. Fo rgatvau ezt a diszes kiállítású öt kötetet, lépten-nyomon érezzük bennük a magyar észjáiást, a nemzeti szellem lüktetését. Eszünkbe jut az idő, — alig félszáz óv előttről szólunk ! — mikor a magyar irodalom egy évi termése belefórt egy kis zsebkönyvbe, mikor egy-egy könyvnek a megjelenése esemény volt, ós Berzsenyi, Kazinczy, Kisfaludy, sőt Vörösmarty müvei is, a nyomtatási költségek miatt, csak nagy nehézséggel láthattak napvilágot. Mind ez — csak volt! Azóta nagyot fordult a világ —• s a 'Magyar Remekirók« ez ujabb őt kötetét forgatva, ujjongó örömmel kiáltunk föl Széchenyivel : — „Elünk még! nem vagyunk holt nemzetnek szerencsétlen, rothadt tagjai, nem „Elő szobor", leírhatatlan kiuok között!" Ugy van élünk: — .annyi sziv nem hiába onta vért« : — s ha az úttörő nagyok, kik e szellemi virágzás termékeuy magvait elhintették, föltámadva láthatnák a tarebólyes fát, mely e csöpp kis mustármugból, az ő munkásságukból sarjad, bizonyára boldogok lennének, hogy nem éltek hiába ! Nagyobb hatása, több érdeme aligha volt költőnek irodalmunkban, mint Vörösmarty Mihálynak. Talán azért, mert e nemzetnek neui volt nagyebb költője ő előtte. Honának, nemzetének lángoló szerelete avatta költővé; hazafias lelkesedése hatalmas folyóként áradt szerte verseiben s elöntötte az egész hazát : palotákat ós viskókat egyaránt. Oly eszmékért lelkesült, oly érzésekhez szólt mindig, a melyek az egész nemzet eszméi és érzései voltak, s dalára milliók szive dobogott hevesebben. Ezért volt ós maradt Vörösmarty legnépszerűbb költőnek: s ha korunk Ítélete némileg változott is felöle, ez csak a közvélemény átalakulása volt annyiban, hogy — a mi előbb népszerűség vala, ma már dicsőséggé vált. S hogy ez igy van, mutatja a Vörösmarty-szobor mozgalma ; de még ennel is jobban mutatja az, hogy nincs embei Magyarországon, a kinek, ha Vörösmarty nevét Uailja, rögtön eszébe ne jutna a nagy költőnek egy, két,, öt, tiz örckbecaü alkotása . . . A mit Vörösmarty lángoló hazaszeretete a multb n keresett: — a nemzeti dicsőséget: — Arany János már meg is erte. Amannak nem adatott meg látnia, megérnie az alkoLmányos órát, de Arany Jáuos tulélie az abszolutizmust, együtt örült a neinzeLiel, ineiy annyi küzdelem után végre megkapta alkotmányos szabadságai, s műveltségben, szellemi nagyságban Csaknem, ép oly magasra emelkedett, mint hajdan, századokkal előbb, a harci dicsösegben. S bár az Ö lelke is vissza-visszaszállt, hogy a szebb múltban keressen vigasttalast: — namar osillapodott mégis, mert meghozta a nemzet becsületes törekvéseinek, munkasságanak jutalmát. Így lett Aranyból, a Toldi Írójából, szubjektív költő, a ki, miuL ó maga mondja e ino>tani kötethez csatolt előszavaban, — »egyes lírai sóhajokba tördelte szét, tájo lelkót«. Így születtek meg a balladák, a Boiond Istók, a Vojtina levelel és ars poeticája, a Tasso- és Ariosto lorditások, melyek mind e második kötetben vannak ósszegyütj ve. A harmadik kötet, mit ez a a sorozat ád, Szigligeti Ede válogatott színmüveinek első kötete. Drá'ua-irodalmunk e mesteréről remek emlékbeszédet, mondott Gyulai Pa! (Beszédeinek 1. kötetében, 133 —158. lap), s ez a beszed, mely irodalmunk egyik legbecsesebb monogrufiája, fölment btnuünket Szigligeti írói érdeinenek bővebb méltatása alól. Szigligeti a színpadon uőtt fel íróvá ós negyven evig művelte drámairodalmunkat, melyet, száznál több darabbal ajándékozott meg. Ezek közt sok a gyöngébb alkotás : de az a negy darab (Szökött katona, Lelenc, Fény árnyai, Trónkereső), meiyet Bayer József e kötetbe szorított és jeles bevezetéssel is megtoldott, legszebb darabjai Szigligetinek. A népszínmű vet »ö szülte ujjá es magyarrát; — s ha tovább ól ós talál zeneszerzőt, talán megalapítja, a