Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-09-14 / 37. szám

1902. szep tember 21. BALATON VIDÉK 7. onoét Gutorföldi állomásig a f. ó. julius '2-án dühöngő jégeső által tönkretett göcsej népének a téli Ínségtől lehető megmenthetóse végett ál­lamköltségen leendő ínséges ut építése iránt irjou fel a vármegye a kormányhoz. A pót­tárgysorban foglaltuk letárgyalása után a fő­ispán a közgyűlést d. u. 3/ 4 2 órakor bezárta. A kereskedelem magyarosítása. A kereskedelmi alkalmazottak a minap tartották congresszusukat, a melyen anyagi vo­natkozású ügyeik megvitatása volt a főcél. A rendező bízottság mindent elkövetett a cong­resszus sikere érdekében és a tárgyalás érde­kessége le is kötötte a figyelmet és az érdek­lődést az ország kereskedő, világa méltó módon kifejezte. Nem állitható tehát, hogy a keres­kedelmi alkalmazottaknál igazságuk védel­mében a siker nem volt a részükön. Ezúttal azonban nem a kereskedelmi al­kalmazottak ügyeivel: a helyközvetitéssel, be­tegsegélyzéssel stb. óhajtunk foglalkozni, mert az érdemben már hetekkel ez előtt elmondtuk nézeteinket. Nem akarjuk ismételni azokat a panaszokat, a melyeket hallattak az alkalma­zottak szolgaságuk miatt; sem arról nem szó­lunk, hogy milyen orvoslás segíthetne rajtuk, hanem arról, liogy a magyarországi kereske­delem általában rászorul a magyarosításra. A mikor a magyarországi kereskedelemről ily értelemben nyilatkozunk, akkor nem azok­ról a kereskedőkről szólunk, a kik a magyar szellemről tiszteletet érő tanúságot tettek és tesznek, tehát nem azokról, a kik exponáltabb helyzetükben a magyar Kereskedelemnek tettek és tesznek ma is hasznos szolgálatot, a kik ed­dig is a hazafiui erények részesei, hanem azok ról, a kik emberöltőn keresztül itt laknak, itt élnek és vagyonosodnak is a magyarok között a nélkül, hogy nyelvünket elsajátítani, de főleg, hogy azt az élet minden vonatkozásában alkal­mazni komoly akaratot mutatnának. Ha a kereskedelmet csak olyan szervezet­nek akarnók tekinteni, mint a mely csak vesz és elad, mint a mely C3ak közvetít, akkor e kérdésssel, a kereskedelem magyarosításával ha­mar végezhetnénk. De éppen azért, mert a ke­reskedelmi osztályról nem igy vélekedünk, ha­nem ugy, hogy annak a nemzeti érdekek tá­maszának és elősegitöjének is kell lennie: akkor a kereskedelem magyarositási kérdésével nem lehet könnyen végeznünk és felette még köuy­nyebben napirendre térnünk, de még azoknak sem, a kik azokat nem szokták a kritika szem­üvegén át tekinteni. Nem térhetünk napirendre, mert a magyar kereskedelemnek nemcsak a közvetítői, hanem a sokkal foutosabbat: a végrehajtói szerepet kí­vánjuk a magyar közgazdaság fellendítése kö­rül. Ehhez a fuugáláskoz magyar érzés, tehát magyar szív, magyar lem kell. nyel v es magyar szel­Az elmélet abban a hitben él, hogy a ke­reskedelem magyarosodása az iskolák által ér­hető el. Igazat adnánk ez állitásnak, ha nem látnók, mikép a magyar gyakorlati kereskede­lem mennyire át van hatva a német szellemtől. Ezt a német szellemet pedig megtaláljuk a legmagyarabb városokban is. Ez a kereskedő osztály legnagyobb gyengesége. Mert akár merre fordulunk, azt találjuk, hogy a kereskedő világunk a fogyasztásra szánt cikkeinek még azt a tömegét is idegenbe szerzi be, a melyről tudja, hogy hazai is van. Hogy ezzel nem szolgálja a magyar érdekeket, azt fejtegetni fölösleges ; Végtére ezerszer elmond­ták ós le is írták már, hogy miként értelme­zendő a legigazibb gazdasági védelem. De van más is. Ha körülsétáljuk a gazdasági élet fő­szervének tereit, csatornáit, azonnal megüti fü­leinket a német szó. Előttünk, mellettünk mö­göttünk mindenfelől német az üzleti nyelv. Találkozunk magyar városokban német feliratokkal, német