Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-09 / 10. szám

6. metése 3-án délután nagy közönség részvételével ment végbe. . , — A közegészségügyi bizottság gyűlést, tartott a napokban. A gyűlés főtárgyát városunk csatornáinak ügye képezte. Általános volt az a nézet, bogy csatornáink a közegészség tekintetében tarthatatlanok, ezért a mostaui állapotban fent nem maradhatnak. Vezető cikkünk foglal-' kőzik ezen ügygyei, de itt is kifejezzük reményünket, hogy az illetékes körök városunk ezen nagy mizériáján végre segíteni fognak. — Színházi míror. Vasárnap két, előadás. Délután 3 és fél órak'or félhelyárakkal A peleskei nótárius. Nagy bohózat énekek és táncokkal. Este 8 orakor A tolonc. Tóth Ede remek népszínműve. Hétfőn A proletárok. Csiky Gergely remek társadalmi sziumüve. Kedden Heltaij Nándor jutalomjátéka A tanfelügyelő. Kitűnő vígjáték. Szerdán általános kívánatra Pry Pál, a kotnyeles. Csütörtökön Hevesi Gusztika és Hevesi Mariska iutalomjátéka A nagymama. Pénteken szünet. Szombaton a Szabadság napján díszelőadás ; Aranylakodalom. Történeti színmű a szabadságharc idejéből. — Sorozás volt a héten városunkban, nótázástól visszhangzottak az utcák. Hej, de nem a vidám, a duhaj régi verbunkos nóták voltak hallhatók, hanem bánatosak, keservvel telitettek ! Hű képét mutatták a >bevált« legény érzelmeinek. Azok a szomorú dalok, melyek a siránkozó édes anyát vigasztalják, a nép fiának lelkéből fakadtak : megfelelnek a valóságuak. A dal azon szavai sem csalárdak, melyekkel a legény rózsájának bánattal adja tudtára, hogy már őszre Ferencz >Józsep« táborában lesz. Híjába, nem igen vidámítja már a nép fiát annak tudata, hogy majd »se nem kapál, se nem kaszál, csak a kaszárnyában sétál.« Szájában vau már a »komisz kényért savanyu ize. Az a tudat sem teszi büszkévé, bogy elviszik, mint a • legények elejét* ; inkább szeretve a myomorultaki között otthon maradni. Fél a katona élettől, fél már előre annak szigorától. Vau súlya a katona életnek. Érzi ezt az, a ki benne van, érzik az adózó polgárok is. Hosszú a 3 évi szolgálati idő, sok munkás-kezet, von el, főkép a földműveléstől. Ezért követelik az országházban is annak 2 évre való leszállítását. Hanem, hogy a kn tonásUodio auuali u »regi ui á«-uak kárára volna, nem mondható. »Reguládhoz szoktatja, vak engedelmességre tanitja a »buudás«f, a kinek már apja, anyja se tudott parancsolni. Némelyiket meg ugy kipallérozza, hogy. második vitéz Hári János lesz belőle, főkép a falusi kocsmában. A sorozás eredménye nem valami kialégitő, mert az előállított 578 hadköteles közül csak 177 volt alkalmas ; tehát alig 30%-a. A sorozás eredménye a következő ; Az előállítási lajstromba felvétetett . I. k. o. 280. II. k. 187. III. k. o. 111. Összesen 578. A fösorozástól távol maradt : I. k. o. 34. II. k. o. 21. III. k. o. 14. Összesen 69. — A balaton-földvári fürdötelepek egyesülete a napokban tartotta közgyűlését, Kvassay Jenő elnöklésével. Nessi Pál országgyűlési képviselő igazgató jelentést, tett a fürdőtelep nagymértékű fejlődéséről, a mit nagy örömmel vettek tudomásul, valamint azt is, hogy a délivasut, Tégre a nyáron eleget tesz a fürdőzők azou kívánságának, hogy július 1 tői augusztus l-ig naponkint egy külön fürdővonatot indít,, a mely Budapesttől Lepsényig sehol sem áll meg és gyorsvonat sebességével fog haladni. Az utazási költség mindemellett személyvouati díjnak felel meg — Magyar remekírók könyvtára. Megrendelhető havi részletfizetésre Sujánszky József kereskedésében Keszthelyen. — Gyümölcsészeti tanfolyam. A keszthelyi gazd. tanintézetben a gyümölcsészeti tanfolyam az idei év tavaszán ápril 2-tól ápril 11-ig tart Farkas Sebestyén fökertész vezetése alatt. A tanfolyamon a faiskola kezelő tanítók szám szerint 20 an állami költségen a gy ümölcstenyésztesre lesznek oktatva elméletileg és gyakorlatilag. Folyamodásokat márc. hó 20 ig tb^ad el a miniszter. — Fogas helyett borotválás. Városunkban két sváb nyelv ü borkereskedő a jó üzlet után