Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-08 / 23. szám

1902. juniusj? 7 A »Balatonvidék« a nagynevű Festetics G-yörgy gróf szobrának leleplezése alkalmára pályázatot hirdetett ódára és tárcacikkre, pályadíjul 5—5 drb 10 koronás aranyat tűzvén ki. Pályázatra beérkezett két prózai dolgozat és 9 óda. Ezeknek megbirálására Púkor Adorján, Lalcntos Vince dr. és Kőhalmi/ M. Béla főgimnáziumi tanár urakat kértük föl, kik e kérésünknek szívesen tettek eleget. A prózai dolgozatokat kivétel nélkül elvetették. Még közlésre se találták alkalmasnak. Az ódák közül pedig négyet dicséretre, egyet jutalomra méltónak ítéltek. Az elfogadott munkákat a pályázati föltételek értelmében mai ünnepi számunkban közöljük, a többit pedig a szerkesztő az irók nevét rejtő borítékkal együtt a biráló bizottság egyik tagja előtt megsemmisítette. A pályanyertes óda szerzője Patyi István iglói képzői tanár • a dicsérettel elfogadott költemények szerzői : Károlyi Gyula, az Uj Világ bel munkatársa, Burkovits Lajos, főgimnáziumi tanár, Rudits József vasúti áll. főnök, a gazd. int. volt hallgatója és Szemere Lajos joghallgató. A biráló bizottság bírálata igy szól : Tekintetes Szerkesztőség ! A •>Balatonvidék* irodalmi pályázatára beérkezett s biráló döntés céljából nekünk átadott pályamüvekre vonatkozólag összehangzó véleményünket a következőkben közöljük. A költeményeket a bennök megnyilatkozó tartalmi és alaki becs szerint értékelvén, két csoportba különítettük. Az első csoportba tartoznak . 1. A föld apostola. (Jelige : Dicsőült szellemek.) 2. Szobor leleplezésre. (Jelige : A derék nem fél az idők mohától.) 3. Nagy lestdics emlékezete. (Jelige : Marius.) 4. Festetics György emlékezete. (Jelige : Pro patria.) E négj' költemény szerzőjét csak képességeik téves túlbecslése s a kritikátlanság csábíthatta arra, hog}

T elmerészkedjenek a költői verseny babértermő tájai felé. Müveikben a jóakaraton tul becsülni valót keresve sem találtunk, ám a költőkre nézve nem áll az, hogy — et voluisse sat est. Rimes prózájuk élénken emlékeztet a költészet dadogó korára. Nem ihlette őket igazi érzés s müveik nem egyebek nehézkes, egyenetlen, pongyola rimelgetésnél ; fellengő bombasztok, magtalan frázisok léha polyváját szólják a szélbe, a formaérzéknek se hire, se pora, igazán halva — invita Minerva — születtek. Memnosijne. Mért zúg a Balaton, nincsen nyugodalma, Tlabja, fodra támad, mélyét vész kavarja ; Sirály csapong, vijjog, felleg elsötétül, Remény égre réved, duló vihar készül. . • . Pál^amunl^ál^ (3 Tesfeíics szobor leleplezése alkalmából. A második csoportba tartoznak : 1. Óda. (Jelige : Veni.) 2. Festetics szobránál. (Jelige : Esméri nemzeted, mennyit köszönhet Néked e nép.) 3. Festetics. (Jelige : Multakról regél.) 4. Oda. (Jelige : Lesz még ünnep a világon !) 5. Grál Festetics György emlékezete (Jelige : Vita brevis, ars longa.) Azonos érzelmek, eszmék, gondolatok, a katonaság nemzeti szellemben neveléseért lelkesülő ós áldozó izzó hazafira, az okszerű mezőgazdaság úttörőjére, a helikoni ünnepek fenkölt szellemű rendezőjére, a Dunántul irodalombarát grófjára, Festetics Györg3

