Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-09 / 10. szám

6. metése 3-án délután nagy közönség részvételével ment végbe. . , — A közegészségügyi bizottság gyűlést, tar­tott a napokban. A gyűlés főtárgyát városunk csatornáinak ügye képezte. Általános volt az a nézet, bogy csatornáink a közegészség tekinte­tében tarthatatlanok, ezért a mostaui állapotban fent nem maradhatnak. Vezető cikkünk foglal-' kőzik ezen ügygyei, de itt is kifejezzük remé­nyünket, hogy az illetékes körök városunk ezen nagy mizériáján végre segíteni fognak. — Színházi míror. Vasárnap két, előadás. Délután 3 és fél órak'or félhelyárakkal A peles­kei nótárius. Nagy bohózat énekek és táncokkal. Este 8 orakor A tolonc. Tóth Ede remek nép­színműve. Hétfőn A proletárok. Csiky Gergely remek társadalmi sziumüve. Kedden Heltaij Nán­dor jutalomjátéka A tanfelügyelő. Kitűnő vígjá­ték. Szerdán általános kívánatra Pry Pál, a kot­nyeles. Csütörtökön Hevesi Gusztika és Hevesi Mariska iutalomjátéka A nagymama. Pénteken szünet. Szombaton a Szabadság napján díszelő­adás ; Aranylakodalom. Történeti színmű a sza­badságharc idejéből. — Sorozás volt a héten városunkban, nó­tázástól visszhangzottak az utcák. Hej, de nem a vidám, a duhaj régi verbunkos nóták voltak hallhatók, hanem bánatosak, keservvel telitettek ! Hű képét mutatták a >bevált« legény érzel­meinek. Azok a szomorú dalok, melyek a sirán­kozó édes anyát vigasztalják, a nép fiának lel­kéből fakadtak : megfelelnek a valóságuak. A dal azon szavai sem csalárdak, melyekkel a le­gény rózsájának bánattal adja tudtára, hogy már őszre Ferencz >Józsep« táborában lesz. Híjába, nem igen vidámítja már a nép fiát an­nak tudata, hogy majd »se nem kapál, se nem kaszál, csak a kaszárnyában sétál.« Szájában vau már a »komisz kényért savanyu ize. Az a tu­dat sem teszi büszkévé, bogy elviszik, mint a • legények elejét* ; inkább szeretve a myomo­rultaki között otthon maradni. Fél a katona élettől, fél már előre annak szigorától. Vau sú­lya a katona életnek. Érzi ezt az, a ki benne van, érzik az adózó polgárok is. Hosszú a 3 évi szolgálati idő, sok munkás-kezet, von el, főkép a földműveléstől. Ezért követelik az országházban is annak 2 évre való leszállítását. Hanem, hogy a kn tonásUodio auuali u »regi ui á«-uak kárára volna, nem mondható. »Reguládhoz szoktatja, vak engedelmességre tanitja a »buudás«­f, a ki­nek már apja, anyja se tudott parancsolni. Né­melyiket meg ugy kipallérozza, hogy. második vitéz Hári János lesz belőle, főkép a falusi kocsmában. A sorozás eredménye nem valami kialégitő, mert az előállított 578 hadköteles kö­zül csak 177 volt alkalmas ; tehát alig 30%-a. A sorozás eredménye a következő ; Az előállí­tási lajstromba felvétetett . I. k. o. 280. II. k. 187. III. k. o. 111. Összesen 578. A fösorozás­tól távol maradt : I. k. o. 34. II. k. o. 21. III. k. o. 14. Összesen 69. — A balaton-földvári fürdötelepek egyesü­lete a napokban tartotta közgyűlését, Kvassay Jenő elnöklésével. Nessi Pál országgyűlési kép­viselő igazgató jelentést, tett a fürdőtelep nagy­mértékű fejlődéséről, a mit nagy örömmel vet­tek tudomásul, valamint azt is, hogy a délivasut, Tégre a nyáron eleget tesz a fürdőzők azou kí­vánságának, hogy július 1 tői augusztus l-ig naponkint egy külön fürdővonatot indít,, a mely Budapesttől Lepsényig sehol sem áll meg és gyorsvonat sebességével fog haladni. Az uta­zási költség mindemellett személyvouati díjnak felel meg — Magyar remekírók könyvtára. Meg­rendelhető havi részletfizetésre Sujánszky József kereskedésében Keszthelyen. — Gyümölcsészeti tanfolyam. A keszthelyi gazd. tanintézetben a gyümölcsészeti tanfolyam az idei év tavaszán ápril 2-tól ápril 11-ig tart Farkas Sebestyén fökertész vezetése alatt. A tanfolyamon a faiskola kezelő tanítók szám sze­rint 20 an állami költségen a gy ümölcstenyész­tesre lesznek oktatva elméletileg és gyakorlati­lag. Folyamodásokat márc. hó 20 ig tb^ad el a miniszter. — Fogas helyett borotválás. Városunkban két sváb nyelv ü borkereskedő a jó üzlet után