Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-02-16 / 7. szám

4 BALATON VIDÉK 1902. február l f i. Kálmán rendes, Szily Dezső és Hajik István pedig póttaggá választatott. Jóváhagyta a közgyűlés Gyenesdiás, Yo­nysrc, Vashegy és Balaton-Györök községek képviselőtestületének a körjegyző részére írnok tartás cimén 400 korona évi segély megállapí­tása, Vonyarc, Vasliegy, Muracsány, Gyenesdiás és Balatongyörök községek képviselőtestületének a fogyasztási adójutalék liovaforditása, továbbá a felsőőrsi, csapaki, nemespécselyi és gulácsi körjegyzőségekhez tartozó községeknek a mar­halevelek kezelése tárgyában alkotott szabály­rendeleteit s ezzel a közgyűlés több kevésbé érdekes és említésre méltó ügy elintézése után véget ért. Az állami polgári leányiskola hangversenye. Mult számunkban közöltük, hogy az áll. polgári leányiskola f- hó 8-án saját tornatermé­ben hangversenyt, rendezett, melynek lefolyásá­ról még a következőket közli velünk tudósítónk : 5 órára a tágas tornaterem már sziuültig megtelt az érdeklődő közönséggel, mely a társa­dalom minden osztályát, szép számmal képvisel­te. Jól esik constatálnunk a közönség meleg érdeklődését, melylyel a tanuló ifjúság jótékony­célu ügyeit s működését mindenkor felkarolja Az áll. polg. leányiskola növendékei méltán rá­szolgáltak a szives érdeklődésre, mert szép igye­kezettel s nagy buzgalommal betanult, előadó­sukkal a közönségnek élvezetes estét, szereztek. A hangversenyt, Mendelsohu >Sóhaj«-a nyi­totta meg, melyet az iskolai énekkar Eckhardt, Antal énektanár zongora kísérete mellett ritka praecizitással adott elö. Utána Aunók Margit IV. oszt. tanuló ügyesen, temperamentummal sza­valta Palágyi Lajos: »A hétfejű sárkáüy« cimü allegorikus meséjét. A következő szereplők Arvay Margit IV., Kovács Erzsi III. oszt. tanulók szép sikerrel oldták meg feladatukat. Arvay Margit cimbalmon magyar népdalokat adott elő, Kovács Erzsi Szávay Gyula >Bucsu a szalmaözvegység­től« c. költeményt szavalta. Lázár Ilonka IV., és Pethö Erzsikéül, oszt. tanulók ügyes zongorajátékukkal járultak az est sikeréhez. Lésberg : »Le Palatin Galopp« és Brahms: »Magyar népdalátirat« c. müveket ját­szották négy kézre ügyes technikával s korrekt előadással. Osztatlan tetszésben részesült »Az elhamar­kodott, ítélet,« c. vígjáték, melynek szereplői : Bokros JenDy (mama), Annók Margit., Lázár Ilonka (leányai), Klein Gizella (szakácsné) és Vilim Erzsi (idős rokon) közvetlenséggel, termé­szetességgel színpadi hatás keresése nélkül jut­tatták érvényre a kis darab szép, tanulságos tartalmat. A közönség zajos ovációkban részesí­tette az ügyes szereplőket,. A hangverseny fény­pontja azonban > A tavasz ünnepet cimü zenésített költemény előadása volt. A csalogányok, lepkék, aranybogarak, bimbók, virágok karának bájos megjelenése, az énekkarok és a solok, duet.tok diszkrét tökéletes előadása végtelen kedves, fe­lejthetetlen benyomást hagyott a szemlélők és hallgatók lelkében. Bár est sikerén a hangver­seny rendezői Halász Gizella és Posch Zsigmond, Bi»ó József igazgatóval sokat fáradoztak, de az elismerés oroszlánrésze Eckhardt Antal ének­tanárt illeti, ki az énekszámok betanításával ez alkalommal is fényes tanújelét adta zenei nagy tudásának, szervező, rendező s fegyelmező ké­pességeinek. A sikerült hangversenyt tánc követte, mely­ben kicsinyek, nagyok derült jó kedvvel vettek részt. A kath. legényegylet műkedvelői előadása. Farsang utolsó vasárnapja volt. Carnevál­nak, a farsang urának végnapjai közelegtek. Oreg is, fáradt is volt a szegény. Kimerült a sok bálozásbau. Hogy is ne, mikor csak ily rö­vid lélekzetü farsang adatott meg neki ezidén. Egyletek, társulatok, körök sok-sok'örömet, szereztek neki. Nem is számítva ide p.zt a sok apró-cseprő flók bált, miket a kisebb-nagyobb vendéglős urak saját erszényük Javára rendeztek. Nem csoda, ha még ily örök ifjú ur is beleunt s lapos erszénynyel és fáradt, inakkal nyuga­lomra s magábi szállásra gondol. De íme, híveinek legifjabbja, a kath. le­gényegylet örök ifjú tagjaival még nem hódolt