kereskedelmi levelezéssel, könyvvezetéssel és nem egyszer tapasztaltuk, hogy a budapesti kereskedelmi utazókkal is, bár azok teljesen beszélik a magyart, németül intézik el az adás-vételt, bonyolítják le a meg­rendelést. De másra is akadhatunk, A bécsi ke­reskedő éltes magyar levélben tudatja a magyar kereskedővel, hogy magyar levelezőt is tart és mert ugy is lehet levelezni, azért a magyar ke­reskedő többnyire, mégis csak német nyelven irt levélben intézi el a dolgát. De hát miért? Erre feleletet nem tudunk adni, de azt bízvást állithatjuk, hogy a legmagyarabb vidé­keken két kereskedő ha összetalálkozik, köztük azonnal megindul a német szó. S mikor mind­ezt halljuk, látjuk, tapasztaljuk a vasúton, a piacon, az utcán, az üzletben, a fürdőhelyen és mindenütt esak a német szót halljuk felénk csengeni : elgondolkodunk és előnkbe tódul a kérdés: hogy vájjon Magyarországba élűnk-e és van-e magyar kereskedelem ? Eszünkbe jut, hogy valamint a magyar irodalmi oktatás legter­mészetesebb csöve a magyar nyelv, azonképpen kellene lennie a kereskedelemben is: a magyar nyelv csövén át kellene áradni a magyar ke­reskedelem irányításának a közgazdasági életbe. De hát mindezt a gyakorlat nem igen mutatja és éppen e miatt sok változtatni valót kívá­nunk a »magyart kereskedelem körében. Ugy tetszik, hogy a kereskedők azon tag­jai, — tisztelet a kivételnek, — a kik a fen­tebbieket, mint rendszert követik és elfelejtik, vagy szem elől tévesztik azt, hogy ezzel tar­toznak a nemzeti életnek : azok nem lehetnek hivatottak, hogy a magyar közgazdaság fellen­dítése körében, vagy a nemzeti vonatkozású ügyek szolgálatában száinbavehető tényezőknek tekintessenek. Termény Kerete tett jft f™' tM-tl.t i 4 L b­Össies termés 1901. in termei Többlet mm. Termény holéak métermázsa 1901. in termei Többlet mm. Buza . . Rozs . . Árpa . . Zab. . . 1 !| 92 649 6 84 j 84-647 , 6 62 '! 34-773 | 7.30 \ 22 589 6 69 632.000, 541.752 659 300, 473.904 253.900 211 323 151.200 131.902 90.248 85.396 42.577 19.298 Zalavármegye közgazdasági ál­lapota. Az elmúlt hóban uralkodott időjárás me­leg és határozottan száraz jellegű volt; ellen­téte a julius hóban uralkodott nedves hűvös időnek. Meit mig julius havában a megye kö­zépvidékén 13 napon 142'6 ram. csapadék esett, addig augusztusban 4 izbeni rövid 1 és fél óiáig tartamú csapadékból összesen csak 14 6 mm. volt. Ezen száraz időjárás a behordási és csép­lési munkálatoknak szerfelett kedvezett és a julius havában annyi veszélynek kitéve volt gabonatermés biztonságba hozásánál nagy előnyre szolgált, de későbben azonban, a midőn már az őszi vetés előkészítésére szükségelt mezei mun kák teljes erővel megindulhattak volna, már hátrányossá vált, mert a tarlóbuktatás és későbben a keverési száutások nagy késedel­met szenvedtek a talaj kiszáradása folytán. Most már általános a panasz a szántási munkálatok késedelmes megakasztására nézve, — mely késleltetés az őszi vetésre is kihatással leend. Szakadatlanul és gyorsan haladhatott az elinult hóban a cséplési munka és a cséplési eredmények után most már biztosabb támpon­tuuk van a termés alakulására nézve. A cséplési eredmények szerint Zalavár­megyében az 1905. évben ugyanis a következő termés van : Gabonatermésünk tehát a mult évi ter­mést 237.619 métermázsával felülmulta, mely termési többlet értéke a jelenlegi alacsony árakat véve alapul hozzávetőleg 2 millió 800,000 korona értéket képvisel. Mindennek dacára azonban az eladásra álló összes készletek ntán gabonából alig fogna lényegesen nagyobb jövedelem lenni — a mos­tani alacsony árakkal, mint a mnlt évi cseké­lyebb mennyiségnél a jobb egységi árak mellett A kedvezőbb helyzetet csupán áz árak emel­kedésével várhatjuk. Minőségre