egy kis ajándékot akart venni otthon hagyott »mujder«-ének; közös megegyezés utáu fogas vá­sárlására határozták^el magukat. Fölkeresték ez ügyben Lackenbach halkereskedőt, ott, azonban fogashoz nem volt szerenc«éjök. A kereskedő BALATONVIDEK ezért, szívélyesen Kardos üzlettársához utasította őket. Lehet, hogy Kardosnak volt fogasa, de sváb nyelv tudománya egy szóig sem terjed ki, a svábok meg a magyar beszédhez nem konyí­tottak. Igy egymást sehogysem értették meg, Kardos kivezette a vendégeit a szóváltások után, sürü gesztusokkal pótolva a beszélgetés ért.lie­tetlenségét. Valószínűleg ezen gesztusok irányí­tották sváb testvéreinket fogas vétel végett, — Taar fodrász üzletébe. Ott újra kirukkaltak szán­dékukkal, de az üzletben levők ugyanannyit, ér­tettek a sváb nyelvből, mint Kardos uram. De sebaj ! Letessékelték a két kereskedőt egy-egy székre s megborotválták őket magyarosan. Hogy a két sváb mit szólt, az ilyen fogashoz, azt a borbétyok nem értették meg, de a mujderok sem élveznek abból. — Balaton-füredi galamblövő-egylet tavaszi versenyprogrammja. I. nap. Szerda, ápril 2. Megnyitó dij. 46Ö korona az elsőnek, 100 ko­rona a másodiknak. 7 galamb. Táv. 26 méter. Tét,. 30 kor. II nap. Csütörtök, ápril 3. Siófoki dij. Tiszteletdíj és 700 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak, 1CU korona a harmadik­nak. 12 galamb. Táv. 27 méter. Tét.. 50 korona. III. nap. Péntek, ápril 4. Tavaszi Handicap. Tiszteletdíj és 400 koróna az elsőnek. 100 ko­rona a másodiknak és 50 korona a harmadiknak. 1 galamb. Tét. 30 korona. IV. nap. Szombat, ápril 5. Vadászat a velencei tavon. A fiumei galamblövőversenyek 1902. év április hó 12—13. tartatnak meg A lövészetek kezdete naponkiut d. e. 10'/2 órakor. A dij d. u. 1 órakor lövetik, a lövészeteken résztvenni szándékozó urak ké­retnek lakást legkésőbb március hó 20-ig Gya­pai titkárnál rendelni. Nem tagok, kik lőni óhaj­tanak, mint évdijaa tagok 120 koronás tagsági jegy váltása mellett vehetnek részt a galamb­lövészeteken. Töltényekről az egylet nem gon­doskodik. A külön gőzhajó indul Siófokról ápril hó 2-án d. e. 11 órakor. — Kimutatás a keszthely balaton-szent­györgyi h. é. vasút üzleti bevételeiről az 1902. évi február hóban. Személyek után 1749 kor. 50 fillér, podgyász után 105 kor. 60 fillér. Fela­dott gyorsáru után 100 kor. 48 fillér, kiadott gyorsáru után 148 kor. 35 fillér. Feladott te­heráru után 891 kor. 06 fillér, kiadott teher­áru után 1697 kor. 60 fillér. Összes bevétel 4692 korona 49 fillér. — Zárlat Az osztrák belügyminiszter 8682 számú rendeletével a sertésvésznek Z.-Szt, -Grót­ról Alsó-Ausztriába való behurcolása miatt, a sertéseknek Z.-Szt. Grótról Ausztriába való szál­lításár, megtiltotta; a zalaegerszegi, keszthelyi, sümegi járások ós Zalaegerszeg város, valamint vasvármegyei vásári járás ellen fennálló sertés­beviteli tilalmakat továbbra is fentartot.ta. — Megszűnt járvány. Az Alsó-és Felső- Pá­hokon uralgott kanyaró járván}' megszűnt; az iskolákban az előadásokat már megkezdték. Szerkesztői izenetek. Álmodó lelkek. A húsvéti számba sorozzuk be. Incompatibilitas. Rákerül a sor. Útravaló. Jöjj velem. Akácvirág. Mindhárom beválik­T. munkatársainkat kírjük, hogy közleményei­ket csak fejér papírra irva küldjék be. A színes papir az esti szedést nagyon megnehezíti s a szedők szemét rontja. CS ARN OK. Magyar Remekírók. A magyar irodalom főművei. Kiadja a Franklin-Társulat. Öt kötetben lapozgatván, —- régi magyar irók örökbecsű munkáiban, — akarva, nem akarva angól és amerikai könyvek kelendősé­géről kell elmélkednünk, legalább egj' pilla­natra. Ott uem csak könyvkereskedők árulnak könyvet. Ki szalad ott négy-öt utcát, ha könyv kell neki? Könj'v pedig minduntalan kell. Az áruházakban, a hol miudent árulnak, a mi csak mindennapos szükséglet, a hol szükség­eseién felöltöztetik, bebutorozzák, jóllakatják a vásárlót, ott természeteseu azt is árulják, a mire a léleknek szüksépe van: a knuvmt. 