Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-10-12 / 41. szám

4. BALATONVIDÉK A szab. Diesel-féle hőerőgépek. 2 függélyes elrendezésű kéthengerü, egyenként, 60 tényleges lóerejü Diesel-féle szabadalm. hőerőgép 300 in. hengerátmórővel, 460 mm. lőkethosszal, peroenkéut, 195 fordulattal, hozzávalókkal. 2 tartalék inditóedénuyel. Csővezetékek. Hűtő vizberendezés, hajtószijak, csomagolás, szerelés, szállítással együtt összesen 71000 kor. B.) A központi telep elektromos berendezése. 2, >E 36« jegyű egyenáramú dynamógép egyenként 3600Ó wat teljesitméuynyel 220—220 volt, feszültségre, ,2 kommutátorral, percenként, 700 fordulattal. Ára gépenkint 4700 kor. 9400 korona. 2 készlet alapcsavar és szijfijSEÍtökószülók a 185 kor. 370 korona. 1 akkumulátortelep, mely áll 244 darab ,G6—b« jelű elemből 121 ampér óra kapacitásra, 36 amp töltő- és 24. 2 amp. kisütő áramerősségre, állványokkal, savval ós kezelési szerszámokkal együtt 9000 korona. 1 kapcsolótábla márványlapokból, állváványon, rászerelve a következő készülékek: 2 rheosztát a dynamókkoz, 2 töltőrheosztát az okkumulátorokhoz, 2 szabályozó az akkumulátorokhoz, 4 ampermérő a dynamókhoz, 6 ampóremérö az akkumulátorokhoz, 2 föampóremérő, 2 voltmérő, 2 voltmérö-átiktató, 4 ólombiztositó a gépekhez, 4 patron hozzá, G ólombiztositó az akkumulátorokhoz, 2 cellakapcsoló, 2 háromszoros átiktató. 4 automatikus kiiktató. Az így felszerelt tábla ára 51C0 korona. Vezetekek a gépházban ós az akkumulátortelepen 1200 korona. A központi telep világítási berendezése 10 izzólámpa 200 kor. B összeg 25279 korona. C.J Légvezeték hálózat. Körülbe'ül 1400 darab felszerelt izzólámpa normális fogyasztására számított felső vezetékű vezetékhálózat, az összes szerelési anyaggal, azonban vezetékoszlopok nélkül (ez utóbbiakat a megrendelő közvetlenül olcsóbban szerezheti be, mintha mi szállitanók) ára körülbelül 20600 korona. D.) Közúti világítás. (200 darab 16 gyertyafényü izzó ós 12 darab i vláinpával.) 200 fiiiker kovácsolt vascsőből, kouzólkapcsolókkal á 26. 5200 korona. 12 Ívlámpa egyenáramra, 8 ainpére áramerősségre á 100. 1200 korona. 3 ivlámpaelleuállás a 220 voltos áramkörbe 4—4 Ívlámpa számára, á 46. 135 kor. í ívlámpakapcsoló 1104 sz. á 5. 15 korona. 12 ivlámpakar gázcsőből, á 28. 336 korona. 12 ivlámpafelvonószerkezet sodronykötéllel együtt á 30. 360 korona. 6 ólombiztositó az ivlámpákhoz á 8. 12 korona. 400 ólombiztositó az izzólámpához á 150. 640 korona. 600 kis sarokszigetelő P. 2 tartóval á 13. 424 korona. 197 kg. csupasz rézhuzal á 2'10. 413 korona 70 fillér. 60 DG3. jelű szigetelő P. 3 tartóval á 75. fill. 58 korona. Szerelés, próanyag, egységárak szerint. mintegy 125 kor. 30 fillér. D. összeg 8900 korona. E.) Szerelés. Az elektromos rész szerelése ópitésvezetóssel együtt összesen 11000 korona. F.) Csomagolás és szállítás. Az elektromos rész csomagolása ós szállítása összesen 1650 korona. Összegezés. A) Hőerőgépek 71000 kor. B) A közp. telep elektr. berend. 25270 « C) Légvezeték hálózat . . . 20600 t D) Közúti világítás 8900 « E) Az elektromos rész szerelése 11000 « F) Csomagolás és szállítás . 1650 « Végösszeg . 138420 kor. vezetékoszlopok, gépalapok ós épület nélkül, melyeknek költségei: vezetékoszlopokra felvehető mintegy 4200 korona — kb. 350 drb. — m. magas faoszlopért á 12 korona. Gépalapokra előirányozható mintegy 5000 korona. Gépház körülbelül 150 m. á 60 k 9000 korona. Összesen 18200 korona. A teljes központi telep befektetési költségei tehát 138420. 