Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-13 / 28. szám

12 BALATON VIDÉK 1902.S julius 13. csak akkor fog beállani, ha a köztudatban megrőgzik, hogy szükségleteinket magyar földön magyar terményekkel elégítsük ki. Erre a törekvés megvan. A mint tehát ez a törekvés mind nagyobb tömegeket visz a magyar fürdők felé, a szerint várhatjuk csak azok emelkedésit is. És valóban azt tapasztaljuk, hogy a látogatottság növekedtével az igényekkielégitésére való törekvést a magyar fürdőktől, igy a Balaton mellékiektől sem lehet eltagadni. íme, példa rá városunk, amely eddig is erején felül hozott áldozatokat a fürdőközönség kényelmének a kielégitésére. Hogy kivánni való van még, azt azok tudják legjobban, a kik a fürdő ügyeit intézik. Az azonban bizonyos, hogj

7 a jogos kívánalmak kielégitésére, valamint a hiányok pótlására is el vannak határozva, a mint azt a viszonyok követelik és a gazdasági fejlődés engedi. De, hogy e tekintetben sok pótolni való nincs, már azt legjobban mutatja a megéléukült balatoni korzón sétálók, üdülők nagy tömege, a kiket az évad kezdetén igaz magyar szivvel ismételten köszöntünk. b. Zalavármegge rendkívüli közgyűlése ég közigazgatási bizottsági ülése. Zalavármegye f. lió 8-án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya Nagykanizsa város a hazai elsó takaréktól két millió koronából álló kölcsön felvétele, illetve a hazai első takarékpénztártól 1892. év február hó 13-án felvett 1.166.920 korona kölcsön konversiója tárgyában hozott határozatának jóváhagyása volt. A közgyűlés mindkét határozatot — tekintettel, hogy Nagykanizsa városa ezen pénzmüvelet által évenkint 11.000 koronát takarít meg, — egyhangúlag jóváhagyta. Ezután közvetlen megnyitotta Jankovich dr. gróf főispán a közigazgatási bizottság rendes havi ülését. Az ülés kezdetén Ziegler Kálmán emelkedett szólásra és azon inditványt tette, hogy a vármegye közigazgatási bizottság révén felterjesztés teendő a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, miszerint — tekintettel a zágrábi egyházmegyei főhatóság azon legújabb rendeletére, mely szerint a templompénzek ós alapítványok az egyházmegyei pénztárba szolgáltatandók be, illetve, ha azok egyeseknél, takarékpénztáraknál volnának elhelyezve, felmondandók lesznek, a küun levő pénzek egyeseknél, illetve pénztáraknál meghagyassanak. A közigazgatási bizottság ezen indítványt egyhangúlag magáévá tette. Majd az alispáni jelentés következett, a mely bizony szomorú képet tárt fel. Jelentés tétetett a vármegye nagyrészén dühöngő jégverésekről, a melj'ek különösen Nagykanizsa. Egerszeg, Barabásszeg, Paizsszeg, Döbréte ós vidékét teljesen tönkretette. Tüzeset hót volt. Az összes kár 8551 kor., ebből biztosítás által csak 1160 korona térült meg. A közgazdasági előadó jelentése szerint, melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk, a jégverések óriási kárt okoztak, ós ami megdöbbentő, biztosítva a termények elenyésző csekély része volt. Reámutatott, hogy mindennek oka az, hogy a kisgazda a biztosítás drágaságát nem bírja el ; ós hozzájárul ehhez a biztosító társulatok felületes eljárása a kár megbecslésénél. A pénzügj'i adminisztráció terén, ami az adómunkálatokat' illeti, fennakadás nincs. A befizetés azonban igen gyér. Az adóközönség jelenleg teljesen fizetésképtelen, miért is szüksége forog fenn annak, hogy a végrehajtási eljárás az adózó közönség érdekében julius ós augusztus hónapokra fölfüggesztessék. Majd a főorvosi előterjesztés következett, a mely a közegészség általános