neki, semmi örömet, vagy mulatságot nem szer­zett. E nélkül pedig nem akar kimúlni az ár­nyékvilágból. Tőle várta fáradt tagja megifjodá­sát. És nem hiába várla ! Mert a ka'h. legéuy­egylet is megjelent, a szintéren, hogy munkája., törekvése gyümölcsét, melyet eddig a kulisszák mögött érlelgetett a nagyközönségnek is bemutatva, élvezetes és mulatságos estét szerezzen Carnevál urnák s közeli kimúlását megédesítse. Talpraesett és minden izében szépen si­került műkedvelő sziuielőadással vett, bucsut a kath. legényegylet a távozó farsangtól, február hó 9 én vasárnap este. Mikor is az »Amazon« nagytermében fel­állított díszes színpadán Gerö Károly : >Kisma­daratn« cimü vonzó és igen érdekes 8 felvoná­sos énekes né pszinművét, adta elő. Ez a változatokban gazdag és tartalmas darab a népélet és iparosság köréből meriti tárgyát. Tárgyánál ép irányánál fogva teljesen ifjúsági egyesület keretébe illik. Mert mulattatva oktat s sok értékes tanulságul szolgál. Nemes ós szép jellemek tűnnek fel benne : mint Balogh Lujza, Mariska (Kismadaram) ; Kóber Miklós, Barkócy Miklós; Karakai György, Jani (asztalos) ; Mind­szenti Gyula, Onody Gáspár stb. Jó és mulat­ságos alakok a darabban : Heidecker János, He­cegáu Kristóf; Károlyi Jáuos, Kiffly Adolár ós Osgyán István, Macelka Lőrinc. A természetes ós mulatságos humor, mely az egész darabon át vonul, mind végig érdekessé ós mulatságossá teszi azt. Minden jelenete ujabb érdeklődést, derült­séget, és mulatságot, szerez a szemlélőnek. Derék munkát végeztek tehát az egyesület müked velői, mikor ezt a darabot sziure hozták. A műkedvelők ügyes játékukkal sikerült, több szereplőnél kitűnően sikerült alakításukkal kiválóan emlékezetes és élvezetes estét szereztek a nagy számú érdeklődő közönségnek. Hozzászoktunk már ahoz, hogy ha a kath. legényegylet a nyilvánosság elé lép, mindig va­lami érdekeset nyújt.. De vasárnap minden ed­digi előadásait túlszárnyalta s úgyszólván önma­gát multa fölül. Es a kőzöuség méltányolta is a műkedve­lők fáradságos tőreit véset, szépen sikerült játé­kát,. A szereplők legtöbbjét nyilt, színen zajos ovációkban részesítette, megéljenezte és tapsolta. Egyes jeleneteknél valóságos tapsviha. zúgott, a termen végig. Itt azon 1 an, midöu az előadás fényes er­kölcsi sikeréről beszámolunk, elismeréssel kell megemlékezni Ja siker előkészítőjéről ós nagy részben szerzőjéről, Gönci Ede főgirnu. tanárt úrról, ki fáradhatatlan buzgalommal működött közre; tanácsai, felvilágosításaival ugy az összes, mint egyesek sikerének elökészitöje volt. A kedves éj vouzó énekeket ö tanította be és vehette. A rendezés fáradságos munkáját is ö végezte. Vele együtt nagy kitartással muukálkodott a darab sikerén Pöltz Pál az egylet jegyzője is. Az előadás a hozzá fűzött várakozasuak mindenben kiválóan megfelelt. A szereplők mind­egyike ko moly törekvésről ós ügyességről gyö- I zött meg bárkit is. Ügyes, természetes játékuk és bátor fellé­pésükkel, mint, könnyed, rugékony színpadi moz­gásukkal általában nagy sikert, arattak. Különö­sen kitűnően, szinte élethütermészetességgel és elevenséggel alakított N&gy Rozika kisaszony (özv. Vetési Andrásnó.) Szerepót jól átgondolta és érezte. Alakításában : a pörösködő, ólesnyelvü ós mindenben gáncsoskodó özvegy paraszt asszony typusára ismerünk. A hálás publikum zajos tet­szésének számtalanszor [adott kifejezést. Balogh Lujzika k. a. (Mariska) naiv és rendkívül sympa­tikus szerepében igen kedvesfelenség volt. Mariska szép és nemes jellemét teljesen érvényre juttatta. Ügyesen és vonzóan játszott. Temperamentumos élénk előadása zajos tetszést nyert.