Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-15 / 24. szám

15 BALATON VIDÉK gül általános tetszés közt, mint Festetics György gróf dédunokája, a magyar mezőgazdaság fel­virágzáséra és a magyar gazdaközönség boldo­gulására emelte poharát. Jankovich László dr, gróf főispán Festetics Tassilo grófra, mint Festetics György méltó utódjára emeli poharát, Herteleudy Ferenc országgyűlési képviselő, a gazdasági törekvések kimagasló bajuokát s ugyancsak a nagy ősök méltó utódját, Dessewffy Aurél grófot köszöntötte föl. Csertán Károlj- alispán Lukácsy Lajost, a szobrot megalkotó művészt élteti, Koller István hazafias munkára buzdítva a magj 7ar fiatalsá­got, ennek jólétére a következő beszéddel emeli poharát: Omuia mecum porto ! — Mig egyrészről vagyoni szegénységet, másrészről érzelmei gaz­dagságát, melyeket mindenkor magával hordott — jelezte ezzel a mondással a római férfiú. Midőn ezzel a jeligével kezdem felszólalá­somat, jelezni kivánom, hogy magammal hoz­tam én is szivemet és benne azt a szent lelke­sedést, melyet a mai hazafias s igazán magyar jellegű ünnepélj' gyújtott fel, a midőn mi ma­gyar gazdák szemünk elé kívántuk még egyszer varázsolni nagy úttörőink, az igaz magjar fér­fiak nemes vonásait, hogy azokat megőrizzük szivünkbeu örökké — mindörökké. — E szeut lelkesedés sugallja, hogy megemlékezzem a nagy Festetics féltett kincseiről, a magyar ifjúságról, kiknek egj 7 része az ős Georgicou hagyományo­sai e városnak éltető elemeit képezik ; hisz' ha Festetics György gróf élettörténetét csak felü­letesen is vizsgáljuk, azonnal szembeötlő lesz előttünk, hogy ő a magyar ifjúságot tanulttá, műveltté kivánta tenni s hogj T szerzett ismere­teiket a haza javára érvényesítsék, mert ez uton hitte a magyart boldoggá, — a hazát nagygyá tenni. A magj'ar ifjúságra emelem poharamat s hozzá intézem kérő szózatomat; — dolgozzék, tanuljou, igyekezzék a mezőgazdaság terén ta­nulttá lenni. Hisz' elleneink méregbe mártott nyilaikat épp abból kiindulólag kovácsolják s állítják a magj'ar középosztály pusztulásának okául, hogy fiaink, ifjaink nem dolgoznak, nem tanulnak. S ha majdan fáradozásukat siker ko­ronázza — szerzett tapasztalataikat érvényesít­sék a haza javára, hogy az a nagy, igaz ma­gyar, ki a mennyből áldólag, mintegy őrködő­leg tartja felettünk kezeit — elmondhassa : igenis, igenis örömöm telik bennetek ! Az Isten éltesse a magyar ifjúságot ! Koller beszédére a gazd. hallgatók nevé­ben ifj. Wolkenstein Oswald gróf megköszöni a rájuk mondott felköszöntöt. Elénk tetszés közt meggyőződését fejezi ki, hogy a felszólaló óhajait az ifjúság teljesiti. Azt a tudományt, melyet az intézetben nyernek, nemcsak önös célból: saját javukra értékesitik, hanem a ha­záéra is. Széchenyi gróf egyik találó mondását idézve, kijelenti, hogy szerény tudásukkal a mezőgazdaság szolgálatába szegődnek. Széchenyi Béla gróf az ifjú Festetics György grófot köszöntötte fel, Bogyay Máté Széchenyi Béla grófot, Bujanovics Sándor a vendégek nevében a zalamegyei gazdák boldo­gulására űrit poharat, Barcza László a szom­széd vármegyék képviselőit élteti, a mire Reis­sig Ede vasmegyei főispán Zalavármegye föl­virágzására emel poharat. ^'égűl Vörös Sándor a magyar-óvári gaz­dasági akadémia igazgatója emelkedett szellemű felköszöntőben a Festetics-nemzetség jólétére ürítette poharát. Ezután asztalbontás következett, mert a vendégek legnagyobb része az 5 órai gyorsvo­nattal visszautazott a fővárosba és az ország megannyi vidékére, a melyekről ezen mindenha szép és harmonikos ünnepélyre idezarándokolt. igazgatótól a hallgatóság felől kérdezősködve, kérte, hogy mutassa be neki az intézet legjobb tanulóját. Mikor azt a feleletet nyerte, hogy a sok jó közül nehéz volua a legjobbat kiválasz­tani, a zászlótartóhoz, Petracsek Béla III. éves gazdászhoz ment, kezét nyújtotta neki s szüle­tési- s lakóhelye felől kérdezte őt, majd a zászló csinosságát dicsérte meg. A tanári kar tagjait