mit kezdett: a magyar operettet is. S ha ez sikerül, talán ugy háttérbe szoríthatta volna a franoia operettet, mint, egykor a német bohózatot, s uj fejlődést indíthatott volna! A negyedik kötetben Kossuth Lajos válogatott munkáit kapjuk. Életrajzírója Kossuth Ferenc, fölölte dicséretesen cselekedett, midőn a nagy houtalant nem csak mint politikust, hanem miut igen jeles természet tudóst is bemutatta e kötet, szük kereteiben. Egész sor tudományos értekezést, tanulmányt közöl (Az aggteleki barlang, mint őskori temető, Levél Heríuann Ottónak stb.), melyek széles tudása teljében lűutetik föl e fáradhatatlan gondolatóriást, a kinek száműzetésében, a politika ezer ármányai közt is volt, ideje, hogy e nehéz, elvont, tudomáuynyal foglal kőzhessék. Valóban igaza van a történetírónak, mikor azt mondja róla: — »Nagy lett volna ö mindenképpen, akkor is, ha az ország és a politika nyugodtabb, szilárdabb állapotja a tudományos szemlelödósre ós kutatásra kárhoztatja vala.« Az ötödik kötet hatalmas lirai egyéniség megnyilatkozása. Reviczky Gyula összes költeményéit olvassuk benne. Koroda Pál meleghangú bevezetésével, melynek közvetlen hangja ugy a szivünkhöz férkőzik lassankint, hogy valósaggal erezzük baiáu Jájdalma szugesztív hatását. vastag kötet fölötte érdekes és változatos tartalmú. Reviczky lelkülete »mint érzékeny művészi mérleg« sok érzés ós benyomás iránt volt fogékony s ezeket mind eldalolta, de költészetének igazi jellegét azok a versek adják meg, melyeket a fájdalom ós szomorúság megtiszttió ós megdicsőítő trejéről, az élvezetek hiábavalóságáról, a megbékült türelemről, a megbocsátásról es részvétről szólnak. Eleket az érzelmeket, vagy ha jobban tetszik, hangulatokat, dúsgazdag változatossággal, nagy Síiuponipával es edes zenével öntötte dalokba : — s igy lett Reviczky a modern pesszimizmus első nagy, igazi magyar költője . . . íme, ezt az öt kötetet kaptuk a »Magyar Remekírók második sorozatában, mely aFraukiin-iársulat hagyományos jó izléséne* megfelelően, méltó keretfet ós foglalatot kapott, abban a modern köntöaben, melyben hódító útját a indul. Pompás diszszel ékesített kötetek ezek : kedvesek az ainateurnek, tetszetösek a szemnek, de egyszersmind könnyen forgathatók és jol is olvashatók, — az levén a kiadó-társulat ceija, hogy a közönség olvassa és ne kőnyespolcaira állítsa, mint díszes, de haszuaveheietlen ékességet. Mentett papirosa tiszta fehér, famentes; nem fényes, hogy a szemet ne rontsa, hanem bordázott és szemcsés: az ódon kézi gyártmány sikerűit u'ánzata ; betüiu-k finom, szokatlan metszese művészies, a sötét két nyomás pedig enyhíti az ellentétot a fekete betűk s a fehér papiros kö^t, s nem fárasztja a szemet. Egy szóval: ugy tartalom, mint külső alak tekinteiebeii ez a legbecsesebb * irodalmi kudvany, mely ujabban a magyar könyvpiacra kerüli. 6 ha még megemlítjük, hogy az ötvenöt kötet ára 22J korona, s ez az összeg havi 3 koronás részietekben is törleszthető, — mindent, elmondottunk, a mivel e derék, mouunientáiis vállalatot a könyvbarátok pártfogásába ajánlani kötelességünk volt. Piaci gabnaarak 1902. okt. 31. Buza . Rozs . Zib . Árpa . 13 K. 40 fii. 11 K. 60 fii. 11 K. 80 fi.. 10 K. 60 fii. Uj Kukorica zsákja 2 K. — fii. Ó Kukorica . 14 K. 80 fii. Burgonya . 4 K. — fii. Óh jaj ! Köhögés, rekedtség és elnyálkásodás ellen gyors és biztos hatásúak Megfojt ez az átkozott köhögés! gEgger mellpasztillái, % az étvágyat nem rontják és kiíünö izüek Doboza 1 korona és 2 korona. — Próbaduboa 50 fillér, Fő és szétküldési raktár: „NÁDOR" GYÓGYSZERTÁR Budapest, VI., Váci-körut 17. Egger mellpasztilla csakhamar meggyógyított. Kapható Keszthelyen: Bozó Géza, Gerö Izsó-, Alsó-Lendván Fuss Nándor gyógyszertárában.