182000. kereken 156700 korona. Jövedelmezőségi számítás. A számítás alapjául vótet«r,t összesen 200 drb. utcai 16 gyertyafényü izzólámpa (60 watt,) melyek közül 100 darab egész éjjel, vagyis évenként 3600 órán át, és 100 darab fél éjjel, vagyis évenként 2000 órán át világit, 12 darab utcai Ívlámpa, melyek közül 8 daiab évenként, körülbelül 1400 órán át és 4 darab évenként körülbelül 600 órán át világit ; 1500 darab installált 16 gyertyafényü magánizzólámpa, melyek évenként átlag 400 órán át világítanak. Ezek közül rendes körülmények között, 760 darab, a tartalék gépberendezés időnkénti igénybevétele esetén 1360 darab világithat egyidőbeu. A.) Kiadások. I. Személyzeti kiadások évente. 1 üzemvezető elektrikus évi fizetése 2000 korona. 2 gépkezelő elektrikus évi fizetése á 1400. 2800 korona. 1 napszámos 700 korona. 2 lámpagyujtogató évi fizetése á 350. 700 korona. Városi hivatalnok pótdija könyvelési ós inkasszó munkákért 600 korona. I. Személyzeti kiadások 6800 korona. II. Fűtő, kenő és tisztítóanyagok kiiltségei. 100 darab nyilvános egész éjjel világító 16 gyertyafényü 60 wattos izzólámpa fogyaszt évi 3600 órán át hektowattórákban 216000. 100 darab nyilvános fél éjjel égő 16 gyertyafényü 60 wattos izzólámpa 2000 órán at fogyaszt, hektowattórákban 12000. 8 daiab uyilvános 8 ampéres Ívlámpa évi 1400 órán át fogyaszt öszszesen 49200. 4 nyilvános 8 ampéres Ívlámpa évi 600 órán át fogyaszt 10500. 1500 magánizzólámpa (16 gyertyafény 60 watt) évi átlagos 400 órán át fogyaszt összesen 360000. AZ ó»i összes fogyasztás hektowattóra 755840. Ezen áruuimennyiség előállítására — tekintetbe véve a vezetékhálózatban és a géptelepen fellépő áram veszteségeket — a hajtó Diesel motoroknak evenként (75584000. 7361065.) 158000 tényleges lóeiőt, kell Hadniok, A Diesel motor lóerő óránkéut, tekintetbe véve a gépek kisebb terhelése folytán mutatkozó kisebb hatásfokot, 300 gramm nyersolajat fogyaszt. Az évi nyersolaj szükséglet tehát 168000 x 300—474 q A nyersolaj ára Keszthelyen 100 kgként. 10 k. lévén, az évi nyersolajköltség lesz 470 X 10 — 4740 korona. A kenőanyag évi költsége az eddigi tapasztalatok szerint a kérdéses telepen kb. 860. A tisztítóanyag költsége kb. 400. II. összeg 6000 korona. Ili, Egyébb kiadások. Az utcai izzólámpák kicserélési költsége évenkint (kell őssesen 200 darab) 540 kor. Az Ívlámpák évi szüktéglet.e kb. 360 kor. n. gépek karbantartása 1000 kor. Az akkuniulátorbattéria évi biztosítási dija, amelyuek ellenében a szállitóoóg kötelezi magát, hogy 10 üzemév utáu teljesen ép karban fogja átadni az akkumulátortelepet ós addig is végzi az esetleges javítás ">kat, 735 kor. Egyéb kisebb kiadások, mint nyomtatványok, adók, stb. 667 kor. III. összeg 3300 korona Az évi összes kiadások. I. Személyzeti kiadások . . 6800 korona. II. Üzemanyag « . . 6000 « III. Egyéb kiadósok . . . 330

0 Összesen . 16100 korona. B.) Bevételek. 1. A város fizet a közúti iv- és izzólámpavilágításért, valamint, a városházán felszerelendő 80 darab utcai izzólámpáért, ha a fentebb irt égési adót betartja ; az utcai ivlámpákért 2040 koronát, az utcai izzólámpákért 8400 koronát, a városházi izzólámpákért 960 koronát -=11400 koronát. 2. Magánfogyasztóktól 1500 felszerelt izzólámpa utáu, a fent kimutatott 360.000 nektowattóráért, 6 fillér alapár mellett 21600 korona. Az évi bevételek összege 33009 korona. Az évi kiadások összege 16100 korona. Az évi jövedelem tehát, 16900 korona, mely összeg részben vagy egészben a befektetési költségek törlesztésére fordítható. Az előző összeállításban a telep építési költségeit kereken 156700 koronára, tiszta jövedelmét pfdig 16'00 koronára tet'ük, a mi mintegy 10.7%0