7re vonatkozó reflexiók hullámzanak valamennyiben, csakhog3

r a költői tehetség ós hivatás különböző mórtékével, nyelvbeli erővel, technikai készséggel szárnyaló képzelemmel, ódai lendülettel kifejezve. Az érzés bensősége és heve, mélyen járó gondolatok ereje, bősége és összhangja valamennyi fölé emeli a Gróf Festetics György emlékezete (5. sz.) cimüt. Tartalmában az eszmék bősége erős képzelemmel társul, előadása merészen szárnyaló, hévteljes, nyelvezete erőteljes, tiszta és magyaros. Szerzője hazafias szivvel érez, magyar fejjel gondolkodik, az igazi fajszeretet lángoló lelkesedése lobog benne s ügyes aktualitással szövi ódájába a magyar haza tátongó, égő sebét, a kivándorlást. Bár a forma nem simul mindenütt • kifogástalan készségo o gel a gondolathoz, technikája nem áll a virtuozitás magaslatán, midőn intenzívindulatának tüze elragadja., itt-ott a verselést is elnagyolja s rimei nem csendülnek tisztán, — azért müvéből erős költői egyéniség domborodik ki, a ki többre becsüli az ékességnél az erőt, a mélységet s merészen markol bele a magyar nemzeti lélek érzelmeinek legmélyébe s mint a sziklák királyi sasa hatalmas szárnyalással csapong a kéklő magasság felé. Költői egyénisége jóval felül áll a közepes mértéken s az alkalmi költészetnek még napjainkban is, midőn előítélettel vagyunk minden oly költemény iránt, metyet az »alkalom sziilt«, oly sikerült termékét nyújtja, melynek költői értéke túl éli az alkalmat, a mely szülte, mert nem múlékony, egyéni benyomások, hanem a közérzés ünnepi tolmácsa. Mindezen előnyeinél fogva a pálmát ennek ítéljük. Jogtalanság volna fukarkodnunk az elismeréssel. A >Balatonvidék* épp oly dicséretes, mint áldozatkész és kegyeletes ténye, mely minden nemesen érző s a költői hatások iránt fogékony lélekből csak a A Múzsák ünnepe. Irta : TeJJer Vince. Kalliopé. Csend van, nyugalom van, nincs hab, szél se lendül, Örömkönnyü hullik napsugaras szembül ; Egy nemzet örül ma, ajkán leél az énei.-, Nagy ünnepet szentel nagy fia nevének. méltányló helyeslést válthatja ki, többeket inspirált, hogy zengő szóban, szárnyaló beszédben áldozzanak Festetics emlékének s a hazafias érdemek kultuszának alkalmából költészetük virágait fonják diadalmi ünnepének koszorújába A második csoportba sorolt többi négy vers szintén méltánylandó igényekkel, a költői tehetség nyilvánvaló jeleivel versenyzett a pálmáért, azért dicséretre ajánljuk. A 4. sz. óda a hazafias érzéseknek nem kevésbé tartalmas és hatalmas élesztője. Meghiggadt, magvas, tömör gondolatok és érzések lendületes klasszikai formában. Szerző poéta voltát hirdeti a klasszikus idom könnyed kezelése s ebben a sivár, szertecsapongó korban szinte meglep az a valóban ritka jelenség, vonzalma a multak tisztább régióinak idealizmussal általhevitett világához, mely a mély hazafiság igaz érzésein szárnyaló lelkét ó-klasszikai formában, alkaiosi mértékben szólaltatja meg. Nem mondjuk, hogy tökéletes művet alkotott, de azt igen, hogy érdekeset és megbecsülni valót. A Festetics (3. sz.) cimü pályamű légköre tiszta, napfényes, mintha a vadvirágos, napsugaras balatoni táj szelid bűbája ihlette volna meg szerzőjét. Minden gondolata Festeticsre s a Balaton tájának Festeticsre vonatkozó emlékeire veti fényét. Sok és változatos benne az érzés, képzelete szines, formája kerekded, a szava dallamosan zengő és magyaros, de kissé erőtlen, bátortalan. Müve gazdag, meleg és szines költői lélek alkotása, mely mélyebb hatásra is képes, ha szárnyalóbbá lesz s szélesebb medret váj érzéseinek. Poézisének lágysága. egyszerű bája igy ís kedves a léleknek. Az 1. és 2. sz. pályaművek szintén fogékony költői lelkek alkotásai. Meleg hazaszeretet, őszinte lelkesedés és tiszta hit komoly pathosa, ünnepies hangja szól belőlük s az apróbb hibák mellett is gyakorlatra valló verselési készség nyilatkozik meg bennük. A tárcaközleményre hirdetett pályázatot meddőnek kell kijelentenünk, mert a beérkezett két prózai műről gáncson kivül egyebet nem mondhatnánk. A Festetics György személyéhez fűződő reminiscentiákból mond el az egyik egy, a másik több anekdotas'zerü epizódot, de egyiknek nyelvezete, kidolgozása sem közelíti meg a feuilleton csevegő, könynyedsógóvel vonzó előadási módját. Pálkor Adorján, Ca^atos "Oince dr-, Köhalmp &éla. fíerzencén, 1902. május 21. Klio. Ifjak ajkán zendül diadalmi ének . . • Dicséneket zengnek Pallas Athénénél: : Óriás sereggel Poseidont legyőzte, Syreneket kelt bus siralomra győzte.