egy kis ajándékot akart venni otthon hagyott »mujder«-ének; közös megegyezés utáu fogas vásárlására határozták^el magukat. Fölkeresték ez ügyben Lackenbach halkereskedőt, ott, azonban fogashoz nem volt szerenc«éjök. A kereskedő BALATONVIDEK ezért, szívélyesen Kardos üzlettársához utasította őket. Lehet, hogy Kardosnak volt fogasa, de sváb nyelv tudománya egy szóig sem terjed ki, a svábok meg a magyar beszédhez nem konyítottak. Igy egymást sehogysem értették meg, Kardos kivezette a vendégeit a szóváltások után, sürü gesztusokkal pótolva a beszélgetés ért.lietetlenségét. Valószínűleg ezen gesztusok irányították sváb testvéreinket fogas vétel végett, — Taar fodrász üzletébe. Ott újra kirukkaltak szándékukkal, de az üzletben levők ugyanannyit, értettek a sváb nyelvből, mint Kardos uram. De sebaj ! Letessékelték a két kereskedőt egy-egy székre s megborotválták őket magyarosan. Hogy a két sváb mit szólt, az ilyen fogashoz, azt a borbétyok nem értették meg, de a mujderok sem élveznek abból. — Balaton-füredi galamblövő-egylet tavaszi versenyprogrammja. I. nap. Szerda, ápril 2. Megnyitó dij. 46Ö korona az elsőnek, 100 korona a másodiknak. 7 galamb. Táv. 26 méter. Tét,. 30 kor. II nap. Csütörtök, ápril 3. Siófoki dij. Tiszteletdíj és 700 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak, 1CU korona a harmadiknak. 12 galamb. Táv. 27 méter. Tét.. 50 korona. III. nap. Péntek, ápril 4. Tavaszi Handicap. Tiszteletdíj és 400 koróna az elsőnek. 100 korona a másodiknak és 50 korona a harmadiknak. 1 galamb. Tét. 30 korona. IV. nap. Szombat, ápril 5. Vadászat a velencei tavon. A fiumei galamblövőversenyek 1902. év április hó 12—13. tartatnak meg A lövészetek kezdete naponkiut d. e. 10'/2 órakor. A dij d. u. 1 órakor lövetik, a lövészeteken résztvenni szándékozó urak kéretnek lakást legkésőbb március hó 20-ig Gyapai titkárnál rendelni. Nem tagok, kik lőni óhajtanak, mint évdijaa tagok 120 koronás tagsági jegy váltása mellett vehetnek részt a galamblövészeteken. Töltényekről az egylet nem gondoskodik. A külön gőzhajó indul Siófokról ápril hó 2-án d. e. 11 órakor. — Kimutatás a keszthely balaton-szentgyörgyi h. é. vasút üzleti bevételeiről az 1902. évi február hóban. Személyek után 1749 kor. 50 fillér, podgyász után 105 kor. 60 fillér. Feladott gyorsáru után 100 kor. 48 fillér, kiadott gyorsáru után 148 kor. 35 fillér. Feladott teheráru után 891 kor. 06 fillér, kiadott teheráru után 1697 kor. 60 fillér. Összes bevétel 4692 korona 49 fillér. — Zárlat Az osztrák belügyminiszter 8682 számú rendeletével a sertésvésznek Z.-Szt, -Grótról Alsó-Ausztriába való behurcolása miatt, a sertéseknek Z.-Szt. Grótról Ausztriába való szállításár, megtiltotta; a zalaegerszegi, keszthelyi, sümegi járások ós Zalaegerszeg város, valamint vasvármegyei vásári járás ellen fennálló sertésbeviteli tilalmakat továbbra is fentartot.ta. — Megszűnt járvány. Az Alsó-és Felső- Páhokon uralgott kanyaró járván}' megszűnt; az iskolákban az előadásokat már megkezdték. Szerkesztői izenetek. Álmodó lelkek. A húsvéti számba sorozzuk be. Incompatibilitas. Rákerül a sor. Útravaló. Jöjj velem. Akácvirág. Mindhárom beválikT. munkatársainkat kírjük, hogy közleményeiket csak fejér papírra irva küldjék be. A színes papir az esti szedést nagyon megnehezíti s a szedők szemét rontja. CS ARN OK. Magyar Remekírók. A magyar irodalom főművei. Kiadja a Franklin-Társulat. Öt kötetben lapozgatván, —- régi magyar irók örökbecsű munkáiban, — akarva, nem akarva angól és amerikai könyvek kelendőségéről kell elmélkednünk, legalább egj' pillanatra. Ott uem csak könyvkereskedők árulnak könyvet. Ki szalad ott négy-öt utcát, ha könyv kell neki? Könj'v pedig minduntalan kell. Az áruházakban, a hol miudent árulnak, a mi csak mindennapos szükséglet, a hol szükségeseién felöltöztetik, bebutorozzák, jóllakatják a vásárlót, ott természeteseu azt is árulják, a mire a léleknek szüksépe van: a knuvmt. 