mutattatta be magának ezután ; mindegyikkel kezet fogott s pár szót váltott. A vonat elindulásakor felharsant az éljen­zéss hangzott hosszasan, lelkesen. Festetics Tas­silo gróf ur ő excellenciáját is lelkesen megél­jenezte az ifjúság, midőn fogatába ülve, visz­szahajtatott. Sétahangverseny és táncmulatság. A-katonai zenekar este 7 órakor kezdett játszani a „Hullám" terraszán. Az előadott ma­gyar dalok szép melódiái nagy számban csalták a térre a közönséget a hulló eső dacára. Az idő szeszélyessége miatt az estély legszebb pontja, a veleucei est és tűzijáték elmaradt. A táncmulatság 9 órakor vette kezdetét. A hölgyek és fiatalság oly nagy számmal ér­keztek, hogy a terem szűknek bizonyult szá­mukra. Egy részök kénytelen volt e miatt az „Amazon"-ba átmenni. Két helyen ropták a táncot vidáman, reggelig. A „Hullám"-ban volt hölgyek neveit a nagy szám miatt nem sikerült kiküldöttünknek följegyezni; a kik az „Ama­zon"-ban táncoltak, azoknak névsorát itt adjuk : Asszonyok : Barcza Lászlóné (Csabrendek), Békeffy N.-ué (Drégely), Bezerédy L.-nó (A.-Pá­hok),Bezerédy Lászlóné (Kis-Görbő), özv. Bogyay Istvánná (Hosszufalu), Bosnyák Gézáné (Misefa), Csertán Károlyné (Zalaegerszeg), Dervarics N.-né (Kozmadombja), Forster Elekné (Gyula-Keszi), Hertelend}' Ferencné (Tomaj), Hertelendy Jó­zsefné (Vindornyalak), Malatiuszky Ferencné (Zala-Csány), Nusser Jánosné (Gelse), Ocskay Rudiné Páka), Oltay Guidóné (Szt.-Györgyvár). Pálfy Lászlóné (Pacsa), Putheany Géza báróné (Keszthely), özv. Rajky Lajosné (Jakabfa), Si­mor Jánosné, özv. Svastics Gyuláné (Balaton­Ederics), Szadeczky Gézáné (Karmacs), Szily Dezsőné (Ollár) Szűcs Dezsöné (Nagyfalud) Takách Jenőné (Tapolca), Tarányi Ferencné (Nyirlak), Tasshy Imréné (Felső-Rajk), Töreky Aladárné (Törek puszta), özv. Vécsey Lászlóné (Felső-Rajk). Lányok : Bogyay Stefánia és Melania, Fors­ter Ilonka és Mancika, Ocskay Mici, Rajky Irma, Simor Ilona és Margit, Skublics Fáni, Lina és Mici (Zala-Szeut-Mihály), Takách Marina, Ta­rányi Margit, Vécsey Róza és Vilma. Felülfizetések. A vasárnap esti mulatságon felülfizet­tek : Festetics György gróf 18 K., Illés Ignác dr. ezredorvos 8 K., N. N. 8 K. A rendezőség még véglegesen uem számolt be a mulatság anyagi eredményéről, ezért a tiszta jövődelmet nem tudjuk kimutatni. Reméljük azonban, hogy az erkölcsi sikerhez hasonló mérvű az anyagi. Népmulatság, Festetics Tassilo gról ur ő eicellenciája délután a „Iiancók" réten a keszthelyi urada­lomban levő összes cselédjeit megvendégelte. Egy tinót s 20 drb. birkát vágattak le. a me­lyek húsából ízletes gulyást készítettek. 20 akó bort s tömérdek kalácsot is adományozot*. ne­kik az uradalom. Cigány zene mellett sátrak alatt mulatott a szegény munká/S nép s velük más szegény ember is, mert kapott ott enni, inni mindenki, boldog, boldogtalan egyaránt. Mulatságukat még a szakadó zápor sem akadá­lyozta meg s vigan voltak egész estig, a mi­kor is mindnyájan hazamentek, hogy másnap ujult erővel ismét munkához lássanak. A miniszttr elutazása, A földm. miniszter s az ariaztokracia tag­jai közül többen, d. u. az 5 órai vonattal tá­voztak el városunkból. Festetics Tassilo gróf ur 4 excellenciája lekísérte fogatján magas vendé­gét ; intelligenciánk is kiment az állomáshoz. A gazd. tanintézet tanári kara és ifjúsága zászló alatt vonult ki, hogy a távozó iránt éraett hó­dolatát-kifejezze. Riadó éljenzés fogadta az ál­lomáshoz érkezőket. A vonat indulása előtt a miniszter többeket megtisztelt kézszorítással és megsaólitássah — Czakó Béla gazd. intézet*. Színészet. Konhegyi Miklós a Székesfehérvár szom­bathelyi szinikerület igazgatója^! évi junius hó 7-én tartotta bemutató, s egyúttal a Festetics­szobor leleplezési ünnepélye alkalmával dísz­előadását. Fényes Samu «Kuruo Féja Dávid* eimü történeti korrajza került színre. Telt ház nem volt ugyan a az érdeklődés n*m nyilvá­nult oly impozáns módon, mint Bokody szín­társulata iránt, de azért hisszük, hogy a köaén­1902. juniue 29. ség pártolni fogja színészeinket. A kevés számú közönségnek élvezetes estét nyújtottak. Az egész darabot dicséretre méltó gonddal adták elő s mondhatjuk, hogy Kunhegyi társulata több jeles erőből áll. Kuruc Féja Dávidot Tóth Lajos személy esitette, Ki bálor fellépésével, szép játékával s élénk liHughordozásával nyerte meg a közönség tetszését. A férfiak közül megem­lítendő k még Dézsi Sándor (Gábor lautos) és Szalóki (Bolond) kik méltó partnevei voltak Tóthnak. A nők közül kitűnt Konkoly Eipilia erőteljes játékával. Ráskaynót igen sikerülten alakította. K. Molnár Bella (Böske) elevenen, könnyedén s biztosan mozog a színpadon. A darab előadását egy alkalmi prológ előzte meg, melyet irt s előadott Dézsi Sándor. Hétfőn operette-bemutató volt; Zichrer C. M. kedves zeuéjü vig operetteje a »Svihákok« kerül t színre. Egyszerű tárgyú, de kacagtató jelenetekben gazdag darab, melyet kellemes, bohizelgő zenéje tesz főleg élvezetessé. Az első felvonásban, az összjáték hiányán különösen érthető volt, hogy színészeink a kezdet nehéz­ségeivel küzdenek, de a 2. és 3. harmadik fel­vonásban már teljesen élvezhetőt nyújtottak. A szereplők közül kivált Pálfy Nina, Szalókyné, K. Molnár Bella, Márton arattak tetszést kel­lemes hangjukkal; Szalóky Sajó ügyes komiku­soknak bizonyultak, kik többször hangos kaca­gásra indították a gyéren jelenlévő publikumot, Az 5 tagból álló zenekar, melynek 4 tagja a kíséretet adjaj több igyekezettel, mint sikerrel oldotta meg feladatát. Kedden Jókai Mór hálás tárgyú korraj­zát : »Keresd a szivedet« adták. Az előadás fo­lyamán néhány jó drámai erőt volt alkalmunk megismerni. Különösen ki kell emeluünk e rész­ben Pávai Vajna Ilonkát, ki gyenge organuma mellett is, Plankerhorst Alice nehéz szerepében határozott drámai tehetségének adta tanujélét. Rajcsányi, Tóth. T, Konkoly Thege k. szintén szép sikert ért el. Kedvencen játszott K. Mol­nár Bflla, Edith szerepében. Szalóky, Sajó ezút­tal is tetszettek. Az előadást közepes számú közönség nézte végig. Szerdán Crerueux vig operetteje: »Or­pheus a pokolban« került színre, melynek zené­jét Offenbacb J. szerzé. Színészeink ezúttal játszottak első ízben telt ház előtt, s lehet, hogy ez a körülmény tette azt, hogy az egész előadás hasonlithatlanul magasabb színvonalon állt, mint operet.te — bemutatójuk. — Össz­játékuk, a kar éneke kifogástalan volt, s a zenekar is jól megállotta helyét. Pálffy Nina, mint kuridike, kellemesen csengő hangjával ez alkalommal is zajos tetszést aratott. Tóth La­jes érces baritonja megérdemlett elismerésre ta­lalt. Szalóki, mint Jupiter, űe kivált Sajó, Styx Jankó szerepében többször hangos de­rültséget keltett. Csütörtökön »A zsába« c. bohózatot ját­szották. Magának a darabnak irodalmi becse nincs. Meséje nagyon közönséges — házasság­törés, — de annál inkább tele van frivol pi­kantériával és vaskos komikummal. Kunhegyi — ugy látszik — nagyon szereti a kassza da­rabokat szinrehozní. Ha öt összehasonlítjuk Bokody val, bátran mondhatjuk, hogy Bokody mellőzte a sikamlós darabokat, Kunhegyi azon­ban ily darabokkal akaija a közönséget mulat­tatni. Pedig ily darabokkal a színházlátogató közönséget, is el fogja riasztani. Maga az előa­dás sikerültnek mondható. Kovács (Barisard) és Szalóky (Marcinelle) ügyes színészek. Pávai Vajna Ilonka (Susenna) élénk temperamentum­mal mozog. Kedvesen játszott K. Molnár Bella is. Péntek*n Rákosi Viktor ós Guthi Ilona >Jupíter és társai* o. bohózatos helyzetekben gazdag darabját jól fogadta a közönség, a mi­ben nevezetes része volt Pálffy Ninának, ki a propeller kapitány feleségét ellenálhatatlan báj­jal, szilaj jó kedvvel játszotta. A többiek is ki­figurázták a jósán észt és a jó kedvtől dus­zadó játékukkal diadalra juttatták Jupiter és társai zászlóját. A darab maga már a finomabb bohózatok közé tartozik, bár ez sincs pikan­téria hijjávaL Smmknkm »Aa asseonyregament került színre: t

Next

/
Oldalképek
Tartalom