1902. március 9. Egy-egy áruházban átlag hnsz-harmincezer könyv adódik el, s csak Chicagóbau egymagában évente húszezer kötet Dickenst adnak el az áru­házak. Nálunk most először jelennek meg tsljes gyűjteményes kiadásban a Magyar Remekilók. Ha nagyon akarunk röstelkedni, nem is kell elmennünk Amerikáig vagy Angliáig, se francia vagy orosz földre, csak a szomszéd Németor­szágig, a hol nemcsak minden nagy városnak de jóformán minden nagyobb könyvkiadónak meg van a maga külön ,.Classiker-Bibliothek"­je. De aztán megvan miuden embernek is, s ez a fő. Ez magyarázza meg némikép azt is, hogy nálunk csak most kaptuk az első teljes és tökéletes klasszikus könyvtárt. Az irodalom szempontjából fontos és nagy esemény ez, s csalogató alkalom elmélkedni arról, bog}* az izlés vajúdó fejlődése idején menuj'ire kivánatos, hogy mindenki a maga nemzete klasszikus alkotásaiban merüljön. A nii a város kőfalai közé zárt embernek egy nap a pusztán vagy erdőn, a mi a pezsgőből ittasnak az üditő forrásvíz, annyi nekünk a modernség forgatagában élőknek, vagy még sokszorta több — a klasszikus olvasmány. Irodalomban, művészetben, a színházban, a társaságban, otthon és a lapjainkban, miudenhol és minden­kor uj felé törekvőt, meglepőt, izgatót és szo­katlant kapunk. Olyan viharos a haladásra való törekvés, hogy észre se veszik a ve­zetők, hogy a sivatag pusztáin visznek ben­nünket keresztül, hogy a lelkünk oasisok után vágyik. Jól van, vigyenek. Haladni kell, ha siva­tagon át is. De üdülni is kell, pihenni és fél­ti jhodni a szellemnek. Erre pedig nincs is és nem is lehet jobb és igazabb mód, mint a mult nagyságából és szépségeiből erőt me­ríteni és ujabb impulzust az előre való haladásban. A fejlődő izlés is, mint a gyü­mölcsfa, csak akkor teremhet nemes gyümöl­csöket, lia nedvdús, szűk talajba bocsátja gyökereit, onnan szedi az éltető nedveket. Nemcsak a régi jó megóvásához, az ujjá megteremtéséhez is elengedhetetlen szükséges­ség volt a Magyar Remekírók e kiadása, a melyről most az első öt kötetet kaptuk. Köz­tük vau Arany János, Tompa Mihály, Vörös­marty Mihály, Garay János, Csiky Gergely, egy-egy kötete. Arany Jánosnál kezdődik a sorozat és folytatódik Vörösmartyval, a kik nélkül Remekírók sorozata el se gondolható és magyar irodalom el nem lehet. De kivülök is mindenki benne van a gyűjteményes kiadás­ban, a ki a magj'ar irodalomban igazán na­gyot és minden időkre maradandót alkotott. Az egészen nagyok egészen, a többiekből mindaz, a mi diadalmasan megküzdött a ro­hanó időkkel. S ez egyik legnagyobb dicsérete a gyűjteményes könyvtárnak. Aranyt, Petőfit, Vörösmartyt egészen adja, mint tökéletes, tel­jes kiadást, a maradandó irók sokaságából pe­dig mindent, a mi igazán becses és valóban klasszikus. Az összeválogatás, sajtó alá ren­dezés munkáját első és legjobb esthetikusaink végezték. Az első öt kötetben ott találjuk Gyulai Pál, Lévay József, Riedl Frigyes, Vad­nay Károly, Ferenczi Zoltán nevét. De ott lesznek még sorban : Alexander Bornát, Angyal Dávid, Badics Ferenc, Bsnóczi József, Bayer József, Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Eud­rődi Sándor, Erdélyi Pál, Erődi Béla, Fraknói Vilmos, Heinrich Gusztáv, Koroda Pál, Kossuth Ferenc, Kozma Andor, Négyessy László, Rákosi Jenő, Széehy Károly, Széli Kál­mán, Váczy János, Vojnovich Géza, Zolt­vány Irén. Szóljunk néhány szót az öt kötet külső kiállításáról is. A formán már érzik az uj szellem, a mely az Ízlést modernné tenni ipar­kodik, de nem látjuk meg azokat a túlzásokat, a melyeket a secessió névvel szoktunk megje­lölui. A külső forma is iparkodott klassikus lenni s a múltból merítette alapjait. A papiros strukturája hasonlatos ahhoz a régi papírhoz, a melyet még laponként puttonból merítettek. Ugyanolyan a bordázata s ugyancsak olyan fénytelen, ellentétben a modern ipar papirosá­val, a melynek vakitó fénye az oculisták élénk ellenszenvével dicsekszik s a melynek bádog­szerü keménj'sége még a könyvolvasás mun­káját is képes véressé tenni. Ez a régies papir simulékony, puha, a sarka le vau göm­bölyítve

Next

/
Oldalképek
Tartalom