9 kamatozásnak felel meg. E tiszta jövedelemnél nemcsak az építkezések és berendezések amortizációját, megújítását és minden egyéb költségeit, hanem azt a 11400 koronát, illetve ha a Balat.o.ividékben közzétett, vállalati ajánlat, szerint, részesedés cimén viszszatéritendö 2500 koronát ezen összegből levonjuk, azon 8900 koronát is, mely összeg a nyilvános világításért a koncessziós vállalatuak évente fizetendő volna. Ha a tekintetes Elöljáróság a mintegy 156700 koronába kerülő telepet az általunk emiitett módozat szerint saját költségén 50 évi törlesztésre építtetné fel, akkor az évente fizetendő annuitás összege — 5% kamatozást véve alapul — mintegy 8600 korona volna. E módozatnál az évi költségek tehát 300 koronával kisebbek, mint ha a nagyközség a közvilágítást magánvállalatra bízná. Ha tehát a város a közvilágítást konceszsziós vállalatra bírná és e világításért 11400., illetve a részesedóst leszámítva 8900 koronát fizetne évenként,, akkor lemondana arról az 5800 korona évi nyereségről, mely a 8600 korona annuitás levonása ' után a 16900. 2500. 14400. korona tiszta bevételből míg fönn maradna s melyet tulajdonképen a nagyközség ma ff a élvezhetne, a helyett, hogy valamely magánvállalatnak juttatná Ugyanezen eredményre jutunk akkor is, ha a közvilágításra szükséges 11400 korona, illetve 8900 koronát, nem szerepeltetjük tényleges bevétel gyanánt. A fenti összeállításból kitűnik ugyanis, hogy a nagyközség közvilágításának költségeit, a magán világításból eredő jövedelem fedezi, a mennyiben a magánfogyaiztá»ból befolyó 21600 ko.ona be/ételből a 1Í100 koronával megállapított kiadások levonása utáu még mindig 6500 korona fölösleg marad s ha ehez hozzáadjuk azt a 300 koronát, u mi a közvilágításra szánt 8900 korona ós az amortizációra évente forditandó 8600 korona között mutatkozik, akkor kikerül a föntebb már kimutatott 5800 korona összmegtalcaritás, mely az annuitások törlesztésére fordítható Ha fent ismertetett két módozatot, u mostani kőolaivilágítás 3000 korona költségeinek tekintetbevéf.elével hasonlítjuk össze, tikkor a következő eredményre jutunk: /. Az elektoromosvilágítás költségei, ha a város a közvilágítást koncessziós vállalatra bízná : a) Az első két üzemóvben évenkint fizetendő 11400 korona, ebből leszámítva a mostani kőolaj világítás költségeit 3000 korona, marad fedezetlenül évi 8400 korona. b) A vállalati üzem többi 48 évében éveukint, fizetendő 11400 korona, ebből leszámítva a vállalati nyereségben való részesedés cimén 2500 korona, a mostani kőolaj világítás költségei cimén 3000 korona 5500 korona, marad fedezet lenül évi 5900 korona évi költség, vagyis a vállalati elektromos közvilágítás 50 évéb»n 2 szer 8400 az 168000 koroua é

s 48-szor 5900 az 283200 korona, összesen 300,000 korona, tehát évente átlag 6000 koronával nagyobb kiadást okozna a vállalati elektromos világítás a jelenlegi kőolajvilági fásnál. II. Az elektromos világítás költségei, ha a város a közvilágítást az önkezelésben épített saját telepből szolgáltatja. Az ezért járó összeget tényleges bevételként be nem számítva. a) Évi kiadás e telep építéséhez szükséges annuitások beváltására 8600 korona. b) A magánfogyasztásból eredő bevételből 21600 korona, leszámítva az összes üzemkiadásokat 16100 korona, marad fölösleg 5600 koroua. Ehez hozzáadva a jelenlegi köolajvilágitás beszüntetése utáu rendelkezésre álló 3000 kor. 8600 korona, marad fedezetlen évi költség 100 korona, vagyis a házikezelésben szolgáltatott elektromos közvilágítás az általunk javasolt módozat elfogadása esetén csupán ÍOO korona tényleges többköltséget okozna, mint a mostani köolajvilágitás. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fönt kimutatott kedvező eredmény nem mutatkozik mindjárt az üzem első évében, hanem csak 2—3 üzemév után érhető el, a mikor ugyanis a telep már teljesen meg lesz terhelve, vagyis a mikor a fogyasztók lassanként már hozzászoktak az elektromos áram fogyasztásához és teljesen megismerték a villamos világítás minden előnyét. Hanem azért az üzem bevételei