jó állapotáról tett tanúságot. Ezután pedig következett nz egyes tárgyak előadása. A közigazgatási bizottság a többi között a vallás ós közoktatásügyi miniszter azon rendeletét, mely szerint jelentés tétessék, vájjon a zalaegerszegi közp. értékesítő és fogyasztási szövetkezet ügyvezetésében az állami tanítók mennyire folynak be (1!) kiadta a tanfelügyelőnek eljárás végett! A „Keszthelyi Iparosok Dalköréinek hangversenye. Folyó hó 6-án azaz vasárnap este tartotta a keszthelyi iparosok dalköre nyári hangversenyét — tánccal egybekötve, mely alkalommal a nagy számmal összegyűlt közönségnek bemutatta azt r eny darabot is, melyet f. hó 13-án Tatár. az országos versenyen fog előadni. Nem célom a hangversenyről szoros kritikát mondani — bár azt is derekasan kiállaná ovatottabb kritikus részéről, — csupán arra törekszem, hogy a Balatonvidók t. olvasói tudomást nyerjenek ama szép sikerről, melyet iparosaink arattak a sörház kerti helyiségében. Egy tekintet a dalos kör tagjaira s megvau a benyomás, a biztosíték, hogy szép és sikerült estélyben lesz része a szórakozás és mulatásra vágyó közönségnek. Az a komoly gárda, melynek miuden egyes tagja úgyszólván tul vau az emberi életkor delén, már magában hordja a siker biztos zálogát. Az arcokról lemosotygó derült kedély meg csak aunál jobban lelkesítette a mulatozásra egybegyűlt ifjúságot, mert lathatta hogy az nem hiányzik az öregebbeknél sem. Ennek a jó kedélyliangulatnak tulajdonítom, hogy a keszthelyi iparosok dalkörének jövője biztosítva van, mert annak minden egyes tagja kedvvel gyülekezik a tanulási órákra. Nem pillanatig tartó szalmaláng az összetartásuk, hanem oly komoly társaság gyülekezete, kik nem tartják tehernek a megjelenést, a mi pedig legtöbb esetben ós legjobban fenyegeti a dalos körök fennállását. Ez az egymás között is uralkodó fegyelem biztosítja fejlődésót, jövőjét a mi dalos körünknek is. Erre büszkék lehetünk, mert hazánkban nem igen akadunk más 6 —7 ezer lakost számláló lcözségra, hol oly szilárd alapra fektetett dalos kör volna, mint azt a mienkről bátran állithatjuk. D" térjünk At a/, estél}' programmjára. Bevezetésül felhangzott a dalos kör jelszava, melynek szövegét szépen feldíszített triinsparenti ől is olvashatta a közönség : ,.Istent, hazát, zengje dalunk, e kettőért élünk, halunk". A felhangzott mottó után rögtön következett Eckliardt Antal karnagytól irt csinos „Népdal egyveleg", melyet a közönség viharos tapssal fogadott. A mint elhangzottak a darab utolsó akkordjai, Bizi Sándor bandája rázendített egy ropogós csárdásra, mely táncra ragadta a fiatalságot. A programm második száma volt a verseny darab „Sóhajtás" Graál Ferenctől. A közönség nagy figyelemmel hallgatta ezt a szép műremeket, mintha csak bírálója akart volna lenni az előadásnak, váljon magában hordozza-e a tatai verseny sikerének csiráit ? Az előadás a várakozásnak meg is felelt. A műdal technikai nehézségével derekasan megküzdött a kisded, de lelkes csapat, ugy hogy magunknak a jó étvágyat. A kinek pedig jó étvágya van, annak biztosan jó egészségének is kell lenni; ennélfogva a toruázás általbiztosithatjuk magunknak azon legdrágább kiucset, melyet semmiféle gyógyszerrel el nem érhetünk, sem semmi pénzzel meg nem szerezhetünk, s ez a jó étvágy s a jó egészség. Hová kell már ennél nagyobb kincs ! Ha tehát a tornázésnak egyéb haszna nem volna is, mint egészségünket vele fentartani és biztosítani, sőt a veszendőben levőt is visszanyerni, már ezen egy haszonért, sem volna szabad a tornázást magunk részéről