nézve consiatálható. hogy ez idén a szeszélyes időjáráshoz mérten, a ga­bonafélék minősége igen változó Szárazabb talajon, kevésbé megvolt gabonákból nehéz acélom minőség is van, ellenben a viharok által letepert, a gazfélék által lehúzott ós túlérett állapotban Kaszált gabonáknál van elég fakó szitui könnyű minőség is. Rozsokban a csirás szemek sem tartoziak a ritkaságok közé. *.rpában jobbára sárga és ázott minősé­gek találhatók ; zabban is túlnyomó a könnyű áru. A kisgazda gabonájában rengeteg sok a vadborsó, kaszanyüg, bükköny és egyéb gyom­magvak, a melyek oly rohamos fellépése a gaz­dálkodási hiányokon kivül ez idén a túlságos sok tavaszi ós aratás előtti csapadéknak tulaj­donítható. Aránylag legsilányabb termést adták ©s idén a liumusban gazdagabb talajokon az igen korai vetések, a melyek a viharok kíséretében nehéz esők által már korábban ledöntettek ós a szemképződóst tökéletlenül teljesíthették, • rovarok által ós a növényi parasitáktól is leg­többet szenvedtek. A többi gazdasági veteményekre nózv« megemlítjük, hogy a juliusi esők folytán oly szépen fejlődő tengeri az augusztusi ós jelen­legi nagy szárazságban sokat szenvedett és csak nedves vagy berkes helyeken kifogástalan. A burgonya termésre vonatkozó előbbi jó kilátás általában véve szintén hanyatlott. A korai fajtákon vármegyénkben erősen fellépett a peronospora, de a juliusi sok csapadék kö­vetkeztében azon felől sok helyütt rothadott is a korai burgonya. A kerti vetemények ugy miut a még későbben aratható egyéb termeinek is siny­lik a szárazságot és esőt kívánnak. A hüvelyesekből a bükkönyfélék és a bab kieiégitó termést adtak ós jól takarultak be ; a borsónak szedése jelenleg folyamatban vau, de az eredmény közepes. Káposztafélék a forróságot érzik, a későb­ben vetett köles és tatárka fejlődése megakadt, a kender és len jól sikerült. A cukor és takarmányrépának oly szép fejlődése, maly a legjobb reményekre jogosította fel a gazdát, a szárazság és a forróság miatt jelenleg stagnál, levélzete még üde ugyan, de az esőt igen kívánja. A mesterséges takarmányfélókból a here második kaszálása jól sikerült, sok helyütt korábban felszabadult a tarló, herék is igen szép kaszálást adnak, ellenben a későbben fejlődői­tek a forróságban visszamaradtak. A korán vetett csalamádé jobb földeken kielégítő, a későbben vetett állapota g3'enge. Az elmúlt hónap vége felé kezdődött a sarjuk lekaszálása is. Dombosabb helyeken csak közepes, nyirkosabb fekvésben azonban igen si­került a termés. A kedvező szárogatási időben a sarjú minősége jobbára kitűnő. A takarmányfélék egyáltalán bőségesen, állanak ez idén a gazdák rendelkezésére ós ál­lattenyésztésükj tartása előmozdítására nézve ezidén nagy reménynyel biztosítják a gazdát. A szőlőknek előbbi reményteljes állapota részben a juliusi folytonos esőzés miatt, rész­ben most meg a tartós szárazság miatt hanyat­lott. Sok helyütt rohamosan fellepet a pero­nospora, másutt meg gyakori a lepörkölt u. n. kolerás szem. A megye nagyobb részében előre jelezhető, hogy sem minőség, sem mennyiség tekintetében a mult évi termést elérni nem fogja. A borbau kevés üzlet fejlődött, a mult évi termés 24—36 fillér árban kelt literenkint és középminóségben. Gyümölcs nagy átlagban kevés leend ; csak a fagy által megkímélt és a nagy viharok ellen megvédett fekvésekben fejlődik kielégítő mennyiségben az alma ós a körteféle. Ezidén gyümölcsbehozatalra leszünk ismét utalva — ugy mint tavaly. ^ budapesti Méria Congregatiö szegény tanulói javára rendezett tárgysorsjaték­W-A1VA.1U mWIm! wU V • hoz 1 koronáért kapható Sujánszky József könyvkereskedésében. ^Főnvereménv 10-000 korona értéig. Húzás 1902. okb 1-én.

Next

/
Oldalképek
Tartalom