1902. március 9. Egy-egy áruházban átlag hnsz-harmincezer könyv adódik el, s csak Chicagóbau egymagában évente húszezer kötet Dickenst adnak el az áruházak. Nálunk most először jelennek meg tsljes gyűjteményes kiadásban a Magyar Remekilók. Ha nagyon akarunk röstelkedni, nem is kell elmennünk Amerikáig vagy Angliáig, se francia vagy orosz földre, csak a szomszéd Németországig, a hol nemcsak minden nagy városnak de jóformán minden nagyobb könyvkiadónak meg van a maga külön ,.Classiker-Bibliothek"je. De aztán megvan miuden embernek is, s ez a fő. Ez magyarázza meg némikép azt is, hogy nálunk csak most kaptuk az első teljes és tökéletes klasszikus könyvtárt. Az irodalom szempontjából fontos és nagy esemény ez, s csalogató alkalom elmélkedni arról, bog}* az izlés vajúdó fejlődése idején menuj'ire kivánatos, hogy mindenki a maga nemzete klasszikus alkotásaiban merüljön. A nii a város kőfalai közé zárt embernek egy nap a pusztán vagy erdőn, a mi a pezsgőből ittasnak az üditő forrásvíz, annyi nekünk a modernség forgatagában élőknek, vagy még sokszorta több — a klasszikus olvasmány. Irodalomban, művészetben, a színházban, a társaságban, otthon és a lapjainkban, miudenhol és mindenkor uj felé törekvőt, meglepőt, izgatót és szokatlant kapunk. Olyan viharos a haladásra való törekvés, hogy észre se veszik a vezetők, hogy a sivatag pusztáin visznek bennünket keresztül, hogy a lelkünk oasisok után vágyik. Jól van, vigyenek. Haladni kell, ha sivatagon át is. De üdülni is kell, pihenni és félti jhodni a szellemnek. Erre pedig nincs is és nem is lehet jobb és igazabb mód, mint a mult nagyságából és szépségeiből erőt meríteni és ujabb impulzust az előre való haladásban. A fejlődő izlés is, mint a gyümölcsfa, csak akkor teremhet nemes gyümölcsöket, lia nedvdús, szűk talajba bocsátja gyökereit, onnan szedi az éltető nedveket. Nemcsak a régi jó megóvásához, az ujjá megteremtéséhez is elengedhetetlen szükségesség volt a Magyar Remekírók e kiadása, a melyről most az első öt kötetet kaptuk. Köztük vau Arany János, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Garay János, Csiky Gergely, egy-egy kötete. Arany Jánosnál kezdődik a sorozat és folytatódik Vörösmartyval, a kik nélkül Remekírók sorozata el se gondolható és magyar irodalom el nem lehet. De kivülök is mindenki benne van a gyűjteményes kiadásban, a ki a magj'ar irodalomban igazán nagyot és minden időkre maradandót alkotott. Az egészen nagyok egészen, a többiekből mindaz, a mi diadalmasan megküzdött a rohanó időkkel. S ez egyik legnagyobb dicsérete a gyűjteményes könyvtárnak. Aranyt, Petőfit, Vörösmartyt egészen adja, mint tökéletes, teljes kiadást, a maradandó irók sokaságából pedig mindent, a mi igazán becses és valóban klasszikus. Az összeválogatás, sajtó alá rendezés munkáját első és legjobb esthetikusaink végezték. Az első öt kötetben ott találjuk Gyulai Pál, Lévay József, Riedl Frigyes, Vadnay Károly, Ferenczi Zoltán nevét. De ott lesznek még sorban : Alexander Bornát, Angyal Dávid, Badics Ferenc, Bsnóczi József, Bayer József, Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Eudrődi Sándor, Erdélyi Pál, Erődi Béla, Fraknói Vilmos, Heinrich Gusztáv, Koroda Pál, Kossuth Ferenc, Kozma Andor, Négyessy László, Rákosi Jenő, Széehy Károly, Széli Kálmán, Váczy János, Vojnovich Géza, Zoltvány Irén. Szóljunk néhány szót az öt kötet külső kiállításáról is. A formán már érzik az uj szellem, a mely az Ízlést modernné tenni iparkodik, de nem látjuk meg azokat a túlzásokat, a melyeket a secessió névvel szoktunk megjelölui. A külső forma is iparkodott klassikus lenni s a múltból merítette alapjait. A papiros strukturája hasonlatos ahhoz a régi papírhoz, a melyet még laponként puttonból merítettek. Ugyanolyan a bordázata s ugyancsak olyan fénytelen, ellentétben a modern ipar papirosával, a melynek vakitó fénye az oculisták élénk ellenszenvével dicsekszik s a melynek bádogszerü keménj'sége még a könyvolvasás munkáját is képes véressé tenni. Ez a régies papir simulékony, puha, a sarka le vau gömbölyítve