oly közönyösen venni, mint fájdalom ! veszik azt oly igen sokan. A gyermekeknél pedig a nevelés egyik fontos kiegészítő részéül kell tekintenünk. Minden embernek szüksége van kivétel nélkül a testi egészségre, ennélfogva mindenkinek egyformán szükséges is a toruázás. Némely életpályáknál meg majdnem elkerülhetetlenül szükséges az edzett test pl. a katonai, orvosi, mérnöki és reudörtisztviselöi pályánál. A kinek edzett teste van. az szembeszáll az élet ezerféle bajaival, ennek híjával az ember csak tengődik s elcsenevészedik. Hogy pedig végre a tornázás a kedélyhangulatra mily óriási nagy befolyással bir, azt felesleges bizonyítgatnom, hisz saját magunkon tapasztalhattuk gyermekkorunkban, vagy tapasztalhatjuk a jelenben is esetleg más tomázókon. Tornázás közben nem lehet bus arcokat látni soha. Ott egyáltalán a megelégedés víg kedvvel párosulva honol, elfelejtet minden világi goudokat, ós bajokat s az embert a boldogság fényhazájába varázsolja, szóval a kedélyt feleleveníti, felvillanyozza. Ezen itt elmondottak után lesznek sokan a felnőttek, az idősebb s nehezebb testű egyének közt, akik elismerik ugyan a testgyakorlásnak általam felsorolt hasznát és előnyeit, de magukban azt gondolják : már hogyan lehet tőlünk öregektől azt kivánni, hogy mi a tornaszereken huzódozzunk, inászszunk vagy éppen forgolódjunk. A mi testünk már nem arra való. Akik igy gondolkoznak, akik azt gondolják, hogy a testgyakorlás csak abban áll, hogy a tornaeszközökön felhúzódjunk, forgolódjunk vagy más nehezebb gyakorlatokat végezzünk, azok nagyon tévednek. Senki sem kívánja ezt a korosabb egyénektől, maradjon ez a fiatalabbaknak. Marad még azért elég mozgás a korosabbak részére is. A többiek közül ajánlom a következőket: 1. Gyalogolás, mely szintúgy mint a futás és ugrás az izmok legnagyobb részét foglalkoztatja, s e mellett fejleszti, erősiti a mellkast, bővíti a lélegzést, és csendesíti a sziv működését,. A járás fokozása a futás. Igen edzi a tüdőt. 2. Az ugrás, mely minden alakjában kitűnő gyakorlat, s talán egy mozgás sincs, mely jobban igénybe venné az izomerőket, mint ez. 3. A hegymászás, ez a legújabb idő sportja. Maga a hegymászás kiválóan nagy élvezet a mellnek s a vele összefüggő szerveknek a könnyebb és tisztább levegőn való kitágulása, melynek hatására megpirosodik a vér, s az élet lüktetni kezd szervezetünk minden pórusán. 4. A vivás. Pompás gyakorlat, mulatságos játék s a védelem hasznos eszköze. Alig van gyakorlat, mely jobban számot tenne a test működése kifejlésóre mint ez. A gyaloglás, futás, lovaglás igen jó edző testmozgások; de egyik sem részesülhet abban az előnyben mint a vivás. B. A csónakázás a legegészségesebb athletikai gyakorlatok egyike, mely működésre készti a főbb izmokat, kitágítja a tüdőt és erősiti a szivet. 6. A korcsolyázás. Ezt már ugyan ismét csak a fiatalok mulatságai közé lehet sorozni, de idősebbek is szívesen űzik. A korcsolyázás nem csak a láb izmait erősiti, de az egyensúlyozással, mely minden izmot igénybe vesz, az egész testet edzi és űgyesiti. A tüdőt a friss levegőn erős munkára ösztönzi, s ezzel a vért is felfrissíti, 7. A kerékpározás szintén igen testedző mulatság. Az úszás legalkalmasabb és legkellemesebb gyakorlatok egyike szervezetünk erősítésére. A mély és tartós lélegzetvétellel igen fejlesztjük a mellkast s nagyobb tevékeuységre sarkalja a tüdőt és a bőrt. Legújabb képes Keszthely város a Balatonpart és vidékéről a legnagyobb választékban kaphatók SUJÁNSZKY könyv és papirkereskedésében Koszthelyen.