Ügyes játékával, szépen csengő tiszta hangjával ós szabatos éne­kével, fülbemászó dalaival egészen magával ra­gadta a publikumot. Különösen nagy hatást kel­tett : »Ha én rózsám kakuk madár lehetnék« stb, cimü szép ós kedves dalával. Baksa Erzsike k. a. hü személyesitője volt özv, Cserey Ádámnénak, a nagyralátó és min­denáron uri szerepre törő jómódú polgár asz­szouynak, ki nemcsak maga öltözködik állásán tulterjeszkedőeu, de Stanci leányába is az urhit­námság szellemét neveli bele. Nagyon ügyes já­téka, szép előadása nagy rokonszenvet és elis­merést keltett a közönségben. Keizler Annuska k. a. (Stanci) élóuken ós ügye­sen játszott. Közvetlen előadásával hatott s a színpadon könnyen mozgott. Csinos ós szerepé­hez illő toalettje elöuyöseu segítette elő fellé­pésének sikerét. A nagyravágyó Stanci szerepé­nek helyes felfogása és alakításával szép sikert ért, el. Vida Ilonka k. a. (özv. Mntóczky Pálué) ér­zéssel és biztosan játszott. A fin sorsa után ag­gódó anya szelepét, auuak örömét, ós bánatát teljes mértékben érvényre juttatta. Szerepéhez illő szerény fellépése sok rokonszenvet keltett. Inhóf Gizike k. a (Torka szobaleány) igen csinos és ügyes szobalány volt. Rövid szerepé­ben közvetlen ós tetetésnélküli játékával szépen megállta helyét. Általában minden női szerep teljes ós meg­felelő megoldást nyert. A szereplő kisasszonyok sok jóakarat és ambiciósus törekvésről tettek bizonyságot. A férfi szerepek is jó kezekben voltak. A férfi szereplők is derekasan megállták helyüket s minden várakozásnak megfeleltek. Kóber Miklós (Barkóczy Miklós gazdaember) mint mindig, ezúttal is helyesen fogta szerepét, fel s nat:y sikerrel juttatta érvényre. A jószívű ós értelmes alföldi gazdát hűen és rokonszenve­sen alakította. Nyugodt ós határozott fóllópóse most. is a régi. Kóber határozott [színpadi ós előadói tehetség. Heidecker János (Hecegáu Kristóf) mindig ki­váló alakitói tehetségnek bizonyította magát, Je a tudákos, fontoskodó és vénségében is hiu pa­rókás telekkönyvi s. hivatalnok szerepében ter­mészetes ós nyugodt előadásával legnagyobb si­kerét ezúttal aratta. Fontoskodó szólamai ós hu­moros mókáival a közönsóguek sok derült ós vi­dám perceket, szerzett. Minden tekintetben kitüuö alakítást nyújtott. Neiger Pál (Hecegáu Gyuszi) sok törekvést tauusitoit, ügyeseu játszotta a gyönge fejű és mindenre jó Gyuszit,. Gyuszi >jó pipát volt s Neiger Pál iparkodott őt érvényesíteni. Karakai György (Jani, asztalos) nyugodt és biztos fellépését most is megőrizte. Érzéssel és ügyesen játszott. Különösen szép ós szabatos énekével t.ett nagy hatást. A hangot főkép az alsó regiszterekben precis biztonsággal kezelte. Mindszenti Gyula (Onody Gáspár) komoly és rokonszenves szerepében helyét jól megállta. Onody jó szivét és szép jellemét hűen adta vissza. Károlyi János (Kiffly Adolár) nagyon jó ala­tást, nyújtott. Az inni mindig kész borvirágos s kat.zen jammeros Kiffly kirohanásait, mulatságos mókáit, szentimentális órzelgóseit hűen utánozta k közvetlen és természetes előadásával sok de­rült, sót, viharosan jókedvű percet szerzett. A közönség sietett is elismerésével a szerzett vidáui percekért. Osgyán István (Macelka Lőrinc) sikerülten alakította Macelkát, a jó pityizáló asztalost. Ko­moly törekvése arra jogosít, hogy a mükedvelós terén még sok jót fog produkálni. Higgadt, és biztos magatartása a színpadon erre jogosíta­nak fel. Hagyó József (Futó Misi) ügyesen ós élénken játszotta az incselkedő asztalos inast. Huncutko­dásaival sokszor megnevettette a közönséget. tnhof Géza, Roll János, Rácz Géza, Takács Lajos vigalmi bizottsági tagok ós asztalos mesterek stb. ügyesek voltak. Garay Jenő (Béla cigáuy) kitűnő alak volt. Puszta megjelenése viharos derültséget keltett. Igazán cigányos magatartása és kiejtése hangos kacagást, keltettek. A férfi szereplők is vetekedve törekedtek minél ügyesebb játékukkal a darab fényét és sikerét biztosítani. És sikeresen. Mondhatni, mulatságos ós élvezetes estét szereztek ügyes játékukkal a nagyszámú közön­ségnek. És az eredménynyel meg is lehetnek elé­gedve. Mert ily nagyszámú és szép közönséggel nem minden műkedvelői előadás dicsekedhetik. Ezen az estén egy hely sem maradt üresen. A nagyszámú közönség pedig mind végig jól mu­latott. Jele eunek^az a számtalan tapsvihar, mely majd minden jelenet után felzúgott. Ez az est egy ujabb erkölcsi győzelme a kath. legényegy­letnek. De az anyagi eredménnyel is meg lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom